Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-09 / 256. (2477.) szám
Í9Q0 naveanber 9, vasárnap. KftZCAZPMAGP , A ruszinszkói szöllit©rm@lést súlyos válságából csak hathatós állami segítség mentheti ki Részietek üekfcy Károly költségvetési bizottsági beszédéből Prága, november 8. Hokky Károly, a ruszin 37kói magyarság országos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselője a költségvetési bizottság földművelésügyi vitája során elmondott beszédében részletesen foglalkozott Ruszinszkó szél léte rmelésé nek válságával is. Beszédének e részét alább ismertetjük bő kivonatban: A ruszinszkói gazdásági válságnak talán legmélyebb pontja a sző Letermelés csődbejutása. Ruszinszkó területén évszázadok óta virágzó szőllő termelés folyik A sző Hőtermelés Ruszinszkó bán a birtokosok ezreit és a szől- lőmunkások tízezreit tartja el. Közvetlenül Beregszász, Nagy sző Hős és Mezőkászony, továbbá a szőllőhegyek közelében fekvő községek egész sorának jó, vagy balsorsa függ a szollőíeirmelés felvirágozásáíól, vagy lehanyatlásától, de közvetve az. egész ottani ipar és kereskedelem színvonalát is a szőHőkereske- delem adja. A nemrég még annyira irigyelt szőllőter- melés azonban megszűnt jövedelmező gazda- sági ág lenni még ebben az évben is, amikor mennyiségileg elsőrendű szüretben volt részűk a szőllőgazdáknak. Szociális szempontból Ls országos fontosságú kérdés a lehanyatlott szőUőtermelés talpraálli tása, mert Ruszinszkóban az a helyzet, hogy egy néhány 20—100 holddal rendelkező nagybirtokostól eltekintve a szőllőhegyek túlnyomó része kisemberek kezében ran, akiknek gazdasági halálát jelentené a krízis állandósulása, vagy éppen súlyosbodása, amire — gyors segítség nélkül — alapos kilátás van. A 'ruszinszkói bortermelést a mértéktelen külföldi borbehozatal szorítja baléira. Alig van európai ország, amelyből vastag erekben ne zúdulna a bor a köztársaságba, amelynek 400—500 ezer hektoliternyi évi borszükségletét nagyrészben fedezd a belföldi bortermelés. amely évente 250-től 400.000 hektóid- i^jre tehető. A mad borbehozatali vám a jóval olcsóbban termelt külföldi borral szemben nem tudja megvédeni a belföldi termelést, mert ott az előállítás olcsóbb. A külföldi borbehozatalt még veszélyesebbé teszi az a körülmény, hogy a határon rámszabadraktárak vannak, ahol a belföldi kereskedő a külföldről behozott bort a vámok lefizetése nélkül mindaddig tarthatja, amig itt a bort el nem adta. Ruszinszkó csaknem 1000 kilométerre fekszik a történelmi országoktól, a csaknem kizárólagos fogyasztási piacaitól és így a drága vasúti tarifa a külföldi borokkal szemben versenyképtelenné teszi. Például Hamburg—Prága, vagy Trieszt—Prága viszonylatban olcsóbb a bor vasúti tarifája, mint Beregszász—Prága viszonylatban. A kormányzat ad ugyan évröl-évre borra és c9emego-szőllőre 80 százalékos vasúti szállítási kedvezményt, de csak 500 kHométeren felüli távolságokra és csak vaggon tételekre, ami az engedményt csaknem illuzórikussá teszi és inkább csak a nagykereskedőnek, mini a termelőnek van hasznára. A borfogyasztási adó literenként 1.40—1.60 K, tehát olyan összeg, amely már a megállapításkor is tulmagas volt, noha akkor 10—12 K volt egy liter bor ára, mig most 2 K-t is alig adnak egy liter borért. A mai borfogyasztási adó további fenntartása erkölcstelen és józan észellenes és egymaga is elég arra, hogy a borfogyasztásit a legnagyobb mértékben akadályozza. AOonpaszia A ruszinszkói bortermelés emellett teljesen ki van szolgáltatva a kereskedők és ügynökök kapzsiságának. Ezek a kereskedők és ügynökök tarolták le az idei szüretet, amikor egy koronáért vették a szőllő kilóját és 1.60- ért a múlt literjét. A szellőnek és bornak szabad prédává válását csak a borértékesitő szövetkezetek tudták volna megakadályozni, de ezek az