Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-16 / 262. (2483.) szám

MM aeverabor 16, vasárnap. 17 Csallóközből — Aranysziget Hozzászólás Koczor Gyula cikkéhez Irta: VflGBALPARTI Nagyon Mőezerű á» alkatom eezroét ragadott meg ifj. Kocíor Gyula barátom, a magyar nem­zeti párt komáromi kerületének ügyv. elnöke. A Prágai Magyar Hírlapnak, egyik a közel­múltban megjelent számában „Csallóközből — AranyiszigetM cknü cikkében rámutatott Dél- ezlovenezkó azon gazdasági válságára, mely ér­te ée még érni fogja azáltal, hogy a tengeren­túl gazdag éa olcsó gabona,.— különösen búza­termésével versenyt nem képes tartani. Dól- ezlovemzkó adókkal, znunkáebiztositáesal b egyéb szociális terhekkel agyannyomott gazdái már kénytelenek belátni, hogy mindazt, amit ez a vidék csak ráfizetéssel termelhet, más gazda­sági ágakkal kell pótolni. Különösen rámutatott arra a hátrányra, ami DóLszlovenezkóm az ár- mentesitett területeken történik, hogy a vizeik gyors eltávolításával a növénytermelés e fon­tos tényezőjét — ahelyett, hogy azt megfelelő- leg felhasználni törekednének, — mint a mező- gazdaság ellenségét tekintik, s mindenáron sza­badulni kívánnak tőle. Bármennyi hó, eső volt télen, májusban, jú­niusban, júliusban alig van eső nálunk, s a mi talajunk olyan, hogy ha májusban, júniusban kellő meEmyiségfl vii nem áll a növényzet ren­delkezésére, akkoT nincs nem csak gabona-, s igy búzatermés sem, de nincs takarmány, nincs j széna, nincs sarja setn, júliusban, augusztusban kopárok még az alacsonyabban fekvő legelők h i i réteken vörös tüske ée másféle gaz uralkodik a tápláló fű helyett. Nincs eső, nincs tíz, nincs megfelelő vegetációja a növényzet­nek. É& mint vágbalpartf gazda visszaemlékezem non időkre, mikor még a Vág balpartján a Vág n «géo* területet akkor öntötte el, mikor neki jólesett, hozott vizet, hozott termékenyítő isza­pot s mikor a réteket kaszálták, a kaszásnak de­rékon felül ért a rét füve ■ volt olyan rend, hogy szint* domborodott Az igaz, hogy gabona kevés volt és sokszor a levágott gabonák epé­ket ladikon halászták Id az árvízből s nagyon éreztük, hogy még a jóból is megárt a sok. étért óhajtottuk aa ármerrt esi tóét és kiépítettük nagy áldozattal a mai hatalmas töltéseket, nem gondolván arra, hogy eljön az idő, midőn abból Á sok jóból, ami elles védekezünk, sokszor jó polna egy kevés. így történt, hogy végleges gát*£ megépítés* vtáa már később a Vágbalparti ármenieeitő tár­sulat Medhotlcn megalapítója Mezei Gyula Igazgató egyik ármeatceitéei közgyűlésen azon eszmével jött, hogy most már elkészülvén a végleges töltések és a megfelelő szivattyúte­lepek, Itt az ideje, hogy a társulat feladatai közé sorolja aa innen téeitett vágbalparti terü­let öntözésének létesítését is. Az akkori társulat elnöke, Ordódy Pál, kinek emlékköve a lándori szivattyútelep töltésén Lándor pusztához közel őrzi és hirdeti érdemét, a közgyűléssel egye­temben már akkor örömmel üdvözölte a tervet S felkért* Mezed Gyula igazgató főmérnököt, a tervezet elkészítésére. Azóta sok minden s fő­képp a világháború közbejött, aa eszme testet nem öl Ih eteti. A társulat folyton azon dolgozott, hogy min­őén vizet levezethessen, de hogy helyette meg­felelő szükségletet is biztosítson a mezőgazda­ságnak, erre ma sem goodoL Sőt a kormány ál­tal tervbe vett nagyszabású vizi munkálatok sem ölelik fel az öntözés eszméjét, mint ezt az emlitett cikk is érinti. Vártam, hogy e nagy fon­tosságú és jelentőségű