Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-18 / 288. (2509.) szám
1930 december 18, csütörtök. !■!11 ii iiimii in 11 i rsmirrsesscaszm. •®rkg»Ma.c&arhi rlaj? A magyarsái politika;, kulturális és gazdasági háttérbe szorítását rajzolta fel a szenátus előtt Grosschmid Géza A kormány politikája mindenben igazolja kisebbségi politikánkat — Csak csillogd szavakat hallónk, de egyetlen komoly lépés nem történt sérelmeink orvoslására Prága, december 17. A szenátus költségvetési vitájának poliii kai részénél — mint már röviden jelenteidül ~ Grosschmid Géza dr. országos keresztény szocialista párti szenátor is felszólalt. Közór dekü beszédében többek között a következő két mondotta: A megelőző évek során i® itt az állami költségvetési törvény feletti vitákban mlndenkoi rétíztvettem. Résztvettem pedig olyképp, hogy tárcánkint bíráltam, hogy — az összlakosság szempontjából is — mennyiben téves és helytelen az állami bevételeknek a költségvetési törvényekben tervezett módon való felhasználása, Rámutattam mindig arra, hogy hol lehetne jelentékeny megtakarításokat elérni. Felhívtam a Figyelmet arra, hogy az államhatalom gyakorlói — különösen a magyar kisebbségekkel szemben — mennyire szükkeblüek, hogy még kulturális téren ie a magyarság hivatalosan megállapított számarányán mennyire mélyen alul részesülnek az állam gondozásában. — de eszel szemben és ennek darára teljes objektivitással nemcsak én, de a magyar ellenzéki pártok többi tagja is igyekezett nem egyszer rámutatni arra is, hogy minden nemzetiségű elfogultságtól mentesen hogyan lehetne abban az államban élő nemzetek érdekeit és szükségleteit összhangba hozni és kielégíteni A most előttünk fekvő költségvetési törvény tanulmányozása azonban bizonyság megint arra, hogy minden meggyőzési kísérlet hiábavaló, hogy eddigi kritikánkat, fejtegetéseiúket, indítványainkat az uj költségvetés összeállításánál egyáltalában tudomásul nem vették, figyfcmmre nem méltatták, sérelmeinket nem orvosolták és W szélmalómharc volna most újból minden tárcánál a részletekbe menő fejtegetés, — naivr ság az a feltevés, hogy jószándéku javaslatainkat most talán észreveszik. A kormányhatalomnak az itt élő magyarság eddig nem volt probléma. A magyar probléma Nagyobb számbeli súlyúknál és a csehekkel váló nagyobb érdekközösségüknél fogva csak a német és cseh viszony állott és áll az itteni állampolitika előterében és csak Magyarország nemzetközi helyzetének az utóbbi idő-ben való megerősödése után, — a folyó év Őszén, — a köztársasági elnök urnák délszlovenszkói látogatása alkalmával nyilvánult meg valójában először az itteni magyarok létével szemben is valamelyes érdeklődés és hangzott el az általunk már több, mint egy évtizede hirdetett azon igazságunk beismerése, hogy: „az itt élő magyarság jogainak is nem csak a papiroson, de az életben is érvényesülnie kell“, — hangzott el az elnök urnák az a felhívása, hogy: a magyar nemzetiségű törvényhozók a magyarság nemzeti jogainak esetleges sérelmei orvoslása iránt forduljanak feléje. Azt hiszem, hogy ennek nincs illendőbb és egyenesebb módja, mint ha a törvényhozás házában mutatunk rá, úgy mint azt eddig egyébként is tettük, ez alkalommal is, arra, hogy miért vagyunk a kormányzásnak eddig velünk szemben alkalmazott módjával elégedetlenek és mik — az általános gazdasági pangásból fakadó közös bajokon felül — a mi speciális panaszaink. Ennek nemcsak az emlitett felhívás alapján, de általában itt a költségvetés tárgyalása alkalmával van azért is helye, mert ez a törvény egy pár excellence bizalmi törvény és ez az egyedüli alkotmányos forma és alkalom arra, — ha a parlamentarizmust még egyáltalán komolyan lehet venni, — hogy sokszor szemünkre hányt magatartásunkat megindokoljuk. Az állampolgársági kérdés Ennek a magatartásnak a magyarság szempontjából legfőbb indoka, hogy úgy a törvény- alkotás terén, mint a közigazgatásban, a kulturális, gazdasági és társadalmi életben vezető irányelv a „nemzeti állam44 fikciója, illetve minden itteni állami- és életfunkciónak az ennek minél gyorsabb megvalósítására ixányu'ó törekvésnek való alárendelése. A sok-sok példa mellett bizonyság erre a belügyi kormányzat terén bennünket még mindig legjobban égető •eb: az állampolgársági kérdés mai napig való rendezetlensége. Az ennek méltányos és végleges megoldása iránt