Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-05 / 252. (2473.) szám

1930 norettnb&r 5, <szerda» , 3 Expressz-sebességgei egy hét alatt törvény lesz a benyújtott őrlési javaslatból A képviselőház mai ülésén ratifikálta a Romániával kötött kereskedelmi szerződést A költségvetési bizottság ülése lapunk legközelebbi számában fogjuk is­mertetni. Felszólallak még Danihel szlovák néppárti és Kacséra kommunista képviselők. A bizott­ság ezután a javaslatot változtatás nélkül el­fogadta. A földreform a költségvetési bizottságban Prága, november 4. A képviöelőház m.a is­mét összeült, hogy befejezze a Romániával kötött kereskedelmi szerződés ratifikálásáról szóló javaslat vitáját. A kormány ma (három törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőház­nak és pedig a belföldi búza és rozs köteles őrlésiéről, a búza, valamint a rozsliszt forga- lombahozataláról szóló törvényjavaslatot, to­vábbá egy másik törvényjavaslatot, amely a bírósági magasabb képesítésű segédhivatal no- koknak a bírósági szolgálatban és a vámhiva­talokban való alkalmazásáról intézkedik. Az őrlési törvényjavaslatot kiosztották a me­zőgazdasági és közélelmezési bizottságnak hu­szonnégy órai határidővel, úgy hogy ezt a tör­vényjavaslatot már holnap, a bépviselőház délutáni ülésén tárgyalni kezdik s az agráriu­sok nyomására legkésőbb csütörtök délelőtt be is fejezik a vitát. A megszavavzvott javas­lat még csütörtök délután a szenátus elé ke­rül, amely ugyancsak még a hét folyamán megszavazná a javaslatot, úgy hogy ez a törvény kedden a törvények és rendele-, letek gyűjteményének tárában megjelenne, hogy hatása már a keddi tőzsdei napon érez­hetővé váljék. Ezek szerint tehát a képviselőház plénuma szer­dán és csütörtökön ülést tart. Utána hosszabb j szünet következik, amely valószínűleg novem­ber 25-ig tart. Az ülés A mai ülést délelőtt félt-izénkét órakor nyi­totta meg Malypetr elnök. A Romániával kö­tött kereskedelmi szerződés fölötti vitában el­sőnek Novák cseh nemzeti demokrata, volt kereskedelmi miniszter szólalt föl. Novák pártja nevében a legerélyesebben til­takozott Curtius német birodalmi külügymi­niszter legutóbbi beszéde ellen, mert annak tartalma és formája szerinte túllépi a gazda­sági érdekek határvonalát és a csehszlovák belpolitikai viszonyokba való beavatkozást jelenti. A gazdasági krízissel kapcsolatban visszautas sitja az agráriusok ama vádját, hogy a mező­gazdák egy fillért sem kaptak az államtól. Ha összehasonlítjuk a földművelésügyi miniszté­rium költségvetését a kereskedelmi minisztériu­méval, úgy azt látjuk, hogy az utóbbi az előb­binek csak egy ötödrészét teszi. Még soha sem történt meg, hogy ipari vámok miatt kellett volna felmondani a kereskedel­mi szerződést, viszont egy szieraődésnélküli állapot Magyarországgal nagyonis érzéke­nyen érintené az ipari és főleg a textilipari munkásságot, mert ezzel még inkább emel­kedne a munkanélküliség. Rjevaj kommunista beszéde után az ülést be­rekesztették és öt perc múlva második formális ülést tartottak, amelyen elfogadták a Romániá­val kötött kereskedelmi szerződést, majd hu­szonnégy órai batáridővel kiadták az őrlési tör­vényjavaslatot a mezőgazdasági és közélelme­zési bizottságnak. A képviselőház legközelebbi ülése szerdán délután fél három órakor lesz, s napirendjén az őrlési javaslat szerepel, amit gyorsított eljárásban akarnak első és második olvasásban elintézni. A képviselőház plenáris ülése után össze­ült a mezőgazdasági bizottság és letárgyalta az őrlési javaslatot, amelynek előadója Za- dina agrárpárti képviselő volt. Jellemző, hogy a vitában egyetlen kormánypárti szónok sem vett részt. Az első felszólaló Nitseh Andor szepesi né­met párti képviselő volt, akinek beszédét Budapest, november 4. (Budapesti szer­kesztőségünk lelefonjelentése.) Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök ma délelőtt fogadta a sajtó képviselőit és nyilatkozott előttük angorai tárgyalásairól. Bethlen a legna­gyobb súlyt annak megállapítására helyez­te, hogy útja nem tekinthető a magyar— szovjetorosz közeledés előkészítésének. Ki­fejtette ezután, hogy Angolában Magyaror­szág és Törökország közös politikai érde­keinek megállapításáról volt szó. Az érdek- közösség főleg a külpolitika defenzív irá­nyában és a béke fenntartásában van. ör­vendetes harmóniában állott ezzel a török- görög kibékülés, amelynek megpecsételése a véletlen következtében esett egybe Beth­len un gora i tartózkodásával. A miniszterei nők hangsúlyozta, hogy Törökorsaág min , Prága, november 4. A költségvetési bi­zottság ma délelőtt folytatta a vitát a föld­mi velésügyi minisztériumi és az állami föld­hivatal költségvetése felett. Az első szónok Geyer német nemzeti szocialista volt, aki­nek beszéde után fölszólalt Vozenilek, az ál­lami földhivatal eln/öke. Vozenilek rámuta­tott arra, hogy eddig összesen 1,574.000 hektár földterüle­tet osztottak szét, amelyből 826.000 hektár mezőgazdasági földterület. Lefoglalás alatt áll még 100.000 hektár mezőgazdasá­gi földterület és 1,160.00 hektár erdőség. A még lefoglalt mezőgazdasági földterület /mintegy elválaszthatatlan részét képezi a le­foglalt erdőségeknek, úgy hogy kevés kivé­tellel a földreform mező gazda sági része majdnem az egész állam területén be van fejezve. A mezőgazdasági terület hetvenhét százalékát kisgazdák között osztották szét,, miig Berlin, november 4. A német birodalmi gyű­lésen ma megkezdődött annak a nagy tör- vónyrendszernek a vitája, amellyel a birodal­mi kormány az ország pénzügyeit és közgazda­ságát akarja szanálni. Az óriási jelentőségű vita első ütemeit a birodalmi kancellár és az illetékes szakminiszterek beszédei jelentet­ték. Mig Brüning kancellár a külpolitikai helyzetet a Petit Parisiennek adott tegnapi in­terjújában vázolta, addig mai nagyjelentőségű politikai beszédében a belpolitikai állapoto­kat ecsetelte és azt a krizist, amelyből az ál­lami pénzügyeket föltétlenül ki kell vezetni. Tegnap Franciaországihoz apellált, ma Német­országhoz. Brüning kancellár ma délelőtt 10 óra 15 perckor személyesen megnyitotta az ülést. A kancellár mellett Loebe, a birodalmi gyűlés elnöke foglalt helyet. Brüning azonnal szó­lásra emelkedett. — Nem akarom részletesen kommentálni a kormány uj pénzügyi programját és az egyes gazdasági törvényeket, célom az, hogy néhány általános megjegyzést fűzzek hozzájuk. Né­hány hónappal ezelőtt a birodalmi tanács ülésén a kormány ünnepélyes ígéretet tett, hogy a birodalom közgazdasági életének alap­vető megreformálására a közeljövőben tör­vényjavaslatokat terjeszt a ház elé. den tekintetben a modern haladás utján van. Arra a kérdésre, hogy angorai látoga­tása főleg gazdasági kérdésekre vonatko­zott-e, a miniszterelnök kijelentette, hogy elsősorban a hagyományos politikai barát­ság kiépítéséről volt szó, amelyet a szemé­lyes látogatás még jobban megerősített. Ar­ra a további kérdésre, hogy nimcs-e olyan állarnblokk alakulóban, amelynek Róma, Becs, Budapest, Bukarest, Athén, Angora volnának az egyes láncszemei, Bethlen ki­jelentette, hogy mindezekkel az államokkal Magyarország kitűnő viszonyban van, blokk létesítéséről azonban nem volt szó. Bethlen végül kijelentette, hogy Berlinbe is elláto­gat, ennek időpontja azonban még nincs megállapítva. 