Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-15 / 261. (2482.) szám
á mwmimMéhMm t?ta? 8. Veiánr Aladár Munkács, november 14. A nepezámlálóbiztűö nem mumus, neon adó- végrehajtó, nem detektív, nem is kortes. Nem jár társzekérrel, nem nézi meg senki zsebét, nem hányja ki és fel senki szekrényét, nem tart ház* kutatást, nem visz el a háztól semmit, amit nem hozott magával (mint mindezt a végrehajtók szokták), nem hoz a házhoz sem fizetési parancsot, sem idézést, arra sem kiváncsi, hogy énekeltem-e valaha a kártyaszámu bakát. A nép- számlálóbiztos intelligens ember, kinek megvan a maga rendes foglalkozása, ki rendszerint nem örül annak, hogy egy pár napra fel kell állnia íróasztalától, katedrájától és a cigányputritól a mara-clákbirtokos kastélyáig, a város végétől a luxus szállodáig végig köteles járni minden házat s lakást (anélkül, hogy szándéka lett volna a vizitelés) és minden ismerőst g ismeretlent meg kell kérdeznie afelől, amire a népszámlálás nagy ivének huszonhárom kérdése kiváncsi, A népszámlálóbiztoeok legtöbbjét a nem nagy helyeken a legtöbben ismerjük. Közülünk való. vagy közöttünk hosszabb idő óta élő komoly emberek, akik a köz érdekében nagy ég terhes munkát fognak végezni — igen kevés napidij ellenében. Hónuk alatt egy nagy iratcsomó, vagy kezükben irattáska lesz, mikor december elsején munkájukat megkezdik, hogy 3—4 napig koptassák cipőjüket, torkukat, tollat fogó uj- jaikat. Bekopogtatnak és bemennek minden házba, lakásba. Köszönni fognak (ki hogy tud közülük, azon a nyelven, vagy úgy, amilyen nemzetiségűnek taksálja az illető ház, lakás lakóit.) Köszöntésükre köszöntés legyen a válasz (még pedig lehetőleg magyarul, hogy rögtön lásnák, kihez vitte őket ütjük). Aztán asztalt keresnek, melyre kiterítik iratpaksamétájukat, majd előveszik tintával telt töltőtollukat (készítsünk azért nekik tintát, s itatóspapírt is). Mikor ezek az előkészületek megtörténtek, akkor aztán telepedjen le az asztal ég a népszámlálóbiztos mellé a család feje (legjobb, ha ő maga van s lehet otthon a népszámlálóbiztos fogadására) és feleljen azokra a kérdésekre, melyeket az öeszeiró- ivet nézve intéz hozzá a népszámlálóbíztos. A népszámlálóbiztosnak legyünk segítségére. Mindenki kéóziiljön megfelelésére a következő kérdéseknek: hogy hívják, hány éves, mi a foglalkozása, mi a vallása, hol lakik állandóan, mi az anyanyelve: tehát milyen a nemzetisége, milyen állampolgár (ez a legnehezebb kérdés, illetve erre a felelet sokaknak), stb ég mindezeket a kérdéseket tudja majd (velelakó) feleségéről, gyermekeiről, ha nincsenek otthon; a ház-lakás többi lakójáról is. Úgy üljümk-1 együnk a népszámlálóbiztos mellett, hogy láthassuk, mit ir, — azt irja-e be, amit diktálunk neki, — jól nézzük meg, hogy a nemzetiség („anyanyelv") rubrikájába a neki bediktált .,ma<Tar"-t írja be s igazítsuk ki szép szóval. ha megtóvedme tolla. Felesleges kérdésekkel, beszélgetéssel ne terheljük. ne idegesítsük a nehéz munkájától amúgy is könnyen idegessé válható népszámlá- lóbiztost és ne nehezítse meg munkáját senki azzal se, hogy ne tudjon feleletet adni a kérdésekre. vagy hogy minden kérdés után negyedórákig ■celljen magyaráznia a szegény biztosnak azt, hogy mit is kell válaszolni a feltett kérdésre. Bizony, ha egyeseknek kellemetlen lesz is, mégis minden hölgynek is pontos életszámait kell majd bediktálnunk, de indiszkréciótól ne féljen azért senki, mert a népszámláló diszkrét ember, azt, amit