utóbbi évek katasztrofális terméseredménye és a kormányzat szükkeblüsége folytán annyira leromlottak, hogy feladatuknak egyáltalában nem tudnak megfelelni. A miniszter ur — kétségtelen jóakarata mellett — nem méltányolta a borértékesitő szövetkezet és a szőllő termelők azon kívánságát, hogy a termelőktől való szőllőát vételre nagyobb lombardkölcsönt adjon. Mindössze 500.000 koronát utalt ki, noha a szőllőterme- lők Országos Szövetsége küldöttségek utján én a memorandumok egész sorában mutatott rá egy nagyobb lombardkölcsön kiutalásának nagy fontosságára. Ez okozta azt, hogy Ru- minezkóban az idei szőUőtermelés értékesítés© igen alacsony volt, olyan alacsony, mint eddig soha. A ruszinszkói szőUőtermelés nagy leromlásának nem utolsó oka a nagymértékű borhamisítás. A hatóságok a borhamisítók üldözésében nem fejtik ki a kellő erélyt. A borii a-misi Lás addig nem fojtható el, amíg nem lesz uj bortörvény, amely a borhamisítókra drákói szigorral sújt le. A ruszinszkói bortermelés tönk szélére jutását az is előmozdítja, hogy a kormányzatnak a sörgyártás az édes gyermeke. A túlzott, sől elviselhetetlen adóztatás ellen a társadalom minden rétege, minden foglalkozási ága joggal panaszkodhatni, de egy7 sem annyira megindokoltan, mint a szőllő- termelő, akinek jövedelme az utolsó fillérig számon tartható s egy foglalkozási ág sem ad le oly sokat jövedelméből, mini ő. A pénzügy igazgatóságok résen is vannak, amikor a jövedelem kimutatásáról van szó, de annál szigorúbbak lesznek, amikor a kezelési költség megállapítása kerül szőnyegre. A végképpen eladósodott szőllő termelők olyan adóterhek és hátralékok alatt nyögnek, hogy lényeges könnyítés nélkül feltétlenül összerój ynak alattuk, A ruszinszkói szőUőtermelés a legsúlyosabb válságba került, amely már végvonag- iásnak is beillik. Ezt a azőllőfermeiést a kormányzatnak meg kell mentenie. Meg kell menteni, mert sok ezer állampolgár exiszten- oiiájáról van szó, meg kell menteni, mert a szőllő termelés elpusztulásával az állam sok- sok millióra menő adóbevételtől esik eL, és meg kell mentem végül azért is, mert a ru- aziuszkéi szőllőhegyek a nemzeti vagyon egyik értékes részét teszik és, ha néhány éven át elhanyagolják, nem művelik, csak sok idő múlva lesz az újra termőképes. Ezek után bátor leszek rámutatni, a szanálás sikert Ígérő módozataira: 1. Mivel á ruszinszkói szőilőültetrvények az utóbbi évek természeti csapásai következtében sokat szenvedtek és á pénztelen szőllős- g&zdák a jő kezelés minden követélményének nem tudtak eleget tenni, alapos kiegészítésre és felújításra szorulnak. Ettől függ a szőUőtermelés egész jövője, de ezt a szőllő termelők csak akkor lesznek képesek elvégezni, ha az államtól olcsó és legalább 4—5 évi adómentes kölcsönt kapnak a régi magyar ssől- löielujitá&i kölcsön mintájára. Erre a célra a jövő évi költségvetésbe legalább is egy 20 milliós tételt kellene beállítani. Hogy kik kapjanak kölcsönt és hogy mikép történjék a folyósítás, az a Szőllőterme- lők Országos Szövetsége vezetőségének a bevonásával a hegyközségek meghallgatásával állapítható meg. 2. A külföldi borok behozatali -vámja felemelendő. Addig is, amíg ez megtörténhetik, a borra vonatkozó vámszabadraktár beszüntetendő. Külföldi bor behozatalára csak az a belföldi borkereskedő kapjon engedélyt, alti a Szőllőtermelők Országos Szövetségének bizonyítványával igazolja, hogy évi borszükségletének felét Ruszlnszkóban már beszerezte. 3. A bor- és csemegeszöliő vasúti fuvardíja leszállítandó és emellett rövid távolságokra é® kisebb mennyiségekre is kiterjesztendő. 4. A borfogyasztási adó mai formájában egy napig sem hagyható meg. Borfogyasztási adóul az eddigi összeg egyharmada is nagyon elég. 5. Sürgősen a törvényhozás elé hozandó az uj bortörvény, amely a borhamisítással szemben a legteljesebb eréllyel lép fel. E törvénytervezet részletes megtárgyalás és hozzászólás végett leküldendő a Szőllőterme- lők Országos Szövetségéhez. 