Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-13 / 259. (2480.) szám
6 TMGAíMaG^ARHITUiXP 1930 november 13, csütörtök. JllREK-x. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába. Olaszországba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap*' pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-u. 17 II. (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága U„ Panská uL 12, IH. em, eszközöl. * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69., I. em. Jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovlcs ncca 2. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Metbod-tér 3. — Móricz Zsigmond csütörtökön Possonyba érkezik. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Móricz Zsigmond, az illusztris iró csütörtökön Pozsonyba érkezik, ahol este 8 órakor a Primáspalota tükörtermében a Nemzetközi Kultúrát Terjesztő Egyesület rendezésében előadást tart. — Kossuth Lajos arcképe lesz az uj magyar huszpengős bankjegyeken. Budapesti szerkeszt ősegünk telefonálja: A Magyar Nemzeti Bank 1931 január 2-ával uj huszpengős bankjegyeket bocsát ki. A bankjegy színe zöldesbarna lesz, egyik oldalán Kossuth Lajos arcképe, a másik oldalán pedig a Magyar Nemzeti Bank budapesti szókháza lesz látható. — A magyar igazságügy gyásza. Budapestről jelentik: A magyar bírói kar egyik legrégibb kimagasló tagja, nagyváradi, kibédi és kisasszonyfalvi Istvánífy József ny. kir. kúriai tanácselnök életének 90-ik 'évében hosz- ft-zes szenvedés után meghalt. Nevéhez sok döntvény és elvi jelentőségű határozat fűződik. Tagja volt az Osztrák-Magyar Bank és az osztrák és magyar kormány között felmerült válás kérdésekben ítélkező választott bíróságnak, továbbá a szabadalmi tanácsnak. Egész életét a nemei? puritánság jellemzi, saját erejéből küzdötte fel magát a magas polcra. A Kerepesi úti temető halottásházából a székes: öváros által fölajánlott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. — A prágai MAK szociológiai szemináriumának illése. Kedden este a Magyar Menza helyiségében a prágai MÁK szociológiai ezemináriuiina rendes gyűlést tartott. Horváth Ferenc ifjúságii vezető megnyitó szavai után Mágócsy-Dietz Sándor dr. tartott nagyértékíü előadást, amely a gazdasági élet belső törvényeit tárta fel. Az érdekes tanulmányt a P. M. II. részletesen ismertein! fogja. Mint diákelőadó Csécsi Pál orvostanhallgató egy kelelszfovenszkéi magyar falu szociográfiáját mutatta be, különös tekintettel a társadalmi rétegezödésre. Az előadást a Magyar DiákszenPe fogta közölni. A két előadás után érdekfeezKő és tanulságos vita támadt, amelyben Mágócsy-Dietz Sándor dr. az individualista materializmust, Horváth Ferenc, Dobossy László és Adriányi László pedig a kollektív társadalmi •materializmust tartotta Mvánatesnaik a nemzetvédelem szem pon tjából. A nagyszámú érdeklődő diákközönség elhatározta, hogy hetenként rendez szociológiai szemináriumi gyűlést. A további programon egyrészt a mezőgazdasági és .ipari árak és keresetviszonyok pontos statisztikai megfigyelése, másrészt a kisebbségi magyar falusi viszonyok társadalom tudományi feldolgozása szerepel. Mágócsy- Dietz Sándor dr. előadássorozatot indát .Széchenyi István ismertetésére, amely a többi ezemináiriumólc tagjait is érdekelni lógja. A legközelebbi diák- előadó Horváth Ferenc, aki Bosnyák Bélának 1911- ben Oros községről megjelent szociográfiai mimikáját hasculitja össze az egyetemi hallgatóság ezidei pzlovenszkói és ruszinszkói néptanu'lirnánj'ozáeámk adataival. — Meghalt egy híres magyar pedagógus. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Az országszerte híres I)óczy-leánynevelőintézet mega 1 api tója, Dóczy Imre kiváló pedagógus tegnap 81 éves korában meghalt. Dóczy 1891 óta tagja volt az országos közoktatásügyi tanácsnak éi? pedagógiai működésével kiváló eredményeket ért el. — Iskolaavatás Fürön. Kürtről jelentik: Szép ünnepség keretében adták át a használatnak vasárnap a fü.ri rém. lkat. hívek által két uj tanteremmel bővített római kát. iskolát. Az ünnepi szentmisét, valamint az iskola. felszentelését Ripper István helybeli- plébános segédlete mellett Okánik Lajos dr. pozsonyi kanonok végezte, aki e napon — mint a füri búcsú napján — gyönyörű beszédben emlékezett meg a templom védő- szentiéről, Szent Imre hercegről, az ifjúság példaképéről. A templomot a helybeli, valamint a búcsúra átrándult szomszéd községek lakossága zsúfolásig megtöltötte. A szertartások után az iskolás-gyermekek szavalatai következtek, végezetül pedig Urbán József kántortanitó mondott köszönését Okánik dr. kanonoknak szives megjelenéséért, továbbá a község vezetőségének, valamint a lakosságnak az iskola fejlesztése körül tanúit tett áldozatkóbSiégéérfc, Szomorú lemezetek egy halódó magyar város éleiéből Ipolyság, novemibar 12. Ab ipoiyisági kátváriaihegy mögötti szíkiiaipár- kányzaton á-lloik s az alattam elterülő kóp bámulatos ezópeégóben gyönyörködöm. Habár november van, a hangulat koraőszi: lanyhán úszó fehér szálaik a levegőben, hulló eárgu-Ilt levetek, kelte- mas bágyadt napfény, osond ... A eaikiliQpárkány alatt a ihánee sági „hegyoldal", ahol a legnemesebb gyümölcs: a szőlő terem A tökék kobzottak, üresek, az l6itená)ldás mór a •hordókban érik. Kóstoltuk: kitűnő! ... Lenit a szőlők alján kocsi-uit fehérllk, amely a tesmagé dombnál derékba törik és toron yirámybau a faluba vezet. Ez a szik la párkány ez ipolyeágiak kedvenc kiránduló helye, ahonnan a vidék páratlan panorámáját élvezik. Nem csoda: a kép elragadó. A koo&iutou túl egy óriási kiterjedésű rét smaragdzöld látványa ragadja meg a szemlélőt. Ez a hatalmas zöld tábla a kékeszöld magyar hegyek aljáiig húzódik e Ipolyság, Teernag és Hornt községek háromszögében teljesen eák területet von be bársonyos gyepével. Ezen a bárson ygyepen a tesmagi határból kiindulva a szőke Ipoly szeszélyesen kanyargó vize. mint egy óriási eaiistldgyó húzódik keresztüli, amely talán egész folyásán nem olyan kanyargó, mint ezen a gyönyörű pázsiton. Mintha a folyó is érezué a rét és a vidék páratlan szépségét, mintha nehezen hagyná ©1, ide-oda kanyarog, hol te, hol fél, sokszor merész ívben ugyanarra a helyre vissza, amerre már járt. Hatalmas félszigeteket zár be egy-egy ilyen öleléssel, amelyen viaimada- rok élik paradicsomi életűiket Igaz, ásók a természetrajongó nézi gyönyörködve ezt a szeszélyes kanyargást, mert bizony az. ipoiy- völgyi gazéba nem igen örül ennek. Sőt! Évente milliós kórok okozója ez a sok kanyarulat, mert meglassítja az Ipoly folyását, meggátolja az árvizek gyors lefutását annyira, hogy évente mégy- ötször is kilép a folyó szűk medréből. Egy félnap alatt tengerré változik az egész vidék és sok ezer hold földön végzi pusztító munkáját. Sajnos, az Ipoly határfolyó, így nincs gazdája, tehált szabályozására semmi