Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-14 / 260. (2481.) szám

1930 november 14, péntek. 'PRAGAlA\\G^ARHIRLAI> Borzalmas hegyomlási katasztrófa Franciaországban Éjszakai kő- és iötdíavina temette maga atá a ó-várost Kártyavárakként seperte el a házakat és egész accasorokat romba- döntött a hegycsuszamlás A hatottak száma meghaladja a százai — Tizenkét tűzoltó, öt rendőr és hét orvos is életét vesztette „Üt a végítélet napja“ — sikoltottáhaz álmukból emberek Paris, november 13. Annyi a természeti, közlekedési és egyéb katasztrófa manapság, bogy az újságíró edzett idegekkel veszi fel és veti papírra a jelentéseket, melyeknek min­den betűje szerencsétlen áldozatok vérétől piroslik. A mesterség eltompitja érzékét és érzékenységét a nagy és véres szenzációk iránt s szinte egykedvűen veszi tudomásul, hogy valamelyik amerikai bányában egy-két száz munkást megölt a bányalég. Az ©fajta szerencsétlenségeknél, legyenek azok még olyan pusztító arányúak, valahogy úgy ér?.i az ember, hogy egy kissé fel van készülve reájuk. Bizonyos százalékú kockázatot visel a bányamunkás, de az is, aki vonatra, repülő­gépre, léghajóra ül, vagy mozit látogat. A tegnap éjszaka Lyonban történt katasztrófa azonban még a legedzettebb idegeket is meg­rázza, valami olyan döbbenetes szörnyűség és szivet szorító félelem sokk i rozsa a hírek ol­vastatva az embert. A lyoni föld omlás i katasz­trófában ugyanis nem lehet bekalkulálni a kockázat arányszámát. Egy virágzó városnegyed békés biztonság­ban alvó népét, temette el a megindult hegy földtömegéinek lavinája. Rengeteg em­berélet. ház, állat, vagyon semmisült meg egy pár óra leforgása alatt. Orvul csapott le a halál a mit sem sejtő, nyu­godtan alvó városra és esonttujjai alatt ál­mukból felriadt emberek, nők, gyermekek,ag­gastyánok vívták haláltusájukat . . . Leroskad a védőfal. • • Éjszaka két órakor, amikor Lyon lakói mély álom bari pihen tek, a Hl: .lem domb ferrmzos lejtőjének tá­masztó és védőfala megmozdult. A fal tövében a St. Pothin kórház adminisztrá­ciós épülete áll, melyben a kórház ápolónői laknak. Ezalatt terül el az ó-város, Lyon leg­sűrűbben lakott, legforgalmasabb városnegye­de. Amikor a falban hasadékők keletkeztek, seíikisem járt azon a környéken és így a sze­rencsétlenség előjelét nem is vehette észre senki- Pár pillanattal később már hatalmas hézagok keletkeztek a falban és a lecsúszó földrétegek dinamikus nyomása áttörte a vé­dőfalat, amely nagy robajjal roskadt össze. Megindul a föld... Az esőtől puhára ázott dómbo1 dal felső ré­tegei megszabadulva a védőfaltól 300 méter szélességben és nyolcvan méter mélységben megindult lefelé, mint ahogy az Alpesek világában romboló út­jára indul és feltartózhatatlanul nyomul a völgybe alá a rettegett lavina. Az alvó várost teljesen váratlanul érte a ka­tasztrófa. Az óriási földtömegek útjukban magukkal sodortak és maguk alá temettek mindéül, ami eléjük került. Jön a lavina! Mennydörgésszerű detonáció riasztotta fel a város lakóit, de ekkor már a nyakukban is volt a veszedelem, a földlavina ellenállhatat­lan erővel zúdult alá. Kártyavárként seperte el az elébe került házakat, egész wciákat romhalmazzá változ­tatott és a kora reggeli érákban ez óváros­ban alig akadt ép ház. Amikor az első földcsuszamlás megtörtént, a városban félreverték a harangokat, rendőrség, tűzoltóság és katonaság vonult ki, hogy ment­se a menthetőt. Arra azonban nem számítottak, hogy az első la­vinát újabbak fogják követni s hogy úgyszólván a dombnak a fele válik íe és három irtózatos erejti lavinát görget alá. A földomlás i katasztrófa rettenetes pusztítást oko­zott, amelyet még a délelőtti órákban sem lehetett áttekinteni. Reggelig 75 halottat ástak ki a beomlott házak romjai alól, köztük 12 tűzoltó és rendőr holttes­tét, akiket a második lavina készületlenül talált és már nem volt idejük a