Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-21 / 291. (2512.) szám
1N6 december >1, vasárnap. «n«<saMAG^A^HnaiSE> A szegedi törvényszék Í4 évi f egyházra ítélte a szép Faragó Gizi gyilkosát Az elvált liatatasszony és a szohaur szerelmének drámai epilógusa Az alkohol és a szerelmi szenvedély tönkretett hét életet Szeged, december 20. (A P. M. H. tudóeitó- |áaak távirati jelentése.) Pénteken reggel keid19 meg a szegedi törvényszék Vild-tanáosa az ujszegedi gyilkosság bűnügyének főtárgya- lását. A tárgyalás iránt a legnagyobb érdeklődés nyilvánult meg, már napokkal ezelőtt szét- ka-pker'u.k a . e. . e.vet. Szinte egész Szeged jelen akart lenni azon az izgalmas tárgyaláson, ahol a csalások'ól a gyilkosságig iezüiött Kőszegi Oszkár áll & bíróság elé és feleletet ad, hogy miért ölte meg a 27 éves Faragó Gizellát. Kőszegi Ü.-zká; hányatott élete külön regény. Végigcsavarogta az országot, volt állnrlapiró, ügynök, hivatalnok, házaló és a csalások és sikkasztások egész sorozatát követte el. Előfizetéseket gyűjtött, de a pénzekkel nem számolt el. A tavasszal a szegedi Caülagbör- tönben töltötte ki legutolsó büntetését és olyan levelekkel, árasztotta el ismerőseit, hogy ez az utolsó eset, amikor börtönben ül, uj életet akar kezdeni és komolyan dolgozni fog. írói ambíciói is voltak és a börtönben két regényt szerkesztett össze. Sorsa annyira megindította azokat, akikhez vergődő ieveleít irta, hogy amikor kikerült a börtönből, Szegeden maradt és állást kapott a városi kertészetnél. Hónapokig a legkomolyabb és legbecsületesebb életet élte. A közelben hónapos szobát vett ki és hivaía án kivül alig járt valahová. Faragó Balázs földbirtokos házában bérelt magának lakást és itt ismerkeaetl meg « csendes újszegedé életben Faragó Gizivel, a csinos fiatal elvált asszonnyal, akinek életéért most kell felelnie a törvényszék előtt. Faragóék hamar megszerették a ezimpatiikns fiatalembert, egyre többet járt be hozzájuk és nemsokára szerelem kezdődőit « szobám ét as elvált fiatalasszony között. A hónapos szoba és a leányszoba egymással szomszédosak voltak, a szerelem egyre mé— Igazán, Hyeamit » gyűjtöttem valamikor! Biz’ ez szomorú! Nem a norvégiai fjordokra, vagy az Alhambrára vonatkozóan, hiszen azok sértetlenül őrzik meg szépségüket, ha ezernyi ezer fiiiszterlélekben is degradálják őket bazáráruvá, lapítják a nagymama menyasszonyi koszorújából szakított mirtusievéllel egyenrangúvá. Az élet, az emberiség szociális tagozottsá- gára vonatkozóan kelt az emberben keserű fájdalmat az egész dolog. Hogy miért van így és nem amúgy? Az uj képeslevelezőlapgyüjtemé- nyem előtt mindennap imádikozni fogok. Nem ezzel a rövid, egoista tartalommal: „Istenem, ne neki, hanem nekem 1“ így: „Istenem, tégy némi igazságot már itt, e földön is, engedd, hogy azok telhessenek be a föld szépségeivel, akik igazán éhesek rá s kamatoztatni is tudják embertársaik javára és gyönyörűségére s nem azok, akik mindössze kiváncsiak, vagy még annyi sem, csupán nem tudnak mit csinálni a fölös idejükkel és pénzükkel, vagy eleget akarnak tenni egy dávattörvény- nek, általános szokásnak és mennek utazni ide, meg amoda! Vezéreld a Louvreba, a Vatikánba, a British Múzeumba