6. A szőllőbennelők adóhátralékai revízió alá vonandék és a leszállított összegekre is részletfizetési kedvezmény adandó annyival is inkább, mert a tegtöbb termelő bora még eladatlan. 7. A szőllő- és borértékesitő szövetkezetek talpra állitandók és a jövendőben olyan mértékben támogatandók, hogy a felszerelés nélküli és igy kényszereladásnak kitett kistermelők szellőjét közös feldolgozásra és értékesítésre átvehesse és igy ne ismétlődhessék meg az idei katasztrofális szüret. 8. A kormányzat a Beregszászon székelő Szőllőtermelők Országos Szövetségét, amely minden szőllőtermelőt, tehát minden politikai pártot is magában foglal, ismerje el a hatóságok és szőliőtermelők, valamint munkások közötti összekötő kapocsnak és véleményét' minden a szőlészetre vonatkozó ügyben kérje ki és egyúttal működésében nagyobb évi szubvencióval segítse. A mezőgazdasági gépgyárak külföldön akarnak vásárolni nyersvasat. Jelentettük, hogy a csehszlovákiai vaskartellnek a múlt napokban tartott közgyűlésén olyértelmü határozatot hoztak, hogy a nyers vas árát nem fogják leszállítani, mert a kalkuláció csak lényegtelen árcsökkentést enged, ez pedig a fogyasztói árak csökkenését nem volna képes előidézni. Ilyér tel mü memorandumot nyújtott be a kartell a kormány illetékes tagjaihoz. A vasgyárosok eme elhatározása után a mező- gazdasági gépgyárak szövetsége elhatározta, hogy a drága belföldi nyersvas vásárlását beszünteti s külföldről, elsősorban Németországból vesz jelentősen, olcsóbb nyersanyagot. A belföldi vas árának csökkentése érdekében még a kormány fog tárgyalni a vaskartell vezetőségével. A nyugatszlovenszkói borpincék készletei. A szlovenszkói borászati egyesületek szövetségének a múlt napokban tartott közgyűlésén megállapították, hogy a szőlő és bortermelés is erős válsággal küzd. Megállapították nevezetesen azt, hogy a nyugatszlovenszkói borpincékben mintegy 120.000 hektoliter bor vár értékesítésre. A kereslet minimális. A bortermelők a bajok főokait abban látják, hogy a termelői és fogyasztói ár között aránytalan különbség mutatkozik, továbbá, hogy igen nagy a külföldi müborok behozatala, végiül az adózási rendszer is erősen sujitja a termelőt A borászok átlag 4—4.50 koronáért adják a bor literjét s ez oly alacsony ár, hogy az üzemi kiadásokat alig fedezi. Az idei bortermés általában jó, meny iség és minőség szempontjából ie. A cukortartalom 10 százalék. Felemelik az adómentes szesz kontingensét A pénzügyminisztérium egy uj kormány- reindelettervezetet dolgozott ki az ecetgyártás céljaira szolgáló adómentes saeszkontipgens felemeléséről. Jelenleg 20.000 hl-t tett ki ez a kontingens és az uj rendelet 2000 hl-rel emeli azt fel. Ezen kívül a rendelet egy 1000 hl-nyi tartalékot m engedélyez a nagy kereslet esetére. A rendelet tervezettéhez a kereskedelemügyi minisztérium még nem foglalt állást, mrt az érdiekeit szakipar két csoportra oszlott Az egyik csoport a régi kontingens megtartásához ragaszkodik, a másik csoport az emelést kívánja. Az uj rendelet a* adómentes szesz kiosztását is uj alapon szabályozza. Eddig ugyanis többéves átlagfogyasztás alapján állapították meg as egyes cégek által igényelhető mennyiséget, mdg a jövőben egyénileg,' a tényleges szükséglet szerint állapítanák meg azt. A kérdésről az ecetgyárak szövetségié a jövő héten fog tárgyalni a gazdasági mi niezáériumokkn L ;|:^A: W'ráése. A miit 'napokban á kereskedelemügyi minisztériumban népesen látogatott értekezletet tartottak a lenbe- bozatal kérdéséről. A lentermelőik szövetsége Azt a kívánságát tolmácsolta, hogy a benbeho- zataJt engedélyezési eljárás alá vessék. A lenfeldolgozó üzemek viszont ez ellen