Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-27 / 271. (2492.) szám

6 1930 november 27, csütörtök. KB—MBBPMBWM————■ az egész világgal való ellentétbe hozza saját or­szágát. Ha még ma i« a szerződések megváltez- tathatatlanságára esküszik, akkor ő egy hami­san éneklő tenor és eajátezerü, hogy a csehek, akik egyébként jó muzsikusok, nem veszik ész­re, hogy külügyminiszteri tenoristájuk hamisan énekel. A gondolatok nem szoktak megállni és ezért az ország érdekében való volna foglalkozni a békeszerződések megváltozhatóságának gon­dolatával és erre alapítani az elhatározásokat. Ebben az irányban az egyetlen józanul gon­dolkozó fő Masaryk, aki már évek óta fárado­zik azon, hogy a békés revízió mellett lándzsát törjön. A tudománnyal való sok évi foglalkozás folytán megmaradt logikus gondolkodásmódja és ez képe-siti őt arra, hogy á la long gondol­kodjék. Egész biztos, hogy őt ismételten hangozta­tott nézetére azon veszélyek fölismerése vezet­te, amelyek országát a békeszerződések érintet-, fenségéhez való merev ragaszkodásból érhetik. Ö ezenfelül az egyedüli is, aki a csehek kö­zött bátorságot vett arra, hogy kimondja, miszerint hajlandó volna Magyarországgal határváltoztatásokról tárgyalni. Éppen nem egyetemi tanárokból álló kormá­nyának nyomása alatt ugyan mindig kénytelen volt saját magát helyreigazítani, de abból a kö­rülményből, hogy ennek dacára ismételten adott kifejezést hasonló törekvéseknek, arra kell következtetni, hogy ennél a pontnál nála logikai következtetésről van szó. Nswmans őrsiagy , Konkréten különösen ebben az esztendőben nyilatkozott az állam elnöke erről, és habár Masaryk egyetemi tanárnak ezt a nyilatkozatát is Udrzsal főegyetemi tanár helyreigazította, ezzel szemben áll az interjúvoló Newmans őr­nagynak nyilatkozata, aki Udrzsallal szemben a következőképp nyilatkozott a nyilvánosság előtt: „Azon interjúra nézve, amelyet nekem Masaryk elnök augusztus 13-án a kistapol- csányi kastélyban szives volt adni, hangsú­lyoznom kell, hogy azon szöveg, amelyet én a London General Pressnek közlésre átad­tam, az én legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint hiien adta vissza azon véleményt, amelyet Masaryk elnök kifogástalan angol nyelven előttem kinyilatkoztatott. Az elnök nem követelte, hogy az interjút előbb jóvá­hagyásra előterjesszem. A csehszlovák köztársaság által nyilvános­ságra hozott helyreigazításban nincs helye­sen visszaadva az a vélemény, amelyet az elnök a lengyel korridor és Magyarország fö­lött kinyilvánított. Még azt szeretném hozzáfűzni, hogy mindig a legkomolyabb törekvésem volt és ma is az, hogy olvasóimmal az igazságot annak legszi­gorúbb értelme szerint közöljem, aminthogy hiszem is, hogy úgy a sajtó célját, valamint valamennyi ország politikáját általában ezzel a móddal lehet szolgálni/* Igen, Newmans ur, önnek tökéletesen iga­za van! Newmans őrnagynak ezen férfias és hitelt ér­demlő nyilatkozata abszolúte nem irányul Ma­saryk ellen, csak kormányának hamis külpoliti­kai horizontja ellen. Masaryk nem akar hábomt. Mi polgári gon­dolkodású nemzeti kisebbségek szintén nem, mert ebben a háborúban előreláthatólag nekünk kellene a legtöbbet áldozni. Természetesen külpolitikai kérdések fölötti döntés nem függ tőlünk, kisebbségektől, de kö­telességünk követelni, hogy minden megtörtén­jék, ami által a szomszédokhoz és természete­sen a Magyarországhoz való viszony is meg- . javuljon. A ftéüssgnüségének klasszikus esete Benes külügyminiszter a Magyarországgal szemben való föladatát abban látta, hogy a Magyarországhoz való viszonyt állandóan a fe­szültség állapotában tartsa és ehhez jó volt neki minden eszköz, még a tyúkszemekre való hágás politikája is. Amidőn nemrég Magyarország kormányzója tízéves kormányzói jubileumát ünnepelte, Benes külügyminiszter cseh sajtója Horthy admirális ellen a legbecsmérlőbb személyi sértésekben tobzódott annyira, hogy Magyarországnak prá- gai diplomáciai képviselője kötelességének tar- ' tóttá a külügyminisztériumban