azokat, akiknek a lelke végtelen galériává képes tágulni a kincsek láttán, s oly hű másolatban képesek őrizni ée terjeszteni azokat, hogy másokkal is érzékeltetni tudják az eredeti szépségeket! Engedd a tengerek szabad szelére azokat, akik úgy tudnak szippantani belőle, meg a trópusi napból, hogy idehaza is fölfri-ssül tőle és meggyógyul a poshadt betegség! Mutasd meg a márvány, az ecset, a faragott kő csodáit azoknak, akik magukkal tudják hozni fönségét és emlékeikből katedráiist emelnek a nyomortanyák között! Mutasd meg a természet pompáját azoknak, akik oázissá változtatják visszaemlékezésük által a lelkek tikkadt ugarjait! Kéig esd ki a Colosseum romjai köziül azokat, akik ezt mondják rá: — Ha az én pusztámon állana, még mindig jő volna nyáron karámnak! Botord ki Haarlem tulipánmezőiről azokat, akik bedugják ujjúkat a főidbe, szétmorzsolják s így ok őskorinak fölötte: — Barátom, ha ez Makón lenne! Száz vagonnal több vöröshagymát termelnék évente! Ne mutasd az éjszaki nap sejtelmeaségét azoknak, akik így torkolják le: —• Bizony, egy százas Tungsram különb il- luminációt produkál, mint ez az égitest! Engedd, hogyha Iriand az íreké, Mazuria a maznroké, a szépség birodalma valahogy főképpen a ezéplelküeké Jegyem, amen,“ lyebb lett a fiatalok között Kőszegi Oszkár már úgy szerepe tette Faragó Gizit, mint a menyasszonyát Közben azonban váratlan akadályok keletkeztek, amelyek végül két revolverlövéssel fejeződtek be. Kőszeginek pénz kellett Élőiről kezdődtek a régi helyzetek. Gondolkozás nélkül Faragóók- tól kórt — kölcsön. — Faragó Balázs hitt a szo- baur lelkes szavainak és nagyobb összeget folyósított A határidő azonban régen letelt. Kőszegi mindig újabb kifogásokkal állott elő, de a pénzt nem adta meg. Többször heves jelenetek voltak a földbirtokos és a szobaur között, mire Faragóék elküldték házukból Kőszegi Oszkárt. Faragó a rendőrségre akart sietni, hogy feljelentse Kőszegit csalásért, de a feljelentést szerelmes leánya kérlelósére elhalasztotta. Kőszegi ekkor visszazüllöit régi életébe. Felsővároson bérelt magának szegényes szobát, de tudta, hogy ez nem mehet igy sokáig. A pénzt nem tudta visszafizetni és tudta azt is, hogy ha Faragó feljelenti, kiderül egész homályos, hányatott, hazug- sági s múltja az összes börtönrészletekkel és ekkor nem is gondolhat arra, hogy Faragó Gizit elvegye. A gyilkosság Augusztus 14-én délután kiment ÚjszegedA gyilkos vallomása Többszáz főnyi tömeg rohanta meg a termet a főtárgyaiás megnyitása előtt , úgy hogy a kirendelt fogházőrők nem tudtak rendet teremteni. Rendőröket kellett hívni, akik azután a kiváncsiak százait kiszorították a folyosóról az uccára. Valamivel tiz óra után nyitotta meg a tárgyalást Wild tanácselnök. A vádirat ismertetés© után az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érti-e magát, a vádlott Kőszegi Oszkár halk hangon igennel válaszolt, — Beszéljen arról, hogyan került össze Faragó Gizivel — mondja az elnök — milyen volt a viszony köztük és miért ölte meg a nőt? Alig hallható hangon, szakadozottan s akadozva kezdi a vádlott Elmondja, hogy egy ismerőse hozta össze Faragóékkai, akiknél lakást, koszíot, teljes ellátást kapott. Faragóck vették