cikkben nálam hivatot- tabb tényezők szóljanak előbb, de miután erre eddig hiába vártam e nem akarom, hogy ez az eszme a pusztába elhangzó szó maradjon, a közgazdaság érdekében a Vágbalparti ármente- sitő társulat vevtő férfiaihoz a magam részéről zeiket dolgozzák fel e ne engedtessék meg a folyó vizének fertőzése. A Vág vize különösen kis vízállás mellett ezen gyári szennyeket nem képes hatálytalanná tenni. Itt vannak a töltések mellett sok kilométer­számra az üres anyaggödrök, ezek is berendez- hetők lennének halivásra, amire most már a sza­bályozás folytán nagy szükség lenne, mert a megszaöályozott f oly ónak nincs halivásra való helye. Ezek is fontos közgazdasági kérdések s ezek közé tartozik a Vágnak, ameddig fölfelé lehetséges, hajózhatóvá tétele. Ez mind bele volna kapcsolandó az újonnan tervbe vett ví­zi műszaki munkálatokba. Ha már eltértünk at­tól, hogy a Vág balpaxtját nem a vizelosztás- sal, azaz újabb LefoJyási ágak létesítésével vé­delmezzük, hanem töltési gátrendszerrel, most mikor már megvannak nagy áldozattal a tölté­sek és szivattyútelepek, használjuk fel ezeket nemcsak, a viz levezetés, de az öntözés céljai­ra is. A jelenlegi töltések szolgálnák a Vág vizének duzzasztását, azaz a viz színének emelését, hogy igy még azon magasságban is, ahová az azelőtti árvizek gyakran elöntötték a talajt, le­hetne megfelelő ármedencéket létesíteni s ezek bői az időnkénti szükséges öntözést csatorná­zással eszközölni úgy, hogy a viz tartályául szolgáló magasabb medencékből annyi vizet le­hetne időnként szétosztani, amennyi éppen a szükséges öntözésnek megfelelne. Mióta a töl­tések készen vannak, pontosan meg lehetne ál­lapítani, hogy a Vág medre mennyivel emelke­dett, igy tehát a tíz színe is a meder emelkedé­sével kapcsolatban van. Évről-évre látjuk és tapasztaljuk, hogy a Vág árszine következete­sen emelkedik, igy tehát nem kell attól tartani, hogy a tartályul szolgálandó és épitendő me­dencék legalább a tavaszi árvizek alkalmával annyi vízzel nem volnának beömleszthetők, amennyi a májut\j-juniuei öntözéshez szükséges lenne, de legrosszabb esetben a szükséges víz­mennyiség a Vágból ée Nyitrábói való szivaty- tyuzással is pótolható volna. A szivattyútelepek magas körtöltéssel vannak ellátva, ebből a magasságból még a tartályokul szolgáló medencék is táplálhatók lennének meg­felelő vezetékkel ée nyomással. Szóval, a vág­balparti területet a már létező árvédelmi tölté­sek mellett öntözéssel ig ellátni nem volna kivi­hetetlen és haszontalan munka, sőt nagyon szükséges ée hasznos lenne Esőt nem lehet ak­kor csinálni, mikor legfőbb sürgősség van rá, de öntözni lehetne, akkor és ott, amikor és ahol szükség lenne rá. A vágbalparti ármenieeitő ée bel vízlevezető társulatnak a címe a kelleténél terjedelmesebb, az ármentesités fogalmában már az árvizből származó belső fakadó vizektől való mentesítés is bent foglaltatik, ez felesleges toldalék a cím­ben. Ez a cim: „Vágbalparti ármentesitő társu- lat“ teljesen megfelelő és elégséges. A „belviz- levezető“ toldalékot hagyja ki s ehelyett cél­ja és feladata közé vegye be a „Mezőgazdasági öntözést'1. Mivel ez közhasznú gazdasági ténye­ző lenne, megfelelő állami segélyre is volna ki­látás a vízjogi törvény alapján. Azt hiszem, ezt a kérdést a csallóközi ármen­tesitő társulat is megszivlelés tárgyává fogja tenni és igy a két társulat egyesült erővel in­dulhatna a nagyhasznu ée nagyjelentőségű köz- gazdasági cél ée