Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-22 / 267. (2488.) szám

1930 november 22, szombat. ^PRKG&I A\\G$ARHTKLAn Curtius német kíllQgymiiiiszter lieíelenti a revíziós politika megkezdését A német külpolitika uj programja — Szenzációs expozé a berlini biro­dalmi tanácsban — Óriási visszhang Parisban Boriin, november 21. A német birodalmi kormány rövid egy hónap alatt tegnap má­sodszor használta föl a birodalmi tanácsot arra, hogy a szünetelő parlamenti időben IP ro g ram jele n t őségü n yii a tk ozu t o k a l legye n benne Négy héttel ezelőtt Brüning birodal­mi kancellár mondotta el a birodalmi ta­nácsban nagyjelentőségű belpolitikai expo­zéját, amely azóta a német birodalom poli­tikai életének alapja lett, tegnap pedig Cur- tins dr. külügyminiszter tartotta meg nagy­jelentőségű és az egész világon a szenzáció erejével haló külpolitikai expozéját. A Briining-kormány, aanely sikereiről és elhatározásainak rangjával legyőzte a kö­zéppártok és a mérsékelt baloldal bizal­matlanságát, nőin elégszik meg többé a régi politika folytatásával, hanem a kriti­kussá vált időknek megfelelően megra­gadja az inieiativát és mind a belpolitiká­ban, mind a külpolitikában egy uj irány hirdetője lett. Brüning sikere a belpoliti­kában kétségtelen. Az elet olcsóbb lett a német birodalomban, a gazdasági krízis legrettenetesebb ideje elmúlt s a nép a lehető legnagyobb bizalommal tekint a centrum fiatal vezérére, aki néhány hó­nap alatt bebizonyította, hogy megérde­melte azt a kitüntetést, amely jóformán az ismeretlenségben érte és nálánál mél­tóbb ember alig van a birodalomban az áillamügyek vezetésére. Curtius kuMigyaninlsztier is váratlan lendü­lettel lát hozzá a külpolitikai problémák megoldásához s nyilatkozata mögött valószí­nűleg szintén Brüning energiája és józansá­ga húzódik meg. Gurtinis Tardieu francia .■miniszterei nők legutóbbi beszédére vála­szolt, amelyben, mint ismeretes, a francia miniszterei nők elítéli a német revíziós tö­rekvéseket s kijelenni, hogy a lefegyverzés csak Németország számára kötelesség, az antant részére legfeljebb ajánlatos. Curtius dr. teljes határozottsággal és vá­ratlan nyíltsággal válaszolt Tardieunek is még a , birodalmi gyűlés december 3-iki összei)lése előtt vázolta teljes programját. Programjának alapvető újdonsága az, hogy lejelentette, hogy a hágai szerződések és a Rajnai-vidék kiürítése után megkezdődött a német külpolitika második etappeja. Sínese­in ann politikájának első korszaka a rajnai kiürítés és a jóvátétel] kérdés rendezése volt. A nagy külügyiminisztert a halál meg­gátolta abban, hogy az első korszak politi­kájától mind tartalomban, mind módszerei­ben különböző második korszakot megkezd­je. Curtiusra hárul tehát a felelősség, hogy az uj német külpolitikával a világ színe elé lépjen. Ezt az uj német külpolitikát röviden az „általános revíziós politikának" szabad nevezni és a következő három fontos - pro­bléma-komplexumra tagozódik. 1. Ha szükség mutatkozik rá, Németor­szág nemzetközi lépéseket tesz arra, hogy jóvátételi kötelezettségeit a világ gazda­sági fejlődéséhez idomítsa. Kitart a Young-terv mellett, de Németország soha­sem garantálta minden vonalon e®t a tervet. 2. Németország a saját lefegyverzését csupán az általános leszerelés előfutárjá- nak tekinti és azt követeli, hogy ezt az el­vet a világ valamennyi állama elismerje. Éppen lefegyverzése következtében Fran­ciaországhoz hasonlóan Németország is biztonságának garantálását követeli és a lefegyverzési kérdést a népszövetség pró­bakövének tartja, mert ha a problémát nem sikerül megoldani, akkor a népszö­vetség léte komoly veszedelembe kerül. 