Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-23 / 268. (2489.) szám

1980 november 23, vasárnap.

TRXGAlA^AG^ARTIIRllRR

Móricz Zsigmond prágai útja körül

Móricz Zsigmond nyilatkozik:

„Találkoztam egy csodálatos magyar ifjúsággal"

Budapest, november 22. Móricz Zsigmond prágai útjáról s annak sajtóvisszhangjával kapcsolatban a Pesti Naplónak interjút adott melyben többek közt ezeket mondta:

— Hogyan történt a határon az a bizonyos könyr- eAvótol, aminél Prágában nyilatkozott és ami nagy port vert fel nálunk is?

■— Én nem mondtam azt, hogy most elvettek tőlem a határon egy könyvet. Csak azt, hogy nem hozhattam át a határon. Ennek az a története, hogy mikor a feleségem legutóbb a Tátrába ment és én elkísértem őt a határig, a vámvizsgálatnál kiszedték a bőröndjéből azokat a szépirodalmi müveket, amiket magával vitt olvasni. Ezek közt volt egy Anatole Francé-fordítáő, egy Tolsztoj-regén y és olasz és francia müveknek magyarra fordítóit példányai. ő a könyveket kénytelen, volt kiadni az ablakon nekem és én visszahoztam. Különben ottmaradt volna a vámhivatalban azzal az Ígérettel, hogyha majd visszajön, megkaphatja. Mikor tavasszal felolvasóestem volt Kassán, a cseh követségtől kértem engedélyt azokra a könyveimre, amikből fel akartam olvasni. .És még így is nehezen engedték át a határon. Most azután nem is vittem magammal más könyvet, csak egyet, amely 1558-ban jelent meg: Bornemissza Péter Elektra-f ordítását. A cseheknek az a védekezése a magyar szellemi termékek ellen valami olyan dolog, amit később ők bizonyára sajnálni fognak,

— Ez annál furcsább, mert amint a cseh Írókkal és szerkesztőkkel együtt voltam, arra a megállapitásra jutottunk, hogy

hogy a cseh irodalomnak pontosan ugyanazok az irodalmi problémái, mint a magyaroknak.

Például összehasonlítottuk a múlt század irodalomtörténetét. Pontoeau ugyanabban az időben ugyanazok az irodalmi korszakok figyelhetők meg mindkét irodalom történetében. A század első harmadát a romanticizmus tölti ki, akkor támadt fel náluk is a népies nemzeti irány és a népköltési gyűjtések kora, ami felfrissitette az irodalmat. Aztán jöttek a naturalista látás különféle szakaszai: az angol- francia, orosz hatások. Ma is ugyanaz a helyzetünk.

A legfiatalabb generáció náluk is a szilire a- Usta és szociális vívódás szellemében loilzd. Az irodalomban és a művészetben nincsenek

horizontális karcok, csak vertikdUsok. Az egymás után kővetkező generációk harcolnak egymással

A korosztályok verekedését csak a -politika állítja be.-?■ Miről tartott előadást?

— Az előadásom ugyanaz volt, mint itt a Zeneakadémián,

— Milyen az írók élete Prágában?

— Olyan, mint Pesten. Prágában pezseg az élet, üzlet építkezés, de az Írókat rosszul fizetik. Tele vannak panasszal. Töméntelen sok a kiadó, sok szép könyvet jelentetnek meg,

de az írók nem igen találják meg számitá- salkat. A magyar írók helyzete különösképpen nehéz. Nincs folyóiratuk, nem fejthetnek ki állandó és következetes munkát.

* *

Most meg fog indulni ugyan az JJj Munka cimü folyóiratuk

és működik a Kazinczy Könyvkiadó Társaság, de ez még mind csak a szebb jövő szerény előjele.

— Az ifjúság körében műyen tapasztalatokat szerzett?

— Egyetlen

őszinte és komoly örömöm, hogy találkozlom egy csodálatos magyar ifjúsággal.

Prágában majdnem ezer egyetemi hallgató van. A. magyar diákok kitünően tanulnak, a nyelvi nehézségek dacára kitünően vizsgáznak és

telve varrnak a magyarság szociális helyzetének alapos megismerésére való törekvéssel. Megható beszélni azokkal a fiukkal, akik idegen nyelvű gimnáziumokban, végezték tanulmányaikat és tizszerte jobban ég bennük a magyar tűz a magyarság helyzetének megjavítására és a magyar szellem erejének kifejtésére való igyekezet. Idehaza nem is tudjuk, mi az igazi magyar lelkesedés.