általam benyújtott törvényjavaslatnak az alkotmányjogi bizottságban történt tárgyalása alkalmával a belügyminiszter ur árról tett említést, hogy az egységet- állampolgársági törvény benyújtását a kormány fogja rövidesen zölni, de nemsokára ezután egy interjúra adott . válaszában már annak a nézetének adott kife- < jezést, hogy ez a kérdés ma már nem is olyan- égető és sürgős, mert alig van kérelem ée ha- van is, azt ő jóakaratuan intézi el Anélkül, hogy ez utóéiban, — a miniszter ur egyéni jóakaratában, — egyáltalában kéteíked- . ném, ki kell emelnem, hogy itt nem az álktmpól- gársági jog uj kodifikálásáról és unifikálásárói r van szó és lehet szó. itt még most is mindig ar- r ról van szó, hogy a békeszerződésekből folyólag . az ezen államhoz csatolt volt magyar területek- lakói, vagy esetleg azok leszármazó'!, áJlampol gársági jogaikat végre, — és pedig ex tune. — . megkapják és ezzel kapcsolatban az őket ért i egyéni sérelmek is orvosoltassanak. Nem kérelemre és kegy alapján, hanem az I őket megillető jog gyanánt Arról van szó, hogy ez a kérdés rendeztessék j a volt magyarországi területeken is úgy, mint , az már rendezve lett — az ittlakás ténye alnp- ; ján — a volt német állampolgárokkal A? illetőség akadálytalan elismerése utján, a bríinni egyezmény alapján, a volt osztrák állampolgárokkal szemben. Itt ugyanis csak a magyaroktól kívánják meg olyan előföltételeknek az igazolását, amelyeknek az érdekeltek a korábban a volt magyar területen fennállott jogállapot alapján és ezen nyugvó joggyakorlat ért-elmében a legjobb akarat mellett sem tehetnek eleget. Nem tudják ugyanis Írásos bizonyitv ány- nyal igazolni úgy, amint azt a kérdés elbírálásánál alapul vett osztrák jog megkívánja, az illetőségüket és ezért nem tudják beadni kérvényeiket sem. Innen a kérvényeknek a miniszter ur által emlitett apadó száma. Valójában azonban a törvény téves magyarázata és az ez alapon kifejlődött téves joggyakorlat alapján sok-sok ezer ember vesztette el állam- polgárságát, vesztette el állását és vagyonát, kényszerült kivándorlásra, vagy tengeti nyugdíj és állás hiányában ma is a legnyom orut-ágo- sabban életét, — ezért ennek a kérdései k az egyedüli megnyugtató módon; az ittlakás ténye alapján váló rendezése elodázhatatlan áüami feladat és a magyar kisebbséghez tartozóknak elvitázhatatlam és a békeszerződésből folyó joga. A EtSzígazgaUtei reform A belügyi kormányzásra szánt összegek fel- használásának elbírálásánál rá kell mutatnunk azonban arra is, hogy a minket nemzetiségi és gazdasági szempontból oly letörőén érintő köz- igazgatási reformra vonatkozólag minden bevált, amit annak idején annak bírálói és ellenzői, — közöttük én is, — elmondottam. A centralizmus kiterjesztésének és a kisebbségi jogok elsorvasztásának eszköze ez és emellett nehézkes, lassú és drága. Ez utóbbi tekintetben utalok az e téren a képviselőházi vitában elmondottakra. A bevezetett uj közigazgatási rendszer szelleme pedig olyan, hogy az nem annyira a köz- igazgatás zavartalan menetére, hanem — amint említettem — „a nemzeti ál!nm“ kiépítésére törekszik és nem csak,.hogy a magyaroknak nem nyílik a közigazgatásban való közreműködésre tér és alkalom, de e napokban Hrusovszky képviselő és társai interpellációt nyújtottak be a szlovensz'kói „Országos Hivatal tulpolitizáiása** miatt és olyan szlovákok eltávolítását sürgetik, akik állítólag nem beszélnek eléggé jól csehül, vagy szlovákul és rokoni összekötcttésüknél fogva politikailag nem raegbizható'k(?!) IIo! van akkor itt az állampolgársági egyenjogúság, ha ; a hivatali pályára még a szlovákokat is alkalmatlanná teszi egy esetleges magyar rokonság! Még ha igaza volna is már Kramar-nak, hogy 1 ez az állam „nemzeti állam“, akkor ebbő! csak az következnék, hogy az egyik állampolgár 1 olyan, mint a másik és ha a kötelezettségei j egyformák, úgy a jogainak is egyformáknak kellene lennie! . A népszámlálás politikuma i Ezzel ellentétben, azt lehet mondani, hogy a kormányzás majdnem minden ténye odairá- í nyúl, hogy a nemzeti kisebbségek száma mindig 1 lejebb és lejebb szálljon, s hogy igy az állam j „nemzeti*4 jellege mindinkább biztosittassék és T kidomborittassók, (ezt célozta a földre! orm, j amely inkább a telepeseknek, mintsem a ángyai ( vagy német nomzetiségüeknek juttatott földet. ^ — ezt az iskolai reform és az