Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-16 / 286. (2507.) szám
1930 december 16. kedd. <Mtas^-AVAfifeMt.-WTi>T.aT> HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIKSZLOVENSZKÓ A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN XIX. A poitonjri tartománygyíílés a tzlovemzkói összefogást, ha lésekben és formában nem is, tényleg azonban megvalósította Tiso Ferenc tartománygyülési képviselő Szlovenszkó létérdekében valónak tartja az autonómrsta pártok együttműködését — Trencsén élete, fejlődése és problémái — Csöndes beszélgetés a hitoktatói szobában a szlovák nemzeti politika megpróbáltatásairól — Látogatás a szlovenszkói politikai panoptikum műhelyében Trencsén, december. Csák Máté városa még ma is híven őrzi a régi harmonikus és nívós élet, belső értékeit. A külső értékekből a megyeszékhely és a magisztrátus elvesztése — a város lefokozásával — sokat elsodort s a fejlődés az uj posta és az uj vágóhíd mellett mindössze egy pénzügyi palotával kárpótolta, de az is mén len elvitt a város régi szépségéből, ránehezedik a parkra és eltakarja a vár hatalmas sziklatömbjének egyik legszebb részletét. Az intelligens város külső képe meg- csinosodott, az uccák friss burkolatot kaptak s külön följegyezni való, hogy talán egyedül itt nem bolyong az uocán néhány egészséges és külföldi tőkére támaszkodó üzem jóvoltából a munkanélküliség és a szociális nyomorúság. És öröm följegyezni azt is, hogy a régi lakosság békés és testvéri együttélését, amelyet valamikor a trencséni katolikus plébános és a Ili torán us pap legendás barátsága szimbolizált, nem söpörte el egészen az idők változása. Apró dolog, de végtelenül jellemző, hogy a Tátra-kávéházban szombat délután összeül az „őslakosblok-asztaltársa- ság“, ahol zavartalan barátságban és egymás úri megbecsülésében tölti idejét pred- prievratovy szlovák a százszázalékos magyarral. Trencsénben volt első találkozásunk a szlovenszkói taríománygyülés egyik reprezentáns tagjával Tiso Ferenc tartomány- gyűlési képviselő személyében, aki régi harcos embere a szlovák néppártnak s aki a maga megalkuvást nem ösmerő autonomis- ta küzdelmét mindig nemes és emelkedett összhangba tudta hozni a patriotizmus követelményeivel és már rég fölemelkedett addig a bizonyos közös nevezőig, amelyet a nagypolitikában máig sem tudtak megtalálni. A ma politikai életében fehérholló-számba megy az ilyen tiszta karakter és ideáljainak áldozni tudó közéleti munkás, akiben a lelkiismereti felelősség egy percre sem szunnyad el és aki a mai cinikus életszemlélet közepette súlyos vajúdásokkal és tépe- lődésekkel keresi az igaz ember útját. Tiso Ferenc nyilatkozatát az alábbiakban adjuk: A tartományi rendszer kritikája = Mit' váltott be a taríománygyülés az autonomisták réménykedéseibői? — Sajnos, a taríománygyülés tagjai tulajdonképpen tétlenségre vannak kárhoztatva, mert a tartományi választmány, illetőleg az országos hivatal kész dolgok elé állítja őket és csak arról van szó, megszavazzák-e vagy sem, amit elébük terjesztenek. Az hogy a tartománygyiilési tag a tarto- mánygyülések alkalmával élhet a kritika jogával, nem merítheti ki azt a munkakört. amely tulajdonképpen a tartomány- gyűlési tagokra hárulna, és ahogy azt egyesek, köztük jómagam is, elképzeltük. A tartományi rendszerről szóló törvény föltétlenül alapos megváltoztatásra szorul, úgy a tartománygyülési képviselők iniciativ jogának, mint a tartománygyülési határozatok jóváhagyásának szempontjából, mert lehetetlen állapot, hogy minden határozat a prágai minisztériumból kaipja megerősítését, vagyis a tartományi rendszernek az autonómia lényeges kellékeit kell magában foglalnia. A nagyközönség nincs is megfelelően tájékozva afelől, hogy milyen kicsi körre szorul a tartománygyülés kompetenciája. Nem mondom, hogy a tartományi rendszer nem jelent haladást az autonómia felé. de határozottan nem ez az autonómia, sőt még az autonómia talpköre sem. Feltétlenül törvényileg biztosítandó, hogy a tartománygyülés válassza a tartományi el* | uököt, aki a tartomány gyűlésnek lenne felelős és nem a prágai minisztériumnak. Akkor nem következhetnék be semmilyen politikai konstellációban, hogy olyan közjogi méltósággal, mint amilyen a tartományi el nőké, olyan dicstelen politikai játékot űzzenek, mint azt most látjuk. Ez a kérdés szorosan összefügg az egész mai politikai és erkölcsi rendszerrel, amely