ez irányban köz­belépni, de csak azzal az eredménnyel — amint azt az újságok közölték —, hogy ott azt a föl- világosítáet kapta, hogy a külügyminiszternek semmi befolyása sincs a sajtóra. Ezt a fölvilágositást hamisnak kell megjelöl­ni, amit az alábbi tények igazolnak: 1. Amidőn a máhrisch-ostraui olasz kon­zul közvetlen elődje a cseh nemzetiség el­leni súlyos támadások miatt a csehszlovák kormány kívánságára el lett mozdítva, a csehszlovák igazságügyminisztérium az ál­lamügyészségeknél működő cenzúra hiva­talai által az összes belföldi lapoknak el­kobzás terhe mellett megtiltotta, hogy ezen Ordkds puccshírek Spanyolországból Teneriffán kitört az általános sztrájk - Madridot újból katonaság szállotta meg? - Berenguer cáfol Madrid, november 26. Tegnap este íiz órakor a rendőrség és a csendőrség újra meg­szállotta a város fontosabb sztratégiai pont­jait, az uccákat, tereket és a középületeket. Éjfélkor a rendőrparancsnokság épületében titokzatos tanácskozás folyt, amelyen a fővá­ros tábornokai is részt vettek. A válogatott legénységből álló őrségek napközben is az uccán maradtak. Santa Cruz de Teneriffán az elmúlt na­pokban többször véres uccai zavargásokra került a sor, mivel a spanyol hajóstársaságok gőzösei nem kötnek ki többé a szigeten s ez­által súlyosan megkárosítják a sziget lakóit. A nép főleg a közlekedésügyi miniszter ellen tüntet. A rendőrök tegnap megtámadták a tömeget s amikor a diákokkal és a vidékről érkezett parasztokkal megerősödött tömeg kőlavinát zúdított támadóira, a csendőrök és Brüniug német kancellár egyik legutóbb tartott beszédében a háziasszonyokhoz for­dult és azt mondotta, hogy az ország gazda­sági helyzetének a kulcsa tulajdonképpen az ő kezükben van. Huszonöt milliárd már­ka megy át az ő kezükön egy év alatt. Ha­talmas összeg, óriási hatalom és takarékos- sági offenziva esetén biztos siker. Elég különös, hogy az államférfiak és a történetírók csak most kezdenek rájönni ar­ra, hogy mekkora szerepet játszik a házi­asszony és a tűzhely egyrészt egy nemzet, másrészt a nemzet vezetői életében. Mennyire kiaknázatlan a nemzetgazda­ság és a pszichológia ama fejezete, amely­nek ezt a elmet lehetne adni: Májgombóc és világtörténet! A legzseniálisabb vezéralakjai az embe­riségnek milyen szorosan függtek össze a májgombóccal — mondjuk kibővítve a ház­tartással és a filiszteri, békés családi ott­honnal ... A májgombóccal például Danton, a francia forradalom gigásza. Melyik bio- gráfusa foglalkozott ezzel a májgombóc- kompilexummal? Pedig házassága feltűnő és csakis a májgombóeos családi béke sze­rété tével magyarázható meg, mért vette fe­leségül a kerekdedül, kedvesen jelentékte­len Gábriellé Charpeútiért, a „Café Par- nass" tulajdonosának leányát a már akkor híres vezér, akit éppen abban az időben ne­veztek ki „advocat aux Conseits“-nek és ha­marosan igazságügyminiszternek. Danton rendkívül boldog lehetett, amikor politikai, verekedésdus cigányélet után be­vonult a szépen berendezett polgári lakás­ba. Felesége boldogan jelenti, hogy nagy férje miilyen nagyon megelégedett... bol­dog, ha lábát kinyújthatja a szépen terített asztal alatt, amelyen a saját levében főtt tyuk párolog... boldog, hogy milyen tiszta a rendőrök több soríüzet adtak le. Három munkás meghalt, többen megsebesültek. A szigeten kitört az általános sztrájk. P á r i s, november 26. Berenguer spanyol miniszterelnök a Journalnak adott interjújá­ban energikusan megcáfolja azt a hirt, hogy a kormány többezerfőnyi megbízható katona­ságot hozott Madridba, mert a forradalom kitörésétől tart. A hivatalos jelentés szerint mindössze néhány száz kiképzett katona ér­kezett a városba, hogy megerősítse a csend­őrséget és a rendőrséget. A kormány minden évben elküldi a vidékre a madridi újoncokat, mig kintről kiképzett katonákat hoz a fővá­rosba. Berenguer tábornok megcáfolja azt a hirt is, hogy néhány ezredet megbízhatatlan­sága miatt lefegyvereztet. A hadsereg hű a királyhoz és sértésnek tartja, ha