kilátás. A sdkitapárkány jobboldalán a kálváróahegyet átölelő két kilométer bosszú sűrű háztömeg: Ipolyság. Régi megyeszékhely, hajdan, virágzó város, most: háláira van ítélve és várja sorsát, vájjon beteljesedik-e ? ★ A mai nehéz viszonyok súlyát és a imnidennapi kenyér gondját mindenki saját bőrén órai, s így már szinte közhely ezzel a témával egy napilap hasábjain foglalkozni. Sajnos, Ipolyság és környéke a város lakosságával szemben tanúsított mostoha •bánásmód folytán olyan rendkívüli kedvezőtlen helyzetben van, hogy az országszerte dúló rossz gazdasági viszonyok itt sokkal kataszfcrőíáM&abb méretűek, mint talán 'bárhol másutt. Ha más vidék, más város polgára kesereg is rossz sora felett, valami csekély vigaszt mégis talál abban a reményben', hogy amint országosan enyhül a helyzet, úgy az ő sora is annak arányában javulni fog. Az Ipolysági és az ipolyvölgyi polgárt még ilyen remények sem táplálják, s kétségbeesetten néz a semirai jót, semmi vigasztalót nem ígérő jövő ©lé. Pedig ha mesterségesen meg nem akasztják ennek a városnak a fejlődését., úgy a mai nehéz viszonyokat is sokkal könnyebben lábbűlná át és a lakosság bfeakodóbban. viselné ©1 a válságos idők terheit. * A háború előtti utolsó évtized korszakában műiden törekvés a város és vidék gazdasági és kulturális fejlesztésére irányult. Nagyban elősegii- tette a fejlődés menetét Ipolyság rmdldvűli szerencsés, kedvező föHdirajzi fekvése is. Három országút. ugyanannyi vesutvoimai fut itt össze, imaga a város egy gazdag vidék, az egész Ipolyvölgy minden oldaliról könnyen megközelíthető gazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális gócpontja. Ennek a kedvező fekvésnek köszönhette a város, hogy járási, megyei, törvényszéki, járásbirósági, adóhivatali ée pénzügyi gazgatóeági székhely volt, amely hivatalokat naponta nagyszámú látogató, az ügyes-bajos dolgát járó ember kereste fel, ami óriási mértékben emeli le a város forgalmát, élénkké tette az ipaint, a kereskedelmet, fokozta a vállalkozási kedveit, amiből viszont munkaalkalom és jólét fakadt A város egyre épült lakói polgári jólétnek örvendtek és az állam kitűnő adófizető- polgárságot. talált bennük. * Ezzel szemben mit látunk ma? A legnagyobb szegénységet, a 'legnagyobb nyomort: régi híres iparosok, kereskedők, akik egy ételen át tisztes- elégben, dolgozták, akik becsületes névét szereztek maguknak, egyre-miáera a tönk széliére jutnak és kétségbeesve nézik egy étet szorgalmas munkájának miieden eredményeit összeomlana. A munkanélküliség egyre nő, de nőm csoda, hiszen megszűnt minden vállalkozási kedv, minden tehetőség, nincs munkaalkalom, így megyünk egy borzalmas tél ©lé... Mit vétett ez a város, hogy ennyire büntetik ? Miiért vittek el innen az összes hivatalokat,' miért ily mostoha a bánásmód? Ha idegen, jön a városba és azt hallja, hogy még adóhivatalunk sincs, nem hiszi ed, kétségbe vonja, állításunkat, hogyan: ilyen nagy vidéknek iitit ne lennie adóhivatala? Pedig igy van! Hiába jártak deputációk, a különféle érdekellt- sógek kükülldötteil az egyes minisztériumokban, hiába szerkesztettek különféle memorandumokat n legmagasabb helyekre is, nem használt semmi: ©Tviilitók m összes hwatafWkal és ezzel a várost a pusztulás útjára lökték. MriMk mámbmáf cmk « járt*birónág maradt meg és egy nagyon korlátozott hatáskörű járási expozitura. A munikásbetegBegélyziőpénztár is jogilag már