3. Németország most teljes hivatalos­sággal hangsúlyozza, régóta ismert állás­pontját. amely szerint a versaillesi szer­ződés egyes rendelkezései nem marad­hatnak örökké Európa törvényei és a né­met nép a dolgok jelenlegi állásával, kü­lönösen Keleten, sohasem lesz megelé­gedve. A német nép a népszövetségi pak­tum 10. paragrafusán túl is bejelenti igé­nyét a keresztiilvilietetlon szerződések korrektúrájára. A német külpolitika ezeket a követoMoefced az elmúlt években is hangoztatta már, de a gyakori hangoztatás után most végié megva- lósHásukboz lát. Curtius beszédében nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a német külpoli­tika további célja is a német-francia együtt­működés lesz, de ez az együttműködés komoly veszedelembe kerül, ha Franciaország to­vábbra kitart „a merev status quo politikájá­nál1'. Curtius különös nyomatókkal nyilatko­zott a lefegyverzés és a határ revízió kérdé­séről. Mint emlékezetes Tardieu azzal fenye­getőzött, hogy a revíziós kérdés fölvetése há­borút jelent. Curtius a következőket felelte Tardieunak: — Ha Tardieunak igaza van, akkor az ember elveszti hitét Európa jobb jövőjében. Ez a válasz elsősorban Brdandnak szól, aki az együttműködést politikája sarkalatos téte­lének tartja és a kamarában mondott leg­utóbbi programszerű beszédében is ezen az állásponton volt. Curtius egyébként megemlékezett a cseh­szlovák-német viszonyról és megelégedés­sel állapította meg, hogy a jóakarat és a józanság legyőzte az ucca primitív előíté­leteit és visszaállította azt az állapotot a két ország közölt, amelyben a két nép kul­iéra lis értékelne kkieserésése zavartalanul folytatódbatik. Beszéde további részein megemlékezelt a •nagy „gazdasági földcsuszomlásről", amely ■megváltoztatja az egész európai politikái. Rö­videt) említette azt is, hogy Németország nem csatlakozik semmiféle szovjetellenes blokkhoz, mert a birodalom állandóan azok­nak a pártján lesz, akik a népek egyenrangú­sága és a dolgok egészséges fejlődése mel­lett. foglalnak állást. Pertinax riaddia Paris, november 21. Curtius dr. birodalmi külügyminiszter beszédét a francia lapok szóról-szóra hozzák s általában óriási jelen­tőséget tulajdonítanak neki. Különösen azokat a részeket idézik, amelyekben a né­met külügyminiszter a francia miniszterel­nök legutóbbi kamarai beszédére válaszolt. A sajtó kommentárjai egyelőre hiányosak. A Journal megjegyzi, hogy a beszéd első­rendű politikai szenzációt jelent. A radiká­lis Republique ugyanilyen röviden megál­lapítja, hogy Curtius egyetlen fontos kiilpo-1 litikai problémát sem hagyott ki beszédé­ből, amely kissé kíméletlen volt, de nem agresszív. Kiindulását jelenti annak a rend­kívül fontos nemzetközi vitának, amely a revízió kérdése körül forog. Pertinax a* Echo de Parisban természetesen hevesen megtámadja a német külügyminisztert. A beszéd szerinte alkalmas arra, hogy szét­oszlassa Briand végzetes illúzióit Németor­szágról. A francia külügyminiszter gondo­san minden olyan hirt el akar nyomni, mely Franciaország közvéleményét a keleti szom­széd valódi céljairól tájékoztathatná. Briaiid-t de Margerie berlini francia nagy­kövei támogatja, aki kétségbeesetten ra­gaszkodik berlini helyéhez és egyetlen al­kalmat sem mulaszt él, hogy Németország állítólagos jóakaratát kihangsúlyozza. Per­tinax megköszöni Curtiusnak, hogy lerán­totta a leplet a machinációkról s ezzel nagy, szolgálatot tett Briand franciaországi ellen­zőinek. Pertinax ezek után reméli, hogy » kamara Briand-tól részletes fölvilágositáet követel és megelégelte már a külügyminisz­ter állandó és tartalmatlan béketirádáát. Curtius beszéde nem egyéb, mint a német revanehe-gondolat hirdetése. A németek a békét csak állandó revíziókkal képzelik el. Holota: A pénzügyminiszter elgondolása és