a leghatározottabban tiltakoztak a rámutatták arra, hogy ez az eljárási módozat senkinek sem válnék javára. A lenfeldolgozó üzemek igen csekély teljesítménnyel dolgoznak s nagy- mennyiségű raktári kész árujuk van. Az a kívánság is elhangzott, hogy a nemzetvédelmi minisztérium a vászon nemű megrendeléseit ossza szét arányosan s ne részesben előnyben néhány psxytekciós céget. Az értekezlet eredmény nélkül szétoszlott. A nagy- és kiskereskedelmi árindex. A kereskedői mi grémiumok szövetsége a kormányhoz azzal a panasszal fordult, hogy az állami statisztikai hivatal a kiskereskedelmi árindexet mindig 6—8 héttel később hozza nyilvánosságra, mint az ugyanarra az időszakra vonatkozó nagykereskedelmi indexet, vagyis az egy időszakra vonatkozó kétfajta index megjelenése között kéthavi időköz is van. A felületes olvasó aztán könnyen abba a tévedésbe esik, hogy az egyidőben megjelent, de különböző időszakokra vonatkozó árindexet összehasonlítja s az összehajol Misből a kiskereskedelemre káros, kedvezőtlen következtetéseket von le. A statisztikai hivatal erre a panaszra most azzaJl válaszol, hogy az árindex kiszámításához szükséges jelentéseket a köztársaság egész, területéről kétszáznál több tudósítótól kapja és hogy a kiskereskedelmi árjegyzések beszerzése és feldolgozása sokkal több időt vez igénybe, mint a nagykereskedelmi áraké. A statisztikai hivatal ezért a kiskereskedelmi árindexet nem közölheti a nagykereskedelmi index-szel egyidejűleg. Minden árindex amellett azonban feltüntetik a pontos időt, amelyre az index vonatkozik. A szlovenszkói posta, megjárjtása. A szlo- vemszkői kereskedelmi ős iparkamarák a postaügyi mini rt ér iramhoz egy memorandummal fordultak, amelyben a postai közlekedés megjavítását kérik. Ma is számos oly község van ugyanis, melybe a postai küldeményeket a mta-ság-tsü községi küldönc hetenként kétsze r -há rom szór hozza a legközelebbi postahivatalból. Gyakran megtörténik, hogy a községi szolga kezén a küldemények elvesznék. A memorandum azt kívánja, hogy a miníiszférium a posta eme régi kézbesítési módját szüntesse be s a küldeményeket mindenütt a saját alkalmazottai utján kézbesíts©, lehetőleg napodként. 17 Megalakult Szlovenszkón a dohánytermelők országos szövetsége. Amiét már közöltük, a rutvzia- 6zkói dohánytermelők szövetségének kezdeménye-' zésére a muU évben a Nagytárkiny- ée Rita a* ronthat-körzeti termelők alakították meg helyi szövetségeiket, mig az idén a lévai, a komáromi ée ae éreekujvári termelők i« csatlakozva e mozgalomhoz megszervezték érdekeik védelmére körzeti szövetségeiket. A már megalakult szövetségek vezetői ez év szeptember havában Kassán tartották meg első közös értekezletüket, mely értekezleten a központi szövetség megalakítását határozták el azzal, hogy alakuló közgyűlésüket október végén Érnek újváron tartják meg. E határozatnak megfelelően gyűltek össze a körzeti szövetségek delegátusai, s a — vendéglátó — éraekujvári körzet kivételével minden körzet megfelelő számiban képviseltette magát. Az Arany Oroszlán-szálló nagytermében előbb Kaminezky János dr., a ruszin-* szkói dohánytermelők szövetségének delegátusa üdvözölte a megjelenteket. A közgyűlés egyhangúlag Jcseneky Vladimír pozsonyi nagybirtokoet választotta meg a gyűlés elnökéül, ki a tisztet elfogadva szlovák és magyar nyelven röviden ht, mertette a központi szövetség megszervezésének szükségességét és fontosságát, majd felkérte Ka- minszky János dr.-t előadásának megtartására. Kamiuszky János dr. ismertette azokat az eredményeket, melyeket a szervezetek eddig is elértek, majd felolvasta az általa kidolgozott e a központi szövetségre vonatkozó alapszabály tér vezetet melyet a megjelent delegátusok teljes egészében elfogadtak. A közgyűlés ezután megválasztotta három évi időtartamra a központi szervezet elnökségét. Diszelnök lett: Jesensky Vladimír, elnök: Feszthy István, alelnökök: Krtek Karol dr., Ad tér Gyula és Ueveeey László, míg a szövetség ügyvezető elnökévé Kanvinszky János dr.