hall s ir, senkinek sem beszélheti ki, lévén a titoktartás minden vonatkozásban eskü alatti kötelezettsége. Ha a kérdésekre könnyű és pontos a válasz, akkor egy-egy helyen gyorsan fogja elvégezni dolgát a biztos, ki amúgy is szívesen siet tovább, hogy mielőbb letudja a rábizottakat. A népszámlálóbíztos kérdez, de nem vallat, — a népszámlálóbíztos beszél, de nem korteskedik. Éppen ezért felesleges is, hogy mestér legyen a rábeszélésben, vagy hogy jó kortes legyem A Párls, november 14. A francia kamara tegnapi ülésén Rriand külügyminiszter nagy beszédet mondott a külpolitikai helyzetről és egyúttal leszámolt kritikusaival .is. Különösen a jobboldal képviselőit támadta meg s igyekezett bizonyítani, hogy Franciaországnak az- utóbbi hetek csalódásai után is követnie kell a külpolitika eddigi irányát, mert csak a Németországgal való megegyezés politikája biztosíthatja Európának és a világnak a békéi Megállapította, hogy ha ma a két nemzet közötti bizalom megingott, akkor a német pártok túlkapásain kívül bizonyos 'francia pártokat is felelősség terheli ebben az ügyben. Bri- and úgy vélte, hogy az utóbbi hónapok engedékenysége után Németország hálás lesz Franciaországnak, de a hála elmaradt. A külügyminiszter ezután a népszövetségi paktum 19. pontjával, azaz a reviziő kérdésével, foglalkozik és tiltakozott a „kútmérgező" politika ellen, amely mindenáron föl akarja borítani a meglévő rendet. Véleménye szerint Németország nacionalista beállítottsága a gazdasági nehézségek következménye. A birodalomban 3 és fél millió munkanélküli van s ez a tömeg könnyen a demagóg izgatás zsákmányává válik. Különben is sok millió német van még, aki nem azonosítja magát a szélsőségekkel és békét akar Franciaországai. A párisi kormány csupán a berlini kormány hivatalos politikáját veheti figyelembe s nem törődhetik a sajtó izgatásaival. Ha a kamara nem hajlandó á külügyminiszter politikáját követni, buktassa őt meg, de szüntesse be az állandó gyanúsításokat és piszkálásokat, mert ezzel nem segít, az ország ügyének. Ha a provokációk teljesen nyíltakká váltak a külügyminiszter ellen, miért nem lőnek valódi golyókkal már reá? A külügyminiszter beszédét a középpártok és a baloldal lelkesen megtapsolták. Rriand beszéde két óra hosszat tartott Az éjszakai vita Páris, november 14. A kamara ma reggel négy óra után befejezte nagy külpolitikai vitáját és 323 szavazattal 27Ö ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. A bizalmi indítványt a radikális baloldal egyik képviselője tette és azzal indokolta meg, hogy a kormány a múltban teljesítette kötelességét és a, nép a jövőben tőle várja a szerződések íiszí eleiben tartását, a nemzet biztonságát és a béke meg- szervezését,,, A kamai A éjjeli ülése Grumbaeb ssoda,- lista képviselő beszédével kezdődött, aki azt követelte a kormánytól, hogy ragadja meg az inlciativát a békepolitika válás- mennyi fontos kérdésében, igy a lefegyverzésben és a határok revíziójában. A szocialista párt tudatában van annak, hogy mit jelent a fasiszta hullám Néraek országban, de a birodalmi választások eredménye még kellemetlenebb lett; volna. ha Franciaország előzőleg ki nem üriti a Rajnavidéket Franciaország kötelessége, hogy megsegítse Németországot a gazdasági krízis leküzdésében, mert egyedül ez tehető felelőssé a szélsőséges nacionalizmus hipertróf iájáért. Németországban nyolc millió szociáldemokrata választó van, akj kitart a Franciaországgal való barátság mellett