Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-21 / 266. (2487.) szám
^^GM-AW^ARHIRIiAP 1930 november 21, péntek. Niér! ment panaszaival a népszövetséghez az erdélyi magyarság? Torda, november 20. Barabás Béla dr. magyarpárti képviselő beszámolóján megjelent Bethlen György gróf, az országos magyar párt elnöke, aki beszédében foglalkozott azzal a visszhanggal, melyet a magyar párt szatmári nagygyűlése a többségi sajtóban keltett. Bethlen György gróf a többi közt ezeket mondta: — A magyar kisebbséget azért támadják, mert panaszt emelt a népszövetségnél. A Ma- niu-kormány sem hozott megváltást a magyarok számára, semmit sem adott, akárcsak az előbbi kormányoik, legfeljebb, hogy a takarékosság első tényeit a mi bőrünkön gyakorolta. A parlamentet megnyitó trón-beszéd egy mondatban foglalkozott a kisebbségekkel és a sósunk azóta olyan, mint volt. Barabás Béla nagyhatású beszédében összegezte a magyarság sérelmeit, mellőzését a hivatalokban és a gyárakban, a nyugdíjasok szenvedéseit, az iskolásérelm-ek tömegét. A kisebbségek számára a sors külön ostort font mondotta — mely minden vonatkozásban kiséri életüket. — Szenkovieh Aurél, Torda volt főügyésze, égységre szólította föl a magyarságot, mert csak így juthat istenadta jogainak birtokába. A szlovák néppárt inüerpeflá* dili a szíOTensztói helységnevek tárgyában Prága, november 20. Jelentettük, hogy Hlin- ka szlovák néppártja interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez a szlovenszkói helységnevek magyar és német nyelvű használata tárgyában. A Slovák mai száma közli a kuriózus interpellációt, mely többek közt a következőket tartalmazza: „Valósággal visszaélés a hivatalos rendelkezésekkel szemben az, hogy egyes belföldi lapok a szlo\Vnszkói városoknak régi elmagyarositott nevét használják, például Bánovce helyett Tren- csénbán, Bratislava-Pozsony stb., ahogy a Prágai Magyar Hirlap következetesen használni szokta. Ebben néma agitációt látunk a régi magyar mentalitás mellett. A mi tiszta és eredeti helyneveink önkényes elcsa varás át, magyarosi- tását hivatalainknak s nevezetesen a cenzúrának nem volna szabad tűrnie. Eléggé kicsinyeinek külföldi rosszakaróink, miért engedjük meg akkor azt, hogy itthon, sa ját szláv államunkban is megalázzanak? Ha cseh testvéreinket nem sérti az, hogy az idegennyelvü lapok még mo6t is elcsavarják szép szláv helyneveiket, az az ő dolguk, de a szlovákok a maguk szükebb hazájában ez utón is visszautasítják ezt. Aki a szlovákokkal harmóniában és barátságban akar élni. az tartsa tiszteletben azt, ami minden nemzetnek féltve őrzött drága gyöngye: a nyelvüket. Épp azért kérdem a belügyminiszter urat: 1. Tud-e arról, hogy a belföldi nemszlovák nyelvű sajtó a szlovák községek eredeti nevét önkényesen át szokta keresztelni? 2. Hajlandó-e nyomatékosan fölhívni a hazai nemszlovák sajtót, hogy tartsa be a hivatalosan megállapított helységneveket? 3. Hajlandó-e utasítani az alája rendelt hivatalokat. nevezetesen a cenzorokat, hogy szabjanak határt a szlovák helynevek önkényes megváltoztatásának, illetve nemrespektálásának?'1 Németországban minden vonalon megindult a drágaság elleni offenziva Meglepő eredmények — Újra bevezetik a maximális árakat? — A kormány az olcsósággal él vagy hal — A német szívósság újabb diadala Hlinkáék e türelmetlen, magyarellenes akciójával szemben egyelőre annyit állapítunk meg. hogy a magyaroknak Csehszlovákiában is elidegeníthetetlen emberi joguk van ahhoz, hogy magyarul beszélhessenek és magyarul írhassanak. S a magyar helységnevek a magyar szókincs integráns alkotórészei. A fraütaarszágj csehszlovák légió egyik volt kap támra nagy nyomorában öngyilkosságot követet! e! Prága, november 20. Néhány nappal ezelőtt a prágai rendőrség napi jelentésében hirt adott róla, hogy a város Koeir nevű elővárosában egy öngyilkos hulláját találták meg. Az öngyilkosság okát akkor a rendőri jelentés mimkanélkülieéggel ée nagymérvű anyagi nyomorúsággal határozta meg. Csak mára derült ki, hogy az öngyilkos Jifi Ottó Nérnec, a volt franciaországi csehszlovák légiók