Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-29 / 273. (2494.) szám

4 <PRAI<3g-MA<Ó^HlRmg> 1930 november 29. szombat a Rád! professzor szerint a népszámlálást politikummá tették és teljesen elvonatk.oztatt&k a tudománytól A tuiós ítélete az 1930. évi népszámlálás módszeréről — Rád! interjút folytatott a Prágai Magyar űrlap munkatársával PSeiiíer Miklós kanonok prágai előadása az orosz- országi vallásüldözésekről Prága, november 28. Szerdán délután tartotta a prágai Broháezka Kor második nyilvános gyűlését, amelyre Pfeif- fér Miklós dr. kassai kanonokot sikerült elő­adóul megnyerni. A páratlan felkészültségű előadó nagyszerű fölépitésü, mindvégig érdek- feszítő, tanulságos és lelkes előadását a prágai magyar kolónia szine-java élvezte végig. A megjelentek között a diákságon kívül ott láttuk Ghiczy magyar királyi követségi titkárt, Böhm ■Rudolf, Grosschmid Géza dr., Richter János sze­nátorokat, Törköly József dr. képviselőt, Tarján Ödön vezérigazgatót, Hungarieus Viator írót, Szakáll Hajnalkát és lrmann Klára dr.-t, a prá­gai. leányotthonok vezetőit, Hispeczky József­nél, Szakmáry Magda operaénekesnÖt, Riesky István dr.-t, Flocb István parlamenti klubtit­kárt, a Prágai Magyar Hírlap több tagját és töb­beket. Az összejövetelt Rády Elemér, a Prohászka Kör elnöke nyitotta meg, üdvözölte a megjelen­teket és Pfeiffer Miklós dr. kanonokot, akiben a prágai magyar katolikus ifjúság szellemi moz­galmának a megindítóját köszöntötte. Ezután Pfeiffer dr. kanonok, a nemzetközi lka szövetség ügyvezető elnöke megkezdte előadá­sát, amelynek témájául az lka ezidei kongresz- szusának előadásai alapján „A boleevizmus har­cát a vallás és a keresztény kultúra ellen“ vá­lasztotta. Bevezetésül az lka első kilenc kon­gresszusának rövid tartalmát, majd az idei kon­gresszus előadóit ismertette, köztük Okolo-Ku- lak oroszországi mohilevi preiátus-kanonokot, ki maga is áldozata a bolsevik! vallásellenes üldözésnek és P. Schweigel római főiskolai tanárt, aki a bolsevik! Oroszországot szintén saját tapasztalatából ismeri. Okolo-Kulak prelátus előadása szerint Szov- jetoroszországban papíron van bizonyos fokú vallásszabadság, a valóságban azonban a leg­messzebbmenő vallásellenes küzdelem. A tem­plomok nagy része be van csukva. A templomok bezárását sokszor a helyi munkásság terrorral kikényszeritett kívánságával iparkodnak indo­kolni. A meglévő templomok lehetetlen magas­ságú bérek fejében engedtetnek csak át az isten- tisztelet számára. A bolsevikiek által tervsze­rűen megrongált egyházi szerekért az illető lel­készt teszik felelőssé. A papok mozgási szabad­sága korlátozva van, községeiket sokszor tilos elhagyniuk, máskor pedig a vasút használata tilos számukra. Kenyérjegyet sem a lelkészek, sem más, a vallási élettel kapcsolatos szemé­lyek nem kapnak. A papok rendszerint orvosi kezelésben sem részesülhetnek. Az éhínség ürü­gye alatt lefoglalt egyházi értéktárgyak árát majdnem kizárólag bolseviki propagandára és nem az éhezők felsegélyezéeére fordítják. Az ötnapi munkahét beosztása olyan, hogy lehetet­lenné teszi a vasárnap megülését. A katolikus püspökök közül csak egy aggastyán van szaba­don. A többiek nagyrészt börtönben, másrészt száműzetésben sínylődnek. Általában a katoli­kus papság