Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-30 / 274. (2495.) szám

T>PA<M-MAG^AR-HnajíCE* s HM «rwi»bir 80 raftárnap. HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIK SZLOVENSZKÓ A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN Rázus Márton: Szlovenszkó fokozódó nyomora valamennyi törvényhozóját rá fo§fja kényszeríteni a kőzós alapra Beszélgetés az író-politikussal — „Szlovenszkó nem élhet és nem Örülhet szabadságának abban a tudathass, hogy gazdaságilag tönkre- megy44 — Ma szabadok lennének a határok, féi-Szlovenszkó kivándo­rolna — Szlovenszkó iskolaügyét megrövidítették a költségvetésben Breznóbánya, november. K Garam szalagja egyre vékonyul, az ut is egyre mostohább, már fenn járunk Felső- Zolyomban, ólmos esőben hagyjuk el a zó- Jyorpbrézói kéményeket és csakhamar itt kötünk ki a brezmóbányai piacon, a luterá- nus papiak előtt. A faliban Kuzmány emlék­táblája, emléke egy beteljesült életnek, mig odafent az eleven utód most ki teljesülő hár­mas nagy hiivaitásájval. A pap, az iró, a poli­tikus: Rázus Márton. Lélekembér, hite van s ennek a hitnek a megváltásában nedvesen fénylenek föl a szemei. Költő, szlovák költő, az egyéniségé­ben sok a lágyság és a lira, de mégsem pu­ha: ez a nyílt, férfias arcéi energiát fejez ki és elszántságot igér. ügy mondta: állok a strázsán. És valóban ott áll kemény kötelességtudással, izoláltan, mint a nagymultu slevenská náradná strana egyetlen mandatáriusá s férfias vállával görgetni próbálja a prágai parlamenti aré­nán a szlovénszűíói ólet sérelem-szikláit. Jó­hiszemű ember, aki a maga végtelen igaz- ságszeretetével és poétaszivével az emberi megértésre és jóságra épít s hinni tud ben­ne, hogy Panilusokká varázsolhatja a centra­lizmus szlovák Saulusaiit és a testvéreknek egyenlő kenyeret szedő anyává matiöka Pra- há't. Szinte jéleső látni és érezni ezt a nagy idealizmust. Fehér holló a fekete varjak közt. Nacionalista. De ez a nacionalizmus har­móniává transzformálódik a lelkében, mely sohasem zárkózik el a más, a testvérnetüze­lek igazságai elől. Nemzete érvényesülését becsületesen gondolja el és sohasem más nemzet rovására. Ahogy programjáról és koncepciójáról be­szél, neon lehet nem érezni azt, hogy hisz benne, amit mond, és még akkor sem von­hatjuk ki magunkat a hatása alól, amikor ezt a hitet túlzottnak és koncepcióját a még nem eléggé tapasztalt politikus jóhiszemű­ségének kell fölismernünk. Amikor végigvezetjük koncepciója meg­válók, tusának lehetőségein és eljutunk a kérdéshez: hogyha mindez a nagyon szépen és emelkedett szellemben elgondolt pro­gram nem sikerül, mittévő lesz akkor, -— kissé rezignáltál! mondja, hogy hazajön B réz nőbányára papnak és írónak. Kár lenne. Rázus Mártonnak nemzete és hazája szolgálatát nem szabad csupán egyet­len optimista elgondolásra elhatárolnia, ha­nem majd vállalnia kell megmásult formá­ban is a küzdelmet a szlovehszkói értékek védelmében és egy jobb szlovenszkói jövő megteremtésében. Mert a mai megromlott közéletben kétszeres szükség van a Rázus Mártom tehetségére, tiszta jellemére, emel­kedett gondolkodására és elhivatott alkotó­munkájára. A Rázus Mártonnal folytatott beszélgeté­sünket itt adjuk. : SzleveaszHönak nincs politikai támpontja = Milyennek látja képviselő ur Szlovén - szkó politikai és gazdasági helyzetéi? — Politikailag igy áll a helyzet: Szloven- szkónak ma nincs komoly támpontja, ahol érdekéi méltó képviseletre találhatnának. Számunkra, szlovákokra nézve a közigazga­tási rendszer nem az: nincs komoly hatalma. Hiszen csak azt kell nézni, hogy az országos képviselőtestület mit kér és mit kap. Amilyen most az országos közigazgatás, nem tekint­hető támpontnak Szlovenszkó gazdasági küz­delmében. — A gazdasági helyzet ez: az államfordu­lat után a Morván-tuJ ott volt a cseh-német- zsidó tőke s ott egy fejre 3000 korona esett a nemzeti vagyonból, Szlovenszkón pedig a szlovák-magyar-zsidó tőke, itt egy lejre 750 korona jutott. Ez óriási differencia. A köztár­saságban tulajdonképpen két gazdasági terü­let van; a keleti és a nyugati. A két terület kpzött megindult a nagy gazdasági, exiszíen- eiális küzdelem, s természetes, hogy a Mor- ván-tuli tőke előnyben volt ebben a harcban, amit még tetézett, hogy Szlovenszkón bizo­nyos kérdések a régi módszerek alapján el­intézetlenek maradtak. A csch-nómet-zsidó tőke igyekezett abszorbeálni a szlovenszkóit s elnyomta az ittenit, a keletit, olymódon, hogy politikai eszközökkel is igyekezett le­gyűrni a köztársaság keleti területét, (ezt a megkülönböztetést ebben a gazdasági vonat­kozásban szándékosan használom.) Innen ered a mai harc. Szlovenszkó elvesztette ipara felét s a harc eredménye: a gyárakat lesze­relték, de a cseh-német-zsidó töke még össze is vásárolta a részvényeket. Továbbá pedig: politikai befolyással igyekszik megtartani Szlovenszkót mai helyzetében. Csak azt tartja fenn, amit birtokába vett át. A kenyeret meg keli felezni — Amig nem rendezik a tarifáiig kérdést és az állami szállítások ügyét, nehezen lehet itt az ipart újjáépíteni. Mindennek eredmé­nye pedig Szlovenszkó teljes gazdasági krach- ja lehet. S ennek következményeképen Szlo­venszkó nemzeti és kulturális tekintetben is sülyedne, mert, ha a lakosság anyagilag tönkremegy, nem lenne, aki újságot, köny­vet vegyen, nem akadna, aki megvenné mű­vészeink alkotásait. — Olyan gazdasági föltételeket szeretnék teremteni Szlovcnszkón, hogy itt megindul­hasson a vállalkozás. Ám vállalkozzék itt a Morván-tuli tőke is, hiszen rá szükségünk van. De a Morván-tuli töke eddig csak gyűj­tött s aztán, amit gyűjtött, kivitte. Ez Szlo­venszkó speciális gazdasági szempontjából csaknem olyan volt, mintha a külföldre vitte volna értékeit. — Ez a helyzet tarthatatlan. Szlovenszkó nem élhet és nem örülhet a szabadságinak abban a tudatban, hogy gazdaságilag tönkre­megy. Kenyeret kíván az asztalára azzal, hogy ha odaát a nyugati részen lenne nyomor, ám itt is legyen, de a kenyeret meg kell felezni. Embereink kénytelenek ma kivándorolni, a kivándorlás szörnyű vádat jelent. Azelőtt is volt kivándorlás, de ha ma szabaddá tennék a határokat, fél Szlovenszkó kivándorolna. — Szükséges lesz megteremteni a szlovák törvényhozók blokkját a közös érdekek védel­mében. 