Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-09 / 256. (2477.) szám
CT60 november 9, vasárnap. 'PPtAGAI-/V\MAARH IRLAP 5 Bites A maradékbirtokosok helyett az önhibájukon kivül bajba jutott gazdák szanálására fordítsák az alapok sok száz milliiit Az országos keresztényszocialista párt szenátora a sziovenszkói mezőgazdaság érdekéken a bajok gyökeréig haté. radikális intézkedéseket követelt a szenátus agrárvitájában - „Prágának sikerült Szlovenszkót a nyomorúság országává sülyeszteni** Prága, november 8. A gabonaőrlési javaslat szenátusi vitájában tegnap Böhm Rudolf országos keresztény szocialista párti szenátor szólalt fői szövetkezett pártjaink nevében. A kormány sziovenszkói agrárpolitikájának tárgyilagos kritikája volt ez a beszéd, amelyben többek között a következőket mondotta: — A most benyújtott őrlési javaslat újabb bizonyítéka annak, hogy ez a kormány teljesen képtelen és tehetetlen arra, hogy az önhibáján kivül baijba jutott mezőgazdaságot imái kétségbeejtő helyzetéből kiemelje és szán állja. Ez a javaslat, amely magán hordja a szakszerűtlenségnek minden jellegét éte az összes szakkörök véleménye szerint nem fog beválni, egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a gazdatársadalom széles rétegein segítsen. Hasonló őrlési rendelet látott napvilágot Németországban is és ott ma már arra a megállapításra jutottak, hogy az gyakorlatilag egyáltalán nem vált be. Érthetetlennek tartom, hogy a kormány most, amikor a mező- gazdasági válság úgyszólván a legmélyebb ponton áll, ilyen vérszegény és a gyakorlatiasság szempontjából óéira egyáltalán nem vezető experimentumokkal operál. A cseh agrárok képviselőinek a szenátus mezőgazdasági bizottságában tegnap tett nyilatkozata, hogy ezzel a javaslattal ők sincsenek megelégedve és a legjobban szeretnék azt a képviselőiháznak visszaküldeni, csak megerősít engem abban a meggyőződésemben, hogy ezúttal még az illetékes szakköröket sem kérdezték meg, hogy itt a parlamentben csak szín leges munka folyik és csak újabb gyorstalpailást eszközöltek azon óéiból, hogy a külvilág számára történjék valami. Ez nem egyéb, mint porhintés a gazdák felé. Ez a Javaslat nem segít a gazdákon Ezek a kapkodó intézkedések előbb-utóbb nagyon megbosszulják magukat. A* őrlési és keverési törvény hihetetlen zavart, káoszt fog támasztani mezőgazda- sági életünkben. Teoretikusok fundálták ki az íróasztaluk mellett, akiknek sejtelmük sincs a valóságról, a gazdasági életről. Ez a törvényjavaslat visszafejlődést jelent, visszáménést a kötöttséghez, ez háborús gazdaság, intézkedés- Ez a javaslat nem fog a gazdákon segíteni és újból csak a kartellmalmok és a spekulánsok húznak belőle majd hasznot. A gazdák csak a régi áron fogják eladni búzájukat, ugyanakkor azonban a dugárusok, a mező-gazdasági terményeket a közönség részére magasabb áron fogják eladni. A csempészet sohasem látott arányokat fog ölteni. Ezek meggátolására természetesen egy hatalmas véd őap párát üst fog kel leni felállítani, ame'y a bürokratizmusnak újabb tultengése lesz. A törvényjavaslatban a visszaélésekre kirótt büntetések nagysága azt mutatja, hogy itt hihetetlen visszaélési lehetőségek adódnak. E tekintetben annyi rést és és lehetőséget hagy a javaslat, hogy ezek meggátlására a pénzügyminiszter egy egész pénzügyőri hadsereget mozgósíthat. Ez a javaslat komplikált, nehézkes, célra nem vezető, csak drágaságot előidéző, igy tehát rossz. * A kormány kapkodd politikája A kormánynak mai gazdaságpolitikája a re- publika gazdasági jövőjének legkélségbeej- tőbb perspektívának képét veti ki elénk. Az eddigi tervszerű 11 enség és koncepciónélküü- ség