Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-17 / 287. (2508.) szám
|\l \ Mai uánmk 12 oFdal 6Vf'287'(2S06) S*éni * ****** ’ 1930 december 17 Előfizetési ír> évente 300, félévre 150, negyed- évre 76. havonta 26 Kő; külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£. vasárnap 2. —Ki A szlovenszkói és ruszinszlcói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikcá UCLpilcLpjCL felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága II. Panska ulice 12. 0. emelet. — Telefon-. 30311. — Kiadóhivatal; Prága UL Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon; 34184. SŰROÓNYCIM: HÍRLAP PRftHfi Kedd hajnal óta szerződés nélküli állapot van Magyarország és Csehszlovákia között A kereskedelmi tárgyalások ma délben eredménytelenül befejeződtek A magyar delegáció délután fél kettőkor visszautazott Budapestre — Az 1927-ben kötött kereskedelmi szerződésnek csupán a határszéli forgalomra vonatkozó záradéka marad érvényben üikl Alfréd dr. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter nyilatkozata Árva kis magyarok irta: ALAPY GYULA dr. taüománygyüSési képviselő A szemhatár szürkeségéből végeláthatatlan felhők gomolyognak és vigasztalanul csorog a decemberi hideg eső. Az áldott Kisalföld rónasága ilyenkor keserű ábrázatot ölt magára: \i/ és víz mindenfelé. Az utakat felszántották a kocsikerekek és a pusztáról apró kis karavánok odúinak el még jóval virradat előtt, iázós, ánnos gyereksereg. Az utat elkerülik, meit azon élő lény most nem tud közlekedni ás keresik a nyomot a barázdák mentén, mennek szegények koravén ösztönük után, a falu irányába. Mennek, amikor öiár rájuk virrad és hat-hét kilométernyi gyaloglás után kilenc óra körül ^beérkeznek a falusi iskolába. Itt meg kell tisztálkodniuk, mielőtt az iskolaterem jótékony melegét élvezhetnék elgémberedett, fáradt tagjaik. Azután beülnek a padokba, olyikukat mindjárt el is nyomja a fáradtság ég bóbiskolva dől a szomszédjára. Szegény árva kis magyaron ti! Az uj íöldesurnak kötelessége volna a kis tanulókat az iskolába beszállítani, de a tanító urnák ez nem jut az eszébe, a jegyző ur sem követek, a béres meg hogyan is merné azt, még a szájára is venni. Azután egy szép napon a kis magyaroknak felmondják a falusi iskolában a szállást, mert az uj földesur nem akar hozzájárulni a iskolabővítés költségei lez. ,,Egy fillért, de annyit sem adok, mert nem vagyok köteles!'4 Következményeképpen a falusi iskola, melyet szegény emberek tartanak fenn, \értekezik: negyven kis iskolakötelest kitessékel, még igy is marad száz, akiknek elegendő két tanterem. Az uj földesur, aki a népszámláláskor, nem tudjuk, minek is vallhatta magát, nem habozik. Az árva kis magyarkákat betereli a másik község állami iskolájába, igaz, hogy ez szlováknyelvü iskola, de hát van benne hely és ez a fő. Ez sincsen hét kilométernél mesz- szebb és a kis magyaroknak csak annyi különbség, hogy eddig északnak mentek és most délnek fordulva gyúrhatják a sarat. Azután jön az állami tanfelügyelő iskolát látogatni és meglátja a szlovák iskolában a sok kis magyart, akik egy kukkot se értenek a tanító magyarázatából, kiparancsolja őket az állami iskolából és most már sehol sincsenek, se a magyar iskolában, se a szlovák iskolában. Maradjanak analfabéták. Ezen még a járási főnök és a harminc korona birság sem segíthet. A színhely ugyanaz, alig pár kilométernyire egy réti iskolában, egy iskolateremben százharminc gyerek szorong. Ki hét kilométerről, ki négyről gyalogol ide reggel, délután pedig a többiek érkeznek igy messziről és ismét száznál többen izzadnak a teremben. A szülők pedig füihöz, fához futkároznak, járási hivatalhoz, tanfelügyelőhöz, mert iskolát akarnak építeni. Nyolc esztendő óta sürgetik az építést, a telkét is megvették, ráíratták az állam nevére. Iskola még sincsen, mert több község van érdekelve, azok