régien Korponán van, hiszen a pecsétjében már évek óta ez áll: „Korponai betegsegélyzőpánztár, Ipolyság 6zékihellly©L“ Ha már készen tett volna Korponán az uj „Munkiáspénztári Palota**, — mert az lesz, a legnagyobb komforttal és fénnyel berendezve, minit ahogy egy szociális intézményhez illik, parkettel és ez ajtókon 30 cm. magas uj ezüst borítással, — úgy már ez az intézmény is rég itthagyta völa a sági kapufánkat. Jövőre készen lesz az uj palota és búcsúzunk ettől a hivatalitól is. Igaz, kevesen fognak sírni... Az intézet széfcbázát az Ipolysági és közel vidéki munkaadók és munkások pénzén kb. nyolc évvel ezelőtt vásárolták. Ebben az időben a pénztár •még nem volt olyan pénzbőségben mint ma, annyira nem, hogy a vételár nagy részét csak úgy tudta a pénztár előteremteni, hogy az Ipolysági munkaadóktól kamatmentes kölcsönt volt kénytelen felvenni így szerelték fel minden kényelemmel és renoválták az épületet. Ez ez épület az orvosi rendelővel együtt közel félmillióba került, amelyhez sem Korpoma, sem annak vidéke egy fülért sem adott. Most elviszik innét Korpomára, holott a kb. 5000 tagot számláló intézmény jóformán kizárólag Ipolyságról és vidékéről nyeri tagjait. Ezekkel nem törődnek; ha valami ügyes bajos dolguk lesz a pénztárban, kénytelenek lesznek egy napi járásnyira elmenni munkahelyükről. A korponai uj palotában hiába fog ragyogni az uj orvosi rendelő, a betegek azt aligha fogják felkeresni ... Az adóhivatal elhelyezésével is igy vagyunk. Hogy mi szükség volt arra, hogy az adóhivatalt innét részben Korponára, részben a csak madárjárta Kékkőbe vigyék, amelynek legközelebbi vasúti állomása a 45 kilométer távolságban fekvő Ipolyság, józan ember ma sem érti. Maguk a korponai adóhatóságok beismerik, hogy forgalmuk nagy részét Ipolyság és vidékéről kapják, sőt ke- reseiti adóban Ipolyság városa egyedül többet fizet, .mint a régi koiponai politikai járás Korpona városával együtt. Ez az egy tény is elegendő ahhoz, hogy kellően indokolja azon törekvést, amely az adóhivaialmiaik Ipolyságra való visszatelepítésére irányuk * Ipolyságnak a járási székhely jellegétől való megfosztása is értheletlenNUgyanaz a logikátlanság, amely az adóhivatal, pénzügyigazgatóság és munkáspénztár elhelyezésénél szinte leveri lábáról e gyakorlati gondolkozásu józan embert, az Ipolyság önálló járás megszüntetésénél is feltűnik. A Balassagyarmattal szemben fekvő Kővár községtől egy 90 kilométer széles területet Ipolysággal együtt a jáirás legészakibb szélién fekvő Korponá- hoz csatoltak, halott Ipolyság központi fekvésénél ■fogva százalékokban ki sem fejezhető mértékben alkalmasabb volna erre a célra. Ez az áthelyezés azt jelenti, hogy, ha valakinek a lég."sekélyebb dolga is van a járási hivataliban, úgy egy teljes napot, vagy hosszabb ügyben másfél napot kénytelen feláldozni munkaidejéből, meri. Korpona másként meg nem járható. Hogy Ipolyságon tényleg nagy szükség van önálló és teljes hatáskörű járás-i hivatal felállítására, ezt a szükségszerűséget a mai belügyminiszter is elismerte, akinek zólyomi zsupánsága alatt hozták meg ezt a nagyzsnpai határozati javaslatot, amely szerint a megyei képviselőtestület szükségesnek tartja, hogy Ipolyságon járási hivatal állíttassák fel, illetve a régi állittassék vissza. Sajnos, ez a határozati javaslat a különböző politikai retorták- ban elsülyedt és mai napig is Korponán maradt a járási