melyet etekintetben mega lapíthatunk, egyszerűen megdöbbentő. Többnyire pártpolitikai tusák és pártféltékenységek tüzében született, hogy ne mondjam, elvetélt gazdasági javaslataik a kapkodó munka minden jellegzetességét magukon hordják. Csupa Okolás, igazi célkitűzés né kül. Egyfelől az1 halljuk a kormányéi nők ur részéről, hogy rai minden történik a mezőgazdasági vá'ság megoldása céljából, más oldalról pedig éppen a fö’dmivelésügyi miniszter ur az, aki leszögezi legutóbbi beszédében, hogy végre sürgősen r cselekedni kell a mezőgazdasági válság szanálása tekintetében. Mikor a múlt hetekben a gazdatársadalom általános országos eléged ellensége Láttára a kormány a Választóközönség megnyugtatására egy gyorsan összehozott gazdasági vitát rendeztetett a szenátusban, amely vitában történetesen az érdekesség szempontjából le kell szögezni, hogy a kormánypártok összeg szónokai ugyanazt tették ég ugyanazt állapították meg, amit most én, hogy itt a republikában a gazdasági válság kétségbeejtő, a miniszterelnök ur bátor volt kijelenteni, hogy már eddig is kellő intézkedések történtek a válság megoldására. Egyre rosszabbodik a mezőgazdasági helyzet A miniszterelnök urnák ezt a tulmerész nyilatkozatát az ellenzékieskedd kormánypártok tudomásul vették, de a gazdasági szakköröket csak mosolyra késztette. Ez a kormánynak egy év óta tartó gazdaságpolitikája csak humbug, amely csupán ígéretekben nyilvánul meg. Azt tényként megállapíthatjuk ugyan, hogy történtek a kormány részéről bizonyos intézkedések, de ezek általában hibásak, helytelenek és a már adott helyzethez képest túlhaladottak voltak. Azt csak nem fogja kétségbevonni a miniszterelnök ur, hogy az eddig tett boldogító intézkedései dacára ai egy év előtti állapotokkal szemben a mezőgazdaság helyzete egyre rosszabbodott , és a gazdatársadalom igazolhatja abbeli felfogásomat, hogy azóta lényegbe vágó, helyzetét javító segítséget nem kapott. Ez a rideg valóság! Az eddig tett összes optimista kijelentések csak a szomorú valóság takarására szolgálnak. Szlovenszkő kisgazdatársadalma lerongyolódott Republikánkban a mezőgazdasági válság olyan nagymérvű, hogy a mezőgazdasági élet teljesen sivár, sőt kétségbeejtő képet mutat. A gazdatársadalom eladósodott ég a szó valódi értelmében elszegényedve vásárló képessége a minimumra csökkent. Ha az ember végigjárja Szlovenszkót, úgy az a kép, amely eléje tárul, még ijesztőbb és sötótebb. Szlovenszkón a kisgazdatársadalom a szó szoros értelmében le van rongyolva. Ez nem túlzás, erről meggyőződhet úgy a miniszterelnök, mint a földművelésügyi miniszter ur, ha bejárja Szlovenszkő magyar, szlovák és németlakta vidékeit. Mindaz, amit ezzel szemben állítanak, vagy önámitás, vagy a szomorú helyzetnek fel nem ismerése. A republika mezőgazdasága halálos ágyán fekszik és rossz szolgálatot tesz az, aki a betegséget kisebbíti, avagy semmibe se veszi, de még nagyobb hibát követ el az, aki kuruzslóként meg nem felelő eszközökkel experimentái. Pedig ezt tette eddig a kormány. Helytelen gyógymódot alkalmazott, meg nem felelő gyógyszerekkel kezelte és igy a gyengélkedő beteget sikerült oda juttatni, hogy most már agonizál. Tavasszal a behozatali jegyekkel kísérleteztek, ami hiábavaló toldozásdoldozás volt pozitív eredmény nélkül. Ma már az illetékes faktorok is belátják, hogy semmiféle mélyreható eredménye nem volt. Az elmúlt félév óta a mezőgazdaság helyzete rosszabbodott Ma pedig ennek dacára újabb kapkodást látunk. Ez a kormány érthetetlen és megmagyarázhatatlan konokság- gal és csökönyösséggel, nem hallgatva a jó szóra, letaszítja a lejtőn a mezőgazdasági életet A kormány még