Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-19 / 264. (2485.) szám
1930 november 19. szerda. 6 ző láthatóan idegeskedett és mintha szólni is akart volna, de utóbb ettől elállóit. Krno dr. polgármester ezután feltette a kérdést, tudomásul veszi-e a köpviselőtestüileí a vállasat vagy sem. Közben a zsidó, kommunista és német párti városatyák eltávoztak a teremből, a csehszlovák pártok és a szociáldemokraták pedig tudomásul vették a választ, köztük a magyar szociáldemokraták is, amire a kérész tón ye z o dal is tik odakiáltották nekik: — így védik a kisebbségek jogait! Schulcz Ignác (szociáldemokrata): Ez politika és nem kisebbségi kérdés. A válasz tudomásul vétele ellen csak a tizenegy keresztényszocialista városatya szavazott és igy kisebbségben maradtak. A Zichy-csaíád szeniorai visszaníasiljáh a Zichy Jánost támadó; vadakat Budapest, november 1?. Mint ismeretes, hosszabb idő óta háborúság ául a Zichy-féie hitbizománynak a csehszlovák ^ állami fenhatóság alá jutott területe körül. Ennek egyik fázisa az, hogy Zichy Géza Ede gróf és fitestvérei több pert indítottak Zichy János gróf családi és hitbizományi gondnok ellen. Ezzel kapcsolatban a Zichy-esalád három pro- szeniora közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a többi között ezt állapítják meg: „A csehszlovák köztársaság 1924. évi 179. ez. törvényének alkalmazását sem a hitbizomány- nak, sem a családnak semmiféle szerve ott meg nem akadályozhatta. E törvény értelmében a hitbizományi kötöttség alól felszabadult vagyontárgyakra nézve létrejött megállapodást a bit- bizomány birtokosa és a birtoklásban öt közvetlenül követő 3 várományos 1925. év május 14. napjáig voltak kötelesek a csehszlovák hatóságok elé terjeszteni, mert ellenkező esetben e törvény értelmében az, aki a törvény életbelépte napján a hitbizomány birtokosa volt, mint előörökös az első várományos utóörökösödési jogával terhelten a hitbizomány vagyontárgyait tulajdonul szerezte volna meg. A gróf Zichy-nemzetség 1925. évi április hó 20-án megtartott családi gyűléséről felvett jegyzőkönyv szerint, e napon — tehát még a. csehszlovák törvény szerint a családi egyezség előterjesztésére rendelt határidő lejárta előtt, — ""Zichy János gróf családi és hitbizományi gondnok az 1924. évi 179. sz. csehszlovák törvény meghozatala folytán előállott helyzetet a család egyetemének bejelentette. A csehszlovák törvény szerint az egyezség megkötésére és előterjesztésére jogosult családtagok 1925. évi május 3-án és az azt követő napokban aláirt okarittal szabályozták a hitbizományi kötöttség alól felszabadult, a csehszlovák közigazgatás alá került területeken fekvő vagyontárgyak sorsát és amilyen mértékben a csehszlovák jogszabályok lehetővé tették, igyekeztek a család egyeteme érdekeit szem előtt tartani. Zichy Géza Edmund gróf e családi megállapodást a csehszlovák hatóságok ég bíróságok előtt is megtámadta s ezek jogerősen elutasították. A családi megállapodást a csehszlovák törvény értelmében rendelkezésre jogosultak kötötték s minthogy a csehszlovák törvény szerint a rendelkezésre jogosultak között a hitbizományi gondnok (várományosok gondnoka) nem szerepel, Zichy János gróf ez egyezség megkötésébe közvetlenül be sem folyhatott. A gróf Zichy-nemzetség 1927. évi junius 30. napján megtartott családi gyűlésen személyesen megjelent Zichy Géza Edmund gróf is. E gyűlés foglalkozott a csehszlovák köztársaság területén előállott helyzettel és a családi és hitbizományi gondnoknak ez ügyben megtett minden előterjesztését egyhangúan tudomásul vette, majd ugyancsak egyhangúan a gondnoknak a nehéz időkben a család érdekében kifejtett odaadó és előrelátó tevékenységéért köszönetét és elismerését nyilvánította. A családi gyűlés határozatához képest a gondnok a balassagyarmati törvényszéknek — mint a szenioréiig hitbizománynak a Magyar- ország határain beiül maradt vagyontárgyai felett továbbra Í6 hitbizományi hatóságként eljáró bíróságnak — előterjesztette a csehszlovák törvény folytán előállott helyzettel szemben a család egyetemének jogfentartó nyilatkozatát, amelyet a balassagyarmati törvényszék