kapitányával azonos, aki. a forradalom után néhány héttel jött vissza Csehszlovák iába, ahol érdemei elismeréseképp a csehszlovák hadügyminisztérium 1919 március elsején kelt határozatával kapitányi rangját a csehszlovák hadseregre vonatkozólag is megerősített*. Érdekes, hogy a legionista kapitány visszatérése óta sok mindent megpróbált, előbb pincérnek állott he, majd magánúton elvégezte a középiskola nyolc osztályát, de minden igyekezete hiábavaló volt, mert nem tudott álláshoz jutni. Nagy nyomorúságából végre is nem talált más káli la í, mint az öngyilkosságot. A hadügyimiLnisztém'um rendeletére katonai pompával fogják eltemetni m fogyüJlfm k«f>lttP* . ----------------v Berlin, november 20. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Németország egész érdeklődése na- ’ pok óta a drágaság letörésére irányuló küzde- * lemre koncentrálódik. A közvélemény ezt a - kérdést minden politikai szempont fölé helyezi s és a harctéri jelentések óta nem kísértek olyan . figyelemmel híradásokat, mint most a nagy ár- csökkentési akció frontjáról érkező jelentése- ' két. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a kormány Pr e i s sen kun gisaktio n - ja egyúttal elsőran- 1 gu politikai esemény is. Németországban mindenki tudja, hogy a Brüning-kormány sorsa ez■ zel a gazdasági kérdéssel elválaszthatatlanul ■ összefügg. A választások csak ideig-óráig tud- : ták a fásult nyilvánosságot fölrázni. A gazdasági gondokkal vesződő német társadalom lelke 1 mélyén közönyös maradt a politika fordulataival szemben. Ez az állapot most megváltozott — mindenki érzi, hogy saját és családja sorsa forog kockán. Bármennyire is materialisztiknsan hangzik, de tagadhatatlan tény, hogy a mostani időkben az emberek a gyomrukon át gondolkodnak és vég- , télén hálával fordulnak afelé, aki exisztenciá- jukat megkönyiti, de könyörtelenek a csalódás esetén, ha a szavakhoz fűződő reménységek füstbe mennek és az eredmények nem váltják be az ígéreteket. A Brüning-kormány, mely önfeláldozó energiával indította meg a drágaság ellen irányuló nagy rohamot, maga mögött találja az egész német közvéleményt, ha be tudja váltani programját. De minden német kormány meg fog bukni, mely megmarad a szavaknál, megáll a félúton és nem vonja le a százszázalékosan igazságként fölismert tényekből a konzekvenciát. Mint már első cikkünkben ■említettük, a nagy ofíonzivát irányitó direktórium teljesen tisztában van azzal, hogy csak a közszolgáltatások díjtételeinek leszállításával tudnak megfelelni a reájuk váró nagy feladatoknak. Értesüléseink szerint a közélelmezési miniszter, mint ennek a tanácsnak egyik tagja, a direktórium legutóbbi ülésén már javaslatot is terjesztett elő ebben az irányban és a szinte permanensen működő bizottság most dolgozza ki az erre vonatkozó módozatokat. A közvélemény főleg a következő pontokban óihajt gyökeres változtatást: 1. A gáz-, villany- és vizdijak leszállítása. 2. A drágaságot oly nagy mértékben elősegítő boltbérek csökkentése. 3. A közlekedési díjtételek mérséklése, különös tekintettel a teheráruforgalomra. A legközelebbi napokban nyilvánosságra fog kerülni, hogy milyen rendszabályokkal fogja a német kormány ezekben a kérdésekben tovább vezetni árcsökkentési akcióját. Berlin városa már most elhatározta, hogy felszólítja közlekedési vállalatát az autóbusz- és villám os-tarifák reformálására, illetve a forgalom olcsóbbitására. A nyilvánosság, amely immár nem tartja a drágaságot leküzdhetetlen rémnek, természetesen bizonyos türelmetlenséggel követeli a kormánytól az újabb és újabb eredményeket. De objektíve a következő tényeket lehet konstatálni: Alig néhány napja fogott hozzá a kormány programja következetes megvalósitásá; hoz és ma már a következő árleszállításokat könyvelheti el eredmény gyanánt: a szénárak 6 százalékkal, a tiizifaárak 17— 20 százalékkal, az építkezési anyagok ára j 11 százalékkal, a kenyér ára 10 százalékkal, a sárgaréz- és vörösrézgyártmányok | ára 35—40 százalékkal, az alumininmi gyártmányok ára 10 százalékkal, a papirnemiiek ára 8—10 százalékkal, a