hűségében valaki kételkedik. minden itt, a szalonban és a hálóban... sze­relmes még a kreléntakarókba is, szerel­mes a sztórokba, a függönyökbe, a kényel­mes ágyba, a szobatapéták arany arabeszk- jeiibe... dicséri és minden alkalommal újra mondja, hogy mennyire illenek a tapéták a bútorzathoz és az áthuzatokhoz... még a könyvespolcába is szerelmes, Plutarchosba, Lucretiusba, Rabelaisba, Voitairebe, az en- ciklopedistákba — de nem olvas, csak száz­szor is elnézi, milyen jól festenek a polcon és a polc milyen jól fest a szobában... sze­relmes mindenbe, még — a feleségébe is. Nagy, nehézkes, mozdulatlan szerelemmel, valóságos kispolgári, „filiszteri" szerelem­mel szereti a jelenféktelen asszonykát, aki hamarosan sok hajat szed magára, de Dan­ton azzal vigasztalja, hogy a reneszánsz leg­nagyobb festői ezeket a női aktokat szeret­ték. Mindent szerel a francia forradalom ret­tegett vezére, ami a májgombóc köré csopor­tosul és szenvedélyesen szereti mindezt, ami az ő igazi világa. Itt, a májgombóeos Gábriellé háztartásában gyökerezik és ab­ban a pillanatban, amikor innen elszakad, elveszti az egyensúlyát és bukik. Gábriellé fehér kis női keze fékezi Danton fékevesz­tett életét. A forradalmi vezér nem tudja a maga eszméit vele megbeszélni, ehhez Gá­briellé nem ért, de Danton a politizáló nő­ket „tévelygő lovagoknak" nevezte el és messze elkerült minden női gyülekezetei, ahol politikáról és nem háztartásról volt szó. Szóval a májgombóc... De májgombóc is, amikor a kor legkitű­nőbb asszonyai rajongják körül. Demailli asszony, az ünnepelt művésznő, Susanne de Morocy, aki férfi ruhában és bubifrizurásan kacérkodik a forradalommal, Marguérite- Erancoise de Bulffon, az orléansi herceg ba­rátnője, akit maga a herceg küld el Danton­hoz, mert meg akarja nyerni tervei szá­mára ... Danton, a 9ansculotte birodalom kényura, nem akar róluk tudni. Minden gondolata a feleségéé és ha mint a konvent teljhatalmú kamiszáriusa inspekciós utón van, elhat mozzia Gaíbriellet levelekkel, bennük vallo­másokkal. Van egy kis birtokuk az Aub« mentén. Erre a birtokra gondol szüntelen és egyre azt hajtogatja szóban és Írásban, milyen szép lesz itt a nyár, ha elmúlt a for­radalom.,.. milyen szép lesz itt Gabrielle-el és a gyerekekkel... sétálni fognak kettes­ben, vagy halászni... és Gábriellé ezt, azt, amazt fogja főzni... májgombócot... Májgombócot, amit olyan nagyon szeretett. Nem igy történt, ügy történt, hogy Gá­briellé váratlanul meghalt. Danton szágul­dott haza és a szomszédok állati üvöltést hallottak éjszakákon át abban a lakásban, ahol Danton már nem találta a feleségét, amikor egy útjáról hazatért. A nagy férfi ott térdelt Gábriellé szekrénye előtt és sorban becézte az asszony ruháit, kalapjait, fehér­neműjét ... vadul vetette bele magát a ha­lott asszony ruháiból még kicsapó illatba és dehogy is törődött a forradalommal, Robes- pierre-el... Kirohant a temetőbe, ásót ra­gadott és kiásta a holttestet, hogy még egy­szer zokogva megölelhesse... Claude-An- drée Deseine, a nagy süketnéma francia szobrász, ott a helyszínen megmintázta Ga- brieölet. Nem elégedett meg halotti maszk­kal, szobrot csinált róla ... Még ma is ott látható ez a szobor a párisi Louvre-ben: Danton polgártársnő szobra ezzel a fel­irattal: „Kiásva és megmintázva két nappal a ha­lála után." Májgombóc: rész az egész helyett. De a rész megérteti az egészet. Megérteti, hogy a világ sora valóban kis dolgokon múlik, dol­gokon, amelyek lehetnek olyan kicsinyek, mint egy májgombóc és a köréje csoporto­suló szerelem. Ez az, amit Biründng német kancellár fel­ismert, amikor a májgombóegyurő háziasz- szonyokhoz fordult segítségért. Huszonöt milliárd márka még a reparációs összegek­kel szemben is jelentős összeg és aki eny- nyit forgat meg egy év alatt, sokat eltehet, sokat takaríthat meg. A világgazdasági vál­ság igy függ össze a májgombóccal és a je­lek szerint még egy reformzsem politikai é's erkölcsi alkotásai is. Danton életéiben igen fontos tényező volt: belőle merítette az erőt iminden uj küzdelmére. Ilyen kicsi a nagy ember világa, vagy ilyen — nagy. Az érté­kelés relatív, embere válogatja. Illetve a 'történetíró kapacitása és belátása. Carlyle például, a francia forradalom nagyeszű tör­téneti rója közel járt a májgombóc pragmati­kájához, de nem mert hozzányúlni. Kissé szégyellő magát és előítéletesen mégis félt 'attól, hogy mit mondanak majd a komoly ‘tudósok? Mit is mondanak, ha valaki, aki komoly ember hírében áll, rámutat a világtörténe­lem és a májgombóc kapcsolatára? Lenézik, •nem veszik komolyan, ők, akik rendszerint milyen nagyon szeretik és milyen nagyon komolyan veszik a májgombócot! Sokkal ko­molyabban, mint a világtörténelmet... Májgombóc és világtörténet Irta: Neubauer Pál esetről egyáltalán Írjanak. És tényleg egyet­lenegy belföldi újság nem hozott erről sem­mit. 2. Ugyanez a parancs ment az újságok­hoz akkor, amikor Masaryknak Newmans őrnaggyal való interjúját Udrzal miniszter- elnök helyreigazította. És tényleg egyetlen­egy belföldi újság sem merészelt kommen­tárokat fűzni ehhez a kérdéshez. Ha Benes ur ezer külpolitikai kérdésekben olyan könnyen megtalálta az utat, hogy a bel­földi újságokra szájkosarakat adjon, akkor a Horthy-féle esetben tudatosain nem tartotta magát a valósághoz. De a külföldön is tudják, hogy a külügyminisztérium igenis rendelke­zik az újságok hangja felett és meg is jegyez­nek maguknak a fentiekhez hasonló felvilá­gosításokat. Mégis mindennek dacára a köztársaságnak eminens közgazdasági érdeke is, hogy Magyarországgal jobb po­litikai viszonyba jusson. Nagyon könnyű megállapítani, hogy ez a vi­szony ma, hála a külügyminiszter fáradozá­sainak, nem jő. Németországgal különösen a cseh Prágának háromnapi gyülöletkitöiróse óla, mely a német nyelv ellen irányult, szin­tén nem sokkal jobb a viszony, habár a kül­ügyminiszternek majdnem szolgai kimagya­rázkodása a hivatalos viszonyt annyira- amennyire összefoldozta, azonban a német lelkekben tovább tart a háborgás. Auztriát Benes az ottani szociáldemokraták >ós az Orbis konszernnek összevásárolt bécsi újságjai révén gondolta sakkban tartani, de most úgy látszik, mintha Ausztria szíveseb­ben vagy Németország, vagy Mussolini felé orientálódnék. Hogy Olaszországot a cseh sajtónak és köz­véleménynek Olaszország belügyeibe való tel­jesen alaptalan beavatkozása a köztársaságtól politikailag elidegenítette, az ma kétségen- kivül álló tény. Lengyelország ma még egy be nem irt lap, de feltűnik, hogy nem akar a kisantantért a felelősségiben osztozni. Ezekből tehát kétség telén, hogy a közt ár saságnak politi­kai köriilzárása és izolálása sztratégiai szempontból mérve a dolgot, teljesen végre­hajtottunk tekintendő s ennélfogva a köztársaság érdekében itt a legfőbb ideje, hogy a köztársaság ebből a körülzárásból az eddigi külpolitikai irány megváltoztatásával és elsősorban az eddigi külügyminiszter kibajőzásával kimeneküljön. Mennél előbb, annál jobb a köztársaság ré­szére. Mi polgári gondolkodású kisebbségek igazi békét és barátságot követelünk minden szom­széddal, kivétel nélkül, de ezt csak egy olyan külügyminiszter létesítheti, aki nincs örökle­tesen megterhelve a múltnak mentalitásával s aki nincs megterhelve az 1920. évi stilizált memoárok ballasztjával. Ennek olyan férfi­nak kell lennie, akiről a külföldön és neve­zetesen a szomszédoknál is meg lesznek győ­ződve, hogy a hangoztatott béke és barátsági vallomások nála becsületes meggyőződésen alapulnak. Miután az elrendelt klotiir arra kényszerít, hogy befejezzem beszédemet, mielőtt a belállupotokat és a pénzügyi hely­zetet kritikának alávethettem volna, kényte- I len vagyok beszédemet be is fejezni. A párt, amelyhez tartozom, a kormány ellen bizal­matlansággal viseltetvén, nem fogja megsza- I vazni a költségvetést. raosn A tizénőtős rovat felirata: Nemzetiséi, anyanyelvi Magyar nemzetiségűek! Magyar anyanyelvűek! Figyeljetek, hogy a biztos ebbe a rovatba vallomásotokat irja-e be!

Next

/
Thumbnails
Contents