eszme minél előbbi megvalósí­tására Mielőtt a kérvény a csallóközi és vágbalparti társulatokra vonatkozó njabb ée nagyszabású vizmüszaki tervek végleges megállapításához kezdene, célszerű lenne e felvetett eszmék kül­földi tanulmányozásáról — de sürgősen i— gondoskodni A búza és lisztkeverési térvény végrehajtási rendelete BLAo aa. ]gp sa mw^wsí azon kérelemmel fordulok, ne hagyják az esz­mét kimúlni Különösen időszerűnek látnám a Vágbalparti társulat jelenlegi kormánybiztosá­hoz fordulni azon módon, hogy a vágbalparti érdekeltség hatna oda, hogy a társulat vegye feladatai közé ax ármentesitett területen a le­hető öntözésnek a tervét is és kérje a társu­lat, miszerint a tervbe vett njabb és nagyszabá­sú vizűnunkáiataknál a vágbalparti mezőgazda- sági területek öntözése is vétessék figyelembe és foganatba. A vágbalparti öntözéssel kapcsolatban a hal- itenyéeztóe nálunk elhanyagolt kérdésére is ki lehetne terjeszkedni. A Vág folyóból, Nyitrábói, Zeitvából a rák — lehet mondani — teljesen ki­veszett, a halállomány is kiveszőben van. A vágmenti különféle gyárakból a szennyvizeket a Vágba, Nyitrába eresztik, sokszor midőn ala­csony a Vág vize, az oly fekete vagy vörös, hogy még ivóvíznek sem alkalmas. Ez a szeny- nyes, sokszor mérges gyári csapadék a folyó­ban elpusztítja a halállományt, különösen a to­jásból kikelt apró halakat. A gyárak szennyvi­PrSga, november 16- A bura ée Mezt keve­réséről nóló törvénynek a legközelebbi na­pokban kiadandó végrehajtási rendelete a kővetkező intézkedéseket fogja tartalmazni: Minden malom kütön-külön nyilvántartást kőteles földek telni a bura- ée lisztkészleteiről a pontos kimutatásokat kell vezetnie az őr­lésről. A nyilvántartási könyvek ée kimuta­tások ndjitát már elkészültek. A kimutatá­sok minden hónap 10.-ig a jövedéki eüenör- aőhhraUlboa beterjeezteodők. A bérőrlést végező molnár az őrlés céljá­ból behozott búza és rozs tulajdonosától az őrlendő gabona eredetét igazoló bizonyíté­kot köteles kérői s ezt a bizonyítványt, vagy tanúsítványt egy éven át megőrizni köteles. A molnárok a belföldi és a külföldi eredetű gabonáit elkülönítve kötelesek raktáron tar­tani. Minden malomtulajdonoe a rendelet kihir­detése napján nála elraktározott bel- és külföldi gabonakészlet mennyiségét ax il­letékes pénzügyőrségnek bejelenteni köte­léé. Ez a mennyiség a nyilvántartási könyv első tételeként bejegyzendő. A törvénynek az a kifejezése, hogy „bel­földi forgalomba hozni", az importlisztnek az elvámolást követő időben s csehszlovák terü­leten való tulajdonjogi átruházását jeleuti. Ha az importőr oly vállalat, amely a lisztet maga rendszeresen feldolgozza, úgy „a bel­földi forgalomba hozni" kifejezés a liszt fel­dolgozását jelenti Ha az importőr úgy határoz, hogy a liszt­keverés nem a helyileg illetékes, hanem más pénzügyőrség területén végeztessék, agy a keverési szándék ennek a másik pénzügyőr­ségnek jelentendő. A keverést végző személy a bel- ée külföldi liöztíceverésnek s> műveletéről feljegyzést köteles készíteni. A lisztkeverésnek a Hszte* feldolgozó üze­mekre vonatkozó tilalma nem vonatkozik azokra a malmokra, amelyek a lisztet ma­guk feldolgozzák. Aki külföldi búza- vagy rozsliszttel keres­kedik a raktárában november 26-án 10 mé­termázsát meghaladó külföldi Liazt van, ezt a készletet három napon belül az illetékes pénz­ügyőrségnek jelenteni köteles, Ezt a bejelen­tést azok a malmok is kötelesek megtenni, amelyekben 10 métermázsát