-t választották meg. A közgyűlés a szövetség székhelyéül Nagvszől- lfist jelölte meg azzal, hogy illéseit felváltva az őrszág különböző poutjain tartja meg. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy eddig a ruszinszkói dohánytermelők szövetségének kiadásában megjelenő, Dohánytermelő eimü szaklapot ezután sxlo-i vák éss magyar nyelven adja ki és a Lap szorkesa- tésére Kaminszky János dr.-t kérték fel. aki • tisztséget el is fogadta. Végűi Kaminszky János dr. ismertette a központi szövetség sürgőé tennivalóit, arait a közgyűlés érdeklődéssel hallgatott meg, 8 már most elhatározta, hogy ez év november havában Otátrafüreden tartja meg legközelebbi gyűlését. A raleveankéi téH a hsa minőségileg ■tfJérhetet- fsn, ezért nagyon keresett úgy sdebaaa, mint a kflá- föLdőn. Szükséges ásómban, hogy jövőben osaik szokat a JajtákAt ükteseék ki, amelyek nálunk a legjobban beváltaik. A Szlovéniákéi Alkuim gyűmőlceé- eratí felügyelő kiadósé szerint ezek a kővetkezők: Téli arany permén. Jomtheo, Kmmóaá reneg bőr- alma (totssée raeriat Parker Peipin, vagy francáé özünké remet), Baumano remet As nemes csővárt Ezek közül vidiékeeként csak 8—4 üHetemdő. Eae- ken IrfTÜl speciális gyttmőkwÖKÖkfbeo és házikertek- ben ükettieiők még a köwtkeawSk: Amnáte renet, Sárga belí’ör, BlenbeánM remet ( folyók mentém, jő és termékeny tele jókban), London pépem és Bos- tooocpí szép Megától értetődik, hogy aknaiét csak ott ajánlatos kiültetni, ahol tényleg jól diiszliiik és ahol a benyószfoltóteled megvannak, tehát elsősorban Szlovensakó középesé ée keleti vidéken, Ru- szánezkőibam, mig Szloveneakó dóM vidékein osaik folyók mentén. Az óe®aki járásokban nyári és őszi fajták tenmieeztenid'flk, mert ott a <béü fajtákból csak némelyek dis®lemek. .AngoHíóroe hízósertések meggy ógyitáaa“ a címe annak a közleménynek, mely e napokban jeleni meg a „Köztelekében. Gsáky Ferenc, a Mezőgazdák eertéahirialójának vezetője beszámol ebben, hogy 202 darab, egyenként 137 kg súlyú falkából kiválasztott 40 drb súlyosan sánta hízót, a 162 darabnál is észrevehető volt már a „feszitő" menés. A két csoport mindegyikét ismét két egyforma részre osztotta, a súlyosan beteg 40 állat közül 20 darab napi táplálékához 20 gramos napi adagban Pekk D-vita minős tak armányt kapott, 20-nak pedig nem adtak Pék kei. A két főkísérleti csoportról pontosan napi feljegyzéseket vezettek, kéthetenként gondosan le- mázsúltattak. A Pekiket kapó, súlyosan lezsugorodott serbéecsoport feltűnően javult, közülők 3 darab olyan is teljesen meggyógyult, amelyeket már kényszervágásra elkülö ni tettettek. A Pekk nélkül maradt sertések egyre rosszabbodtak, étvágyuk és ennélfogva súlyúk ie egyre csökkent, a negyedik hét után a 20 darabból már csak három tudott saját Lábán a vályúihoz menni, úgy hogy as 5—6-ik héten mind a húszat értékesíteni kellett. E csoportnál hiába volt a 6 hétig tartó kínlódás, költség és takarmányfogyasztás, szemben a Pékké? csoport ©gyedéivel, amelyek ugyanakkor 150 kg átlagsuiyuak, jó étvágyúak, úgy hogy legalább is 100 kg-ra lesznek leüli zlaJkatók. E kísérletek alapiján megállapittatott, hogy Pékkel már nagy súlyú (1S7 kg-os) sertéseket télen is ki lehet rachitisből gyógyítani. A 81 ~ 81 darabból álló falka mindegyike rendszeresen kapta a Pakkét, itt a lábzsugorodás, mély még csak kezdődőben volt, teljesen megszűnt Az állatok étvágya egyre fokozódik, elsőrendű, 400 kilogramos hízó lesz belőlük! A kísérletek beigazolták, hogy azokat az őrleményeket, melyeknek etetése nyomén rachitts szokott jelentkezni, Pekkel kombináltan minden veszély nélkül lehet etetni. gsn