Móricz Zsigmond előadásának hatása Prágában irta: hungaricus viator

Móricz Zsigmond utjának prágai kul- turkörökiben való hatásáról az alábbi érdekes cikkből kaphatunk helyes képet:

Prága, novem'ber 22.

Az YMGA (Keresztyén ifjak Világszövetsége) prágai fiókja nemzetközi szervezettsége s kulturápolási céljai értelmében a külföld nevesebb íróinak s tudósainak előadótermeiben való szerepeltetését s a osebszlovák irodalmi körökkel való megismertetését tűzte ki újabban céljául s bevezetésiül a magyar irodalom egyik büszkeségével, Móricz Zsigmondd-al nyitottá meg előadásai sorozatát.

A magyar irodalomra mindenesetre kitüntető, hogy egy európai horizontú előadásciklust idegen fővárosban magyar íróval nyitnak meg.

Épp ezért nagyon érdekelhet mindenkit, hogy milyen benyomást keltett prágai kultúrkörökben Móricz ellőadása.

A prágai YMCA réggé 1 i ző -termében

ültünk össze Rádl Emánuel dr. egyetemi tanárral, az YMGA európai látókörű, n-agytudáeu elnökével („{Csehek harca a németekkel" c. könyve nagy port

vert fel annak idején), hogy Móricz Zsigmond prágai látogatásának, jelentőségét s a prágai. YMCA jövőbeni terveire vonatkozó kihatását megbeszéljük.

—- őszinte örömmel vallhatom be — vála szólta kérdésemre Rádl professzor — rám s mindazon író és professzor kollegáimra, akiknek rövid prágai tartózkodása folyamán kiváló i-rójukkal találkozni alkalmunk nyílott, Móricz Zsigmond a lehető legkedvezőbb benyomást gyakorolta. Meghivatása s a szombat délutáni és osteli összejövetelek azonban oly ötletszerűen lettek megszervezve, hogy ne mondjam rögtönözve, hogy az összes illetékes érdeklődő körök össze gyűjtésére sajnos elegendő fizikai idő eean jutott s igen sokan méltán sajnálják, hogy a Mőricz-estén nem lehettek jelen. Az idea azonban, amint látjuk, kitünően sikerűit, úgy hogy elhatároztuk, hogy az efajta estéket, magyar s egyéb külföldi Íróknak a prágai YMCÁ-ban előadás tartására való meghívását, bizonyos időközökben való szerepeltetését a jövőben is meg fogjuk ismételni.

— Mi mindeneseire teljesen politikámenBristol Szálloda

Budapest

legszebb pontján •

Bunaparton

III viselés mellett alánllai

Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon.

Ejry ágyas ucoai P. 10—16—lg

„ „ udvari „ 6—10 „

Két ágyas uccai dunaparti * 24—40 B

Két ágyas uccai „ 20—24 ,

„ w udvari * 15—18 „

A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon és rádió.

Éttermi áraki

Complett reggelii kávé v. tea v. kakaó

egy tojással, vajjal és jam-el P, 1.20

Kitűnő ebéd v. vacsora menü P. 2.40 Kitűnő ebéd v. vacsora „

előétellel P. 4.—

Ezen lapra

hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 1—3 nappal elébb eszközlendö.

Bristol szálloda szobáiból és terrasszáról a leggyönyörűbb kilátás nyílik a Dunára és a budai hegyekre.

teeen dolgozunk, ami azt jelenti, hogy irodalmi tevékenységünk programjából a politikának és bármely irányú propagandának még a gondolatát is eleve kizárjuk. Hogy azonban az irodalmi barátkozás más téren is kedvező hatásokat fog kiváltani, ez már a dolgok természetes rendjéből következhetek.

— Milyen időközökben, ismétlődnének meg ezek az irodalmi meghívások s mely országok irodalmi nagyságainak részvételére számítanánk elsősorban? Sem idő-, sem szem'élybeli sorrendre nem akarunk gondolni. Amily ötletszerűen, alig 24 óra alatt történt a Pozsonyiban időző Móricz Zsig- mondnak távirati meghivatása, ugyanúgy gondoljuk a jó alkalmakra rábizni, mikor, kit hívjunk meg Prágába. Természetesen ez sem azt jelenti, hogy amennyiben anyagi a egyéb okokból keresztülvihető lenne, bizonyos írókra már most ne gondoljunk, s.igy elsősorban a szomszédos államok irodalmának kimagasló reprezentánsait óhajtanók körünkben üdvözölhetni, hogy igy őket magukat személyesen is megismervén, általuk az illető nemzet lelki életébe bepillantást nyerhessünk. Ám amerikaiakra, németekre és nem utolsó sorban régi barátainkra, a franciákra is gondolok, aimi az irodalom, kultúra .s minden tudományok nemzetközi értékelése szempontjából ugyebár természetszerűleg következik.

