Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-20 / 265. (2486.) szám
TPMHM-AÓAfífcAR.- HI RLAC> 1930 november 20. csütörtök, Magyar nemzetiségnek! - Magyar anyanyelvűek! Ragaszkodjunk magyarságunkhoz és biztosítsuk helyünket a nap alatt! nék kitolni. Ruszin szkó fővárosául Kassát kívánják. Ez sértő minden nemzeti érzésű szlovákra. Egész községeink vannak Ruszinszkó nyugati részében, melyek segítségért kiáltanak felénk s melyeket cseh és ruszin iskolával meg adminisztrációval teljesen elidegenítetlek tőlünk. Most a népszámlálásnál jó alkalmunk lesz az agifációra. Sárost, Szepesi orosz misszionáriusok jár-1 jak és izgatnak a katolicizmus és a szlovák nyelv ellen. Arra kapaeitálják (?) a népet, hogy nisznyáknak (sic!) vallja magát. Szepesi Magúra népe, bár görögkatolikus vallásu, a magyar rezsim alatt nyiltau azt vallotta, hogy „.szí óvják", nem pedig rusznyák. Most át akarják keresztelni. Figyelmeztetjük j az országos hatóságokat, begy ezeknek a kö-i rüi menyeknek több figyelmet szenteljenek: és minden kihágást példásan megtoroljanak és m e gak a d á 1 v o zza na k. — Keietsziavenszkón újra zavart keltenek az „őslakosskv front" ötletével — folytatja a Prágai levél Írója. Sajnos, a pártunk és politikánk elleni előtör és eszközeiül a kerszoeoknak és szsnt- iványsiáknak fölkínálják (?) magukat a mi bukott jelöltjeink, Klimkó, Évozdzik és Hu- dee. Ezzel a ténnyel a pártelnökség is kénytelen volt foglalkozni november 10-én és kénytelen figyelmeztetni vezero köreinket keleten, hogy érzelmeinkkel ilyen játékot űzni nem lehet. Mi az őslakosok frontját nem úgy képzeljük, hogy az Kelet szí oveuszkó újabb magyarosításának bástyája legyen (??). A legkevésbé sem. Mi nem akarunk egyetlenegy magyar, orosz vagy nemei lelkei elszlová.kősi tani. De aki i e 'Minket elcsehesiténi. elrusznyákosita-í ni íLím íy rasilaui vagy elirémelesilem akar- j na, aí'\ i rövid utón leszámolunk. Egy magyarellenes interpelláció — Képviselőink ma interpellációt nyújtottak be a hivatalos elnevezések körüli i visszaélés ellen — jelenti végül a prágai j cikkíró. A német és magyar lapokban naponta ta- | Iáik ózunk ilyen helynevekkel, mint Kassa, Pozsony, Pre&sburg, Trencsén, Zsolna, Rózsahegy. Ezt nem tűrhetjük. Mit mondtak volna nekünk a magyarok, ha azt mondtuk volna nekik: „megyek Zsil inába"? Ha vasúti jegyet kértünk Mikulásra, Rúzsombe-rokra — azt válaszolták nekünk: „Nem értem, nem tudok szlovákul. (?) Mikulás nincs, Rúzsom be rok nincs, Zs-il ináról soliseui olvastunk." Ellenben Zsolna. Márton, Miklós — erről inár tudtak. Most Szlo- venszká Krajina van, szlovák közigazgatás van, hivatalosan megállapított szlovák elnevezések vannak. Tehát mindenki ezeket a j neveket köteles használni. * Ennyit ir a Slovák prágai orákuluma. Csak az interpellációról szóló hírhez kívánunk megjegyzést fűzni. Ügy látszik, a szlovák néppárt jogászai ír.:::; 1-marik a csehszlovák törvényeket,! hegy ilyen furcsa interpellációval blamái-1 ják magukat. Sem az alkotmánytörvény, i sem a nyelvrendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint nem hivatalos tényezőkkel, hanem a saját olvasóikkal való érintkezésben a kisebbségi nyolvii sajtó kiadványai nem nevezhetik a városokul saját nyelvükön. Még maga a félhivatalos Prager Presse is nem Prahaor Pressének nevezi magát és például mai vezércikkének keltezésénél is Uram bocsá1 — ezt írja: „Prag“. Es Zlatá Praha mégsem dől össze. Két magyar arisztokrata pereskedése Szmrecsányi Györggyel Budapest, iun. 19. Szmrecsányi György, volt pozsonyi főispán a következő nyilatkozat közzétételére kérte föl a pesti lapokai; „Windischgratz Lajos herceg és Pallavicini György őrgróf a budapesti kir. 'ügyészségnél ellenem folyó hó 17-én feljelentést tettek csalás és sikkasztás büntette miatt. Kérésemre a mai napon e büntető ügy soron k Ívül i sürgős kivizsgálása elrendeltetett. Ezért a legrövidebb idő alatt módomban lesz erre a feljelentésre úgy a nyilvánosság .