s arról sem szabad megfeledkezni. hogy a közelmúltban a szociáldemokraták voltak, akik Ausztriában megtörték a fasiszta hullámot, Grumbaeih képviselő beszéde után Taráién miniszterelnök emelkedett szólásra j s megtartotta napok óta várt jelentős be-j szódét. Mindenekelőtt tiltakozott az ellen, j hogy állandóan szembe akarják helyezni j Briand-nal és a külügyminisztert bizo-1 nyos körök a kormányban izolálni akarják. Briand helyzete nehéz, mert egyrészt a jobboldal törekszik elszigetelésére, másrészt a baloldal is, amely zokon veszi tőle, i hogy Tardieu kormányában ül, Ennek a í visszás helyzetnek végre meg kell szün- j nie. Taráién tizenkét év óta dolgozik j együtt Briand-nal és ha előbb nem is azonosította magát politikájával, most évek óta minden tekintetben szolidárig vele. A1 Briand-Tardieu-affér híreszteléseinek egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Franciaország külpolitikájának két sarkalatos pontja van — folytatta Tardieu —, & loearnói szerződés és a hágai megáilapo* dás, amely szabályozza a jóvátételek és a szankciók problémáját. A Rajnavidéket a hágai döntés alapján ürítették ki s annakidején & kiürítést a parlament valameny-’ nyi pártja egységesen helyeselte. A uiR niszter elnök ezután a német választások eredményével foglalkozik. A Hitler-párt megerősödését ő sem tartja jelentős dolognak és a kampóskeresztesek első fellé- péséröl Ironikusan megjegyezte, hogy a nacionalista képviselők, akik » birodalmi gyűlés első ülésére egyenruhát -öltöttek, azóta régen ismét fölvették civilruhájm kát. Tardieu ezután áttért a revíziós kampány problémájára. Elismerte, hogy a népszövetségi paktum 19. pontja lehetővé teszi a kereszíiüvihetetlenné vált szerződések revízióját, de mivé' a revízió csak egyhangúan történhetik meg, Franciaországot a kérdés nem érdekli. A német revíziós kampány alapvető tévedésen alapszik, A háború utáni idők bajait a Itatás rok megváltoztatásával nem lehet kiküszöbölni. A revízió háborút és forradalmat jelent, Poincaré szava .szerint a béke „állandó ujjáalkotás". Németország azonban nem így gondolja s véleménye szerint a béke „állandó revízió". A lefegyverzés problémájáról Taráién ugyanilyen határozottan nyilatkozott. Németország téved, ha az egyforma jog alapján valamennyi nép lefegyverzését kén. Ez az egyforma jog nem létezik. A Versailles! békeszerződés csupán a volt ellenséges hatalmak lefegyverzési kötelezettségeiről rábeszélés vagy ági tál ás nem eszköze, bem előírása munkavégzésének (nem is beszélve kapa- citálásról vagy éppen terrorizálásról). A népszámlálóbiztosnak csak ott kell majd hosszasabban időznie s beszélnie, ahol az összeiróiv általa élőszóval feltett kérdéseire, melyekre neki „muszáj" írásos választ adnia, a megszánd ál t- tól nem kap elfogadható feleletet, vagy legfeljebb még ott, ahol — mondjuk — egy nem ba- baareu hölgy huszóven alulinak szeretné magát beíratni, vagy ott, ahol — föltéve, hogy ilyen is lehet — egy olyan cseh vagy szlovák lakik, aki magyarul ugyan nem tud és vallása sem zsidó, mégis csupa irántunk való szimpátiából nemzetiségre magyarnak, vallását zsidónak akarná bediktálni s beíratni. Ilyen helyen persze aztán beszédbe kell majd kezdeni a népszámlálóbiztosnak, hogy az illetőt elhatározása lehetetlenségéről meggyőzze. Más esetben azonban nincs szükség a népszámlálóbiztos rábeszélő tehetségére s azt alkalmaznia nem is szabad. Nem hisszük, hogy akadjon majd egy-egy (választás hiányában a