menekvésre. Egy fai (szakadt a ezerenosétlen emberekre és az alatt bakák szörnyet. amelyek aláaknázzák a város egy részét. Ezzel magyarázzák azt a jelenséget is, hogy helyen­ként. az óriási földtömegek nyomása alatt a felső földrétegek beszakadtak és a föld színén ha­talmas szakadások képzó'dtek. Az ilyen barlangomlási katasztrófa nem ritka jelenség, de városi településen még nem igen fordult elő. « j A legújabb jelentének szerint a reggeli órák-i bán újból megindult mentés folyamán sikerült húsz embert még élve kihozni a romok alól, d© valamennyien olyan súlyos sérüléseket szen­vedtek, hogy azonnal kórházba kellett őket szál­lítani és félős, hogy közülük is halálos áldozato­kat szed még a katasztrófa. Négy földcsuszamlás Páris, november 13. A földomlási szerencsét­lenség halottainak száma túlhaladja a százat. Harminc tűzoltó és rendőr került életveazede- lembe. Egjf részük meghalt, a többiek sorsa még ismeretlen, de valószínűleg meg van pe­csételve, mert egytől-egyig a romok alatt maradtak. Mint. megállapítást nyert, összesen négy földcsuszamlás történt. Azok a kertek, amelyek a Chemin Neuf felett terültek el, áttörték a védőfalat és iszonyatos robajjal zúdultak alá az alattuk épült házakra. A második csuszamlás két óra 25 perckor, a harmadik 2 óra 50 perckor, a negyedik 4 óra 10 perckor történt, de még azután is le-levágtak kieebb-nag-yobb földtömbök, melyek azonban már nem követelték emberáldozatot. Valószínű, hogy a tartós esőzés folytán felgyűlt talajvíz mosta alá a rétegeket és igy indultak ezek a szilárd sziklatalájról leválva végzetes útjukra. A szetntanuh az átélt szörnyűségekről Három hónappá] ezelőtt már mutatkozott egy előjele a bekövetkezendő végzetes elemi katasztrófának, de akikor ennek nem tulajdo­nítottak jelentőséget. Akkoriban egy gőzhen- ger a Chemin Neuf-ön üzem közben süllyedni kezdett és tengelyéig a földbe süppedt. Már ebből is megállapítható volt, hogy a domb erősen alá van üregesve. De voltak a bekövetkezendő szerencsétlen­ségnek más előjelei is. A veszélyzónában álló kórház falaiban hasadások Lámadtak, úgy­szintén a Ghemiin Neuf közelében álló kolos­tor falaiban is, amire mind a két épületet sürgőisen evakuálták. Az es&jetek Jean Cohmdel villamosvasúti munkás, aki maga is sebesülten fekszik a lyoni kórházban, a következőképpen mondja el az éjszakai „ítéletnapé szörnyű élményeit: — Álmomból egyszerre csak borzalmas mennydörgésszerű robaj riasztott fel. Amint kinyitottam szemeimet, körülnéztem, romok között találtam magam, saját házam romjai között. Pár perc múlva tűzoltók jöttek hozzám, hogy kimentsenek a kövek közül, ele alig láttak munkájukhoz, a föld megrázkódott alattunk, újabb lavina jött, amely betemetett engem és a mentői­met is. Nagynehezen, a magam erejével kászaíbadiul­tam a romok közül és körülnéztem. Amerre csak szemem ellátott, mindenütt csak romhalmazt láttam a házak helyén. Pár lépésnyire egy szakadék tátongott és úgy hiszem, egy pár ház a szakadékban tűnt el. Az uccát hatalmas kőtömegek borították. Fo­kozta a pánikot, hogy a szerencsétlenség időpontjában a villany- müvek felmondták a szolgálatot és az óvá­rosra koromsötétség borult. Az emberek hanyatt-homlok futottak, magúik sem tudták, hová és azt kiabálták: Elérkezett a világ vége! Itt a végítélet napja! Máj? szemtanuk, akiket szintén álmukból rá­zott fel a detonáció, arról adnak számot, hogy a beomló házakból nagyon kevesen tudhat­tak megmenekülni, mert az első lavinahullám után sürii porfelhő borított el mindent, amihez még hozzájá­rult az áthatolhatatlan sötétség is, úgy hogy aki menekülni próbált, mint a vak szalad­gált össze-vissza. Páris, november 13. Lyon uccáin ma reggel óta szakadatlanul vonulnak fel a mentőcsapa- tok, köztük a környező helységek katonai őr­ségei. A rombadőlt városrészt katonai kor­don. veszi körül, amely mögött ?okezer főnyi, tömeg