■lőtt, mini a büntetőbíróság elölt érdemlege, ■ . ',:rj ni. Budapest, 1990. november 18. Swn rácsán yi Qyjfagy/’ ifiért Hinti li bizottságot m omágos képviselőtestület a szlovenszkái vIItao$$ɧi társaságok gazdálkodásának felülvizsgálására! Síiig? Maos dr. SartománysySSéii képviselő, az akció kezdeményezőjének nyilatkozata Losonc, november 19. (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes, a Nyug a tszlo'venszkói Villamosmüvek részvény- társaság azzal a kérelemmel fordult a tarto- mánygyülésihez, hogy a Zempika Bankánál és a Központi Szociális Biztositó intézetnél felveendő 19 milliós kői csőméért az országos hivatal vállaljon jótállást. Giller János dr. tarlómé nygyülési képviselő ezen kérelem tárgyalása alkalmával olyértelmü javaslatot tett, hogy miután a többi villamostársaságok is hasonló kér elemmel fordultak az országos k épviselő te stüle thez, küldjenek* ki egy bizottságot, amely valamennyi, tehát a nyugati-, közép-, dél- és keletszlovenszkói villamossági vállalatok pénzügyi bomlását felülvizsgálja és azután egyszerre tárgyalják le a támogatás, illetve jótállás iránt benyújtott kérelmekéi. A tartománygyülés Giller János dr. indítványát a hivatalos előterjesztéssel szemben elfogadta és a felülvizsgáló bizottságot meg is alakította. A tar tornánygyűl ésnek a szlovén szkói villa mosmüvek pénzügyi gazdálkodását és bo-j uifását felülvizsgáló bizottság kiküldéséire vo-| naIkozó határozata országszerte élénk érdeklődési kelteti. Mindenütt, ahol a vülamostár- saságoknak hálózatai vannak, az áramfo- gyasiztó közönség körében nyugtalansággal vegyes bizonytalanság uralkodik, mert sem Giller János dr. javaslatának, sem a tartománygyülés határozatának indító okai felől a nagy közönség tá jékozódást mindezide ig nem nyert. Ezen általános tájékozatlanság indított bennünket arra, hogy Giller János dr, tartomány gyűlési képviselőhöz forduljunk s megkérdezzük tőle, milyen megfontolások és inditóokok késztették arra, hogy a villamos társa ságok pénzügyi bonitásának felülvizsgálását javasolja. Kérdésünkre Giller János dr. tartománygyu- lési képviselő az alábbi felvilágosítást adta munka tár su tikn ak: — A villamostársaságok koncesszióit biztositó törvénynek, de magának a kormánynak j is az az intenciója, hogy nagyobb villamossági központok létesüljenek, amelyek egész vidékeket lássanak majd el olcsó árammal. Más országokban, mint például Németországban és Magyarországban, kitünően adminisztrált, úgynevezett „Ueberland Central“-ok működnek, amelyek valósággal áldást jelentenek arra a vidékre, amelyre működésük köre kiterjed. Mert olcsón termelik az áramot és olcsón bocsátják a fogyasztók rendelkezésére. — Ezeket a villamossági köpontokát olyan helyeken létesítik, ahol az olcsó áramlójlősziesnek minden előfeltétele biztosítva van. így például kőszénbányák közeiéiben, ahol az igen olcsó porszón használható fel, vagy pedig ott, ahol olcsó v.izierő vehető igénybe. A Szíovenszkón létesült villamos központok szintén olyan helyeken létesültek, ahol az olcsó áramfejlesztés előfeltétele biztosítva van, azonban a központok az áramot mégsem szolgálják a törvény által intenciónál! olcsó áron a fogyasztó közönségnek, sőt némely esetben jelentékenyen drágábban, mint ahogyan a központok létesítése előtt a saját városi üzemeiktől, vagy maganüzemektői nyerték. — ügy hát nincsen meg az etikai értelme az olyan vállalat állami vagy országos támogatásának, amely bár sok kedvezményt biztosító koncesszió birtokában van, mégsem felel meg sem a törvény intenciójának, sem a fogyasztóközönség érdekeinek. — Ezidő szerint bővebb felvilágosítással nem szolgálhatok. A bizottság feladata lesz megállapítani, hogy történt-e hiba és ha igen, hol történt a hiba. Ennek a szakértőkkel dolgozó bizottságnak kell majd az ország közvéleményét tájékoztatnia, hogy a villamos társaságok őszinte igyekezettel é3 lelkiismeretességgel szolgálják-e azt a célt, amelyet egy államilag támogatott