23 százalékot maradékbirtokosok kaptak. A kártalanítási alap 1930 szeptember elsején összesen 10.400 millió korona forgalmat muta­tott ki, a földigénylők a kapott földért 1916 millió koronát fizettek le és még 750 millió ko­ronával tartoznak. A nagybirtokosoknak a földhivatal eddig 1100 millió koronát fizetett kL A nagybirtokosok elbocsátott alkalmazottainak végkielégítésére és nyugdijára eddig 250 millió koronát fordítottak. A földreform végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív költségek eddig 210 millió koronát igényeltek és a földhivatal pénzügyi kötelezettségei még 850 millió koronát tesz­nek ki. A telepítési alap forgalma szeptember elsején 1461 millió koronát tett ki, a nyugdij- és ellátási alap forgalma október elsején 189 millió korona volt. Az eddig lefoglalt erdők háromnegyedrészét államosították, negyedré­szét pedig kiosztották járások, községek és erdőszövetkezetek közt. Az uj parlamentben, a jóvátétetí fizetsé­gek és a világ közgazdaságának nj korsza­kában illő, hogy a kormány megtegye re­formjavaslatait, elfogadtassa azokat és azonnali hatállyal életbeléptesse őket. A belföld és a külföld egyaránt várja, hogy az uj pénzügyi program hamarosan megvalósul­jon. A német közgazdasági életnek joga van ezt követelni. Vissza kell nyernie a bizalmat a biroda­lom pénzügyi sáfárkodása iránt, mert min­den ettől a bizalomtól függ. A munkanél­küliség elsősorban annak a rezignációnak következménye, amely a bizalom krízisé­ben egyre nagyobb méretekben terjed a birodalomban. Az uj parlamenti választások után a gazda­sági élet elernyedt, cinikussá vált és az egész­séges vérkeringés lanyhább lett. A bizalom­nak ezt a krízisét a birodalom nagyjában le­győzte s a kormány pénzügyi és gazdasági programjának közzététele nagyban elősegítette az állapotok megnyugvását. Minden körülmények között meg kell gá­tolni, hogy a német nép és a német köz­gazdaság olyan hangulatok rabjává váljék, amelyek megnehezítik a mentési munkát. A német kormány reméli, hogy uj pro­gramja segítségével a rézig,nációt meg tudja szüntetni, ámbár nem akar túlzott optimiz­must ébreszteni a népben. Olyan dolgokat kell kimondani, amelyek nem teszik nép­szerűbbé a kormányt a közönség előtt, de a tények elhallgatása veszedelmesebb a vallo­másnál. Elérkezett az igazság kimondásának nagy pillanata. Németországnak teljesen megváltozott világgazdasági körülmények között kell keresnie a csatlakozást a világ- gazdasághoz. Az egyes német tartományok kormányai az előzetes megbeszélések folya­mán láthatták azokat a nehézségeket, ame­lyek a nagy refoTmmnnka útjában állanak. Mindazonáltal az ismert törvényjavaslatok hamarosan enyhülést hoznak, amint a par­lament elfogadja őket. Öpp ezért minden személyes ellentétet félretéve a birodalmi gyűlésnek hatalmas lendülettel hozzá kell látnia a szakkérdé­sek elintézéséhez és minél előbb törvény­erőre kell emelni a gazdasági reformokat, amelyekről minden objektív szakértőnek el kell ismernie, hogy határozottan meg- enyhítik a krizist­T izén négy napon beliül föltétlenül el kell in­tézni a reformok kérdését- Ha a vita hon®­Az erdőrefonn további végrehajtása során elsősorban is a (községek és járások fognak részesedni az erdőbirtokokban, do már előre figyelmezteti a községeket, hogy nagy remé­nyeket ne fűzzenek az erdő reformhoz, amely- lyel a községeket nem lehet szanálni, mivel a fa értéke nagy mértékben csökkent. Sok er­dő egyáltalában nem rentábilis. Maga az ál­lam sohasem fogja tudni uralni a fapiacot, ingert az összerdőknek csak egyharmad része lesz az állam birtokában. Eddig tizenkét já­rás és 425 község részesült az erdőreformban, 42.000 hektár területtel. Vonezilek reméli, hogy az erdöreformot egy éven belül az egész köztársaság