gyufa- árak 8—10 százalékkal, a gumitermékeké átlag 10 százalékkal csökkent. Kétségtelen, hogy a drágaság elleni harc már jó néhány lépéssel előre haladt. Az egyik lap Brúnóiig akcióját Ludendorff 1918- as offenzivájához hasonlítja, amikor a német hadvezér felsorakoztatta csapatait a megmerevedett front ellen. A német kormány most a közgazdasági életben látja ezt a megmerevedett frontot, melynek elaszticitását csak az erélyes hadműveletek adhatják vissza. De ebben a hadműveletben valóban az egész német társadalom résztvesz. A közvélemény megmozdult. Száz és száz levél érkezik a lapokhoz és a sajtó szószólójává, tolmácsává válik a társadalom minden rétégéből érkező kívánságoknak. Családfők és háziasszonyok saját kié biklsé- ' ftfc ege***, m* tatnak rá a drágaság forrásaira és szinte presszionálják a kormányt újabb és újabb ■intézkedésekre. Már most is kiderült, hogy csupán a kormány erkölcsi befolyásának latbavetésével nem lehet elérni a kitűzött célt. A Brüning- kabinett egyelőre bevárja, hogy miképen reagál a gazdasági élet a megindított offenzi- vára. Ha az árcsökkenés nem fogja elérni a kívánt mértékei, a közvélemény nyomása alatt minden valószínűség szerint még az eddiginél is erélyesebb eszközökhöz fog folyamodni. Elsősorban is rendelkezésére áll a német kormányának a kartell-törvény, melynek szigorú alkalmazása jó néhány iparágban törvényszerűen előidézné az árak lemorzsolódását. A sajtó még ennél is diktatőrikusabb beavatkozást követel. A mostani kivételes időkben még a gazdasági szabadság alapján álló sajtó is szükségesnek látja a maximális árak bevezetését. Az ármaximálás, mint emlékezetes, a háborús és a háborút követő időben bénitólag hatott a közgazdasági életre és ezek a tapasztalatok valóban nem tették kívánatossá a köz- gazdasági diktatúrának újbóli kiépítését. De a közgazdasági szakértők rámutatnak arra, hogy ma egészen más a helzet, mint a tizes években. Ma nem áruhiány, hanem árufölösleg mutatkozik és ha az árak akár mesterséges csökkentése is végigvonulna az egész gazdasági életen, végeredményben a piac megelevenedése következne be, ami a kezdet nehézségei után a termelők érdekét is szolgálná. Ehhez még hozzájárul a tejárak csökkentése és a 10 pfenniges árlemorzsolódás a diszr nólius áránál. Egyes intézkedések már előre is garantálják további termények árának csökkentését így például a birodalmi vasút közel 30 százalékkal csökkentette a burgonya-transzport díjtételeit, ami természetesen csakhamar kihatás sál lesz a piaci árakra is. A német közvélemény mindezzel uem elégszik meg. A kormánytól további intézkedéseket követel és vár el. A német kormány viszont nem marad meg az Ígéreteknél, de a közvélemény támogatását kéri nehéz munkájához. Napok alatt nem lehet csodát teremteni. Huszonnégy óra alatt nem fognak gyökeres változások bekövetkezni. Ez a küzdelem a pfennigek csatája a milliárdokért és a német energia és a német szívósság ezúttal is diadalmaskodni fog. Ráskay László. h önkormányiati testületek szanálása a parlament előtt Prága, november 20. A képviselőház mai ülését Roudnioky alenök fél tizenegy órakor nyitotta meg és utólag rendreutasitotta Kalas cseh agrárpárt! képviselőt ama sértő kifejezésekért, amelyeket tegnapi beszédében Czech miniszterrel szemben használt. Az ülés folyamán kiosztották a költségvetési bizottságnak a jövő óvd költségvetési előirányzatról és a pénzügyi törvényjavaslatról szóló jelentést. A napirend első pontját képezte volna a lakásnovellák fölötti vita folytatása, ezt azonban későbbre halasztották a koalíciós pártok közt felmerült nézeteltérések miatt. Ennek következtében a Ház áttért az önkor' mányzati testületek pénzügyi gazdálkodása ról, a söradóról, a különös kereseti adóról szóló törvények novelláinak, valamint a köz- igazgatási hivatalos ténykedések után járó illetékekre vonatkozó törvény novellájának tárgyalására. Az önkormányzati • testületek szanálásáról szóló javaslat előadója Kalas agrárpárti képviselő volt, aki részletesen foglalkozott azzal, hogy milyen nehéz helyzetben voltak a forradalom