fele be van börtönözve. Elsősorban az egész északon fekvő SoJowiecky szigetek kényszermunka telepein sínylődik számtalan pap és világi hivő. Leghiányosabb ruházatban kénytelenek északsarki hidegben nehéz fakiter­melő munkát végezni: teljesen kiszolgáltatva őreik kegyetlen önkényének. Talán a katolikus egyháznál is súlyosabb üldöztetésnek van kité­ve a görögkeleti (pravoezláv-orthodox) egyház, melynek legalább ezer papját és húsz püspökét végezték már ki. Volt idő, mikor száznál is több püspök szenvedett egyszerre a börtönök­ben. Azonban nem csak a katolikus és görögke­leti vallás, hanem minden más hitvallás, így a zsidóság és a mohamedánizmus is tárgya a bol­seviki vallásüldözésnek. Hangsúlyozni kell, hogy a rendszeres küzdelem nem csak az egy­házi szervezetek és a papság ellen folyik, ha­nem mindennemű ietenhivés ellen. Vannak kü­lön főiskolák és tanfolyamok az atheizmus ter­jesztésére, Külön mozi- és színdarabok, óriási tömegű könyvek, újságok, folyóiratok, élclapok, melyek az atheizmnsv. terjesztik főleg az ifjúság között. Szovjetoroszország Iskolái teljesen be vannak állítva a legharciasabb atheizmus szol­gálatába, ezzel szemben lattan tanítás a gyer­mekeknél tilos. Mindennemű vallási propagan­da. sajtó, előadások, összejövetelek szigorúan tiltva vannak. Az egyházi és imakönyvek általában el let­tek kobozva. Újaknak behozatala és előállítása lehetetlenné van téve. Legújabban a gunv fegy­verét is a vallásellenes küzdelem szolgálatába állították: vallástgunyoló körmenetek stb. á’tal. A „komzomolc" nevű ifjúsági szervezetnek tel­jes szabadsága van istentiszteletek megzavará­sára. templomok raeggyalázására stb. Lényeges része a bolsevikiek küzdelmének a keresztény kultúra ellen a család rendszeres tönkretétele a házassági elválás teljes megkönnyítése által. Vannak, akiknek egy évben egymásután busz- harminc feleségük is lehet. Hogy ez a gyerme­keknek milyen kárára van. elgondolható. A csa­lád szétzíillésévcl a gyermek nélkülözni kényte­len legnagyobb nevelési erőforrását' a szülői, föi'g az anyai szeret etet. A bob évizmus vallásellene.. harcának okait kulafaa azt elsősorban a Marx rendszerével kapcsolatos lélek es Istent tagadó materializ­musban találhatjuk meg, állapi tóttá meg ITcili'er dr. —- továbbá sokban járult ehhez a Prága., november 28. öt nap választ el a ? népszámlálástól. Plakátok és röipirátok tar­kítják az uccukat országszerte, s az agitálok nemcsak arra akarnak rá­bírni, hogy milyen nemzetiségi vallomást tegyünk, hanem megjelent már a vallási kérdés is az uccán, egyházaik toboroznak maguknak híveket, a cseh egyház röplapo­kat küld szét, amelyben aj híveiket toboroz, egyszóval a népszámlálás egész kulisszája olyan hangul a tképe&ből tevődik össze, mintha nem is egyszerű statisztikai mű­veletről, hanem választási mozgalomról volna szó. Beigazolódott az a 'tétel, amelyet már hetek­kel ezelőtt hangoztattunk, hogy az olyan nemzetiségi államban, melyben a nemzeti­ségi kérdés nincs megoldva, a népszámlálá­si aktusnak feltétlenül politikummá kell fa­julnia. Politikum a többségi nemzet szem­pontjából, de politikum a kisebbség szempontjából is és ebben a tekintetben megvan a magasztos erkölcsi alapja, mert azzal a ténnyel, hogy a nyelvtörvény sta­tisztikai megállapításhoz, a kisebbség szám­arányához köti a nyelvhasználat jogát, a népszámlálás kérdése a kisebbségi élet eleven gyökerébe vág. Amikor tehát egy tulajdonképpen egyszerű tudományos eljárás a politika pergőtüzébe kerül, hadd halljuk a tudomány lialkkangu megnyilatkozását, hadd ismerjük meg a tu­dósnak a véleményét a küszöbön álló 1930. évi népszámlálásról. A prágai Lótnán, előkelő, csendes negyed- ben, egy hatalmas házblokkban van Rádl Emanuel dr.