várja a mentési munka eredményeit. A romok alól szórványosan segélykiáltások hallatszanak. A izloveiiízltói utak reménytelen problémája a tartománygyiilés napirendjén Pozsony, november 13. (Pozsonyi szerketsz- Itőógünk telefonjelentése.) Ma délelőtt féd. ti­zenegy órakor nyitotta, meg Országii József alelnök az országos képviselőtestület folytató­lagos ülését, amelynek napirendjén szerepelt a költségvetés országútak-tételének tárgyalá­sa. Az első szónok Zsh'kó dr. szlovák néppárti volt, aki utal arra, hogy az egész költségvetés 66 százalékát teszi ki. az útügyi kölségvetés, amire szükség is van. Sürgeti az utak álla­mosítását. Végül kijelenti, hogy a szlovén- szkói utak rossz állapotáért a régi magyar rezsim felelős. x Fleischmann Gyula dt országos keresztény­szocialista párti sürgeti a vicinális utak javítá­sát. A kezdeményezésnek ezeknek a javítá­sára az országos hivatalból kéll kiindulni,, mert a városok nem képesek részint szakem­berek hiányában, részint anyagi okokból a megfelelő terveket elkészíteni. Ezért azt kí­vánja, hogy a tervek elkészítésére az orszá­gos hivatal a járásoknak adjon pénzbeli elő­legeket, amely jobban fogja ösztönözni a járá­sokat az útjavításokra. Ezután a keletszloven- szkói utak kérdésére tér át és hangsúlyozza, hogy a költségvetés útügyi fejezete Keletszloven­szkót meglehetősen elhanyagolja. Rámutat arra, hogy a nagykaposi járásban az utak járhatatlanak, mocsara?, árvizes vidék van ott és különösen a tavaszi áradások ide­jén teljesen lehetetlen a. közlekedés. Kéri, hogy a most esedékes útügyi programban e járás kérelmét vegyék tekintetbe. A kassai technikai hivatal nagyon kevés részesedést kap a költségvetésből és különösen mostohán bánnak el a Sem se—jászéi útszakasszal. A tervek már néhány óv óta készen vannak, de még három-négy évet kell, úgy látszik, várni, míg ezeket az utakat kijavítják. Indítványoz­za, hogy ezt az útszakaszt legalább javítsák ki addig, amíg a nagy útépítési program él­készül. Sürgeti az aranyidai útnak kiépítését, mert ott állami erdők vannak, ahonnan a fa elszállítása teljesen lehetetlen. A szónok vé­gül javasolja, hogy Szlovenszkón is csináljanak kísérleti útszakaszt, ahol kipróbálják az egyes legmodernebb út­építési szisz témákat. A költségvetést egyéb­ként elfogadja. Drahovszky szociáldemokrata után. aki. a költségvetést elfogadja, Petrásek Ágoston or­szágos keresztiónyszociallsta szólal föl. aki ja­vasolja, hogy az országos hivatal szólítsa fed a járási hivatalokat, hogy minden erő-vei ipar­kodjanak rend.behozni nemcsak a sok helyen már likvidált vicinális utakat, hanem hassa­nak oda, hogy a községek* is jó karban larl- sák községi útjaikat és érvényt szerezzenek annak a rendeletnek, hogy az átmenti fák legalább tizenöt méternyire legyenek egy­mástól. Az utak járhatatlan-ok és uéb. ! egész kis erdő veszi körül a községi utakat. Sok helyen közmunkával igen szép en- »n> íny! le­hetne elérni. A következő szónok Alapy Gyula dr. orszá­gos keresztényszocialistapárti. aki i'übzólalásá bán először Zsirkónak válaszol, aki azt állította, hogy a régi rezsim felelős a mai rossz utakért., mert akkor a főispánok és alispánok csak kor tescélokra építették ki ezeket. Zsirkö képviselőtestületi tag ur megfeledke­zik, vagy pedig nem ismeri az 1890." évi első törvénycikket, amely szerint az útadó az ál­lami adó tiz százalékában volt maximálva. Amit ebből építeni lehetett, az megtörtént. Sokkal súlyosabb felelőség terheli a mai re­zsimet, különösen a volt nagymegyoi közigazgatást, amely Délszlovenszkót teljesen elhanyagolta és ott esztendőkön át sem uj útépítést, de még ja­vítást sem eszközölt. Ezeket tényekkel lehet iga zolni. A dól'Szloven-szkói utak ma- csak mostoha gyermekei SzJovenszkónab. A* Átépítési beruházásokra Fölvett 62.3 mii­5 Romhalmaz — a város helyén A lakosok legtöbbjét a mennydörgéshez hasonlatos