mindig nem a mesőgaa- daaág bajainak igazi forrásait keresi, pedig hiába, a fundamentumot kell rend behozni, mert anélkül az nj tatarozás céljából rákent vakolat a falakkal együtt omlik össze. Az irreális, a túlhajtott adózás következménye ma az, hogy a kisgazda eladósodván, elp r o 1 e tar i zálód i k és a munkanélküliek nagy légióját szaporítja. És itt kénytelen vagyok rátérni annak a szomorú állapotnak a regisztrálására, amely különösen ebben az évben Szlovenszkón már most ősszel úgy a városokban, mint pedig a falvakban a mezőgazdasági válság következtében észlelhető: ez a munkanélküliek kétségbeejtő helyzete. * A hivatalos statisztikát háromszorosan i® meghaladja azok száma, akik Szlovenszkön munka és kereset nélkül tengetik életűiket. Az egymást követő kormányok 'bűnösök abban, hogy Szlovenszkón ötször annyi a munkanélküliek száma, mint a történelmi országokban. Bűnösök, mert a sziovenszkói ipart lerombolták és a földreform kkres ztillvi telénél nem az őslakosok között osztották ki a földet, miáltal az őslakos szlovák, magyar és német földművesek ezreit koldusbotra juttatták. De a legnagyobb bűnt azzal követi ed a kormány, amelynek minisztered között szociáldemokratákat is látunk, hogy éri a lerongyolt munkásságot közmunkához nem juttatja. Amíg Csehországban és Morvaországban hatalmas vasúti- és útépítéseket látunk, addig Szlovenszkón a már 8 év előtt és azóta is minden évben beígért Gölniobánya és Vöröskő közötti vasút építkezését is beszüntették. Ez tehát Prágának Szlovenszkóról való gondoskodása. Prágának sikerült Szlovenszkót' ma a nyomorúság országává süllyeszteni. Szloven- szkó jajszavát nem hallják meg Prágában, pedig nemcsak mi, ellenzékiek, hanem » kormány kedvence, Stodola szenátor is évek óta kér és siránkozik ezért. És mindezen tengemyomoruságok szanálására a kormány csupán őrlési törvény javaslatot — Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc József* keserüviz fájdalommentes székürülést és kielégítő emésztést hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb elismerés hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. A Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. BBBB—EBM—WBIWBaaillliaillWDIItMWBHUt nyújt be. Ez gyógyszer keresgélés, de nem szanálás, ezek detail erőfeszítések, hogy ne mondjam erőlködések, idő pocsékol ások és újabb kitolása a gazdasági válság célravezető és alapos megoldásának. Ez a törvény gazdasági helyzetünk mélyreható javulását nem fogja eredményezni. Egyre azonban mindenesetre jó lesz és pedig arra, hogy Magyarországgal a kereskedelmi összeköttetésünk teljesen el fog mérgesedni, aminek következménye az lesz, hogy kitör a csehszlovák—magyar vámháboru, amely azután iparunkat ássa alá. A mezőgazdaság válsága után megindul majd a második lavina, amely a csehszlovák ipart temeti majd maga alá. Nem tudom, hogy a kormányt ezen ténykedésében mi irányítja, a rosszakat, a hozzá nem értés, vagy a sovinizmus, avagy mind a három együttvéve. „A kormány balkezO intézkedéseivel vámhéborut idéz elő" Nem veszi-e észre a kormány, hogy amikor balkozü intézkedéseivel a vámháborut készíti és idézi elő, a magyar kormány ezalatt mezőgazdasági exportfölöslegei részére uj piacokat szerez és maholnap már nem fog rászorulni a csehszlovák p_ icra. a csehszlovák ipar pedig túltermelésével nem fog piacot kapni Magyarországon. Novák volt kereskedelemügyi miniszter ur a képviselöházban mutatott rá arra. hogy milyen nagy veszteségek érhetik gazdasági érdekeinket, ha Magyarországgal a kereskedelmi szerződést meg nem kötjük. Úgy hallom és úgy tudom, hogy uj presztízskérdést csinálnak abból, hogy a