-nak, a Károly-egyetem cseh professzorának, az európai nevű jogbölcselő- nek a lakása és könyvtárszobájában fogadja az újságírót a tudós. A falakat a mennyeze­tig hatalmas könyvszekrények és könyves­polcok borítják. A magastermetü, őszülő ha­jú, nyílt tekintetű férfi ott ül karosszékében a masszív íróasztal előtt, melyen pedáns rendben kéziratok sorakoznak. A. népszám­lálás ügyében kérek interjút, de beszélgeté­sünk tulajdonképpen két részből áU. Az el­ső részben az újságíró beszél, tényeket is­mertet, rámutat azokra a lehetőségekre, amelyek a népszámlálás objektivitását ve- szélyeztethetik és amelyek a kisebbségek érdekeit különösen érintik. A hosszabb in­formáció után azután a tudós mondja el pregnánsan, könnyed logikával ítéletét a készülő népszámlálásról. Ez az ítélet a következőképpen hangzik: — Az 1921. évi népszámlálással tanulmá­nyaim során behatóan foglalkoztam. Véle­ményemet, ítéletemet több munkámban ki­fejtettem. „A németek és csehek harca11 cí­mű könyvemben ez a passzus fejez1 ki Ítéle­temet: „Az 1921. évi hivatalos népszámht- lást nem tartom megbízhatónak, nem áll azonban módomban felbecsülni, hogy mi­lyen gyakorlati következményekkel járnak a számlálás közben alkalmazott miifogások. A népszámlálás tulgyorsan következett a vi­lágháborúra és a még mindig hatékony szenvedély, meg az a törekvés, hogy a kül­földnek kimutassák, miszerint csekély számú német 'és magyar van itt, nagy mértékben befolyásolta az eredményt. Különösen azzal nem vagyok tisztában, milyen hordereje volt a számláló biztosok kifejtette nyomás­nak, de erről igen komoly személyiségeik súlyos panaszokat hoztak fel nekem/1 — Most tehát azt kérdezi, hogy tudomá­nyos szemroontból hovv.au mérlegelem a kü­szöbön álló népszámlálást. Erre válaszomat három pontiul csoportosítom: 1. A népszámlálás módszerének kidol­gozásában n statisztikai tanácsban a szak­embereket leszavazták és a politikai pár­tok akarata jutott érvényre. Ez az egy ténv elegendő annak a megállapítására. görögkeleti egyház tulszoroe kapcsolata a cári rendszerrel. Ha a bolsevista vallás(lldözé.-*. é« vérengzés veszélyeit el akarjuk kerülni, akkor a hivő beállításunknak kell a keresztény igaz­ságosság !*5 szereiét M'gtclje iibb gyakorlását a szociális téren érvényesíteniük. Az értékes érdeke-, előadást rövid i.w.iiii-. csere követte e az illusztris előadót a nagyezá -mit közönség lelkes timieplésben rd-zos.it ette. 1 Fényes János. hogy az 1930. évi népszámlálást, éppen [ ugv, mint as 1921. évit, ismét politikai metódusok szerint hajtják végre. Nem tu-1 dományos szempontok, hanem a politikai befolyás érvényesült és így a tudósnak azt kell mondania, hogy az olyan kísérlet, melynek feltételeit a kísérletező mester­ségesen és önkényesen állítja össze, nem tudományos értékű. 