Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-22 / 267. (2488.) szám
1930 november 22, szombat. ^PRKG&I A\\G$ARHTKLAn Curtius német kíllQgymiiiiszter lieíelenti a revíziós politika megkezdését A német külpolitika uj programja — Szenzációs expozé a berlini birodalmi tanácsban — Óriási visszhang Parisban Boriin, november 21. A német birodalmi kormány rövid egy hónap alatt tegnap másodszor használta föl a birodalmi tanácsot arra, hogy a szünetelő parlamenti időben IP ro g ram jele n t őségü n yii a tk ozu t o k a l legye n benne Négy héttel ezelőtt Brüning birodalmi kancellár mondotta el a birodalmi tanácsban nagyjelentőségű belpolitikai expozéját, amely azóta a német birodalom politikai életének alapja lett, tegnap pedig Cur- tins dr. külügyminiszter tartotta meg nagyjelentőségű és az egész világon a szenzáció erejével haló külpolitikai expozéját. A Briining-kormány, aanely sikereiről és elhatározásainak rangjával legyőzte a középpártok és a mérsékelt baloldal bizalmatlanságát, nőin elégszik meg többé a régi politika folytatásával, hanem a kritikussá vált időknek megfelelően megragadja az inieiativát és mind a belpolitikában, mind a külpolitikában egy uj irány hirdetője lett. Brüning sikere a belpolitikában kétségtelen. Az elet olcsóbb lett a német birodalomban, a gazdasági krízis legrettenetesebb ideje elmúlt s a nép a lehető legnagyobb bizalommal tekint a centrum fiatal vezérére, aki néhány hónap alatt bebizonyította, hogy megérdemelte azt a kitüntetést, amely jóformán az ismeretlenségben érte és nálánál méltóbb ember alig van a birodalomban az áillamügyek vezetésére. Curtius kuMigyaninlsztier is váratlan lendülettel lát hozzá a külpolitikai problémák megoldásához s nyilatkozata mögött valószínűleg szintén Brüning energiája és józansága húzódik meg. Gurtinis Tardieu francia .■miniszterei nők legutóbbi beszédére válaszolt, amelyben, mint ismeretes, a francia miniszterei nők elítéli a német revíziós törekvéseket s kijelenni, hogy a lefegyverzés csak Németország számára kötelesség, az antant részére legfeljebb ajánlatos. Curtius dr. teljes határozottsággal és váratlan nyíltsággal válaszolt Tardieunek is még a , birodalmi gyűlés december 3-iki összei)lése előtt vázolta teljes programját. Programjának alapvető újdonsága az, hogy lejelentette, hogy a hágai szerződések és a Rajnai-vidék kiürítése után megkezdődött a német külpolitika második etappeja. Sínesein ann politikájának első korszaka a rajnai kiürítés és a jóvátétel] kérdés rendezése volt. A nagy külügyiminisztert a halál meggátolta abban, hogy az első korszak politikájától mind tartalomban, mind módszereiben különböző második korszakot megkezdje. Curtiusra hárul tehát a felelősség, hogy az uj német külpolitikával a világ színe elé lépjen. Ezt az uj német külpolitikát röviden az „általános revíziós politikának" szabad nevezni és a következő három fontos - probléma-komplexumra tagozódik. 1. Ha szükség mutatkozik rá, Németország nemzetközi lépéseket tesz arra, hogy jóvátételi kötelezettségeit a világ gazdasági fejlődéséhez idomítsa. Kitart a Young-terv mellett, de Németország sohasem garantálta minden vonalon e®t a tervet. 2. Németország a saját lefegyverzését csupán az általános leszerelés előfutárjá- nak tekinti és azt követeli, hogy ezt az elvet a világ valamennyi állama elismerje. Éppen lefegyverzése következtében Franciaországhoz hasonlóan Németország is biztonságának garantálását követeli és a lefegyverzési kérdést a népszövetség próbakövének tartja, mert ha a problémát nem sikerül megoldani, akkor a népszövetség léte komoly veszedelembe kerül. 