detonáció riasztói te fel álmából és jó időbe tejit, míg s kétségbeesetten ide-oda szaladgáló emberek megtudták, hogy tulaj-dónk éppen md történt. Las­san helyreállt a rend és ezernyi ezer ember jelentkezett az alarmirozott helyőrség parancsnokánál azzal, hogy részt kíván venni a mentési munkálatokban. A második lavina lezudiíMsa után azonban a ható­ságok meg sem merték közeliteni a veszélyeztetett városnegyedet, mert attól tartottak, hogy minden percben njabb föld­csuszamlás történhetik. Ezalatt az uccálcon leírhatatlan, jelenetek drámai sorozata játszódott le. Csakhamar kitűnt, hogy a lavinának legalább 70—80 ? alálos áldozata lesz. Ez a vészhir tébolyitóan hatott az uccákon jajon- gó és siránkozó lakosságra. A veszélyeztetett vidékről a nép a St. Jean kated­ráidéba menekült, amely olyan képet nyújtott, mint a világháború idején a menekülők tábora. Az orcákon egészen a reggeli órákig ordítozó, jajongó asszonyok és hálóinghen szaladgáló síró gyermekek kísérteties képet nyújtottak- A St. Jean katedráidéiban nemcsak a baj!oktalanul maradit menekültek kaptak segítséget, hanem oda­vettek a sebesülteket is, akiket az első orvosi se­gítség után továbbszátlitottafc a kórházba. A prefektus életveszedelemben A Rhone-departements prefektusa hajszál hí­ján csaknem életét vesztette a szerencsétlen­ségnél. Autója egy ház fala mellett állott meg és alighogy^a prefektus kiszállt és pár lépést tett ,a fal leomlott és betemette az autót. Ha a prefektus csak pár pillanattal későbben lép ki az autójából, ő is életét veszti, mint ahogy szörnyethalt a soffőr, akinek öaszeronceolt holttestét csak nagynehe- zen tudták kihúzni a mázsás kövek alól. Páris. november 13. Attól tartanaik, hogy a katasztrófának* több. mint 100 halottja van. Leginkább az óváros és lakói sínylették meg a földcsuszamlást, aaneiy két uccát teljesen eltün­tetett a föld színéről. Azt'hiszik, hogy a- katasz- trófába» cserepe rao sióknak as öregeknek, Paris, november 13. Az első földomlás pár perc­cel éjjeli két óra után történt. Reggel hét óráig még többször inagrázkódott a föld és újabb lavina- hullámok csaptak át a városon. Mintha az egész domb megindult volna az óváros - házaira. A Rue Tramassac, amely közvetlenül az összeom­lott hegyi tenrafie aljában húzódik, egyetlen óriásé romhalmaz. A házak sorjában, ahogy álltok, kö­veikre hullottak szét és e romokat köves agyag- massza boritja. 300 méter szélességben a St. Pothin-i kórháztól egészen a Chaonne partjáig csak romokat, kisebb- nagvobb romhalmazokat lát a szem. A mentéid munkásaitokat még az éjszaka besaftnltet- ték, mert mert nem mertek kitenni njhól emberéleteket a meg-meginduló lavináknak. Az első csuszamiliás éjszaka két órakor történd és három óraikor már 3 halott és 6 sebesült került fel­színre a mmtőliegédyisóg serény kieawsminíkéja nyo­mán. Ekkor következett he a második csn számlás, anmlv urában találta a mentéssel fáradozó tűz­oltókat. rendőröket és a vöröskeresztes automo­bilokat is, amelyeket a sebesültek szállítására rendeltek ki. Ez a második lavinahullám olyan váratlanul és olyan vehemens erővel jött, hogy a ni öntésnél foglalatoskodó rendőrök és tűzoltók föld begyökerezett lábbal várták sorsukat és meg sem kísérelték a menekülést. A lavina puszit diám ennek megfelelően leeujtfcóeo óriási vólt. 12 tűzoltó, 4 rendőr, két orvos ós egy rendőrtiszt maradt holtan a második lavina elvonulásának utján. Ez a« újabb szerem*óblonség gyors intéztkedéesre k észtedé a had óságokat, am elyek az egész város­negyedből eítávoddftotitáik a lakosságot és igy várták tobefetíenü] és az elemi erővel szemben elfáedMam. hogy mát honnak e következő órák. Pánikjelenetek A város lakói már az első Földcsuszamlás után ki ugráltak ágyukból A felriasztott emberek bálóköntösben rohantak i« uucára és fejvesztetten tízakidgáitak össze-

Next

/
Thumbnails
Contents