tekintélyeket félrerugott, újakat belső tartalommal nem kreált és tisztán hatalmi pozíciókat teremtett, amelyek materializmusra vannak építve, nem pedig a szellem és az erkölcs bázisára. —é A tartomány gyűlésen mutatkoznak egyedül pozitív nyomai az egészséges szlovenszkói szedem kialakulásának. Nem remélhető-©, hogy a kívánatos szlovenszkói összefogásra a szlovenszkói tartományi képviselet adná az első pozitív impulzust? Az egyetlen pozitívum — Már az első tartományi gyűlések megmutatták, hogy a tartományi rendszer szlovenszkói szempontból tagadhatatlanul nagy pozitívumot teremtett: a tartományi rendszerben az összes párt kivétel nélkül szlovenszkói politikát üz. Kénytelen ezt űzni. Mert mig a prágai parlamentben a csehszlovák pártok belső drillje érvényesül, ezen pártok szlovák tagjai a pártfegyelem és természetesen elenyésző kisebbségük miatt kénytelenek alávetni magukat a cseh többség diktátumának, a tartó- mánygyülésen a csehszlovák pártok is csaknem teljesen önállóan foglalhatnak állást és nem lévén kénytelenek tekintettel lenni, mint a prágai parlamentben, a cseh többségre és különösen mert csakis szlovenszkói dol7 gokról van szó, természetesen nem foglalhatnak állást azok ellen és nem zárkózhatnak el a szlovenszkói patriotizmus egészséges parancsának teljesítése elől. A tartomány,gyűlésen ki van zárva, hogy Szlovenszkó-el lenes álláspontot foglaljon el bármelyik párt is, mert hiszen ezzel maga alatt vágná a fát. Tehát joggal lehet mondani, hogy hivatalosan szlovenszkói politikát eddig tulajdonképpen a szlovenszkói tartomány- gyűlés kezdett meg először és a parlamenti pártok sok meddő kísérletével szemben a szlovenszkói összefogást, ha lélekben és formában nem is, tényleg azonban meg is valósította. Ugyancsak a pártoknak autonomista és centralista pártokra való tagozódása miatt formában és lélekben ez az összefogás éppen az autonomista pártok, a szlovák néppárt és a magyar pártok között valósítható meg elsősorban. A természetes és egészséges fejlődésnek csakis ez lehet az útja. A jelen szétforgácsol tságából, káoszából, lelki gyávaságából, fél^elhatározásaiból a ránk és a jövő generációkra váró közös feladatok kényszerítő ereje folytán a jövő közös összefogásának minél szélesebb szlovenszkói alapon kell megtörténnie. Ez meggyőződésem szerint a konszolidáció érdeke, államérdek és feltétlenül Szloven- szkő létérdeke. Trencsén keresztmetszete Trencsén város és a környék helyzetéről Tiso Ferenc a következőkben volt szives tájékoztatni: — A város általában fejlődött az utóbbi években. Ezt a fejlődést M i s z Rezső apát- plébános, volt városbiró működése nyitotta rneg. Működése alatt különösen az uccák jöttek rendbe, a város rendezte financiális ügyeit és Mire apát utódjainak csak az a feladatuk* hogy munkáját folytassák. A város a kövezésen kívül uj pénzügyi palotát építtetett, kibővítette a vízvezetéket, uj postaépületet kapott, mintaszerű vágóhidat emelt és egy ugyanis a gimnáziumban elhelyezett gyűjteményt katonák saétdobálták — a város által rendelkezésre bocsátott helyiségekben múzeumot rendeztek be, amely történelmi és folklorisztikus szempontból Igen értékes. Említésre méltó az Allianee Francaise dicséretes működése. Az egyesület elnöke Delerue Viktor, a Tiberghien-gyár vezérigazgatója, aki sokat fáradozik a szlovák-francia barátság kimélyitésén és anyagilag is sok áldozatot hoz. = Kulturális téren jelentkezik valamelyes épi tőm un ka? — Tervek vannak katolikus kullurház építésére, az evangélikusoknak már megvan a hasonló épületük. = A város fejlődése milyen konkrétumokban mutatkozik meg? — A lakosság száma a rendőrségi nyilvántartó szerint ma több mint tizenhatezer-, csaknem kétszerese az áílamfordulat-előttinek. Az építkezés különösen 1028-ban volt nagymérvű, mindamellett érezhető a lakáshiány, . a\ándéh K««*c**A létei*®1*1* * mit sohsem ALLEGRO örömet és kényelmet ad, mert nagyszerűen élesíti a pengét és így kellemesen és tisztára borotvál kozhatunk. Egy jő penge egy évig is eltart. Elegánsan nikkeíezett modell K6 120‘—, fekete modell Ké 96’— Kapható minden késmüves-üzletben, vaskereskedés ben és illatszerkereskedésben. Szlovenszkói és rusrinszkói lerakat: D. ENGEL, BRATISLAVA, Nyerges u. 6 Cseb-morvaországp és sziléziai erakat: V. Jfrsa, Prága-Nusle, Táborská 30. 