3. Németország most teljes hivatalossággal hangsúlyozza, régóta ismert álláspontját. amely szerint a versaillesi szerződés egyes rendelkezései nem maradhatnak örökké Európa törvényei és a német nép a dolgok jelenlegi állásával, különösen Keleten, sohasem lesz megelégedve. A német nép a népszövetségi paktum 10. paragrafusán túl is bejelenti igényét a keresztiilvilietetlon szerződések korrektúrájára. A német külpolitika ezeket a követoMoefced az elmúlt években is hangoztatta már, de a gyakori hangoztatás után most végié megva- lósHásukboz lát. Curtius beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a német külpolitika további célja is a német-francia együttműködés lesz, de ez az együttműködés komoly veszedelembe kerül, ha Franciaország továbbra kitart „a merev status quo politikájánál1'. Curtius különös nyomatókkal nyilatkozott a lefegyverzés és a határ revízió kérdéséről. Mint emlékezetes Tardieu azzal fenyegetőzött, hogy a revíziós kérdés fölvetése háborút jelent. Curtius a következőket felelte Tardieunak: — Ha Tardieunak igaza van, akkor az ember elveszti hitét Európa jobb jövőjében. Ez a válasz elsősorban Brdandnak szól, aki az együttműködést politikája sarkalatos tételének tartja és a kamarában mondott legutóbbi programszerű beszédében is ezen az állásponton volt. Curtius egyébként megemlékezett a csehszlovák-német viszonyról és megelégedéssel állapította meg, hogy a jóakarat és a józanság legyőzte az ucca primitív előítéleteit és visszaállította azt az állapotot a két ország közölt, amelyben a két nép kuliéra lis értékelne kkieserésése zavartalanul folytatódbatik. Beszéde további részein megemlékezelt a •nagy „gazdasági földcsuszomlásről", amely ■megváltoztatja az egész európai politikái. Rövidet) említette azt is, hogy Németország nem csatlakozik semmiféle szovjetellenes blokkhoz, mert a birodalom állandóan azoknak a pártján lesz, akik a népek egyenrangúsága és a dolgok egészséges fejlődése mellett. foglalnak állást. Pertinax riaddia Paris, november 21. Curtius dr. birodalmi külügyminiszter beszédét a francia lapok szóról-szóra hozzák s általában óriási jelentőséget tulajdonítanak neki. Különösen azokat a részeket idézik, amelyekben a német külügyminiszter a francia miniszterelnök legutóbbi kamarai beszédére válaszolt. A sajtó kommentárjai egyelőre hiányosak. A Journal megjegyzi, hogy a beszéd elsőrendű politikai szenzációt jelent. A radikális Republique ugyanilyen röviden megállapítja, hogy Curtius egyetlen fontos kiilpo-1 litikai problémát sem hagyott ki beszédéből, amely kissé kíméletlen volt, de nem agresszív. Kiindulását jelenti annak a rendkívül fontos nemzetközi vitának, amely a revízió kérdése körül forog. Pertinax a* Echo de Parisban természetesen hevesen megtámadja a német külügyminisztert. A beszéd szerinte alkalmas arra, hogy szétoszlassa Briand végzetes illúzióit Németországról. A francia külügyminiszter gondosan minden olyan hirt el akar nyomni, mely Franciaország közvéleményét a keleti szomszéd valódi céljairól tájékoztathatná. Briaiid-t de Margerie berlini francia nagykövei támogatja, aki kétségbeesetten ragaszkodik berlini helyéhez és egyetlen alkalmat sem mulaszt él, hogy Németország állítólagos jóakaratát kihangsúlyozza. Pertinax megköszöni Curtiusnak, hogy lerántotta a leplet a machinációkról s ezzel nagy, szolgálatot tett Briand franciaországi ellenzőinek. Pertinax ezek után reméli, hogy » kamara Briand-tól részletes fölvilágositáet követel és megelégelte már a külügyminiszter állandó és tartalmatlan béketirádáát. Curtius beszéde nem egyéb, mint a német revanehe-gondolat hirdetése. A németek a békét csak állandó revíziókkal képzelik el. Holota: A pénzügyminiszter elgondolása és rendszere