tárgyalásokra a kezdeményező lépést ki csinálja. Tehát újra csak preszdizskéirdést állítanak fel és ezen a sok presztizs-csináláeon fogunk végleg elbukni és gazdaságilag tönkremenni, ahelyett, hogy több megfontolással keresnék a megoldás lehetőségét. Mivel a Ház asztalán fekvő javaslat a gazdák érdekeit egyáltalán nem védi, nem ojyan átfogó erejű, hogy a mezőgazdaság válságának szanálását segítené, mert a gazdasági életben csak zavart fog kelteni, hatása csak zavaró és bénító lesz. ezért a javaslaté! nem fogadhatom el. Oksó kölcsönt és érnivellálást! hogy milliók vérezzenek el egyesek magánérdekeinek a védelme miatt. Le kell építeni a különböző alapokatI Természetesén az állam sem vonhatja ki magát a gazdasági válság megoldásának azon munkájából, amely a leépítésben nyilvánul meg. Itt elsősorban a már hihetetlenül elburjánzott különböző alapok leépítésére gondolok. Lehetetten helyzetet teremt a pénzügyminiszter ur azzal, hogy most, a gazdasági válság közepette, újabb alapokat kíván létesíteni. Hiszen az eddigi alapok is nagy akadályai és gátlói a gazdasági élet normális vérkeringésének. Ezek az alapok vonják el azt ta gazdasági energiát, amely bénává teszi mezőgazdaságunkat és lassan alákőti a többi termelési ágakat is. Különben is ezen alapoknak részletes elszámolását követesük, különösen áll ezen követelésünk a földreformmal kapcsolatban létesített (különböző alapokra és már most is tiltakozásomat jelentem be az ellen, hogy ezen alapokból a maradékbirto-kosok szanálására 150 millió forcli itassák, mint ahogy az tervbe van véve. Követeljük, hogy az alapok sok száz millióit elsősorban a hibájukon kivül bajba jutott gazdák szanálására fordítsák. “dórev'zió, adőfeszáUitás Át kell épiteni a pénzügyminiszter urnák az adózási szisztémát is, hozzá kell simulnia annak a való élethez és hogy az állam gazdasági jövőjét biztosíthassa, elsősorban j*z adóalanyokat keU megerősítenie. Az adózást általános revízió alá kell venni és ezen a téren is meg kell indítani a leépítést Ha a mezőgazdasági válság mélyére tekintünk, megállapíthatjuk, hogy mezőgazdaságunkban a gazda hitel- és vásárlóképességének csökkenése az alapvető baj. Ennek a fundamentális bajnak kiküszöbölését kell elsősorban siettetni és előrevinni. Ezt pedig két eszközzel lehet elérni, olcsó kamatozású kölcsönnel és árnivellá- lással. A gazdatársadalom hitelkérdését a legrövidebb időn belül, de feltétlenül még a tél folyamán rendezni kell Meg kell találni a módját annak, hogy minden mezőgazda, aki arra rászorul, elegendő és olcsó kölcsönt kapjon. Ha máshonnan nem, úgy a pénzügyminiszter ur szabadítson fel néhány alapot, amelyek elegendők arra, hogy a mezőgazdasági hitelkérdés megoldást nyerjen. Felkérem a pénzügy miniszter urat, ne engedje és gátolja meg azt, hogy a kölcsönök folyósítása pártagitá- ciős célokat szolgáljon. A másik elkerülhetetlen intézkedés az államhatalom közreműködésével keresztülhajtott árnivellálási procedúra kell hogy legyen. Közismeri dolog, hogy a nyersanyagok árai 40—50 százaikkal estek, de ezzel szemben a kartellek az olcsóbbodott belföldi nyersterményekböl előállított készárukat még mindig a régi árakon hozzák forgalomba. Államhatalmi szervekkel kelt tehát a kartelleket rákényszeríteni a megfelelő ár- i redukció keresztülvitelére A nagy köz- i érdekkel szemben háttérbe kell szorulnia a I magánérdeknek. A kartellek összefogásán | törik meg az árnivellálási akció és ezért a kormánynak fel kell vennie a harcot a kartól lekkel szemben. | A kormánynak, egyesek magánérdekei elle- | né re is akik a kar téliekben érdekelve vol-| ! nának, sikra kell szállnia, mert tűrhetetlen,