meghaladó, kül­földi gabonából készült liszt van. A nyilván­tartási könyvek vezetésére kötelezett szemé­lyek ezeket a mennyiségeket a nyilvántartási könyv elöő tételeként Írják be. 50 kg-ot meghaladó kevertliszt mennyiség csak szilárdan elzárt csomagolással szállít­ható s a csomagoláson feltüntetendő, hogy annak tartalma „ax 1930. évi 154. számú törvény szerint kevert liszt." Oly kevert liszt ©somagálá'sán, illetve záro­lásán, amelyet az idézett törvény 4. paragra­fusának 2. bekezdése szerint kevertek, azt is tel kell tüntetni, hogy a lisztkeverést melyik pénzügyőrségnek jelentették. A gabona és lisztkeverési törvény intézke­déseinek betartását a pénzügyőrségek (finán­cok) ellenőrzik. A keverési • törvény szerint készült nyilvántartások és bejelentések bé­lyeg- és illetékmentesek. A belga kormány is védekezik a tőzsdema- nőverek ellen. Brüsszelből jelentik: A belga kormÁny csakúgy, mint az elmúlt hetekben a francia kormány, szintén kénytelen most már megtorlást és védelmet keresni a tőzsdema­nőverek ellen, amelyek a brüsszeli tőzsdén a legutóbbi időben megfigyelhetők és a belga közönségnek rendkívül nagy károkat okoz­nak. A minisztertanács legutóbbi ülésén meg­bízta a pénzügyi és igazságügyi minisztert, hogy büntető rendelkezéseket javasoljanak amMMBaaaBSSSBaBrea^^ azok ellen, akik a tőzsdén az árfolyamokat mesterségesen leszorítják és ezzel a nemzet vagyonának súlyos károkat okoznak. Ugyan­ezen a minisztertanácson a hadügyminiszter részletesen beszámolt azokról a határmeg- erősitési tervekről, amelyeke1 a hadügymi­nisztérium előkészített és amelyek fedezetére a minisztérium 300 millió frankos hitelt kért a parlamenttől. A gumigyárak zuhanása miatt Szumatrában kiirtják az ültetvényeket. Bataviai jelentések szerint Nyugati Szumatrában a gumiárak zu­hanása miatt a kaucsukültetvényesek el­kezdték az ültetvények kiirtását, hogy helyü­kön fizet termeljenek. Megújítják a vasúti tan fák ed r e im én y eket. A csehszlovák államvasuti igazgatás elhatá­rozta, hogy a gazdasági válság miatt az 1931 évben csaknem kivétel nélkül megadja azokat a fuvardíjkedvezményeket, amelyek 1930-ban hatályosak voltak. Ax orosz szovjet dömpingáron petróleum­mal árasztja el Angliát. Londonból jelentik: A Daily Mail szerint a szovjet — a petró­leumvállalatok egymás közti harcát kihasz­nálva — kétségbeesett dumpingoffenzivát in­dított az angol piac meghódítására. A szov­jet nagymennyiségű petróleumot küld An­gliába, olyan olacsony árakon, hogy azok még a költségeket sem fedezhetik. Ugyanakkor azonban a venezuelai és a romániai petró- leumdumping is súlyosbítja a helyzetet.' Húsz százalékkal csökkentek Franciaor­szágban a vasárak a vaskertell közeli felosz­lása következtében. December végével meg­szűnik a francia nyersvaskartel, miután a vi­lágpiaci nyersvasárak esése következtében a kartelárak további fen tartása lehetetlenné vált. Jövőévi rendelések lekötése érdekében már most megindult az erős verseny az egyes vállalatok között, ami az árak jelentős csök­kenésére vezetett. Jövőóvi szállításra az üz­letkötések 380—400 frankos tonnánkénti ár­ban történtek, ami az eddigi 490 frankos kar- telárral szemben mintegy húszszázalékos csökkenést jelent. Silány ax idei cukortermés. Ax kiéi előny­telen időjárási viszonyok következményei már az első kampánybónapban mutatkoztak. A történelmi országokban 1 millió 23.403 q- val több répát dolgoztak fel, ennek ellenére 123.409 q^val kisebb a cukortermés, mint