Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-19 / 264. (2485.) szám

Pilsudski negyedik győzelme (sp.) Prága, november 18. A marsall győzelemhez szokott élete újabb diadalmas fordulóponthoz jutott: megverte és hívévé kény szeri tét te legnagyobb ellensé­gét, a parlamentet is. Pilsudski József sorsa, hogy gyakran saját népe akarata ellenére ki­vívja saját népe üdvét s valami ilyesféle tör­tént most, amikor negyedszer ujjong föl a lengyel nép nevének és sikerének hallatára. Az első sikert a világháború befejezése je­lentette s a harmincául liós nagy Lengyelor­szág megalapítása, amely munkáiban Pil- sudskinak ugyanolyan osztályrész jutott, mint Csehszlovákia .megalakításában Masaryknak vagy Benesnek. A második győzelmet 1920- ban aratta, amikor a csodával határos mó­don megszabadította hadaival Lengyelorszá­got a szovjet inváziójától. A harmadik 1926 májusában következett be, amikor uláousai- oak élén a Visztula nagy hiúján át bevonult Varsóba és elsöpörte Vitos tehetetlen és kor­rupt kormányát. Ebben az időben a lengyel nép, különösen a baloldal — a proletárság — úgy ünnepelte, mint azt a férfiút, aki a bőm- iás borzalmas lidérce aló! szabadította fel és fönntartás nélkül megbízott a marsall vaske­zében. De a legszörnyübb ellenség hátra volt: a lengyel átok, a széthúzás. Egyetlen európai nép sem érezte testén annyira a sza­bad parlamentarizmus veszedelmeit, mint a lengyel, mely - ősidőktől hajlamos .volt a* politL kai differ'énci.álódá*ra,.s;,amelynek renjdí gyű­lésein egyetlen képviselő „ne pazvőlim“-ja évekre visszavethette a legüdvösebb reform- munkát is. Az uj köztársaság megszületése óta szoről-szőra megismétlődött a hírhedt len­gyel átok, a parlament ülésezett, de a munka elveszett a divergáló nézetek halmazában ? a lengyel élet a legveszedelmesebb dekadencia jeleit mutatta. Pilsudski államcsinyje föl tar­tóztatta a romlást. Ámde a „ne pozvolim"4 parlamentje fölösleges akadékoskodásaival minduntalan útjába állott a nagy nemzeti újjászületés, az alkotás, a munka programjá­nak s gyakran úgy látszott, hogy az osztrák, a német és az orosz börtönökhöz szokott meg­törhetetlen Pilsudski elveszti hidegvérét az idegmorzsoló, alamuszi küzdelemben s meg­gondolatlan lépésekre vetemedik. A marsall hallatlan energiája az utolsó akadályt is legyőzte. Nem akart az alkotmány ellen kormányozni s bármennyire megvetet­te, a szerinte meddő páriámén tárizmus rend­szerét szükségesnek tartotta, hogy törekvé­seinek megvalósításában egy szejmre tá­maszkodjék, amely bármennyire tökéletlen, mégis országgyűlés s az ellenzéknek megvan benne az a joga, hogy ellenőrizze a kormány munkáját és kritizáljon, anélkül, hogy az üd­vös építést a lengyelek természetből fakadó szörszálhaisogatásával elgáncsolhatná. A szóim nem tökéletes és a kormány talán nem a nép többségének képviselője. Miért vetik ezt Pilsudski szemére, aki kénytelen népé­nek veszedelme? sajátosságaival megküzdeni, — s miért nem említik föl a lengyel válasz­tásokkal kapcsolatban például azt, hogy An­gliában a nyolcmillió munkáspárti szavazó kormánya uralkodik a konzervatívok és a li­berálisok tizenhatmillió választója fölött ? tudjuk, hogy a nyolcmillió munkáspárti vá­lasztó között is legalább hárommillió reni­tens van Sir Mosley vezetése alatt, akiket csak MaeDonaM diktatúrája tart a kormány­ban? Pilsudski marsall politikája azt az utat futotta be, amit sok mai belátó államférfiu politikája: elindult a legszélsőségesebb szo­cializmus utján s kényszerűségből eljutott a nemzeti szocializmusig, mert kénytelen volt belátni, hogy előbbi rendszerei nem vezetnek a boldogsághoz. Reá is illik a nagy Chamber­lain mondása: nem ő változott meg, hanem a körülmények. Egyedül népe üdvét kereste, puritán egyszerűségben élt, életútja húsz­éves korától ötvenéves koráig egyik börtön­ből a másikba vezette, egyik szívós küzde­Madrid után Barcelonában is kitört az általános sztrájk Uccai harcok — A fővárosban helyreállt a rend - Máglyák Barcelona főterén Barcelona, november 18. A madridi ál­talános sztrájk átharapózott Barcelonába is, ahol hétfőn reggel a munkások