pártfogásukba, mert árva volt és senkije a világon. j A leánynak elmondta élete nyomorúságát, azt sem titkolta el, hogy az alkohol tönkretette és szenvedélyétől nem bír szabadulni, holott feltörekvő ember volt. Kérte Faragé Gizit, hogy segítsen rajta és a leány szive megesett, A baráti őszinteségből szerelem fejlődött, megfogadta a leánynak, hogy nem iszik többé és rendes ember lesz belőle. — Este, ha magamra maradtam, szódavíz mellett ültem a korcsmában és szerelmes leveleket, verseket irtam Faragó Gizihez — folytatja a vádlott. Bíztam benne, pártfogó angyalom voK. Ő is szeretett. Esténkdnt együtt ültünk, sokszor késő éjszakáig tervezgettünk és színesítettük jövőnket. Verseket irtam, amelyeket Gizi letisztázott és elküldött szegedi és pesti lapokhoz. Az öregeknek, nehogy feltűnő legyen a sok együttlét, azt mondtuk, hogy én egy disszertáción dolgozom és Gizi segít. Megígértem neki, hogy mindenáron állást szerzek valamelyik pesti lapnál, vagy a szegedi színháznál mint titkár és akkor férj ég feleség leszünk. A szülők úgy ie néztek engem, mint vőlegényt. De nem tudtam állást szerezni. Elmondja azután, hogy Lányi püspök és Baranyai vezérigazgató is pártfogást ígért, azonban nem sikerült állásba jutnia. Kétségbeesésében ismét inni kezdett. — Augusztus 10-én megegyeztünk Gizivel, hogy a Tiszába, öl- „magunkat — igy folytatja vallomását. — Megelőző napon re, hogy utoljára beszéljen szerelmesével. Faragóék aludtak a házban, észrevétlenül belopódzott Faragó Gizi szobájába. Rövid szóváltás kezdődött; a pénz, a kölcsön, a feljelentés... Faragó Gizi kizavarta szobájából Kőszegit. A fiatalasszony ekkor már látta, hegy baj lesz os menekülni pióbált. Alig tett néhány lépést a fürdőszoba felé, Kőszegi előrántotta revolverét, — amit csak néhány nap előtt vásárolt hitelbe — és lőtt. Kétszer egymásután. A második lövés halálos volt. Mire Faragóéík a másik szobában fölébredtek a zajra, leányuk holtan feküdt a földön. Kőszegi átugrott az ablakon, elmenekült az izgalomban. Átszaladt Szegedre szegényes szobájába, átöltözött. Ezután csavarogni kezdett a felsővárosi utcákon céltalanul. Nem tudta, hogy Faragó Giari meghalt ée azt sem tudta, m t oiná’jon .Hajnalban a tápéi Tisza- parton észrevették a csendőrök. Amikor hozzá ugrottak, Kőszegi öngyilkos akart lenni, de a revolver csütörtököt mondott. összekötözve vitték be a szegedi ügyészségre. Az ügyész előre megfontolt szándékkal elkövetett em berölés bűntettével vádolja. kelten együtt váltót hamisítottunk Faragó Balázs névre. Augusztus lS-án egy szegedi hírlapírótól megtudtam, hogy a leány atyja feljelentett 500 pengő elsik- kasztásáért és a rendőrség megindította a nyomozást. Faragó Gizi elment a rendőrségre és atyját is kérlelte, hogy vonja vissza a fel jelentést. Nem használt. Láttam, hogy minden ős* te omlik. Délután két óra felé Faragóók háza felé mentem, be is néztem hozzájuk és észrevettem ott egy Kungel nevű mérnököt. Az asztalnál ült a családdal. Tudtam róla, hogy vele akarják tőlem elh idegi te ni a leányt. Minden vér a fejembe szállott, bementem e hogy azután mi történt, arra csak homályosan emlékszem. Gizi védekezőén emelte arca elé kezét, én revolvert rántottam és agyonlőttem. Magammal