a múlt évben. A cukortermelés az egész köz­társaság területén 6,12 százalékkal kisebbe­det!, A belföldi cukorfogyasztás 322.629 q, tehát 5-9 százalékkal kisebb, mint tavaly volt MegkütönbtisMett vámot alkalmaznak Né­metországban a csemege- ée borsxőUóre. A behozatali vámok kijátszásának leküzdése céljából már eddig is külön elbírálás alá von­ták Németországban az elvámolásnál az im­portált bor- é« csemegeszőllőt, amit azonban eddig könnyen kijátszottak oly módon, hogy csemegesző 1 lőnek deklarálva alacsonyabb vámmal vitték be az országba a borszőllőt és bent az országban préselték a mustot. Az ed­digi állapotot megszünteti az uj bortörvény, amely szigorúan megtiltja a borszőllőnek cse­megesző Hők ént való vám deklarálását Németországban két hét alatt csaknem 100.000 fővel gyarapodott a munkanélküliek száma. Hivatalosan közük, hogy a támogatás­ban részesülő munkanélküliek 3záma októ­ber 31-én két hét alatt 92.000 fővel 2,072.000- re növekedett. Az összes kategóriákat figye- Lembevéve, a munkanélküliek száma kerek 3.250.000 főre rúgott. Ax 1929. évi idegenforgalom aktívuma 100 millió. Az állami statisztikai hivatal pontos kimutatásokat készített az 1925—1929. évi idegenforgalomról, különösen arról, hogy csehszlovák állampolgárok mennyi pénzt köl­tenek a külföldön (passzívum) s az idege­nek mennyi pénzt hagynak a csehszlovákiai fürdőkben (aktívum). Az 1925. évben 280, 1926-ban 239 millió K-val passzív volt az ide­genforgalom mérlege, vagyis ilyen összeggel többet költöttek a csehszlovák állampolgárok a külföldön, mint a külföldiek Csehszlová­kiában. Az 1927 és 1928 évben az idegenfor­galom azonban már 70 millióval s 1929-ben teljes 100 millióval aktív volt. Az idegenfor­galomból származó bruttó bevétel az 1925 évi 570 millióról 1929-ben 810 millióra emelke­dett, mig a külföldre kivitt összegek 850 mil­lióról 710 millióra csökkentek. A drogériák kereskedelmi jogosítványa. A kereskedelemügyi minisztériumban teg­nap értekezletet tartottak a drogériatulajdo­nosok árusítási jogosítványának a terjedelmé­ről Az értekezlet nagyon rövid volt, mert a drogér iások bejelentették, hogy az általuk árulható cikkek jegyzékeit egyáltalán nem fogadhatják el. A drogisták azt követelik, hogy a minisztérium nagyobb figyelmet szen­teljen ügyeiknek és hogy törvénnyel rendez­ze helyzetüket. A nyugati államok törvényho­zása sokkal liberálisabb a drogistákkal szem­ben s a gazdasági viszonyok megkövetelik azt, hogy Csehszlovákiában is radikálisan megváltozzék a helyzet. A csehszlovákiai dro­gisták követelései távolállanak ax angol, francia, svájci drogisták helyzetétől, éppen ezért vonakodás nélkül teljesitendők. Leszállítják a szappan árát. A nyersáru árának újabb emelkedése ellenére elhatároz­ták a csehszlovák szappangyárosok, hogy de­cember elsejével 5 százalékkal leszállítják a szappan árát. Hasonlóan jár el a csehszlovák parkettgyárak szövetsége is, amely eridén már 15 százalékkal szállítja le készítménye­inek árát. 0HAPAG DÉLAMERIKAI szolgalat; ARGENTINJÁBA, URUGUAYIVÁ. BRAZILJÁRA, BADEN, BAYERN, WUKTTEMBCRG gfeMők és az új „Középosztály u“ hajók* „GENERAL 050RIO* ^ v. „GENERAL SAN MARTOT „GENERAL ART1GA5* DIhom WlMMHkfts Is a Uiiitr((ll ti aj il as íj {“nV ataaokaak n*r» átüt a- ) l j zÁat, a legnagyobb bi*- / \ Ifi \ tonaáget, valamint ké- j ' nyeimaa bereadendst 1 V NA v' P^djtaaah ai^tgaadamk­csehszlovák vezérképviselete PRAGA ti., Hybemská 10.

Next

/
Thumbnails
Contents