1 szlovenszkói tőrvény- ftesöktiait gazdasági tanácsba keli üeSriiöMi — Szlovenszkói vagy szlovák törvényhozók blokkját? — Később ki lehet szélesíteni, a szloven- szkói törvényhozók blokkjává. Ha egyenlővé akarjuk tenni a gazdasági viszonyokat .Szlo­venszkó és a történelmi országok között, a szlovák és a szlovenszkói törvényhozóknak egyesülniük kell egy gazdasági tanácsban. — Ez az akció már kezdeti stádiumban, amikor képviselő ur gazdasági platformra akarta hozni a szlovák törvényhozókat, nem sikerült. Reméli-e, hogy a centralista szlovák törvényhozók, akik feladták a nemzeti köve­teléseket és inkább Prágát szolgáljak mint Szlovenszkót, kaphatóak-e majd szabadkezet pártjaiktól és lesz-e bennük az ilyen megmoz­duláshoz elegendő erő? — Reményeim van arra, hogy Szlovenszkó fokozódó nyomora rákényszeríti Szlovenszkó válamennyi törvényhozóját a közös alapra. Hiszen különben nem fognak merni mutat­kozni a nép előtt s akár tetszik nekik, akár nem, rákényszerülnek. A centralista pártok­nak szlovenszkói politikát kell kezdeményez­niük, ha a legközelebbi választáson mandá­tumhoz akarnak jutni. Félrevezetni a népet: lehet tíz, lehet tizenkét évig, de örökké nem. = Az autonómista frontról mit tart képvi­selő ur? — Az autonómista blokk kérdésének a fel­vetése ina. amikor Szlovenszkó gazdasági vé­delmiéről van szó és ebben a centralisták együttműködésére is számítunk, mellékvá­gányra terelné az ügyet. Hlinkáék, én és önök: mi együttesen amúgy sem érnénk el eredményt. Viszont ezzel elkülönítenék ma­gunkat a többiektől s ezáltal Szlovenszkó gazdasági védelme szenvedne kárt. — És ha képviselő ur úgy fogja látni, hogy nem tudja megvalósítani tervét? Hogy a centralistákra mégsem számíthat? — Ha azt fogom látni, hogy hiába járok föl a parlamentbe, úgy nem fogok odajárni. Leszek, ami eddig is voltam: iró, pap. Poli­tikus csak addig akaróik lenni, amig hinni tudom, hogy elérek valamit. Ha a nemzet pusztulni akar, szenvedni, ám tessék, pró­bálja meg. = Ha a politikában egy kitűzött ut néma bizonyul járthatónak, akkor az embernek fo­ganatba kell vennie mindazon eszközöket, amelyekét célravezetőknek, amelyeket a legjobbaknak lát. Nem kell rezignálni. A nemzet meg fogja tanulni, mit kell tennie — A dolgok érnek. Ha én például kifor­dulnék a sorból, észrevennék, hogy a nyo­más még fokozottabb. Egyedül vagyok, de: a strázsán. Protestáns Vagyok: a nemzet másik felét képviselem. Van egy régi mon­dás: „Bieda naucila Daübora hudst“ (A nyo­mor megtanította Dalibort hegedülni). * Tu­dom, hogy a nemzet meg fogja tanulná, mit kell tenni, a forradalom után nem tudta mindjárt. Már az ifjúság is kezd dolgozni ez irányban, mert látja, hogy az 5 exisztenciá- járól van szó. = Mindenfelé látom szlovénszkői utamon, hogy képviselő urban nagy a bizalom. Azt is tapasz falom, hogy a szlovák evangélikus intelligencia a szlovák nemzeti pártiban tö­mörül, ez az úgynevezett! elitpárt. De a tö­megeket az ön pártja csak kevéssé tudja megszervezni. Nem lehetne uj programot, uj jelszavakat adni a pártnak: átalakítani uj szlovenszkói és szlovák nemzeti párttá? Nincs eszmeharc — Programunk régi és kidolgozott. Nem „!iejslovácenie“ (hazafíyaskodás) és nem külső nacionalizmus. Igazi, egészséges, belső nacionalizmus alatt fajtám értékeinek a vé­delmét értem. Egyébként pedig: pártom programja a legszociálisabb program is nemzeti tekintetben. De minden hasztalan, jelszavakban nem hisznek) hanem azt kér­dik: „és mit adsz?