az építési költségarányban nem tudnak megegyezni. A szegény kis árva magyarok pedig a forró iskolából kisietnék a nyirkos, párázatoe levegőre, bele a lucskos sárba és haza vánszorognak, az arcuk vánnyadt és a szájuk be nem áll a köhögéstől. Nagyvárosban mind a kórházba kerülne, itt hordozzák a bacillusokat hazulról az iskoláig és vissza. Az érdekeltség, a szülők szívesen adnák össze a pénzt az állami iskola felépítésére, pedig állami iskolát az állam lenne köteles építeni, ami egészen természetes. Hiszen az állami költségvetésben sok millió van felvéve a kisebbségi iskolák építésére. Igaz, hogy Prága, december 16. A szombat óta folyó magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások ma délben eredménytelenül értek véget és Csehszlovákia, valamint Magyarország között ma hajnali 0 óra óta szerződésen kívüli állapot lépett életbe, ügy a csehszlovák, mint a magyar vámhatóságok távirati utasítást kaptak, hogy a vámkezelés során az autonóm vámtarifa tételeit alkalmazzák. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést a csehszlovák kormány tuvalevően június 15-én fölmondta. A fölmondás határideje december 15-én 24 órakor járt le. A fölmondási idő alatt mindkét fél kísérletet tett a szerződésnélküli állapot elkerülésére. Legutóbb a magyar kormány december 9-én közölte a csehszlovák kormánnyal azokat a feltételeket, amelyek teljesítésétől teszi függővé a változott viszonyoknak megfelelő uj szerződés megkötését. A magyar kormány jegyzékére csak 12-én érkezett Budapestre válasz egy meghívás formájában, hogy a magyar delegáció jöjjön Prágába és itt tárgyalja le a kereskedelmi szerződés ügyét. A magyar delegáció Niki Alfréd dr. meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ vezetésével szombaton reggel Prágába érkezett és azonnal érintkezésbe lépett a Friedmium Gyula dr. külügyminisztériumi miniszteri tanácsos vezetése alatt álló csehszlovák delegációval. A két delegáció szombattól hétfő estig szakadatlanul tárgyalt, de nem tudott megegyezni egymással. A tárgyalások során felmerült nehézségek eliminálása céljából a csehszlovák delegáció újabb instrukciókat kért a kormánytól, mely tegnap délután rendkívüli minisztertanácsot tartott. A minisztertanácsot a késő esti órákban megszakították, hogy a sebtiben összeült pártvezetőségi tanácskozásokon kialakult ezek az iskolák cseh kisebbségi iskolák. Ott jártam a Garam völgyében és láttam ilyen kis iskolapalotákat, a kormány építtette öt iskola- köteles számára, olyikba tíz is jár. Odalenn a Csallóközben pedig már nem jut állami iskola építésre pénz, ott már a magyar lakosság köteles az épületet felépíteni. Nagyon könnyű lenne ezekből a párhuzamokból és összehasonlításokból, amelyeket fölösleges lenne tovább színezni, megrajzolni a kisebbségi kultúra képét, megrajzolni a képet, hogy itt a kisebbségi magyaroknak milyen „jó" dolguk van. Nem szándékozom ilyen könnyű győzelmet aratni; az igazság fegyvereit nagyobb harcok megvívására köszörüljük. De kötelességünk ezt a kultúrkör véleményeik alapján hozzák meg a csehszlovák kormány határozatait. A magyar delegáció, mely a tárgyalások folyamán teljes mértékben respektálta a csehszlovák agrártörvények által előállott uj helyzetet s kívánságait ehhez a helyzethez alkalmazta, minden előkészületet megtett arra, hogy a tegnap este indult budapesti gyorsvonattal visszatérjen '-.agyeiOrsöágba. Este kilenc órakor azonban megjeleni Niki dr. Julis-szállóbeli lakásán Friedmann dr. s arra kérte a magyar minisztert, hogy várja be a minisztertanács végét. A minisztertanács esti fél tizenegy óráig tartott s azt a határozatot hozta, hogy a magyar követeléseket nem tartja teljesíthetőnek. A kormány határozatát azonnal közölték a magyar delegációval, melynek nevében Niki dr. őszinte sajnálatának adott kifejezést s egyben közölte, hogy ma délig még a