tudomásul vett. E gyűlésen a család egyeteme foglalkozott Zichy Géza Edmund gróf és fitestvérei részéről benyújtott kérelemmel és afelett ugyancsak egyhangú határozattal döntött. Közvetlen személyes tapasztalatból tudjuk és a közokiratokból is aggály tál anul-m egál lapítható, hogy Zichy .János gróf mint családi és hitbizományi gondnok e tisztében a legnagyobb körültekintéssel a család egyeteme érdekében önzetlen, áldozatkész, példáé tevékenységet, fejtett ki és úgy általában a magyar jogszabályok, mint a nemzetiség külön szabályai leg- megsszebbrn-enő betartásával minden oltalomra érdemes és erkölcsileg megokolt érdekért, eik- raszállt”. A nyilatkozatot Zichy Aladár .gróf, Zichy Kázoiér gróf éa Zichy Bél* gróf Írták aU» " ................ h beregszászi járási hivatal találmánya: a „korai” fellebbezés A másik fellebbezés ugyanakkor „elkésett" — Egy kis bujécska a villanyügy körül Beregszász, november 18. (Alkalmi tudósítónktól.) A sok port felvert villanyügy körül egy kis közigazgatási bujócska játék folyik. Az úgynevezett P. R. E. ungvári céggel kötött szerződést a fogyasztó közönség a városra károsnak és pénzügyileg katasztrófáidnak Ítélte. Az összes tárgyiratok alapján ez ügyben egy tárgyilagos memorandum készült, melyet az érdekeltek szájai írtak alá. Ezt a memorandumot a villany szerződés főtárgya lása előtt a járási bizottságnak megkül- dötték. A járási bizottság ennek ellenére és Fekásházy Zoltán bizottsági tag jogi és köz- igazgatási érvekkel alátámasztott ellenvéleménye dacára a városra és fogyasztó közönségre egyaránt katasztrofálisan rossz szerződést jóvá- iragyta. A jóváhagyás száma 90—6909—9730—30. Kelte 1930 április 29. Az érdekelt polgárság részéről a határozat ellen Földes Géza és társai ezévi május 14-én 13433. iktatószám alatt fellebbezést adtak be. Ebben a fellebbezésben kimutatták, hogy: 1. A P. R* E. a szerződéssel a várost hátrányosabb helyzetbe juttatta, mint eddig volt. 2. Nem intézkedtek arra nézve, hogy mi fog történni a háromfázisú áram bevezetésével, a használhatatlanná vált gépekkel, motorokkal, mennyibe fog kerülni a fogyasztónak az átalakítással járó költség. 3. A városi telep értékére s az uj szerződés intézkedéseire nézve nem hallgattak meg egy pártatlan műszaki szakértő bizottságot s nyitva hagyták azt a fontos kérPrága. november 18. A P. M. H. már ismertette Stóphane Lauzannenaik, a Maiin munkatársának több cikkét, amelyeket a francia határok katonai védelméről irt. Lauzanne a Matinban folytatja cikksorozatát. Most arról ir, mi az a nagyszabású védelmirendsaer, amelyet a francia hadsereg három hadvezére: Pétain marsall, Guiilaumat és Debeney tábornokok dolgoktak ki hosszú évek nagy munkájával. A védelemi rendszer megvalósítása eljutott a legvégső stádiumába: tavasszal Franciaország határait Németországgal és Olaszországgal szemben a modern hadászati technika legtökéletesebb eszközeivel megerősítik. Azt a munikát, amelyet Metz környékén kezdtek el a betonfedezékek építésével, ekkorra teljesen befejezik 300 kilométeres vonalon. Felmerül azonban a kérdés, hogyha elkészül a kazamaták sorozata, italéban védelmet nyujt-e ez a megerősítés egy esetleges katonai támadással szemben. Hogyan védi meg Franciaország a földjét, városait, falvait és lakosait a gázlámadás, a légi támadás és a földön előretörő ellenséges csapatokkal szemben? Épp ennek a háromféle támadásnak az elhárítására dolgozta ki a három francia hadvezér védelmi rendszerét. A mérges gázok „elnyomása" Ennek a rendszernek a lényege Lauzanne leírása szerint a következő: Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy nem csak ágyúgolyókkal lehet megtámadni egy országhatárt, hanem a modern tudomány rettenetes találmányával: a gázzal is. A francia határok uj védelmi megerősítésénél nem lehetett figyelmen kívül hagyni a gáztámadás lehetőségét. Francia tudósok és vegyészek útmutatására két védekezési módszerben állapodott meg a bárom hadvezér. Az egyik mód a mérges gázok ellen való védekezésre a gázok „elnyomása", a másik pedig szellőztetés. Ezt a két módszert természetesen a most épülő kazamatákban alkalmazzák