székhely. Pedig tavaly a belügyminiszter a nála tisztelgő Ipolysági küldöttségnek határozott Ígéretet, tett. az önálló járás visszaállítására. * Korponát a kormányzat szinte agyondédeigétl. íme egy példa: Ez év tavaszán a pozsonyi vezér- pénzügyiigazgaitőeág felhívta Ipolyságot aura, hogy tegyen ajánlatot a pénzügyi expozitura elhelyezésére, mert kedvező ajánlat esetén Korponáiról Ipolyságra hozzák a pénzügyi expoziturát. A vezérpénzügyiigazgatóság ajánlata úgy Ipolyságon, mint Korponán nagy izgalmat váltott ki. Ipolyságon örültek az emberek, nó, végre talán a jobb belátás uralomra került, Korponán pedig felhördülés támadt, hogyan, a magyar Ipolyság kedvesebb, mint mi vagyunk? Deputációk indultak innét is, onnét is. Végül kisült, hogy ez illetékes uraknak eszük ágában sem volt Ipolyságra helyezni a pénzügyi expoziturát, csupán ezzel a kegyetlen' trükkel a korponai nyulat akarlak kiugratni a bokorból, mondván: ha ti nem építetek az expo- zituránafc megfelelő helyiséget, úgy Ipolyságra megyünk, mert, ott kész helyiségek államaik rendel - •kezésüníkire. És a koiponai nyúl ki is ugrott Korponán, megijeditek Ipolyság kedvező ajánlatától és a veterpénzügyigiazgatóság fenyegetésétől, s megszavazták az uj épület költéseit. Mi pedig, mint akik kötelességüket jól végeztük, (íömcllben álmodhatunk a jobb jövőről. * Több minit egy évtizede tart Ipolyság kálváriája. Minden évben jön egy rémhír; megint elvisznek egy hivatalt. Minden évben szegényebbek leszünk, miden évben kisebbedik a mindennapi kenyerünk. A hivatalok lassan elfogynak, nincs mit elvinni. Az Ipolyságiak önmagukat ironizálva mondják: milyen szerencsénk van, a postaládáinkat nem vihetik Korponára! Szomorú vigasz, akasztófahumor ... Ezt a mostoha bánásmódot ez a város nem érdemelte meg. Lakói békés polgárok, jó adófizetők, fiai elsőrendű katonák és valamennyi lojális állampolgárok. t Még azt nem tehet mond ami, hogy az uj Mekka, Korpona talán kormánypárti mentalitása miatt van benn a mézeskannában. Nem, Korpona a mindenkori kormányoknak a H Unka-párti szavazatok nagy tömegévé] nem okozhat sok örömet. Ezzel szemben a tiszta magyar lakosságú Ipolyságon aránylag elóg sok voksol kap a kormány, mert szép számmá] akadnak mindig naiv lelkek, akik hisznek a kormánypárti ágensek Ígéreteinek, akik választáskor, mint egy régi verkli egv régi dalt daloknak: szavazzatok reánk visszahozzuk a hivatalokat. De mindhiába!... A választás után elhalkulnak az ígéretek, s marad minden a régiben. * Sötét jelen, kétségbeejtő- sivár jövő, lehorgasz- tobt fejek, Ipolyság, anno 1930... Jambrikus István. Felemelik is boüelta érát Hagyarországoa Budapest, november 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelenté se.) Az egységes párt kedd esti értekezletén foglalkozott az agrárblokk kívánságával. Hosszas vita* után, amelyben Bethlen miniszterelnök is résztvett, a párt szótöbbséggel a boletta ellenértékének felemelése mellett foglalt állást. Az emelés nagysága tekintetében a párt a kormánynak teljesen szabad kezet biztosított. — Budapesten Zeilleis-intézetet nyitott Tóth Pál dr. képviselő. Budapesti szerkesztő- génünk telefonálja: Tóth Pál dr. orvos, országgyűlési képviselő ina megnyitotta a Jó- zef-köruton az első magyarországi Zeilieis-in- tézetet, amelynek létesülése elé orvosi körök különféle akadályokat próbáltak gördíteni. Hír szerint az orvos szövet ség tudományos szempontból meg fogja vizsgálni a Zeilleis- féle villamossági gyógymódot. Vidám rovat irwmir,~-"-r,*-'itrr— ....