után az önkormányzati testületek, különösen a községek és hogy milyen törvényi ntézkedésekkel igyekeztek ed1 dig is az önkormányzati testületek háztartását rendezni. Ilyen törvényjavaslat volt az 1927. évi 70. számú törvény, melynek azonban bizonyos hiányai voltak éa a jelenlegi törvényjavaslat ezeket a hiányokat igyekszik kiküszöbölni. A söradótörvényjavaslatnak előadója Beéak képviselő volt, aki rámutatott arra, hogy ezzel a törvénnyel tulajdonképpen az eddig érvényben lévő különböző söradókat egységesítik. Ez az uj adó már '‘magában foglalja a tartományi és községi pótadót és az állam bizonyos száza- lékot juttat majd ezután a községeknek, illetve az országoknak. A fölemelt söradó neon érinti a fogyasztókat, mert a javaslat huszadik paragrafusa szerint tilos a sör árát emelni ée az ez ellen vétőket ezer koronától kétezer koronáig terjedhető pénzbírsággal, ismétlés esetén pedig hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtják. Patejdl képviselő, a különös kereseti adó novellájának előadója, rámutatot különösen arra, hogy az eddig érvényben volt törvényt igen sokan kijátszották az államkincstár rovására. Megtörtént például Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban olyan eset is, hogy egyedi vállalkozást részvénytársasággá változtattak át csak azért, mert a régebbi törvény alapján a részvénytársaságok kereseti adójából harmincezer koronát elengedhettek. Ugyanilyen ecetek előfordultak a történelmi országokban is. Ezért most a javaslat szerint a részvénytársaságoknak ki kell mutatnia azt, hogy a részvényes, vagy társtulajdonos a vállalatnál állandóan alkalma zásban van és hogy ez a főfoglalkozása. További módosítás történt oly irányban is, hogy az értékpapírok tiszta nyereségét le lehet vonni az adóalapból abban az esetben, ha ezek az értékpapírok már legalább két éve a vállalat JriÚfeflát Mdfe Eddig ugyanig megtörtént az, hogy egy nagy vállalat egy kisebb vállalat részvényeinek tizenöt százalékát is köícsönképpen átvette és a részvények tiszta nyereségét azután leszámit- tatta saját adóalapjából és ezen aktiig után ismét visszaadta a részvényeket. A javaslat szerint most ki kell mutatni azt, hogy az illető vállalat legalább két éve birtokosa az értékpapíroknak és hogy ezeket a saját pénzforrásaiból szerezte. Végül Nősek képviselő, a negyedik javaslat előadója, rámutatott arra, hogy a közigazgatásban történt hivatalos ténykedések után járó illetékekről szóló törvényt 1925- ben provizórikusán vezették be abban a hitben, hogy az illetékjogot véglegesen rendezni fogják. Miután ez a mai napig nem történt meg, az 1925. évi törvényt újabb két érre, 1932 végéig meghosszabbítják. A vita Ezután, a négy javaslat felett megindult a közös vita., amelynek első szónoka Schollicö német nemzeti párti rámutatott arra, hogy a szanálási novella egyáltalában nem jelent javulást, hanem ellenkezőleg a községekre újabb terheket ró. Cihalupa cseh szociáldemokrata után Krumpe német kereszt én yszocialista szólalt föl, aki utalt arra, hogy a parlament most már harmadizben foglalkozik az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásával. A javaslat nem jeleni semmi jót az adófizetőkre és a mai gazdasági krízis közepette nem volna szabad megengedni azt. hogy a községi pótadókat felemelhessék Kremser német szociáldemokrata részletesen foglalkozik a söradótörvénnyel, amelyből az államnak évi 260 millió korona bevétele lesz. Kérdéses azonban, hogy az adóemelés jogos-e, különösen most, amikor az előállítási költségek olcsóbbodtak és a sör árát is? le lehetett volna szállítani. Felszólaltak még Schubert német nemzeti szocialista, Adamek cseh néppárti. Stenzel német iparospárti képviselők. Lapunk zártakor az illés tart. A szenátus ülése Prága, november 20. A szenátus ma délután rövid ülést tartott. Az ülésnek eredetileg az volt a célja, hogy a képvisel őház által már elfogadott lakástörvény ja vaslatot, a bizottságnak kiadhassa. Minthogy a képviselő- ház nem készült el a javaslatokkal, igy a szenátust napirend hiányában hétfő délutánira ietaaooá+4k* 6