2, A népszámlálás objektív helyességé­nek biztosítékát akkor lehetne megálla­pítani, ha a népszámlálás módszere kezes­séget nyújtana arra, hogy politikailag és i gazdaságilag gyönge emberek, függő vi­szonyban lévöek minden tekintetben men­tesülnek a kormányzat nyomásával szem­ben. A népszámlálás módszerében azon­ban nem látni ezen egyének számára biz­tosítékot. A népszámlálás tehát ebben a vonatkozásban sem lehet tudományos el­járás. 3. Nagyon érdekes pont a zsidó kérdés. Cseh lapokban olvasom, hogy Ruszinsz- kón a nemzetiségi megoszlás képének ki­alakulása a zsidók állásfoglalásától iiigg. Ha a zsidók szlávoknak vallják magukat, akkor a szlávok túlnyomó többségbe ke­Prága, november 27. A szerkesztőségi postában Ide csomag. A D. M. C.-pamutgyár ismerős doboza, tőle kéz­irattal. Egy tizoldalas. tettedet levél, fénykép, vers, plakátok. Az aláírás alatt hangzatos cián. A küldemény megmenekül a papírkosártól. A bemutatkozó A Szerkesztőséghez címzett levél igy kez­dődik: „Egy furcsa fin kopogtat be Önökhöz, a köz­ügy legkisebb, de lég bátrabb katonája. Nin­csen képzett, irói és szónoki készségem, mert 'legfelsőbb iskolámat, miután hétéves koromban árva lettem, csak a barázdában járhattam, ami nem jelent túlságos magas iskolát. Ám, kinek milyen kalapja van. olyannal köszön .. Megtudjuk, hogy a fényképen ábrázolt, gaz­daember kinézésű levélíró a Tisza, .mellett, Nagyberegen született és 29 éves. „Annak a Magyar Nemzetnek édes gyereke, amelynek — szégyen, gyalázat — sok a Judás-fia, annak a Magyar Nemzetnek, amely eddig száz nemzetet vert meg s most száz nemzetet bébit11 és hogy ezt a nemzetet akarja vas akarattal és mellé­kelt Szózatával megmenteni a világbéke gondo­latának a levélíró, „Kossuth apánk unokája, a közügy legkeményebb -katonája". „Nyomorgó embermilliók nevében.. .u A levél folytatódik: „Kedves Szerkesztő Ur, a nyomorgó ember­in i Riók nevében kérem önt. hogy tegyen ön is a közért! Vegyétek át és fordítsátok, le minden nyelvre szózatomat MINDEN ÚJSÁGÍRÓK, kik az em- b er i sé g f á.k 1 y aviv oi v agy tok! ‘1 Az első oldal után szinte tisztában van az ember, miről is lehet szó. De pár mondattal alább olyan pompás, logi­kus, közgazdasági és politikai tudást eláruló okadatolása következik a lefegyverzés, a világ- béke, az európai közös vámterület eszméjének — adatokkal, számokkal —, hogy elibáimulunk. Hátha... De közben vad Petőfi-,idézetek, a forradalmi versekből. .. Akasszál ok fül a királyokat" és a többi. A kerék,sor íuegzökkem furcsa,, uj kere­kek kapcsolódnak be.. , Nem az lesz itt a hiba. hogy kevés, de hogy tán inkább több... A kiáltvány Hosszas példázatok és bibliai idézetek után megharsan a. kiáltvány. ..A nagy béke. a szent Eszme: Páneui'öpa érdekében." Helybéli vagyunk'. ...A/ózalot inl'é/mk Waikó Lajos külügyniiinisz^• ler úrhoz... Szózatot intézek köztársasági Elnök urunk­hoz ... rülnek, ha magyaroknak vallják magukat, akkor a magyar kisebbség erősödik. A* eredmény kialakulása tehát a zsidók han­gulatától függ. Hogyha pedig az ered­ményt a hangulat, nem pedig az anya­nyelv és az objektívon létező nemzetiségi hovátartozás állapítja meg a zsidóknál, ha tehát nem a tudományos kritériumok, ha­nem más momentumok döntenek, akkor az eljárásban semminemű tudományos elem nincs. Mert