-TT-rrr-*-"-...... ■—r Bir minghamban most zajlott le a világ legizgalmasabb sakkpártija. Két sportember játszotta az ötletes pártit. A sakktábla egy nagy terem kockás linóleummal bevont padlója volt. Az egyes sakkfigurák: palackok voltak, még hozzá igen értékes tartalmú palackok, A parasztokban sör volt, a futárokban sherry. r> *•"'4 burgundi vörös borral voltak tele, a bástyák rajnai borral, a király és a királyné nemes tartalma pedig pezsgő volt. Óriási nézőközönség jelenlétében kezdődött meg ez a „nedves*- sakkpárti. A viadal feltételei igen kemények voltak. Minden játékosnak azonnal meg kellett Innia az általa kiütött bábu tartalmát A világos kezdte. Második lépésnél kiütötte az egyik sötét parasz-i toí megivott egy üveg sört. Nagyon vehemens játékos volt ez, percek alatt három üveg sört ivott, mig a másik csak egyet A párti 15=ik percében lovával sekket adott a sötét királynénak és ugyanez a ló ugyanekkor az egyik futárt is veszélyeztette. A világos játékos tudta, hogy ha a futárt (sherryt) üti ki, megtarthatja lovát, ha viszont a királynét (pezsgőt) veszi el, egyrészt jobb helyzetet ér el, másrészt pezsgőt ihat — viszont utána az ellenfél rögtön leüti az ő lovát (burgundi vörös bor). Rövid habozás után feláldozta a vörös bort a pezsgőért és jóízűen kiitta a királyné tartalmát. Este féltizenegye kor kezdődött a játszma, amely egyre viűaim.ub és tüzesebb hangulatban folytatódott A játékosok éjfél felé kissé bizonytalanul álltak a lábukon és minden sakkhuzást vidám kurjongatással kisértek. Éjfél után egy óra tájban a párti eldöntetlenül véget ért. Addigra a világos megitta az ellenfélnek csaknem valamennyi parasztját, királynéját, egyik futárját, mindkét lovát — tovább nem bírta, szépen elterült a földön és mély álomba merült. A párti tehát eldöntetlenül végződött: a másik fél azonban: aki jobban birta az érdekes játszmát, megnyerte a zsűri által kitűzött 50 font pályadijat. ❖ A newyorki skót az alkoholcsempésztől egy üveg whiskyt vásárolt. Egy barátja meglátja nála az üveget és figyelmezteti: — Az Istenért, ne igyál ebből, hiszen ez methylalkohol, ettől megvakul az ember. Másnap Ismét találkoznak. A barát megkérdezi: — Mit csináltál a methylalkohollal? — Eladtam a nagybátyámnak, aki vak — Bélyeghamisítás miatt letartóztatták Nagyváradon Boros Jenőt, a Nagyváradi Napló egyik tulajdonosát. Nagyváradról jelentik: A Budapesten nemrégiben leleplezett román bélyeghamisítás ügyében a nagyváradi rendőrség ma hajnali három óraikor letartóztatta Boros Jenőt, a Nagyváradi Napló egyik kiadótulajdonosát, továbbá Illyés -K asef nagyváradi és Friedmann Sándor énmiiiháity- falvad kereskedőket. A gyanúsítottak mindegyike állítólag beismerte, hogy Budapesten valóban megkísérelték nagyobb mennyiségű román poetabé’.yo- gek hanta 1 fását. — Zalaegerszegen leégett egy ház és a tűznek három halottja volt. Zalaegerszegről jelentik: Az elmúlt éjszaka kigyulladt Pus Lajos'76 eves földműves lakóháza. Á ház lakói valamennyien aludtak és mikorára a tűzoltók megérkeztek, addig Pus Lajos, leánya, Varga Kálmáimé, valamint unokája már szénné égtek. Pus Lajos feleségét kimentették, do kitört rajta, az elmebaj. A ház egyik lakóját. Morvát Lajost ,,os égé si sebekkel szállították a kórházba, A burzalmas katasztrófát kémény tűz okozta.