rendszere teljes bizonytalanságot szül a községi gazdálkodásban Az adófizető polgár az adóterhek leszállása után kiált — A segélyrendszer hibája, hogy a községeket könnyelmű gazdálkodásra csábítja — A képviselő- ház gyorstalpaló módon letárgyalta a szanálási javaslatokat Prága, november 21. A koalíció palota fór­ra dalin a után a kormány tegnap, mint isme­retes, megegyezett a Lakás javaslat módosítá­saiban és az. esti órákban Udrzsal miniszter­elnök, úgy látszik, attól való féltében, hogy pártjának jobb szárnya esetleg ma reggeliig ujafb'b kellemetlenségeket idézhetne elő, teg­nap este követelte a 1 akásjavaslatnak azon­nali megszavazását. Ez meg Is történt és a képviselőház a lakásjavaslatot a koalicó és a kormány által tegnap benyújtott mó­dosításokkal együtt még tegnap este elfo­gadta. Jellemző a gyorstalpaló munkára, hogy egy ilyen kényes kérdéshez, amely könnyen a koalíció széteséséle vezethetett volna, a nagy sietség miatt, alig négy szónak szólalhatott fel, mert a vitát délután félbeszakították és este már nem is folytaták. Ennek folytán a 'lakásjavaslat már hétfőn a szenátus elé ko­rül, amelynek plénuma ezt tizenkét vagy hu­szonnégy órai határidővel a szociálpolitikai bizottságnak fogja tárgyalás végett kiadni. Az adójavaslatok tárgyalása A képviselőház ma folytatta az adójavasla­tok feletti vitát, amit még ma be is fejez és az esti órákban szavazásra kerül a sor, A vitában pártjaink törvényhozói közül részt vesznek: Törköly József dr. és Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselők. Az ülést Malypetr elnök délelőtt fél tiz órakor nyitotta meg. A vita első szónoka Csemy cseh agrárius volt, aki utalt arra, hogy az adóreform szerinte mégis csak hozott né­mi javulást, mert egyrészt egyszerűsítette az adórendszert, másrészt némileg csökkentette — Szenvedő nőknél a természetes Ferene József keeerűviz könnyük erőlködés nőikül való bétkittrü- léet idéz elő és ezáltal e^r esetben rendkívül jóté­kony hatással van a beteg szervekre. A nőd beteg­ségekre vonatkozó tmEn-crnyos irodalom több meg­alkotója írja, hogy a „Ferenc József" vitz kitűnő ha­tásáról a saját kísérleted alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni A Ferene József keserijviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszereztetek- ben kapható. az adókat. Egyesek kifogásolták azt, hogy a földadó lulalacsony és nincs valorizálva, ami­vel szemben a szónok rámutat arra, hogy a földadónak egészen más jellege van, mint a többi adónemnek, mert hiszen azt akkor is fizetnie kell a gazdának, ha a föld semmi jö- yttWtfnie* mm hős neki. v Ma a gazda deficittel kénytelen dolgozni mindamellett a földadót a legköny értélé­it ebbii! behajtják rajta. Kéri a pénzügyminisztert, hogy utasítsa az adó­hivatalokat, hogy a gazdákkal, szemben ne jár­janak el olyan könyörtelenül. Jurán kommunista véleménye szerint a tár­gyalás alatt lévő javaslatok meg akarják men­teni az önkormányzatot a végleges pénzügyi katasztrófától. A söradó fölemelése arra fog ve­zetni, hogy a szigorú óvintézkedések dacára is a fogyasztó fogja megfizetni a fölemelt adót, mert a gyárosok bizonyára föl emelik a sör árát. Egy jósán hang Spacsek nemzeti demokrata hangsúlyozza, hogy pártja, mint koalíciós párt, megszavazza a tárgyalás alatt lévő javaslatokat, de ez nem jelenti azt, hogy saját meggyőződését kifejezés­re ne juttassa. Elsősorban is nem tartja a mai helyzét mellett helyénvaló­nak a közterhek emelését. Az államháztartás és a gazdasági élet iránya között egyre na­gyobb az eltérés. Egyik oldalon azt követe­lik, hogy a gazdasági élet alkalmazkodjék az árcsökkentési irányzathoz, másik oldalon emelik a közterheket és újabb adókkal terhe­lik meg az ipart és a