1800 kataőztrális hold kiterjedésű erdőt vásárolt. ITT A CENZUSA 6 SORT TÖRÖLT. A környékbeli lakosságnak legfontosabb elhelyezkedési lehetőséget nyújt a TibeT- ghien szövő, és fonógyár, amely 1500 munkást foglalkoztat Ezek a munkások a városból és környékéből rek rutái ódnak. A falvak kétszáz, sőt háromszáz százalékos fejlődése tisztán annak tudható be, hogy lakosságuk a gyárban talál alkalmazást. Földmivelő munkájából megél és a gyárban kapott bérét házépítésre használja fel. — A gumigyárat leépítették, a Dinamit- Nobel is beszüntette működését, pótipar nem jött helyébe. Most az a veszély fenyeget, hogy a Hazai Faipar, a Schanzer-cég nagy fűrésztelepe hamarosan kitermeli a birtokában levő erdőket és máshová költözik. — A város terjeszkedési lehetősége geográfiai szempontból nem kedvező, ezért újabban élénken foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a város északkeleti határában levő hatalmas katonai gyakorlóteret városrendezési célokra alkalmassá teszik és építkezési parcellákra használják fel. E óéiból már szövetkezet is alakult, de a vállalkozáshoz fűzött remények nem fognak rövid időn belül teljesedni, mert ez a probléma sok mással függ össze, igy különösen azzal, hogy előbb meg kell állapítani, milyen magasságban lehet majd építkezni a Vág áradására és a talajvízre való tekintette! 2000 diák — Kulturális téren a város gócpontot jelent sok iskolájával. Gimnáziuma van, állami polgári iskolája, katolikus polgárija, kereskedelmi iskolája és akadémiája, állami, katolikus és zsidó népiskolája. Errenézve jelLcouző, hogy reggelenkint az iskolavonatokkal 600—700 gyerek érkezik Trenesénbe. összesen több mint 2000 diák és tanuló látogatja a város iskoláit. A néhány évvel ezelőtt létesített kereskedelmi akadémia építkezésének ügye nem tud dűlőre jutni a város és a minisztérium közti nézeteltérés és pénzügyi nehézségek miatt. Szerencsés ötlet volt az alsőfoku gazdasági iskolának a létesítése, ami éppen a legutóbbi hetekben történt meg. Látogatása kötelező lesz. — Brancsik Károly dr. néhai városi főorvos, európai hirü természettudós gyűjteményének töredékeiből — az államfordulatkor kivált ami a hivatalnokosztály két-három- szobás lakásait illeti, örvendetes tény, hogy a lakások aránylag olcsóbbak, mint másutt, Zsolnán például mégegyszer annyiba kerülnek. Itt egy háromszobás lakás 7000 korona, Zsolnán pedig 12—14.000. 250 százalékos pötadó — A gazdasági fejlődés természetesen sok beruházást és kölcsönt igényelt és a város súlyos terheket vállalt. De az amortizáció oly szerencsés biztosítást nyert, hogy az invesztíciókból származó hasznot a jövő generációk is élvezik majd kedvező annuitások mellett. A városi pótadó eddig 153 százalék volt, mig 1931-ben 200 százalékos lesz, de úgy preliminálták a költségvetést, hogy a 200 százalék sem lesz elegendő, ezért az országos hivatal leirata értelmében a lehetőséget a maximumig kell kihasználni, vagyis pótköltségvetés keretében 250 százalékot fognak kivetni és az illetékeket is a maximumig fogják kiróni. Nagyobbmérvü munkanélküliség nincs a városban, mert munkaalkalom mindig kínálkozik. A társadalmi élet meglehetősen széttagolt, de egyetlen kiélezettebb csoport sem öleli fe! a társadalom valamelyik nagyobb rétegét. A széttagoltság, sajnos, politikai differenciákra, sőt politikai autagonizmusra vezethető vissza, azonkívül felekezeti ellentétekre is, amelyek a prononszirozott csoportokban ütköztek ki. Azelőtt ideális volt az együttélés. Ezzel szemben ma a csehek elszigetelődnek a szlovákoktól. A régi Lakosság körében megvan a harmónia, a nagyon kicsi körre zsugorodott régi lakosság meglehetősen együtt tart. = Milyen a vidék helyzete? — Trencsén mindig a határvonalat jelentette a Vágvölgy szegényebb s kevésbé termékeny és a gazdagabb s termékenyebb részek között. A Vágvölgy délre és délkeletre sokkal gazdagabb, mint északra és északkeletre. A. város természetes fekvése még nr. is, amikor megszűnt megyei székhely lenni, széles környék lakosságát vonzza s ennek tudható be, hogy a kereskedések megszaporodtak Ez azonban nem volt egészséges, mert — bár a vevők megoszlottak a megsokasodott kereskedők között. — ez meggyengítette a régi szolid kereskedelmet, anélkül, hogy az újabb, gomba módra elszaporodott kereskedőknek szolid bázist teremtett volna. Ilyen körülmények között igen sok volt a fizetésképtelenség és számos régi nagy kereskedelmi ház ment csődbe. Az iparosság helyzete nem rózsás. Számot3