területén végre lehet hajtani. Az erdőreformon kívül még nagy feladat vár a földhivatalra és pedig az uj földek telek- könyvvezetése, továbbá biztosítása annak, hogy az uj földtulajdo­nosok a kapott földterületet el ne adhassák és ezért némiképen a tulajdonjogukat te meg kell szorítani. Elismeri, hogy az nj földtulajdonosok pénzügyi válságba jutottak és ezeket valahogy szanálni kell. A föld­hivatal liberálisan jár el velük szemben és a részletfizetések elhalasztását engedélyezi egészen mérsékelt kamat mellett. Végül bejelenti, hogy a földhivatal egész appará* tusára még körülbelül 2—3 évig lesz szük­ség. A földhivatal jelenleg 1100 munkaerőt foglalkoztat, akiknek elhelyezéséről is gon doskodni kell. A költségvetési bizottság a plenáris ülés után folytatta a vitát, ami a késő éjszakai órákig fog artani. Pártjaink részéről fölszólalt Törköly József dr. magyar nemzeti párti, valamint Hokky Károly országos keresz­tényszocialista párti képviselő is. szabb lenne, a kormány képtelen lenne el­viselni a krizissel járó gazdasági megráz­kódtatásokat ée Németország könnyen ká­oszba süllyedne. A legfontosabb teendő te­hát a bizalom visszaszerzése és a rezignáciő megtörése. Brüning után Dietrieh birodalmi pénzügymi­niszter emelkedett szólásra, aki részletesen meg­magyarázta a benyújtott törvényjavaslatokat. Az uj költségvetési törvényről, a fizetések csök­kentéséről szóló törvényről, a hivatalok szemé­lyi állományának csökkentéséről szóló törvény­ről, a kiadások csökkentéséről szóló törvényről és az egyéb szükségrendeletekről lesz szó. A fi­zetések csökkentése évi 124 millió márka meg­takarítását, a személyi állomány csökkentése 270 millió megtakarítását jelenti. Végeredmény­ben az uj törvények körülbelül másfélmilliárd márka megtakarítást jelentenek, azaz a költség­vetés egyensúlyát helyreállithatnák. A tavalyi katasztrófaévben a költségvetés hiánya mindössze kétmilliárd volt, ami, szá­molva az adott körülményekkel, nem a leg­rosszabb. Sok külföldi állam kedvezőtlenebb helyzetben van. A német pénzügyi és gazdasági helyzet súlyos, do nem ad okot katasztrófapolitikára. Mindenek- előtt a bizalmat kell visszaállítani. Végül a pénzügyminiszter a tőke meneküléséről emléke­zett meg, majd átadta a szót Stegerwald köz- munkaügyi miniszternek, aki a munkanélküliek biztosításának önállósításáról beszélt. Déli ti­zenkét órakor a birodalmi gyűlés nyilvános ülé­sét berekesztették és a tanácskozásokat a bizal­mas ülésen folytatták. WWW—WH—MBWHSII Ilii 111 1—1 Ilii IIII—IBBIB Az országos keresztény- szocialista párt pártgyülése Kassán Kassa, november 4. Az országos keresz­tényszocialista párt kassai vezetősége no­vember 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nagyszabású pártgyülést rendez a Katolikus Legényegylet nagytermében (Rákóczi-körut 62). A gyűlés szónokai lesznek Sziillő Géza dr., a párt országos elnöke, Grosschtuid Gém dr. szenátor, Dobránszky János és Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselők és F lei seb uiann Gyula dr, tartománygyiiiési képviselő. A nagyjelentőségű gyűlésre ezúton hívja fel a pártvezetőség a kassai és Kassa-vidéki párthivek figyelmét és kéri, hogy azon rniné* nagyobb számban vegyenek részt. A tör­vényhozók tiszteletére este nyolc órakor s Katolikus Olvasókör nagytermében közvr- csór a lessfe Bethlen ulabb nyilatkozata angorai útjáról A magyar miniszterelnök Berlinbe is ellátogat Brüning kancellár a bizalom helyreállításában látja a kivezető utat a gazdasági krízisből A kancellár nagy beszéde a birodalmi gyűlés mai ülésén — A reformtörvények vitájának első akkordjai — Dietrieh és Stegerwald felszólalásai

Next

/
Thumbnails
Contents