kereskedelmet. Azokban az országokban, amelyekkel Csehszlovákia a világpiacon versenyez, igy elsősorban Német­országban és Franciaországban a közterhe­ket csökkentik, ezzel szemben nálunk ennek épp az ellenkezője látható, holott a nagyke­reskedelmi és nagyipari index egy éven be­lül tizenhárom százalékkal csökkent. Glasel német agrárius érthetetlennek tart­ja, hogy ma újabb adóterheket rónak a lakos­ságra. Ezt különösen a mezőgazdasági réteg érzi, amelynek érdekében ugyan hoztak törvé­nyeket, de ezeket csak kompenzációval sikerült megvalósítani, vagyis azok nem hozták meg a kivánt segítséget. Kunz német keresztény szocialista a különös kereseti adó emelésével foglalkozik, az egész adóreform elválaszthatatlan egységet képez, te­hát nem lehet most kiragadni egy törvényt és ezt módosítani. A lakosság ma magasabb adókat nem bir el, amit legjobban mutat a háromnegyedmilliár­dos adóhátrálék. Helyteleníti a söradó emelését is, ami megaka­dályozza a sör árának leszállítását. A vitában ezenkívül részt vett Stetka kom­munista, Hajn cseh nemzeti demokrata, Benes iparospárti képviselő. Ezután Holota János dr., a magyar nemzeti párt képviselője s Érsekújvár városbirája tar­tott hatalma*; és szakszerű beszédet. Ezt kivo­natosan az alábbiakban ismertetjük: Az önkormányzati testületek pénzügyi gaz­dálkodásáról szóló 77/1927. sz. törvény tárgya­lásánál annakidején kifejtettem aggályaimat ab­ban a tekintetben, hogy ez a törvény a városok és községek gazdálkodását nem fogja szanálni és hogy a remélt eredmény el fog maradni. A városok és községek pénzügyi gazdálko dása nem hogy rendeződött volna, hanem az említett törvény hatálybalépte óta még in­kább összekuszál ódott. Még csak három óv múlt el azóta s a helyzet tarthatatlan volta miatt kénytelen a kormány újból reformhoz nyúlni A pénzügyminiszter feladja eddig követett elveit Az 1927/77, sz. törvény meghozatalánál két főszempont vezette a pénzügyminiszter urat: az egyik az adófizető alanyok teherbíró képességé­nek szemmel tartása és azok kímélete; a másik pedig a községek költségvetéseinek stabilizá­ciója. Ma kétségtelenül megállapítható, hogy egyik intenció sem teljesült, amit a városok és községek áldatlan pénzügyi helyzete bizo­nyít leginkább. Tagadhatatlan tény, hogy a községek és váro­sok legnagyobb része pénzügyi krízisbe került. Ezek után azt várhattuk volna, hogy a pénztigy- mfaMBBter w * tárgyalás alatt levő törvényi* Holota beszéde vadaiban az említett kettős intenció mellett kitart és ezek figyelembevételével gondoskodik az önkormányzati testületek pénzügyi krízisé­nek megszüntetéséről. Sajnos, nem igy történt. A törvényjavaslat feladja az adófizető' pol­gárság védelmének eddig követeit elvét és a községi pótadó maximális határát fölemeli 200 százalékról 250-re, sőt bizonyos körülmé­nyek fennforgása esetén 350 százalékra. A járási pótadó határát pedig 110 százalékról 150 százalékra emeli, vagyis újból felemeli az adózsilipeket éppen most, a mai katasztrofáli­san nehéz gazdasági viszonyok idején, amikor az adófizető polgár az adóterhek leszállítása után kiált. Tiltakozó szavunkat emeljük mi fel minden újabb adóteher bevezetése ellen és igy a községi és járási pótadók szándékolt emelése ellen is. A pénzügyminiszter ur az adófizető pol­gárság teherbíró képességét 1927 évben 200 százalék községi és 110 százalék járási pót- adó maximumban kimeritettnek látta, inig most, a gazdasági pangás, az agrárkrízis és a munkanélküliség legválságosabb napjaiban annyira megerősödöttnek tartja talán, hogy ina 350 százalék községi és 150 százalék já­rási pótadót zúdíthat rá. Ez a logika leljen hiányát jelenti. Aki a viszonyokat ismeri, m tattá, 5 wrsaminiw.

Next

/
Thumbnails
Contents