“ Eszmeharc sincsen, mi, a szlovák nemzeti párt és Hlinkáék vagyunk utolsó mohikánjai az eszmei küzdelemnek. A viszonyok ruináltak. Ma, amikor olyan nagy a nyomor, ez nagyon nehéz. •— Bocsásson meg, képviselő ur. én nem a szociális tartalomra gondoltam. Helyes és szükséges a nacionalizmust szolgáinC De a náci ön ad izmus olykor kissé türelmetlen és a Szlovenszkót lakó egyéb népek ellen fordul, holott ez Szlovenszkó igazi érdeke ellen IfflUlkutábíkox a gyerek kiteszi a cipőt az ablakba. Az édesanya finom aprósütemény- nyel telt zacskót állít bele. Teheti, mert igen olcsón készült az omlós sütemény. Nem feledte, hogy VISANT az ételbe, a sütéshez CEREST van. A Národnie Novinyban is megjelennek ellenünk cikkek, amelyek igy közveitve vég- eredményben mégis csak a centralizmust, a megosztás politikáját szolgálják. Pedig a so­vinizmus csak a jóllakott ember luxusa lehet. A szlovák-magyar viszony — Annyira el voltam foglalva eddig a cse­hek és szlovákok viszonyából adódó kérdé­sekkel, hogy a szlovák-magyar viszony ren­dezésére még nem gondolhattam, de eljön az idő, amikor kifejtem álláspontomat, amely az együttélés szempontjából megfelelő les*. — Kulturális tekintetben milyen a szlovák­ság helyzete? Kulturális örömök és ürömök — A* iskolaügy fejlett, de sérelmes dolog, hogy a költségvetés szlovenszkói része arány- talanul kisebb a történelmi országokénál. A történelmi országok tanügyi költségvetése közel egy milliárd, mig Szlovenszkóé ennek alig egyötöde. A kulturális élet megfelelő, az irodalom szép fejlődésnek örvend, örvende­tes dolog, hogy irodalmunk nem fejlődik sem nyugati, sem keleti, azaz kommunista, hanem nacionalista irányban és Szlovenszkó nyomo­rúságos helyzetét hozza napfényre. Ez a mi avantgarde-unk, amely az ország jövője érde­kében dolgozik. Különben pedig: a mártoni Matkával szemben megalakították Pozsony­ban a Safarik tudományos társaságot, a szlo­vák kulturmunkásokkal szemben áll a po­zsonyi egyetem filozófiai fakultása, amely a tudományon erőszakot követ el a politika ér­dekében. S legvégül: jó lenne, ha önök szlovákból magyarra fordítanának. Végül a szlovákom a gyár külturkiözeledés gyakorlati kérdéseiről és Rázus irói mun­kásságáról beszélgettünk. A politikus sze­rencsére nem nyomita el benne a serényen dolgozó írót. Négykötetes hatalmas regénye, a Svetty után pár nap múlva megjelenik uj regénye, a Júlia. Mi is érdeklődéssel várjuk. DZURÁNYI LÁSZLÓ. — Magyar kulturh&zat építettek Temesvárt. Te­mesvárról jelentők: Nagy ünnepe lesz holnap e ro- mániiaii magyar párt temesvári és bánsági szerve­zetének. Ekkor avatják föl a temesvári Magyar Házat, amely a bánsági magyarság áldozatkéezfcé- géből épült. A kétemeletes palota magáiban foglal­ja a magyar párt irodahelyiségeit, valamint a nő- egyesületek, dalárdák és magyar kulturális egye­sületek helyiségeit. A díszterem számpaddal van. felszerelve. A palota ha tamil 16 lei költséggel épült és Romániában ez az első ilynemű kulturális in­tézmény. A romániai magyarság együttesen részt vesz a bánsági ünnepségeken. „Cona“ a két gömbbel ellátott üveg kávéfőző. Ötféle nagyságban. A legszebb aján­dék. Mindenütt kapható. Gyári lerakat: G, Duschinsky, Sratlslava, Köztársaságtér 11 Kérjen árajánlatot.

Next

/
Thumbnails
Contents