Az elnökkel való beszélgetésem kiegészítéséül a naip folyamán Paleőek Antallal, az YMCA agilis titkárával a Cosmopolitan Club szervezéséről is tárgyaltunk.

—- Móricz Zsigmond szombati, előadását régi tervünk, az YMCA keretén belül megszervezett Cosmopolitan Club megnyitó ünnepéül lehetne tulajdonképpen tekintenünk. További programunkat halvány körvonalakban tudnám csak egyelőre ismertetni. A közeljövőiben a német származású Peters dr. képviselő fog a kisebbségek problémáiról az YMCÁ-Jban előadni. „A mi szomszédaink" címmel, többek között a magyar kisebbségi kérdést is, külön előadói ciklus keretében, fogjuk megvitatni.

Mr. Lewis, a prágai YMCA amerikai származású igazgatója fejtette ki tárgyalásaink további folyamán a tervbevett Cosmopolitan Club irányát és célját.

— A szervezés alatt álló Cosmopolitan Club főcélja az lenne, hogy a Prágában tanulmányok céljából időző külföldieket ösz- szegyiijtse, Közép-Európa és Csehszlovákia legfontosabb problémái iránti érdeklődésüket felkeltse, egymással és Csehszlovákia intellelduel rétegeivel az érintkezést s eszmecserét lehetővé tegye. Vagyis: célunk mindent, a kényesség látszatával bíró témákat is műsorra tűzni, hogy igy az eszmék tisztázásával tisztult légkörbe jussunk, a nemzetközi kultúra utján tiszta mederbe hozzuk mindnyájunk élete folyását.

MÉLYNY0MÁSU GYÖNYÖRŰ KÉPEK díszítik a Prágai Magyar Hírlap jövő évi 200 oldalas hatalmas képes naptárát, amelyet minden előfizetőnk ingyen kap, ha 5 koronát beküld kiadóhivatalunkhoz portó és csomagolási költségekre.

mányzati rendszert a magyar szellemi termékekkel szemben tanúsított mostoha bánásmódért, de viszont lényegesen más megítélés alá helyezi Móricz szerepét a dologban, aki

— és ezt nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni

— a mi felfogásunk és hitünk szerint még ilyen kényelmetlen és kellemetlen körülmények közt is időt és fáradtságot vesz magának arra, hogy a Prágában élő ezer magyar diákot meglátogassa, megjelenésével felüditse, s előadásával megragyogtassa előttünk a magyar művészet fenkölt szellemét. Ezért nem illetheti gáncs.

És ebben a mostani tanuságtételünkben nem is akarunk leszállni a politikai horizontra. Mi. akik esztendők óta itt élünk a magyar világtól közel ezer kilométernyi távolságban, éhezzük és szonijuhozzuk a magyar művészetet, annál is inkább, mert itt több nép művészetének egyik jelentős centrumában és kultur- levegőjében élünk. Mi Móricz idejövetelében nem tudjuk eléggé megbecsülni az áldozat- hozatalt, az önfeláldozást, ami nélkül nem szánhatta volna rá magát a nagy útra, amiből rá semmi anyagi haszon sem háramlóit, mert még honoráriumáról is lemondott a magyar diákmenza javára.

Nemcsak tiszteletben tartjuk, de alá is Írjuk a megbántott önérzet jogos álláspontját, ami korrekt és rezerváltságában is elismerést parancsol.

Csak azt szeretnék, ha ez a politikai álláspont mindenhol és mindig ugyanúgy elismerné és tiszteletben tartaná azt a másik és szintén jogos és korrekt álláspontot, amely más sikon és más szemszögből nézi a világot: az emberi szellem nagy megnyilvánulásai, a tudomány és a művészet birodalmának politikamentes, külön törvényei szerint.