is végezni akartam, de a fegyver csütörtököt mondott Nem tudom, hogyan kerültem az wacára. Eriig bujkáltam. Elmentem egy ismerősömhöz, Angyal Máriához és megmondtam neki, hogy akit legjobban Mérettem, megöltem* Az Hétét A törvényszék szombaton délben hfrdétfe ki a szenzációs bünijvörben az ítéletet. A bíróság Kőszegi Oszkár bűnösnek találta szándékos emberölésben és ezért tizennégy évi fegyházbüntetéssel sújtotta* A védő és az elitéit fellebbezett. Nagy kavarodás a zsolnai városházán a Prágai Magyar Hírlap Ruzsicska-interjuja miatt a városi tanács energikus vizsgálatot követei Zsolna, december 20. Ruzricskft apátnak, a volt zsolnai polgármesternek a Prágai Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozata, amelyben többek között kijelentette, hogy „egyes városházi urak a közszállitáisoknól „orócskát" fogadnak el“, óriási kavarodást eredményezett a zsolnai városházán. Mint ismeretes, a zsolnai közszél látások és & városi földek kiosztásának ügye már a bíróságot is foglalkoztatta. A Slovákban ugyanis Brezny Vilanoe dx. zsolnai ügyvédjelölt, a volt eperjesi zsupán fia vádakkal illette Spanyol Hugó dr. szociáldemokrata alpolgármestert. Spanyol dr. rágalmazásért perelte Breznyt és a pozsonyi kerületi bíróság Breznyt el is ítélte. Oakhogy az indokolás Spanyolra nézve olyan tartalma® volt, hogy az alpolgármester maga is megfellebbezte az ítéletet. A bíróság ugyanis kimondta, hoigy Spanyol ténykedése beleütközik a közhivatalnoktól megkívánt morált® szokásba és Breznyt csak azért kellett elitélni, mert törvénybe ütköző cselekményekkel vádolta Spanyolt. holott a Spanyol ténykedései ellen nincsenek tételes törvények és rendelkezések, csupán az erkölcsi szokások és ízlés mond azoknak ellent. Az affér eme stádiumában bombaként hatott Rnzsíeska apát m ÍKtko- zata, mert ezzel nyilvánvaló lett, bog) Brezny nem áJl egyedül felfogásával, hanem a városi képviselőtestület tekintélye® része, amelynek élén Ruzsicska apát áll, szín lén egy véleményen van vele. Különösnek tartják azonban, hogy Ruzsicska. apát, aki a városi tanács és képviselőtestület tagja, azon. az ülésen, amelyben nyilatkozata miatt interpelláltak, nem Jelent meg ée sem bizonyítani, sem visszavenni nem akarja vádjait A városi tanács többsége rendkívüli közgyűlést akar egybehívni, amelyen Ruzsócskát a vádak konkretizálására vagy vissza vonására akarják kényszeríteni — Felültettók a Sloveagky Denniket a „szent bürokratizxmi8“-s*l. A napokban a Slovensky Dennikben „Szent bürokratizmus" cím alatt egy hir jelenít meg, melyei több szlovák lap átvett A hir azt közölte, hogy „Libertinyi Gusztáv, voU nyitramegyei tanfelügyelő, egyike a szlovákok legnagyobb ellenségének, ki szlovák könyveket égetett el, hogy ne jussanak a diákok kezébe, a FMKE egykori buzgó munkatársa — a nyugdijszabályozásikor 80.000 koronát kapott készpénzben kifizetve. A magyarónság még ki nem égett belőle, vígan „mondokál" Trencsénben és nevet az államon, hogy ilyen bőkezű volt hozzá". A Slovensky Dennik célzatos cikkére alaposan rácáfol az egyik nyitrai helyi lap, mely megírta legutóbbi számában, hogy Libertinyi Gusztáv kerek busz esztendővel ezelőtt, 1910-ben Galgócoa meghalt és ott m temették ei. 7