teljes bizonytalanságot szül a községi gazdálkodásban Az adófizető polgár az adóterhek leszállása után kiált — A segélyrendszer hibája, hogy a községeket könnyelmű gazdálkodásra csábítja — A képviselő- ház gyorstalpaló módon letárgyalta a szanálási javaslatokat Prága, november 21. A koalíció palota fórra dalin a után a kormány tegnap, mint ismeretes, megegyezett a Lakás javaslat módosításaiban és az. esti órákban Udrzsal miniszterelnök, úgy látszik, attól való féltében, hogy pártjának jobb szárnya esetleg ma reggeliig ujafb'b kellemetlenségeket idézhetne elő, tegnap este követelte a 1 akásjavaslatnak azonnali megszavazását. Ez meg Is történt és a képviselőház a lakásjavaslatot a koalicó és a kormány által tegnap benyújtott módosításokkal együtt még tegnap este elfogadta. Jellemző a gyorstalpaló munkára, hogy egy ilyen kényes kérdéshez, amely könnyen a koalíció széteséséle vezethetett volna, a nagy sietség miatt, alig négy szónak szólalhatott fel, mert a vitát délután félbeszakították és este már nem is folytaták. Ennek folytán a 'lakásjavaslat már hétfőn a szenátus elé korül, amelynek plénuma ezt tizenkét vagy huszonnégy órai határidővel a szociálpolitikai bizottságnak fogja tárgyalás végett kiadni. Az adójavaslatok tárgyalása A képviselőház ma folytatta az adójavaslatok feletti vitát, amit még ma be is fejez és az esti órákban szavazásra kerül a sor, A vitában pártjaink törvényhozói közül részt vesznek: Törköly József dr. és Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselők. Az ülést Malypetr elnök délelőtt fél tiz órakor nyitotta meg. A vita első szónoka Csemy cseh agrárius volt, aki utalt arra, hogy az adóreform szerinte mégis csak hozott némi javulást, mert egyrészt egyszerűsítette az adórendszert, másrészt némileg csökkentette — Szenvedő nőknél a természetes Ferene József keeerűviz könnyük erőlködés nőikül való bétkittrü- léet idéz elő és ezáltal e^r esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. A nőd betegségekre vonatkozó tmEn-crnyos irodalom több megalkotója írja, hogy a „Ferenc József" vitz kitűnő hatásáról a saját kísérleted alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni A Ferene József keserijviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszereztetek- ben kapható. az adókat. Egyesek kifogásolták azt, hogy a földadó lulalacsony és nincs valorizálva, amivel szemben a szónok rámutat arra, hogy a földadónak egészen más jellege van, mint a többi adónemnek, mert hiszen azt akkor is fizetnie kell a gazdának, ha a föld semmi jö- yttWtfnie* mm hős neki. v Ma a gazda deficittel kénytelen dolgozni mindamellett a földadót a legköny értéléit ebbii! behajtják rajta. Kéri a pénzügyminisztert, hogy utasítsa az adóhivatalokat, hogy a gazdákkal, szemben ne járjanak el olyan könyörtelenül. Jurán kommunista véleménye szerint a tárgyalás alatt lévő javaslatok meg akarják menteni az önkormányzatot a végleges pénzügyi katasztrófától. A söradó fölemelése arra fog vezetni, hogy a szigorú óvintézkedések dacára is a fogyasztó fogja megfizetni a fölemelt adót, mert a gyárosok bizonyára föl emelik a sör árát. Egy jósán hang Spacsek nemzeti demokrata hangsúlyozza, hogy pártja, mint koalíciós párt, megszavazza a tárgyalás alatt lévő javaslatokat, de ez nem jelenti azt, hogy saját meggyőződését kifejezésre ne juttassa. Elsősorban is nem tartja a mai helyzét mellett helyénvalónak a közterhek emelését. Az államháztartás és a gazdasági élet iránya között egyre nagyobb az eltérés. Egyik oldalon azt követelik, hogy a gazdasági élet alkalmazkodjék az árcsökkentési irányzathoz, másik oldalon emelik a közterheket és újabb adókkal terhelik meg az