vállalattól az ország lakossága joggal megkövetelhet. — A nyugat szlovénekéi v illám o&tár sasáig pénzügyi gazdálkodásának felülvizsgálására kiküldött bizottság már e hó 20—21-én kezdi meg munkáját. Azután sorra kerülnek majd a többi vállalatok iu. Természetesen mindaddig szünetelnie kell' a nyiiigatszlovenszköi vállalat által imost megszerezni óhajtott galAtttoí. ttom átafttóMm Misátoknak is, valamint a többi vállalatok hasonló célú törekvéseinek is. — Ami azt a kérdést illeti, hogy inkompatibilitás esetét látom-e abban, hogy a villamos vállalatok igazgatóságaiban magas- rangú állami tisztviselők és törvényhozók is helyet foglalnak, ezzel a kérdéssel ezidőPrága, november 19. Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselőnek és társainak a képviselőház legutóbbi ülésén benyújtott interpellációja az emberi nyomorúság rettenetes képét tárja elénk. Az interpelláció igy hangzjk: GutlebeT Vilmos pozsonyi lakos ez év július 30-án fegyvergyakorlatra vonult be. Miután családjának semmiféle keresete nem volt, feleségével s négy kiskorú gyermekével (Ottó 6 éves, Aranka 5 éves, László 3 éves, Richárd 13 hónapos) a Pozsony városánál lévő közgyámi hivatalban jelentkezett s azt kérte, hogy hat hétig tartó fegy vergyakorlata idejére a gyermekeit valamely menhelyen helyezzék el A közgyámi hivatal utasítására Gutleber a gyermekeit a kassai állami gyermekmenhelyre vitte t őket ennek gondozása alá helyezte. Gutleber ezután Ungváron levő csapattestéhez bevonult. A gyermekeket az intézetbe való fölvételkor orvosilag nem vizsgálták meg, csak Pozsonyban elindulás előtt s itt makkegészségeseknek találták őket Ezt egyébként a gyámhivatal tisztviselői, a pozsonyi gyermekklinika orvosai s a pozsonyi főpályaudvaron lévő vöröskenvsz- tes kirendeltség alkalmazottai i& igazolhatják. Gutleber Vilmosáé 1928 augusztus 28,-án a kassai gyermekmenhely igazgatóságától egyszerű levélben értesítést kapott arról, hogy Richárd nevű fia augusztus 25-én, tehát a levél vétele előtt öt nappal, meghalt. A betegség oka föltüntetve nem volt a levélben € azt a mai napig sem tudta meg. Gutléberné a vasutigazgatóságtó! kapott szabad jeggyel nyomban Kassára utazott, hogy elhunyt gyermeke halálának körülményeiről információt szerezzen. A gyermekmenhelyen egy férfi, aki az intézet gondnokának mondotta magát, kérdésére azt a választ adta, hogy a gyermek falura lett kiadva egy hétre s I onnan bélhuruttal és tüdőgyulladással csak akkor hozták be, amikor a segítség már késő ; volt. A temetőben meglátogatta gyermeke sírját, mert a többi három gyermekét érthetetlen okokból nem akarták neki megmutatni. Mikor a temetőből visszajött, pénzt kapott, hogy el- mehes&en egy közeli községben elhelyezett László nevű kisfiáért. Fölkereste azt a házat, amelyben kisgyermeke el volt helyezve egy Lajka Anna nevű asszonynál. A szobát, amelyben a gyermek több társával együtt ed volt helyezve, a legnagyobb piszokban találta. A kisgyermek egy szál ingben, rovaroktól összecsípve, lázban égő szemekkel, kicsere- pesedett ajakkal feküdt a szoba egyik sarkában liszteszsákokon s egyéb rongyokon. A szemrehányásokra Lajka Anna azt felelte, hogy a gyermek már Kassáról betegen került hozzá. A kisgyermek állandóan szomjúságról panaszkodott. Az anya a gyermekével nyomban visszatért a kassai gyermekmenhelyre. Amikor visszaérkezett, csak egy nőalkalmazottat talált az intézetben s ez azt mondotta, hogy orvos már nincs az intézetben. Mikor az anya a gyermeken levő piros foltokat mutatta, a nöal.kalmazott azt válaszolta, hogy az semmi, az csak a dajkájáétól van. A gyermeknek egyébként bélhurutja is vodt, a nőalkalmazott azonban azt mondotta, hogy az nem tartozik reá és semmi köze sincs ahhoz, hogy a gyermek miképpen hagyja el az intézetet. Ezután előhozták Aranka és Ottó nevű gyermekeit is. A kis Aranka le volt sóvá, nyodva, csipá&an és kicserepesedett ajakkal került elő, állandóan köhögött és szintén bélhurutja volt. Nem lehetett megállapítani, hogy Aranka lázas volt-e, de tény az, hogy a pozsonyi gyermekkórházban lázat konstatáltak — természetesen egy éjszakai utazás után. A gyermek azt, mondotta, hogy őt, is betegágyból húzták ki. A kis Ottónak szintén bél- Iwuitja yglÉ fa mfam köhögött, , szerint nem kívánok foglalkozni. Én és a bizottság tagjai csupán a felülvizsgálat pénzügyi részére terjeszkedünk ki. Úgy tudom azonban, hogy a magyar pártok törvényhozóit foglalkoztatja a villamostársa- sá,go,kínál fennforogni látszó inkompatibilitás esete. A kis Ottó előadása szerint öccsánek, Ri- chárdnak a fején daganat volt, sőt azt is látta, hogy halála után Richárd hasa föl volt vágva és vérzett. Az ánya ezután a gyermekeivel együtt délután három órakor kiment az állomásra s ott várakozott a beteg gyermekekkel az este 9 órakor induló személyvonatra. A 14 órás útra a gyermekek az intézetben félliter kávét, és négy darabka kenyeret kaptak. A kávét ki kellett önteni, mert élvezhetetlen, rossz volt. A gyermekek az egész utón betegek voltak, erős bélhurutjuk volt s a kalauz Zsolnán az egész családot le akarta szállítani, hosszú könyörgésre azonban végül megengedte a továbbutazást. Az anya a pozsonyi állomáson a Vörö&ke* resztegylet állomási kirendeltségéhez fordult, ennek ajtaja azonban zárva volt. A szolgálatot tevő rendőr a mentőállomásra telefonált s a mentőkocsi bevitte a családot az állami kórházba. Innen a gyermekklinikára küldték őkei- Az ügyeletes orvos vizsgálata után a járványkórházba kellett menniük, a mentőkocsi vezetője azonban kijelentette, hogy oda csak ngy viszi őket, ha útját megfizetik. Miután az asszonynak nem volt pénze kocsira, ezért gyermekeit a lakására vitte, itt rendbehozta őket s úgy vitte őket isimét a járványkórházba. ahol végül fölvétettek. Gutleber Vilmos junius óta munka és kereset nélkül áll. A Gutleber-család tragédiáját a Robotnické Noviny napilap szeptember 5-én kelt számában •^&9s»EBm!»c9aRnvssB>inBRanas!8«aR!^i«nsnBHmsnc3anR-<nwwB«9«F | lasedov ii $oIyvfinAI| kérje az otthoni csizi iód- kura használati utasítását. Csízlürdő. I részletesen Leírta. Jellemző, hogy a kassai gyermekmenhely igazgatósága ellen fölhozott igen súlyos vádak dacára ez az igazgatóság nem tartotta szükségesnek az ügy nyilvános tisztázását, arai nyilván arra vall, hogy a menhelyen tartott gyermekek kezelése körül súlyos és vétkes gondatlanság játszott szerepet. Az előadottak alapján kérdem a közegészségügyi miniszter urat: 1. Van-e tudomása az ismertetett esetről? 2. Hajlandó-e a legszigorúbb vizsgálatot megindítaná, hogy kit terhel a felelőség a kis Gutleber Richárd életéért? 3. Hajlandó-e a hivatalos feljegyzésekből megái la pd itatni, hogy Gutleberné látogatása napján kik teljesítettek szolgálatot az intézetben s miért nem vizsgáltattak meg a gyermekek az intézetből való távozáskor? 4. Hajlandó-e ez ügyből kifolyólag a felelős vezető személyek ellen a fegyelmi vizsgálatot megindítani s annak eredményéről a képviselő- háznak jelentést tenni? — Több mint hatezer korona pénzbírságot rótt ki a nyitrai járásbíróság a hazárdjátéko- sokra. Nyitrai tudósítónk jelenti: Az utóbbi időben ismét nagyon elszaporodott Nyitráu a hazárdjáték, melyek közül főleg aL.toiiumlapnéven iemert kártyajátékot játsszák. Néhány esetben a razziának sikerült szétrobbantani a bankot, ennek dacára azonban a játék vígan folyt, tovább. Egy feljelentésből kifolyólag k> d- den foglalkozott a nyitrai járásbíróság a tombolátok ügyével. A tárgyalás során megállapít;'st, nyert, hogy a vádlottak valamennyien részesei voltak a játéknak és a b’róság egy ügyvédet ée egy kereskedőt feltételesen háromszáz korona pénzbírsággal sújtott, míg a többi vádlott fejenldnt 500—1000 korona pénzbírságai kapott feltétlenül. A vádlottak nagyrészt' fellebbezést jelentet* be u Ítélet ellen. A Kassai állami gyermekmenltehrea uralkodó állapotok a parlament eleit Holota és társai toierpeiládóia a közegészségügyi miniszterhez 4