iskolaiigy keze r lése, amelyre még visszatérők, — ezt a birósá- í gok uj kerületi beosztása, amely a nyelvhaszná s lati jogot a magyaraalakta helyeknek szlovák t többségű kerületekbe való beosztása utján a 1 minimumra korlátozta st-b.) és úgy az elŐkészi- * lésből, mint a keresztülviteléé bői kitetsző! eg ezt ? j akarja szolgálni a most fogánatóbltott népszámlálás is. Máshol a népszámlálást úgy fogják föl, hogy ennek tulajdonképpen tudományos, etnográfiái célja van és nyugodt atmoszférában, ha az ilyen összeíráshoz nem fűződik érdek, a számlálási művelet erre a célra teljes garancia is. Ámdo itt fontos és ellentétes érdekek fűződnek e tényhez! Nem akarok most a sajtóban fölhangzott panaszok és visszaélések részletes fejtegetésére ez alkalommal kitérni. Csak az előzményekre mutatok rá. Ezek az előzmények rávilágítanak arra, hogy itt nem néprajzi, nőm tudományos célokat szolgál ez a művelet Szerintem ugyan az egyes kisebbséglakta vidékek nyelvhasználati jogát a békeszerző lés idején volt állapot szerint kell respektálni es ezt a saintgermaini szerződés szelleme értelmében csak javítani lehet. A kormányzás azonban nyilván úgy vélj, hogy az államnak érdek e(?), hogy a kisebbség száma a legtöbb helyen 20%- On alul maradjon, hogy a német, de különösen a magyar szó a hivatalokban, az igazságszolgáltatásban, a sajtéban, a színpadon, az iskolában, sőt a templomokban is lassan elhallgattas- sék, — tehát a kisebbségek nyelvhasználati és nemzeti életének mérve, sőt joga, itt ezen művelet eredményétől függő és ez a két szemben álló érdek egyenlőtlen fegyverekkel vívta, meg ezt az élet-halál'haspofc. Ezek a szembenálló érdekek — a népszövetségi nagy szólamok szerint: a kisebbségek I „szent jogai** — ugyanis a számlálólapokat kitöltő népszámláló biztosok diszkrecionális hatalmának lettek kiszolgáltatva, akiknek „joga44 volt pi. a zsidó vallásut, a tisztviselőt, vagy a nőm egészen magyar nevűt, vagy a véletlenül szlovák vidéken születettegyént „négyszemközt44 kioktatni arra, hogy ő nem magyar, vagy német, de — zsidó nemzetiségű, — és hogy a figyelmébe ajánlott „körül- mónyek44 fennforgása mellett állásánál, születési helyénél stb. fogva ő nem is lőhet más, csak csehszlovák^?!). Hogy az ilyen „felvilágosítás44 nem tnográ- flai célokat szolgál, hogy például a magyar számlálóbiztosok mellőzése, hogy az alkalmazni kórt bizalmiak közreműködésének eltiltása, hogy pl. Kassán a magyarok által magyar nyelven beadott panaszoknak ez okból való visszautasítása stb., stb. mind csak a nemzetiségi számarány csökkentésére és ez utón a kisebbségi jogok megrövidítésére irányuló kísérlet, a történések után lehet-e abban bárkinek is kételye? A Német- és Angol országban e napokban megnyilvánult érdeklődés hatása alatt a Prager Presse legutóbbi számában megjelent interjúban siet ugyan a belügyminiszter ur azon föltevés ellen tiltakozni, mintha ez a művelet nem objektíve lett volna keresztülvive és hogy a nemzetisége nyílt megváltása bárkinek átrá- nyára szolgálhatna. — Nagyon kár, hogy ezt a nyilatkozatot a népszámlálási művelet megej- tése után tette, amikor az életlehetőségeik mégsem isülésétöl félő kis exiszteneiákra ez, a lelki kényszer és a biztosok „fölvilágosító44 munkája már megtette hatását. — Az ország minden részéből fölhangzó panaszok a cáfolat a belügyminiszter ur fejtegetéseire $s kérdem, ezekre való tekintettel, vájjon nem méltán keltheti-e fö. ezen műveletnek ily sok panaszt előidéző módon való előkészítése és keresztülvitele a nem csehszlovák nemzetiségű lakosság bizalmatlanságát, sőt kérdhetném azt is. hogy a „nemzeti állam44 papíron való kimutatására irányuló nagy buzgalommal nem lőttek-e túl az erre törekvők a saját céljaikon is? — Hisz ,n; ily módón bevezetett és keresztülvitt eljáráson alapuló statisztikai anyag aligha bir majd az objektív bíráló szemében tudományos értékkel Csábítóan ragyognak a kirakatok .. ön Is ajándékokat keres kedvesei száméra. Igazi örömet szerez egy eredeti Telefunken rádióval mely hosszú évekig megtartja értékét és mindennap uj élvezetet okoz* Ha már van rádiója, ajándékozzon egy készlet uj rádiócsövet, vagy egy A r c o f o n hangszórót. TELEFUNKEN KreSI és Tsa, Bratislava, Kristinová 1. Kérem díjmentesen az uj 1-4 számú képes árjegyzéket a részletárakkal együtt Név és pontos cím: .............. ____5