koilek- tive abbahagyták á munkát. Eredetileg a terv az volt, hogy az általános sztrájk mindössze huszonnégy óráig tart, időköz­ben azonban a szindikalistn szervezetek röpiratokban ‘ tudatták a munkásokkal, hogy a nyilvános üzemek sztrájkját hu szonnógy órával meghosszabbítják, a töb­bi kereskedelmi és közlekedési vállalat­ban pedig még negyvennyolc óráig szíráj kölni fognak. Ha a munkaadók nem isme­rik el a szállító munkások szakszerveze­tét, akkor a sztrájkot még néhány nappal meghosszabbítják. A város több helyén súlyos összeütkö­zésekre került sor. ki egyik főueca sar­kán a tömeg föltartóztatott egy rendőrök­kel telt teherautót, A rendőrök riasztó lövéseket adtak le a levegőbe, mire a 48° meg kövekkel megtámadta őket. Végül is a rendőrök kénytelenek voltak fölfűzött szuronnyal megrohamozni a tömeget. Pá= nik tört ki s egy fiatal lányt a menekülők a szó szoros értelmében halálra tapostak. Több helyen a sztrájkolők a villamos- kocsikat is megtámadták és földuHáfc Egy helyen egy omnibuszt felgyújtottak. Míg Barcelonában mmt kezdődött meg &s általános sztrájk, Madridban a szállító munkások, a pékek és az élelmiszer- szakma valamennyi munkása újra fölvet­ték a munkák Kedden Barcelonában újabb összeütkö­zésekre került & sor. A Plaza Catalonáe óriás! embertömeg gyűlt össze és tüzet rakott. Amikor a rendőrök közbeléptek, & tüntetők & közelben lévő Colon kávéházba menekültek, amelynek berendezését szét­törték és poharakkal, fiaskókkal bombáz­ták meg a rendőröket. Később a tüntetők a* angol-amerikai bank elé vonultak. A rendőrök a tömeget itt is szétoszlatták. Budapest, november 18. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A külföldi sajtóban egyre-másra jelennek meg oly tendeciőzus, Ma­gyarország ellen irányuló hírek, amelyek Ottó királyi herceg nagykorúságával kapcsolatiban puccskísérletek előkészítéséről, vagy azokkal kapcsolatos körülményekről számolnak be. Ez­zel kapcsolatban budapesti munkatársunk ér­deklődött illetékes helyen, ahol a következő­képpen foglalták össze a magyar álláspontot: 1. A magyar kormány változatlanul az 1920. évi 1. törvénycikk alapján áll. Semmi­lyen körülmény sem forog fönn, amely ezen álláspont megváltoztatását indokolná. Beth­len miniszterelnök ez évi junius 17-iki isme­retes kijelentése szerint is minden változta­tás a nagyhatalmaknak tett Ígérethez mér­ten csakis a magyar parlament előzetes hoz­zájárulásával lehetséges. 2. A volt királyi család részéről sem mu­tatkozik semminemű szándék valamilyen ka­landra, amit legjobban igazol a napokban ki­adott eteenrockerzeeli cáfolat, valamint azon körülmény, hogy a magyar legitimisták vezetői kiutaztak Steenrockerzeelbe, hogy szűk körben megünnepeljék a családi eseményt. Budapest, november 18. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) S te en r o eke r ze-el bői a volt királyi család környezetéből a budapesti sajtó számára küldött cáfoló nyilatkozat a kö­vetkezőképp szól: „Abból a célból, hogy a közvéleményt megóvjuk az olyan tervszerű félrevezetések­től, mint amelyek az elmúlt nyáron történtek, — ezennel kijelentjük, hogy a november 20- án bekövetkező nagykorúsággal kapcsolat­ban itt éppen olyan .kevéssé gondolnak vala­mely manlfeífziumnak, deklarációnak, üzenet- nők, vftgy mág hasonlónak a kiadására, mint áltáléiban bármely olyan tettre, arrvefly & csa­lád! ünnep kereteit túllépné”, e vért azokat esetleges híreszteléseket, amelyek politikái akcióról, restaurációs, vagy hazatérési kísér­letekről stb. szólanának — már eíeve mint teljesen valótlanokat kell megbélyegeznünk.44 Budapest, november 18. (Budapesti szerkeszt tőségünk telefonjelentése.) A legitimista sajtó­ban Apponyi Albert gróf fölhívja a magyar fő­város közönségét, hogy Ottó nagykorúságának alkalmából & magyar nemzet és a főváros pol­gársága ünnepi érzéseinek azzal adjon méltó kifejezést, hogy november 20-án, a legitimizmus nagyjelentőségű napján házaikat lobogózzák föl. Részleges francia kormányválság Perel megbukott — Utódja (béren PárL, november 18. Az elmúlt napokban közöltük, hogy Peret francia igazságügymi­nisztert az ellenzék azzal vádolta, hogy ré­sze van az Oustrie-boírányban. Kezdetben a többség és Tardieu védeni próbálta az igaz­ságügyül inisztert, de mikor bebizonyosodott, hogy a vádak igazak, Tardieu elejtette mi­niszterét. Peret lemondott és Tardieu he­lyébe Cheron volt pénzügyminisztert hívta meg az igazságügy minisztérium vezetésére. Mint ismeretes, Cheron as első Tardieu- kormány tagja volt és Tardieuvel együtt valósította meg a hágai megegyezést. Az el­lenzék sorozatos támadása következtében Cheron kénytelen volt később lemondani és annak idején magával rántotta. Tardieu első kabinetjét íe. Az ellenzéki lapok ma vezércikkeikben lemből a másikba ■? bizonyára a keserű élet- tapasztalat realizmusa a®, amely ma nemzete érdekében sokak előtt ,yshoking“-nák látszó tettekre ragadtatja. így is elvitathatatlan, hogy- a nép akaratát, ahol csak lehet, kíméli. Elvégre diktálhatott volna orosz mintára, par­lament nélkül, — nem tette, önmaga szemé­lyét, ahol csak lehet, a háttérben szerepel­teti, nem vágyik ünnopeltetésre s bármely demokratikus állam vezetője inkább ágál a premier-plánon, mint ő. Pártja sem szélsősé­ge?, tudjuk, hogy nemcsak baloldali ellen­zéke van, haneim jobboldali is: a nemzeti de­mokrata párt, amely 64 képviselőjével csak­nem ugyanolyan erőt képvisel, mint a balol­dal s a maga arisztokratikus, nagy kapita­lista, soviniszta beállítottságában legalább annyira gyűlöli a puritán éta ti zm üst és kis­ember! nemzeti szocializmust hirdető mar­sain, mint Dasjinszki szocialista szejmmar- sáli, az örök meddő és Pilsudski személyes ellensége, akinek gyűlölködése gyakran már patologikus méreteket olt. Az uj lengyel rendszernek, mely minden­képpen megnyugvást, koncentrálást, tisztázó­dást és munka készsége t mutat, egyetlen bi­zonytalan pontja van: a kisebbségekkel való bánásmód. Valamikor Lengyelország kisebb­ségei kitörő örömmel fogadták Pilsudski ura- lomrajutásái, mert sorsuk enyhítését várták foglalkoznak Peret igazságUgyminiszter bukásával. A Populaire és a radikális Re- publiqu® tudni véli, hogy Peret nem ment önként ég Tardieu kényszerstette a le­mondásra. A miniszterelnök miniszterét a kamarában ugyan védeni próbálta, de amikor később kitűnt, hogy a vádak meg- felelnek a valóságnak, elejtette őt. Állító­lag maga Doumergue interveniált, meg­állapítván, hogy a történtek után Perei nem szalonképes többé. A RepubJique szerint a Peret-ügy bebizonyítja, hogy. mennyire korrupt a kormány, és az ellen- fék kampánya egyáltalán nem túlzott vagy igazságtalan. Egyes lapok szerint a botránynak súlyos következményei lehet­nek s esetleg Tardieu bukását is maga után vonhatja. tőle. A marsall hirdette is a kisebbségek jo­gait — ? ígéreteit nem szokta megszegni. Á nagy tisztitő munkában s az alapvető átérté­kelések között azonban a kisebbségi program elsikkadt. Az bizonyos, hogy a marsall az át­meneti időben nem respektálta a kisebbsége­ket, a koncentráció nagy törekvésében ezt a különálló kórust — de most, amikor a nagy munkát befejezte, a siker teljes s veszély nem fenyegetheti sehonnét, mi sem ál! útjá­ban annak, hogy végre hozzákezdjen a ki­sebbségi kérdés rendezéséhez s a nemzetisé­gekről levegye azokat az istrángokat, ame­lyekkel a veszedelmes átmeneti időkben megterhelte őket w* V Mai ulnank US oftfml évf. 264 (2485) síim • f|«Mta > 1930 november Előfizetési ár> évente 300, félévre ISO, negyed A t v , • j *< » • * • » # y_ Sserkesstöeé^s Prága HU Panská uíice évre 76. havonta 26 Kt; külföldre évente 450, A SZlúVeUSZkOl ŐS niSZlTlSZkOl ellenZekl püTÍOk JL emelet - Telefoni 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& nfiiltlkfll Ti itt mi fim fi _ UL> Párnáké a He© 12. US emelet. H képes melléklettel havonként 2^0 Ké-val több FöSZetáesUlő; pOllllKŰl napilapja felelői verten®* Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 K& vasárnap 2.—K& DSURANH LÁSZLÓ FORQACh 6EZA «£SK@©íf?Te!M> HIRLftP. PRHHN A magyar kormány a királykérdésben változatlanul az 1920. évi I. törvénycikk alapján áll A külföldről származó puccshirek újabb erélyes cáfolata — Apponyi felhívása Budapest lakosságához

Next

/
Thumbnails
Contents