gáztámadás esetén és magától értetődő, hogy a kazamatákban elhelyezett katonák egytől-egyig gázálarcot viselnének. A gázálarc azonban magában véve nem nyújt teljes védelmet a kazamataba be- ‘laM ■**» áfa** rtrta. a«rtrt»*rt krit dóst, hogy mi lesz 30 év múlva, a szerződés lejártával. Ezt a fellebbezést a járási hivatal egy folyó évi május 22-én kék, de csak november 4-én kikézbesitett elhatározásával mint „időelőttit" visszautasította. De ez még nem minden! Közben a városi képviselőtestület többsége is átlátta, hogy a város érdekeit a szerződé? mélyen sérti s folyó évi julius 15-én tartott képviselőtestületi ülés elhatározta a szerződés jóváhagyását kimondó járási bizottsági határozat megfelleb- bezósét. Ezt a fellebbezést a város elöljárósága julius 18-án a járási hivatalhoz be ia terjesztette. A váróé fellebbezését a járási hivatal mint „elkésettet" utasította vissza. Mi jó fiuk vagyunk, as elkésett fellebbezésről nem, vitatkozunk, ez különben is a város dolga. De már engedőimet, az „idöelőtt" beadott fellebbezéssel kissé foglalkoznunk 'kell. Ez egy olyan jogi é? közigazgatási noneens, amit szó nélkül nem hagyhatunk. Egy már meghozott határozat „időelőtti" megfellebbezéséröl még sohasem hallottunk. Egy komoly közigazgatási hatóságnak, amely igen széleskörű közigazgatási jogikörrel rendelkezik, kétszeresen is meg kell fontolnia azokat az intézkedéseket, amelyeket egy ilyy© fontos és népszerűtlen ügyben foganatosítaná kíván. Egy fellebbezésnek visszautasítása „időelőtti" beadás indokából nemcsak nem komoly, hanem egyenesen kémikus. Ez egy valóságos közigazgatási csodabogár. V. arról, hogy a gézálarooe katonák levegőt is kapjanak. A gázok „elnyomásának" módszere egyszerű természeti tüneményen alapul. Napról-nap- ra mindenki megfigyelheti ezt a tüneményt amelynek az a lény ve hogy a belső, például szobai levegő, ha sűrűbb, mint & külső levegő, akkor nem engedi be a külső levegőt. Példának említi erre Luzanne a páriái Mét- rot, ahol a földalatti vasút alagutjaiban jóval sűrűbb a levegő, mint a szabadban és ezért nem is juit be az alagutakba a külső levegő. Ez a fizikai törvényszerűség az alapja annak, hogy az Elzász-Lotharingiában épített kazamaták levegőjét mesterségesen sűrítik, igy azután gáztámadás esetén csak nagyon kevés gáz juthat be a kazamatákba. Az „elnyomás" műveletére nem kerül sor a Vogézek- ben és az Alpokban, hiszen itt gáztámadás esetén a gáz saját súlyánál fogva leszáll a hegyek lábaihoz az alsóbb rétegekbe. A kazamaták szellőztetése A másik módszer a kazamatáknak a gáztól való védelmére a szellőztetés. Noha a gáz annak ellenére, hogy benn sűrítik a levegőt, megfertőzi a kazamaták levegőjét, speciális ventilátor-berendezéssel állandóan szellőztetni lógják háború esetén a kazamaták belsejét. Előbbi cikkeiben megírta Lauzanne, hogy a kazamatákba bevezették a villanyt. A hatalmas ventilátorokat földalatti kábeleken ide vezetett elektromos áTam hajtja. A három francia hadvezér a védelmi rendszer kidolgozásánál nagy gondot fordított arra, hogy számoljon a légi támadásokkal. A kazamatákat meg kell védeni a pusztító éa mindent lángb&boritó ellenséges repülőgépek ellen. A francia parlament teljes egészében méltányolta ezt a szempontot s külön 400 millió frankot szavazott meg azokra a védelmi berendezkedésekre, amelyeknek az a céljuk, hogy az ellenséges légi támadással szemben megóvják a földalatti kazamatákat és a fontos hadászati pontokat. Ebből a 400 millió frankból speciális, úgynevezett mozgó ágyú OftqpfcM, Mfll támláéi stbéritéUrm ágyukat és gépfegyvereket szereztek be. De nemcsak a kazamatákban elhelyezett speciális ágyuütegekkel fogják megvédelmezni a földalatti betonfedezékeket az ellenséges repülőgépekkel szemben, hanem természetesen repülőgépekkel is. Repülőgépek ellen a levegőben lehet legjobban védekezni. A légügyi minisztérium külön programot dolgozott ki arra az esetre, ha mozgósítani kell nemcsak a katonai repülőgépeket, hanem # polgári repülőgépeket is az ellenséges repülőgépek ellen, amelyek elpusztíthatják Parist, Lillet, Lyont, Nizzát vagy Marseillet. Ezen & ponton az a döntő szempont, hogy Franciaországnak több, gyorsabb és erősebb légi hadserege legyen, mint az ellenségnek. A kérdésnek ez a része már nem tartozik szorosan a Pétain-féle védelmi rendszer megvalósításához, ennek a problémának a megoldása külön a légügyi minisztérium feladata. nMetz megvédi Franciaországot" Nem szabad azonban azt gondolni, hogy a jövő háborújában, amikor kétségtelenül a gáz és a repülőgép fog dominálni, teljesen háttérbe szorul a rendes szárazföldi katonaság szerepe. A repülőgép csak pusztít, de nem tud hódi tank A jövő háborújában is csak úgy lehet térdre kényszeríteni az ellenséges népet, ha a rendes szárazföldi gyalogság és tüzérség meghódítja az ellenséges földet és hatalmába keríti. Végeredményben tehát a francia határok mostani megerősítése a szárazföldi hadsereg támadásának elhárítására irányul. Az uj védelmi rendszer célja az, hogy valóságos „pánoéifalat" építsen Franciaország határán. A ^pánoéifalat" nem kell szeszerint ; értelmezni. Délkeleten a páncélfal maga a természet: a hatalmas hegyek valóságos erődítmények. Itt-ott nyílik csak egy-egy rés a természetes páncélokon. Ezeket a réseket betonfedezékekkel erősitik meg. Maga a Rajna szintén természetes védelmi vonal A három francia hadvezér nem feled” kezeit el Foeh marsall híres mondásáról: „Adjátok nekem az egész Rajnát határnak éc adjatok hozzá hat hadtestet. Kezeskedem, hogy megvédem Franciaország földjét.44 Franciaország bővelkedik természetes védelmi sáncokban. A legkényesebb és legfenyegetettebb területe ma is Elzász-Lotha- ringia. Épp ezért ezt a területet erősiti meg legjobban az uj védelmi rendszer. Amit Vauban mondott XIV. Lajos-nak, még ma is aktuális: „Védje meg Felséged minden erejével egyetlen provinciáját. Ha Metzet és környékét megvédj akkor Metz megvédelmezi az államot." Pétain marsall, Guiilaumat és Debeney tábornokok nagyszabású tervének megválóéi tását elsősorban Painlevé támogatta, aki nagy elismeréssel fogadta hadügyminiszter korában a védelmi láncolat nagy tervét. Á maga részéről mindent elkövetett, hogy a tervek megvalósításához hozzálássanak. Ugyanebben az irányban dolgozott André Magionot, aki most teljes befejezéshez juttatja Franciaország határainak megerősítését. Nyugat felé é3 észak felé felesleges a védelmi rendszer kiépítése^ mert nyugaton tenger határolja Franciaország területét (e« imár a haditengerészet dolga), északon pedig a francia Mid Belgiummal határos, Belgium pedig mindig barátja volt Franciaországnak. A nagy program részletterveit a legkiválóbb műszaki katonatisztek dolgozták ki, Belhague tábornok vezetésével. — Több százezerkoronás szQkségmunkát végeztet Párkány község. Párkányi tud ősi tónk írja: A község képviselőtestülete elhatározta, hogy a munkanélküliek foglalkoztatása céljából a mintegy 80 holdnyi árterület ármentesitésér© egy hatalmas gátat és ezzel kapcsolatosan utat építtet a közlegelő körül. A több százezerkoronás szükségmunkát már a közeli hetekben megkezdik. — Leégett a losonci tanitóképzőintézet tornacsarnoka. Losonca tudósitónk jelenti: Vasárnap délután 6 óra tájban eddig kiderítetlen okokból tűz támadt az állami tanitóképzőintézet tornacsarnokában. A hatalmas épület tetőszerkezete percek alatt óriási lángtömeggé vált. Innen a tűz átcsapott az intézet egy melléképületére, amelynek tetőzete szintén leégett. Az emeletes épületek tetőzetéből fölcsapó hatalmas lángnyelvek bevilágították az egész vidéket 8 nyolc szomszédos község tűzoltósága sietett a tűzoltásnál segédkezni. Jellemző a losonci tüzrendészeti viszonyokra, hogy a losonci tűzoltóság nem vehetett részt a tűzoltásban, mivel egy távolabbi községben tüzoltómulatsá- gon voltak testületileg elfoglalva. A „tűz által okozott, kár jelentékeny, mert elégtek az összes tornaszerek, fölszerelések, sőt, a tanulók egy részének iskolai fölszerelései, hangszerei is tönkrementek a rendszertelenül végzett menté- 4 —ikákilnlriiál Épül a irancia „páncéllal“ Hogyan védelmezi meg Pétain marsall uj rendszere a irancia halárakat a mérges gázok, a repülőgépek és az ellenséges hadsereg ellen — Speciális gázvédelmi berendezések a most épülő kazamatákban