ipart és a kereskedelmet. Azokban az országokban, amelyekkel Csehszlovákia a világpiacon versenyez, igy elsősorban Németországban és Franciaországban a közterheket csökkentik, ezzel szemben nálunk ennek épp az ellenkezője látható, holott a nagykereskedelmi és nagyipari index egy éven belül tizenhárom százalékkal csökkent. Glasel német agrárius érthetetlennek tartja, hogy ma újabb adóterheket rónak a lakosságra. Ezt különösen a mezőgazdasági réteg érzi, amelynek érdekében ugyan hoztak törvényeket, de ezeket csak kompenzációval sikerült megvalósítani, vagyis azok nem hozták meg a kivánt segítséget. Kunz német keresztény szocialista a különös kereseti adó emelésével foglalkozik, az egész adóreform elválaszthatatlan egységet képez, tehát nem lehet most kiragadni egy törvényt és ezt módosítani. A lakosság ma magasabb adókat nem bir el, amit legjobban mutat a háromnegyedmilliárdos adóhátrálék. Helyteleníti a söradó emelését is, ami megakadályozza a sör árának leszállítását. A vitában ezenkívül részt vett Stetka kommunista, Hajn cseh nemzeti demokrata, Benes iparospárti képviselő. Ezután Holota János dr., a magyar nemzeti párt képviselője s Érsekújvár városbirája tartott hatalma*; és szakszerű beszédet. Ezt kivonatosan az alábbiakban ismertetjük: Az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló 77/1927. sz. törvény tárgyalásánál annakidején kifejtettem aggályaimat abban a tekintetben, hogy ez a törvény a városok és községek gazdálkodását nem fogja szanálni és hogy a remélt eredmény el fog maradni. A városok és községek pénzügyi gazdálko dása nem hogy rendeződött volna, hanem az említett törvény hatálybalépte óta még inkább összekuszál ódott. Még csak három óv múlt el azóta s a helyzet tarthatatlan volta miatt kénytelen a kormány újból reformhoz nyúlni A pénzügyminiszter feladja eddig követett elveit Az 1927/77, sz. törvény meghozatalánál két főszempont vezette a pénzügyminiszter urat: az egyik az adófizető alanyok teherbíró képességének szemmel tartása és azok kímélete; a másik pedig a községek költségvetéseinek stabilizációja. Ma kétségtelenül megállapítható, hogy egyik intenció sem teljesült, amit a városok és községek áldatlan pénzügyi helyzete bizonyít leginkább. Tagadhatatlan tény, hogy a községek és városok legnagyobb része pénzügyi krízisbe került. Ezek után azt várhattuk volna, hogy a pénztigy- mfaMBBter w * tárgyalás alatt levő törvényi* Holota beszéde vadaiban az említett kettős intenció mellett kitart és ezek figyelembevételével gondoskodik az önkormányzati testületek pénzügyi krízisének megszüntetéséről. Sajnos, nem igy történt. A törvényjavaslat feladja az adófizető' polgárság védelmének eddig követeit elvét és a községi pótadó maximális határát fölemeli 200 százalékról 250-re, sőt bizonyos körülmények fennforgása esetén 350 százalékra. A járási pótadó határát pedig 110 százalékról 150 százalékra emeli, vagyis újból felemeli az adózsilipeket éppen most, a mai katasztrofálisan nehéz gazdasági viszonyok idején, amikor az adófizető polgár az adóterhek leszállítása után kiált. Tiltakozó szavunkat emeljük mi fel minden újabb adóteher bevezetése ellen és igy a községi és járási pótadók szándékolt emelése ellen is. A pénzügyminiszter ur az adófizető polgárság teherbíró képességét 1927 évben 200 százalék községi és 110 százalék járási pót- adó maximumban kimeritettnek látta, inig most, a gazdasági pangás, az agrárkrízis és a munkanélküliség legválságosabb napjaiban annyira megerősödöttnek tartja talán, hogy ina 350 százalék községi és 150 százalék járási pótadót zúdíthat rá. Ez a logika leljen hiányát jelenti. Aki a viszonyokat ismeri, m tattá, 5 wrsaminiw.