hangulattal dolgozni a politikában lehet, de nem a tudományban, A három pontban precízen bőr von a le­zott felelet a tudós Ítéletét mondja el a nép- számlálás módszeréről. Annak ellenére, hogy Csehszlovákia dele­gációja hivatalosan résztvett az 1927. évi kairói nemzetközi statisztikai kongresszu­son, amely egyhangúan elfogadta azt a* elvet, hogy a népszámlálást egyszerű tu­dományos eljárássá kell tenni az európai államokban, a tudós Rádl professzor vas­logikával megformulázott álláspontja sze­rint a csehszlovákiai második hivatalos népszámlálás módszere pár excellenee politikai és semmi vonatkozása nincs a tudományhoz. Európa összes királyaihoz... a Népszövetsé­gi Delegációkhoz ... Európa minden pártvezé­réhez, Európa összes kormányaihoz, a Pán euró- pa unió minden Ügyvezetőjéhez ... Európa ös-z- szes újságíróihoz ..; hogy magasra tartsák a világ béke fáklyáját, harcoljanak a lefegyverzé­sért, lobogtassák a Nagy Szent Eszmét, mely­nél szentebb dologgal még nem foglalkoztak..." Ha nem jön el Páneurópa ... A végszavak — a hosszú, nehézbetüis tizedik oldal felé — a kiáltvány hatástalansága esetére fenyegetéseket is tartalmaznak. „Nem szerelemből írom e hosszú levelet. Az élet a munkás népnek elviselhetetlen... ez a nép a pusztulás szélére jutott... nem bírunk kis erőnkkel dolgozni Amerika és a gépek el­len ... az adórendszer, a 14—16 százalékos bankkamat megöl... s vakon rohan a nemzet a kommunizmus karjaiba, ahová nem vágyunk. Uram, a né-p nem soká bír tűrni. Az éhes gyomrot hazug politikával megtömni nem lehet. A nép fölébred és megbosszulja magát!" De a kiáltvány vége a szeretet húrjain ját­szik: „Azért jöjjön el Páneurópa, mert ez a boldog jövő, az emberi újszövetség, melyben minden múlt meg lesz bocsátva s amelyben nem él más. csak egy: a Szeretet!" Következik az aláírás. V. J. Alatta: „A Pán­európai Unió ruszinszkói önkéntes szónoka." Hogy a versből is idézzünk, álljon itt egy strófa: Ki. a béke elrontó ja., szálljon átok az aljasra, ki a béke ellensége, Halál, Halál a fejére Utóirat k „Kedves Szerkesztő ur, nem tudok más stí­lusban írni, de minden lépésem a szegényem- bermilliók nevében teszem. A szükség szavára fogtam fegyvert, a mai elviselhetetlen helyzet megváltoztatásáért s azért küldöm levelem ie- küzlós végett, hogy a. magyar nemzet ne legyen leghátii l.só s&rogl ya, “ * A „Népszövetség örökös császára" a Duna mellől jelentkezett, a Tisza mellől „Páneurópa önkéntes szónoka" intéz szózatot a világhoz. A szerkesztőségben ezzel ad aota kerül az ügy, a levél, a szózat, a vers, a D. M. C.-doboz. „Páneurópa szónokáéról egyelőre nem tu­dunk többet, a nevét eem Írjuk ki, csak sejtjük, hogy a szenvedésekben elferdült, elkinzott lé­lek azon a határmesgyén invbolyog, ami Eomb- roso szerint ott kanyarog a lángész. hletve a pnásik. a szomorúbbik között.. . de ez már nem á zöld-frakk művészetének, liánéin a. fehér síé rilköpönyögés tudománynak a. birodalma. (alfa) Á Tisza mellől szózatot intéz a világhoz Páneurópa ruszin- s.gfe©s önkéntes szónoka Egy nagyberegi legény kiáltványa a világbéke érdekében a politika és az orvostudomány határmesgyéiérői — Kossuth apánk „unokálá“-nak zavaros hitvallása a páciiizmus mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents