Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-18 / 263. (2484.) szám
VKAUAi-Z v IAOYAR-HIRIiAP 1®80 november l^kedd. Hat év alatt mindössze 4196 magyar nemzetiségű szerzett csehszlovák állampolgárságot nátusban elég rövid less, alig egy hétig fog tar- tani. bon a föllendülésben a szlovensaikói magyarság is részesedik. <— Mit szól a prágai ifjúságihoz, akikkel órákat töltött együtt? — Feledhetetlen élményein volt a tegnapi délután, amit a prágai magyar diákokkal és diáklányokkal töltöttem baráti diskurálások j között. Borzasztóan izgató és érdekes nekem, hogy ezek a íiuk és leányok, akiknek nagyrésze csehszlovák gimnáziumokban végzett, izzó magyar lelkesedéssel és szociális érzékkel nézik az életet, a gazdasági problémákat, a kulturális dolgokat és a nemzetiségi kérdéseket. Én otthon példaképül ’ fogom őket állítani a mi fiatalságunk elé, hogy hogyan kell már ebben az ifjú korban is szembenézni az élettel és annak problémáit gyökérig kivizsgálni. Ebből a szempontból különösen örültem idejövetelemnek. — Hogy is szánta rá magát, hogy ilyen hirtelen fellátogasson Prágába? — Félig meddig véletlen volt az idejövetelem. Pozsonyban volt egy felolvasásom s az előadás előtt egy órával kaptam egy táviratot Prágából, hogy meghív az YMCA, mint nemzetközi ifjúság-nevelő szervezet egy előadás- i ra a magyar akadémikus ifjúság részére, s > jelezték, hogy cseh írók, szerkesztők, kiadók és színigazgatók szeretnének velem ez alkalommal találkozni. Erre megváltoztattam uti- programomat s szívesen és nagy érdeklődéssel jöttem Prágába és örülök, hogy eljöttem, mert úgy hiszem, hogy sok ellentét csak onnan származik, hogy az emberek nem ismerik egymást. Én tehát boldog volnék, ha ezzel az egyszerű vizittel hozzájárulnék ahhoz, hogy a kulturális munka segítségére jöjjön a politikainak. ❖ Móricz Zsigmond, aki ma estig marad Prágában, tegnap délben Masirevich Szilárd meghatalmazott miniszternek, Magyarország prágai követének, ma délben pedig Regmer követség! titkárnak volt ebéden vendége. Móricz Zsigmondot elutazásánál meleg ün- liepiéacrti ;szüi reszesit-eni a prágai magyar kolónia, melynél hivatalosan képviselteti magát a P. M. H. szerkesztősége, az Uj Munka szerkesztősége, a MAKK s a két prágai magyar leányotthon. Prága, november 17. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint 1923-tól 1928-ig összesen negyvenhétezerhárom- százhét külföldi szerzett csehszlovák állampolgárságot. A csehszlovák állam kötelékébe újonnan felvett személyek legmagasabb száma 1923-ban volt és pedig tizenháromezerkétszáztiz és 1924-ben ki- lencezerhatszázharminchét személy. A rákövetkező években az átlagos szám öt-hatezer volt. A csehszlovák állam kötelékéből elbocsátottak száma a fentemlitett hat évben összesen 119.746 volt, vagyis hetvenezerrel több az állampolgárságot szerzettek számánál. Az uj csehszlovák állampolgárok közül nem kevesebb mint 23,257 volt lengyel, 6588 osztrák, 2183 német, 6134 magyar, 543 román, 1001 jugoszláv, 694 szovjetorosz, 567 olasz, 309 amerikai és csupán 317 hontalan. Prága, november 17. A képviselőház ma délután ülést tartott, hogy .a kormánynak alkalma legyen a lakástörvények novellájának benyújtására. Az ülés tárgysorozatán a Lengyelországgal Tes eh en városára vonatkozólag kötött, egyezmény s az Olaszországgal kötött kereskedelmi pót-szerződés szerepeit. a tnu&kagfrogramia Az elnökség diszpozíciói szerint a lakástörvénykomplexumot a bizottságok ezerdán reggelig letárgyalják, úgyhogy szerdám délelőtt, féltiz Szlovenszkón és Ruszinszkóban e hat ér alatt összesen 8893 személy szerzett csehszlovák állampolgárságot, ezek között volt 5045 régi magyar állampolgár, de magyar nemzetiségű csupán 4196. A fenti híradást egy prágai kőnyomatos bél vesszük és alkalomadtán ennél részletesebb statisztikai kimutatást is módunk lesz közölni. De már ebből is kitűnik, hogy 1923-tól 1928-ig sokkal kevesebb személy szerzett Szlovenszkón és Ruszinszkóban állampolgárságot, mint amennyiről több ízben beszámoltak a felelős kormánytényezők. Ez legjobb bizonyítéka annak, hogy az állampolgársági kérdés különösen a magyarság szempontjából még ma is a legkevésbé orvosolt sérelem és ennek rendezését továbbra is sürgetni kell tninden fórumon. órakor kezdődik a plenáris tárgyalás és a törvényjavaslatok fölött a vitát csütörtökön be is fejezik, hogy még aznap a szenátus ki is adhassa őket a megfelelő bizottságoknak. Pénteken, esetleg szombaton is az adójavaslatokat tárgyalja a parlament. a jövő héten pedig megkezdődik a költségvetési vita. A szenátus kívánsága szerint a költségvetésnek legkésőbb december 3-ig a szenátus elé kell kerülnie, eszerint tehát a költségvetési vita a ezeA lakésnovella A kormány által benyújtott lakásnovella magában foglalja valamennyi lakástörvény módosítását és a már ismert rendelkezéseken kiviil még ki kell emelni a következőket: a 130, 200 és 350 százalékos béremelések üzlethelyiségeknél 1931 március el se jé- ' töl léptethet ők életbe. A hatvanezer koronánál magasabb évi jövedelemmel birók lakbérét 1930 december elsejétől kezdve a békebeli lakbérek 350 százalékára lehel felemelni, ha a bérlőnek maximálisan két fiatalkorú gyermeke van, három gyermek esetében csak 325 százalékra éj3 négy vagy több gyermek esetében 300 százalékos emelés engedhető meg. A 45.000 koronás minimális jövedelemmel bíró bérlők lakbérét a békebeli lakbér 250, 225, illetve 200 százalékára lehet felemelni ugyanilyen feltételek mellett 1931 december elsejével. Az állam, tartomány, járás, község, avagy könntélmények, intézetek által bérelt helyiségek lakbére 1931 március elsejével, az alapbér 350 százalékára emelhető fel. Meghosszabbítják .a kéiiyszerkilakoltatás elhalasztására vonatkozó törvény, valamint a rendkívüli lakás- védelmi (közalkalmazottakra vonatkozó) törvény érvényességét is és pedig 1931. november 30-ig, úgyszintén az építkezési mozgalomról szóló törvény érvényét is meghosszabbítják avval a módosítással, hogy állami garanciát kaphatnak olyau építkezések, amelyeket legkésőbb 1932 december 31-ig befejeznek. Az állami garancia összegét 350 millió koronáról 650 millió koronára emelik fel. Valamennyi törvény december elsején lép életbe. Az ülés A képviselőház mai ülését délután négy órakor nyitotta meg Malypetr elnök és az előadók ismertették a két nemzetközi egyezményt. Ezután megindult a vita a két egyezmény felett, amelyhez két szónok jelentkezett. Azután néhány mentelmi ügyet is tárgyaltak. Lapzártakor az ülést tart. A plenáris ülés után azonnal össze fog ülni a szociálpolitikai bizottság, hogy a lakásjavaslatot tárgyalja. A kormány benyújtotta a parlamentnek i lakóvédeimi novellát A lövő héten kezdi e! a képviselőház plénuma a köttégvetés tárgyalását Kordács prágai érsek ulabb nyilatkozata a vallásról és a társadalom szociális helyzetéről Félmilliónál is több öt hét alatt a ka a lefoglaltsvindlia Vissza a keresztény házassághoz! — „Ma a materialista bölcselet pogánysága uralkodik" Prága, november 17. Kordács prágai érsek legutóbbi sajtónyilatkozata élénk polémiát idézett eiö a belföldi sajtóban és visszhangra talált a külföldön is. Az érseket munkások, iparosok és testületek számos helyeslő levéllel keresték föl s ez indította Huspek szerkesztőt arra, hogy újból felkeresse az ősz prágai érseket és megkérdezze véleményét a vallásról és a mai társadalom szociális helyzetéről. Kordács érsek újabb nyilatkozatában elsősorban is rámutat arra, hogy a Bibliát nem nyugatén répái modern filozófusok, hanem a Keleten Írták, ahol a virágos és érzelmes nyelvezet az uralkodó. A bibliában ez a költői forma nemcsak a vallásban, hanem teljesen reális anyagi nemzetgazdasági és szociológiai törvények szövegében is érvényre jut. Az Exodus és Mózes könyvei például szolgál hatnak még a modem szociológiának is. Az Istentől inspirált Mózes és utána Krisztus a legjobb törvényeket adták a világnak. A Teremtő, aki a világra hozta az embert, gondoskodott arról is, hogy léte biztosítva legyen, nemzetgazdasági és szociális alapot adott neki. Az intelligens ember oly nagyszerű és tökéletes gépezetet talált föl, hogy az ember nem verejtékével kénytelen megszerezni kenyerét, de ennek előnyeit osak egyesek élvezik. A munkás, a szegény ember továbbra is izzadjon és rabszolga legyen? Valamilyen kiegyenlítődésnek kell jönnie. És ennek kell, hogy etikai alapja legyen. A régi törvény lehetne a példa. Tudjuk azt, hogy a zsidók minden ötvenedik évet jubileumiként ünnepeltek, fölszabadították a rabszolgákat és elengedték az adós adósságát. Ez a fennálló rend általános rendezése volt, ez olyasfajta igazságos „földreform44 volt. nemzetgazdasági és szociális reform, amely ismét mindent visszaállított eredeti állapotába. És ez a kiegyenlítés csakis bensőséges, Isten igazságéba vetett hitből eredhetett. Amikor azonban a pogányság uralkodott a legridegebb materializmus idejében, amikor aze^n- berck az anyagiassághoz ragaszkodtak, akkor jÖtl ílú • 3riiiztuí mlnhgj égő tiltakozásul :i Vb anion borzasztó uralma ellen. Hová jutót,tűrik kétezer óv, alatt? Szent Pál azt mondotta, hogy a pogányságnak különös jele az irgalmatlanság. Igen, pogányok élnek a huszadik században Is. Krisztus a rabszolgák közé ment. Tudjuk, hogy az ő idejében egy görögre hat rabszolga jutott. Krisztus azonban nem azért jött, hogy eltéko- zoija a tőkét, hiszen meghivatta magát a gazdag farizeusoktól, résztvett az ő nagy ebédei- ken és bort ivott az 5 pincéjükből is, úgyhogy szemrehányást is tettek neki egyesek. Krisztus hangsúlyozta, hogy a tőke kamatoztassa a munkát és éppen ezért nem félt a gazdagoknak is szemükbe mondani az igazat. Szívtelen gazdag és szegény Lázár — ilyen a mai korszak. Nincsen hit szeretet és irgalom nélkül. Ma a materialista bölcselet pogánysága uralkodik. Ezt látjuk a házasságról való gondolkozásban is. Ha azt kiván.juk, hogy a házasság olyan legyen, amilyennek Krisztus akarta, úgy ezzel még nem vagyunk maradiak, hanem haladást kívánunk. A házasság a nemzet gyökere és a népétet alapja. A házasságról való modern gondolkozás következtében a nemzetek ma erkölcsileg és fizikailag visszaesnek és nemzetünknek csak legnagyobb ellensége tanácsolhatja azt, hogy továbbra is ragaszkodjunk e „reformokéhoz. Ha ezt folytatják, teljesein összeomlik nemzetünk. A kereszténység megőrzi a régi egészséges tradiciót. A kereszténység volt az, amely a görög—római korszakban megsemmisítette az erkölcstelen uralmat és megmentette a barbárok elől mindazt a szépet éö tökéleteset, amit ez a korszak nyújtott. Egy francia tudós, aki nem volt barátja az egyháznak, kénytelen volt maga is beismerni, hogy az egész világkultúra az V. századtól a XVI. századig a keresztény erkölcsön és hiten nyugszik. A modern filozófusok megfeledkeztek erről. Ma nem hisznek Istenben, a minden látható és láthatatlan tereintőjébeu és a haladást szolgáló gondolatok inspirátorában. Ma azt hirdetik, hogy az intelligencia és a gondolat az anyag" terméke. Vagy hiszek Istenben és törvényei szerint rendezkedem be, avagy nem hiszek, s akkor minden badarság. Kitünően ^üvegezte ezt meg Szent Bernét, aki azt mondotta: „Aut fallitur Christufi, aut fallitur mundus“. ...„Vagy Krisztus tóv ed, vagy a világ téved!44 Két urat szolgálni nem leheti 1 Naponta átlag 500 koronát nyelt el egy játékgép Kassa, november 17. (Kassai szerkesztőségünktől.) A P. M. H. cikkei, melyekben a lefoglalt automaták ügyével foglalkoztunk, általános megelégedést váltottak ki a közvéleményben, amely ezek után tisztán látja, hogy ezek az automaták a világ egyik leghatalmasabb svindlije voltak és tisztán a játékszenvedélytől elvakitott emberek kifosztására volt alapitva működésűk. Ugyancsak nagy megnyugvással vette tudomásul a közvélemény a hatóságok erélyes közbelépését, amellyel még idejében elejét vették annak, hogy ezek a svindligépek még nagyobb pusztítást vigyenek, véghez a szegény emberek j pénzében. j Hogy ez a pusztítás eddig is mekkora károkat okozott, azt számadatokkal tudjuk igazolni, olyan horribilis számat) a tokkal, melyek az első látásra szinte hihetetleneknek tetszenek. Csak Kassát vesszük alapul, ahol a különböző kávéházakban és éttermekben 27 gépet állítottak föl, ezek között volt olyan kávéház is, ahol három automata „működött44 hatalmas forgalommal. Az egyre szaporodó veszteségek még jobban fokozták az emberek játékszenvedélyét, úgyhogy egy-egy automata napi átlagos forgalmát 500 koronára tehetjük. Ez a forgalom annyit jelent, hogy 500 koronát hajigáltak bele ezekbe az éhes masinákba, de a pénzből alig-alig kaptak vissza valamit. Ez egy automatánál havi 15.000, a 27 automatánál pedig 405.000 korona bevételt jelentett havonta, mivel pedig ezek a svindligépek több, mint öt hétig „működtek44 Kassán, tehát egy félmillió koronánál is nagyobb összeget loptak ki a kassaiak zsebéből. Elképzelhető ezek szerint, hogy mennyit tett volna ki ez a nyilt fosztogatás, ha a gépeket egy évig hagyják „működni44. Azt hisszük, hogy a kassaiak szegényebbek lettek volna 6— 7 millióval, az automaták tulajdonosai és bérlői pedig nagyokat nevethettek volna az emberek butaságán és vakságán, amely minden erőlködés nélkül ilyen busás jövedelemhez juttatta őket. Ezt a számítást egész Szlovenszkóra vonatkoztatva, ahol a 170 engedélyezett svindiiautomata mellett még sok száz becsempészett gép is „működött44 engedély nélkült egészen fantasztikus összegeket kapnánk, amikhez a svindliautomaták révén jutottak volna a furfangos tulajdonosok. Természetes, hogy ezekből a hatalmas összegekből a kávésok és étteremtuJajdonasok is percentuális részesedést kaptak, ezért őket is súlyosan érintette az automaták elkobzása, amely a busás jövedelem elvesztése mellett még kávéházi forgalmukat is csökkentette. 800 millió dollárt költ el egy évben Amerika Európában Az ameriilcaa idegenforgalmi statisztika szerűit az elmük szezónban lényegesen csökkent az Amerikából Európába irányuló forgalomban az I. é# II. osztályú hajóutosok száma. Az I. osztályban 10.000 emberrel kevesebb ember utazott mint azelőtt, százalékban kifejezve a® I. és II. osztályúi utasok száma 18 percent tel csökkent. Csupá n a III. osztályú utasok száma emelkedett. Az európai idegenforgalomnak 20 millió dollárral jutott, kevesebb, mint a megelőző szezónban. Az amerikai forgalomból egyébként Európa nyugati államai 68 százalékot, kaptak. 5% jutott a keleti országoknak. 4% Dél-Amerikának és Mexikónak, 2% a távol Keletnek, a forgalom többi része s®étforgácso lódott. Amerikai statisztika szerint 1929-ben egy- mAHíárd dollárt költöttek el az ariiierittkiiaJk a külföldön, ebből az összegből 800 millió jutott, Furó- pánaik. Az amerikai dollárok legnagyobb része Franciaországnak jutott, 200 millió dollár 1 hagytak a® amerikaiak Franoi;foi-sááglxin. Angliára jutott 60 millió, Olaszországban 30 millió. Németországban 20 millió és Svájcban 15 miihó dollárt költöttek. Az Egyesült Antantok utazási irodáinak jelein lése szerint — több mint ezer utazási iroda van az Egyesült ÁHanvokbau. 1930-ban Franciam*zúg mintegy 20 percente! veszített az amerikai idegen- forgalomból. Ez az összeg Németország. Svájc, a skandináv és a dunamemti államok lettet oszlott meg. Érdekeseik. Franciaország 1929. évi idegcplorgal ml statisztikán kimutatásai is, ezek szerint az cm Hitelt évben Franciaországban megfordul; T5Ü.3ÖÖ angol, 54S.OOO amerikai és 300.000 idegen a világ többi államából.