Mert ez a kettő kettő. Mindkettő létezik. Az volna a kívánatos, hogy ne kizárnák, de kiegészítenék egymást.

főleg diákságból áll) részére kérik előadás tartására s úgy értesítették, hogy ezt az alkalmat szeretnék aztán intellektuális prágai cseh, német és szlovák kulturemberek, művészek, irók arra fölhasználni, hogy megismerkedjenek a nagy Íróval. Tény az, hogy megérkezése után a szállóban fölkereste öt Radl Emánuel dr. professzor, a kisebbségi kérdés jeles tudósa, aki a csehszlovák kormánykörökkel szemben ép a kisebbség iránti bánásmód kérdésében & kormányzati rendszer egyik legerősebb ellenfelének számit, g aki tisztelegni jött a nagy magyar Íróhoz. A teát Móricz Zsigmond tiszteletére rendezték a nemzetközi keresztyén ifjúság-nevelő YMCA helységében, oda a magyarokat meghívták, a közeledés keresése tehát nem az író oldaláról indult ki s ép ezért semmi oka uem volt annak, hogy a meghívásnak né tegyünk eleget. Az előadást is magyar nyelven, az itteni magyarság részére rendezték s azon főleg magyar diákok vettek részt túlnyomó számban s itt mindjárt megállapítjuk, hogy ezek részére az est feledhetetlen, felemelő élmény volt és nagyszerű emlék marad.

Hogy hogyan került az a hir, hogy Móricz- tól mostani útja alkalmával a határon elkobozták a könyvét, amit magával hozott, nem tudjuk. Móricz ezt uem mondta és ezt a P. M.

H. sem állította. A tény az, hogy Móricz a novellás könyvet most nem hozta magával. Ennek oka van. Az, hogy Móricztól tavaly nyáron a Tátrába menet vettek el több könyvet a határon s kassai útja előtt csak nehezen tudott behozatali engedélyt szerezni néhány könyvére. Ezen tapasztalatok alapján s mivel engedólyszerzésre rövid volt az idő, a kérdéses könyvet most nem is vette magához. Ezzel szemben igaz az, amit mi irtunk, hogy a könyvét nem hozhatta be. Ez a differencia abszolúte nem változtat azon a jogos állásponton, amely nyíltan támadja a mai csehszlovák korMóriei Zsigmond prágai útja és szereplése feltűnően nagy port vert fel. Főleg a budapesti magyar sajtó foglalkozik behatóan az esettel. A pesti sajtónak az a szárnya, amely a kitűnő írót és szereplését mindig erős kritikával kiséri, most is megszólalt. A sajtó másik része viszont számos cikkben és interjúban számol be a nagy iró prágai útjáról és az iró itt szerzett benyomásairól.

A bírálat hangján megszólaló cikkek közül kiemelkedik a „Magyarság" tegnapelőtti számában megjelent vezércikk, „Az elkobzott iró", mely azt az álláspontot fejtegeti, hogy a kiilturközeledcs csupán látszat és látszat is marad addig, amíg az Írótól elveszik a könyvét a, határon és a magyar szellemi termékeket nem engedik be a határon: éppen ezért — a cikk szerint — Móricznak vissza kellett volna fordulnia., mikor novellás könyvét elvették tőié, mert a mai állapot szerint megalázó, hogy azok kezdjék a kulturális érintkezést és közeledést, akik sértve vannak és akikkel szemben igazságtalanul járnak el.

Távol áll tőlünk, hogy akár a „Magyarsággal, akár az említett cikkében lefektetett felfogással polemizáljunk, annál kevésbbé, mert mj is azt hisszük, hogy „nem illő, hogy békejobbot az nyújtson előbb, aki a pofont kapta", és mert mi tudjuk legjobban, hogy a magyar szellemi termékekkel szemben milyen egyenlőtlen, milyen elkeserítő elbánást tanúsított a mai kormányzati rendszer.

Mint Móricz Zsigmond prágai szereplésének közvetlen szemtanúi azonban vallomásra kell, hogy jelentkezzünk ebben a mindenképpen érdekes ügyben. Csupán azért, hogy a tiszta valóság feltárásával megvilágítsuk a való tényállást. Ép ezért csak a tények ismertetésére szorítkozunk:

Móricz Zsigmond abban a hiszenrben jött Prágába, hogy a prágai magyar kolónia hívta meg és hogj' a prágai magyar kolónia (mely

B

em*. áM dk áSL mm m am Sbg? MSL 8 New>¥oirSs, lend«n, báris tánculdonságait tanítja a legel©’

qjgp H| H % ü S hC HlP H Cl gánsabb, világvárosi stílusban ás a legkönnyebb metódussal