népszámlálással kapcso latban agitálni akaró) kortee-népszámlálóbiztoe, de ha mégis véletlenül lenne majd rosszul értelmezeti köteleeeégérzetü avagy nagy-bestédre hajlamos népszámlálóbíztos, aki arra is képesnek érzi magát (s hogy képességét kipróbálja, meg is kísérli) hogy például e sorok íróját rábeszélje arra, hogy ne magyarnak, hanem például j ukránnak írassa be magát, annak mondjuk meg szépen s udvariasan, hogy kár a szóért, s torkáért, ne vesztegesse idejét, ne hosszabbítsa munkáját, elég hosszú az úgyis. De nem hihető, hogy találtasson majd olyan népszámlálóbíztos, ki például egy zsidó vallásu, de magyar anyanyelvű megszámláltál, ki magát anyanyelve alapján a kormányrendeletnek megfelelően, magyarnak mondja, arra igyekezne kapacitálni, hogy ne diktálja s írassa be magát annak. (Ennyire talán még az első nap buzgósá- ga sem fog áthatni egyetlen népszó,mlálóbiztost sem). Ez a kapacitálás, erőszakoskodás ki sem fizetné magát a népszámlálóbíztos részére. A kormányzatnak ugyanig kellemetlen volna, ha egy-egy népszámlálóbiztos túlkapása, egyéni akciója, terrorja e törvényellenes megbotránkoztató eljárása miatt majd a panaszok alapján a külföld rossz vélemnéyt alkotna az internacio- nális jellegű és formájú népszámlálással kapcsolatban az itteni konszolidációról s annak közegeiről, vagy ha a kormányt ilyen dolgok miatt támadás érné. De megjárná az ilyen népszámlálóbiztos! Szegény azt hinné, hogy a kormánynak szívességet akarva tenni, majd elismerésben részesül, kitüntetést- kap, ezzel szemben megtörténhetik vele, hogy áldozat lesz s elismerés s előléptetés helyett, mert a kormányzatot bla- málja a nagyvilág előtt (azzal, hogy politizál vagy nemzeti elfogultságot visz a száraz statisztikába), nyugdíjazást, vagy elbocsátási, kap — rendes hivatalában. Nem mumus, nem adóvégrehajtó, nem detektív, nem is kortes a népszámlálóbiztos. Ezért fogadjuk szívesen. Segítsük elő munkájában, hogy az összeiróivet minél előbb kitölthesse, aztán összecsomagolhassa és küldhesse (anélkül, hogy az abba való betekinti!'..-főssel bárki kíváncsisága is kielégíthető lenne), nagy pecsétekkel lezárva Prágába, a központi statisztikai hivatalba, hogy ott- azokból az általános adatokat s összegezést feldolgozhassák, hogy olt örö1': időkre elhelyeztessenek s eltemettessenek a padláson vagy pincében s esetleg majd egy pár száz esztendő múlva azt a cél szolgálják, hogy déd- és ükunokáink, ha illetőségüket keresni fogják, talán majd ott találjanak a már elpo.t- ladt sírköveink helyett valami adatok ik Ma? Mámnak na o talál ggjféWjk a OL é»f. 261. (2482) srfm « SSOHIbat - 1930 november 15 TO-- ne r i m-.r - .va» Előfizetési árs évente 3öO„ félévre 130, negyed* A »• nnrirth Szerkesztőség Prága k Pu nsk* uisce ig évre 76. havonta 26 Ké; külföldre évente 450, SXL(XÜQTlSZfCÖl 6S JTUSZlflSZKOl BlLCTtZCfCl J}QjCOK ((.emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. ~ ^ _ Oölitíkoí TiííTiltcLTiíO. u / ix **&**■*.*# Prága DL Paraská aücs *2 !?í emelet. A képes melléklettel havonként 2,50 Ké-vaS több FoMetteeSMÍÖ: P° P P FddŐ& MetfaSXtŐ' Telefon 34184 Egyes ssém éra t.2© Kfc vasárnap 2.—Kő. DXURAtW lASMÖ FORŐAUl oESA 8ŰRQŐNVCIM. HÍRLAP, PSflHfl ¥' Tardieu a francia kamarában expozét mondott a német-francia viszony, a revízió és a lefegyverzés kérdéseiről Sriaml védekezik—1 locantéi politikát folytatni keit — 1 revízió Steresitiil- viketetien - I kamara 323:276 arányban bizalmat szavazott i kormánynak