csehszlovák fővárosban marad. A csehszlovák delegáció vezetője erre egy újabb értekezletre hívta meg a magyar kiküldötteket. Ez az értekezlet ma déli egy óráig tartott s ugyancsak eredménytelenül ért véget, mire a magyar delegáció délután fél kettőkor elhagyta Prágát. Niki Alfréd dr. meghatalmazott miniszter közvetlenül az elutazás előtt a következőket mondotta: — A magyar kormány mindent megtett, hogy elkerülje a szerződés nélküli állapot bekövetkezését. A csehszlovák kormánynak legutóbb már december 9-én tudomására adtuk kívánságainkat. Előzékenységünknek további bizonyítéka, hogy a csehszlovák kormány meghívásának haladéktalanul eleget tettünk és szombat óta Prágában tárgyalunk. — Tekintettel arra, hogy a rendelkezésünkre álló idő túlságosan rövid volt ahhoz, hogy uj kereskedelmi szerződést köthessünk, azon voltunk, hogy legalább pet bemutatni a magyar kisebbségi világnak, hogy megmozduljon bennünk a lelkiismeret. Hogy megértse mindenki annak a bűvös szónak jelentését, amit állandóan demokrácia névén kapunk reggelinkhöz és estebédünkhöz. Hát ezt míveli a „demokrácia", amelynek nevében ártatlan emberi életek egészsége forog kockán anélkül, hogy ezért egy hivatali lelkiismeret is megmozdulna. Az aktákat gyártják es azok szünetlen vastagodnak, mert a bürokrácia molochja tintát, papirost és emberi boldogságot fogyaszt. Ezeknek a kis árva magyaroknak nem lesz boldog ifjúkoruk, mikor gyermekségükben ilyen 6ulyos terhekkel járták az élet uta.it, ezeket a kimondhatatlanul szén ved éses^ retteideiglenes megállapodást létesítsünk egymással. A provizórium alapja a legtöbb kedvezményt biztositó elv lett lett volna. Erre vonatkozóan csehszlovák részről tettek indítványt, melyet a magyar delegáció elvben el is fogadott és a csehszlovák kormánynak az agrártörvények alkalmazására szabad kezet is biztosított. Azonban tekintettel arra, hogy a legtöbb kedvezmény elvének alkalmazása esetleg hátrányos lehetne Magyarországra, azt követeltük, hogy szabályozzák, illetve helyezzék hatályon kívül az engedélyezési eljárást; azaz az engedélyezési eljárás során a magyar árut ne részesítsék mostohább elbánásban, mint amilyent az 1927-ben kötött kereskedelmi szerződés részünkre biztosit. — További követelésünk az állatváruegyezmény fönntartása az uj állatvámok akceptálása mellett. Követeléseink legfontosabb pontja a búza- és a lisztkeverési törvény módosítása, illetve hatályon kiviili helyezése volt, mert a jelenlegi törvény rendelkezései majdnem lehetetlenné teszik a búzaimportot és megbénítják a külföldi liszttel való kereskedelmet. — Továbbá követeljük, hogy a hízott sertések vámját ugyancsak ugyanazon vámtarifa szerint állapítsák meg, melyet az 1927-es szerződés biztosit számunkra. — E lényeges követeléseinket a csehszlovák delegáció nem fogadta el s ezzel véget értek a tárgyalások. Az 1927-ben kötött kereskedelmi szerződésből csupán a határszéli forgalomra vonatkozó egyezmény maradt meg. Természetesen még mindig meg van a remény arra, hogy esetleg néhány napi szerződésnélküli állapot után kötünk egy provizóriumot egymással. Minden esetre leszögezem, hogy elmentünk a legvégső határig, de a minimumra csökkentett követeléseinket sem voltak hailannetee utakat. Ezt csak a magyar gyermekek számára tartogatta a balsors. hogy megtizedelje őket, akik senkinek nem vétettek, senkit nem bántottak a maguk ártatlan kis életével. Az aktagyárak pedig munkában vannak. Luca. székei esztendők alatt készülnek és még sem lesznek készen sohasem. Ha pedig felemeljük a szavunkat a magyar kultúra érdekében, a féktelen sovinizmus visszaüvölt reánk: „Mindent megkaptatok, többet kaptatok, mint amennyit a kisebbségi jogok értelmében kapnotok kellett volna!" Miniszteri székek felelős tulajdonosai is ezt hangoztatják, mert nem hallatszik fel hozzájuk a szerencsétlen árva kis magyarok jajszava.
