Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-12 / 258. (2479.) szám

lflSO november 12. szerda. n A gabona- és lisztkeverési törvény végrehaj­tási rendeletét a kormány még ezen. a héten 'kiadja. A földművelésügyi minisztérium fölszó­lította a mezőgazdasági és malmi szak érd ekéit-' aógeket, hogy a rendelet tervezetéről haladék­talanul nyilatkozzanak. Az idő rövidsége miatt elmarad a rendelettervezet tárcaközi észrevé­telezési eljárása is. A rendelet kiadása a hét végén várható. Az üvegkivitel rohan tusán hanyatlik. Cseh* Szlovákia üvegkivi telő ez év első hat hónap­jában teljes 124.5 millió koronával esett, vissza a múlt év első felének üvegikivi telével szemben. A legnagyobb visszaesés észlelhető az Amerikába irányuló kivitelnél; ez egyma­gában 70 millióval csökkent. A németországi kivitel 2ti millióval esett vissza. A Magyaror­szág felé irányuló kivitel 7.Ö millióval ki­sebb, mint a múlt év első felében. A legkörelebbi genfi gazdasági konferencia. Páráéból jelentik: A gazdasági akciók egyesítése érdekében a népszövetség által Genfbe összehívott I konferencia november 27-én kezdődik. Addig,} október 27-től, « népsaöveteég gazdasági bízott-j sága értekezik. E bizottság feladata, hogy a nép- J szövetség közgyűlésének határozata értelmében i előkészítse a gazdasági konferenciát, főleg azon-1 bán hogy fölütviasgótja őz egyes kormányok váló-' szál. amelyet azok a márciusban aláirt jegyzék! értelmében szétküldött körlevélre adtak. Az eddig! beérkezett vú! aszókból kitűnik: Németország ált a-j lános vámuniót ajánl és csak abban az esetben, j lia ez keresztülvilietetlen, az .előny-vámok rend­szerét. Ha azonban ez utóbbi sem lenne megváló-j si iható, kontingentális megállapodásokat kíván, valamint kártérítés fejében hasonló ipari meg-; egyezéseket./ A német kormány válaszában bang-l súlyozza a mezőgazdasági termékek eladási szük-l ségességét, s annak megkönnyítését; miáltal az. ipíiriermékek számára is megnyílik az ut. Végül! abból á célból, hogy köuyiisen a nyerganyagkeres-1 kedelmen, azt ajánlja Németország, hegy ezüntes-J - sóg meg a behozatali tilalmakat és a kiviteli vá-j mókát. Ausztria azt ajánlja, hogy 1. Tárgyalások ] jöjjenek létre azon államok között, amelyek még j nem áléandárátották vámrendszerüket és olyan j áHamuík között, amelyek tarifáiis alapon gazdasági j szerződéseket kötöttek. 2. Tárgyalások kezdődje- j nek az európai iparálkönbk és importálliaanok kő-1 zötí. Belgium hajlandó minden olyan . konferencián ‘ részlvenni, amelynek célja, hogy megtalálja azt a módot, amellyel emelni lehetue azon államok vásárlóerejét., amelyék ipartermékeket importál­nák. Ezért az európai piac kiszélesítését kívánja s ■ az árucsere fejlesztését, de nem az áltelános szaka- sók alapján, hanem különös tekintettél az áru természetére. Anglia a vámtarifák fokozatos csök­kentesét ajánlja, ebben az irányban pedig válasza szerint a szövőipar és a gépipar termékeivel lenne érdemes főleg .kísérletezni. Olaszország kijelenti, hogy7 a.. vámtarifák, emelése egyáltalán nem logika a jelenlegi krízisnek, mert ez a tarifaemelés vada­iképpen csak az elégtelen termés következménye. Az olasz tézis szerint elsősorban a termelés javí­tásához keltene hozzákezdem. Olaszország ezért kollektív vámegyezést ajánl, de amellett azt ká- J vánja, hogy az 1930 március havi konvenció értei- j mében a kereskedelmi szerződéseket konszoiiiidálaii i keli. Végül a nyersanyagok jobb kihasználását ajánlja, ami lehetséges volna, ha a termelő álla­mokkal kötött momopól-jeltegü részleges megálla­podások helyébe a fogyasztó államokkal általános szerződések jönnének létre. amelyek munka­erejükkel és szervezeti készségűtekéi gazdag for­rásokat nyújtanak. A fémek rokordáresése. A vasat nem tartalmazó féméit árai az utóbbi időben újból s igen erősen zuhantak. A réz olyan olcsó, maiit 1896 óta soha­sem volt, a cink 1805-ben, az ón 1906-ban s az ólom 1911-ben volt olyan olcsó, amilyen ma. A vö­rösréz ára 1929-ben volt a legmagasabb & akkor 1 tonna ára 98 font, miig ez óv október 2-án 43.5 iont volt. A cink ára 1920-ban volt a legmagasabb e akkor 419.5 fontba került, mig ez év októberének elején 115.75 fontért volt kapható. Az ólom 1920- ban, legjobb konjunktúrája idején 53.25, ez év ok­tóber elején 15.25 fontba került. Az óriási árzuha­nások ellenére az érdekelt üzemek még mindig haszonnal dolgoznak. A fémtermelési ipar az utolsó tíz évben különben nagyon előrehaladt, mert a termelési költségei lényegesen megapadtak. A nagy árzuhanás igen sok kisebb üzemet megölt s a ked­vezőbb viszonyok között dolgozó vállalatok külöu- nye rés égéi ig lassan eltűntek. JUk. MLíSoml pasaeta A nem egyenes adókból eredő állami jövede­lem juliusban. A pénzügyminisztérium kimuta­tása szerint a nem egyenes adókból juliusban, illetve , az év első hét hónapjában a következő összegek folytak be (a zárójelben lévő szám azt mutatja, hogy a mait év megfelelő szakában mennyivel nagyobb, vagy kisebb volt a bevétel): Szeszadó 23.99 (0.34), január—julius 234.90 (—11.2) millió. Cukoradó 56.99 (+7.1), január— július 349.61 (+5.15) millió. Ásványolajadó 3.97 (+L2), január—julius 20.38 (+4.6) millió. Gyu­faadó 1.04, január—julius 7.70 (+02) millió. Pézsgöboradó 0.23 (—0.20), január—julius 2.31 (+0.36) millió. Általános italadó 35.65 (—.9.45), január—julius 219.80 (+12.75) millió. Husadó 8.83 (—0.34), január—julius 76.55 (—1.53) mil­lió. Szénadó 15.40 (—4.5), január—julius 113.95 (—25:22) millió. Vizierőadó 2.25 (+0.6), ja­nuár-—julius 13.52 (+1.4) millió. Fogyasztási adók összesen 156.87 (—6.2), január—julius 1052.12 (—13.26) millió. A forgalmi és fényűzési adó 124.57 millió K-t. 17.13 millióval többet jö- vi delmezett, mint a múlt év júliusában. A ja­nuár—július hónapokban a forgalmi és fény- űzési adó 1.5 millió K-val kevesebbet hozott az előirányzatnál * .......... .....\ tS BJTTXZSaIlf'-TIT WW1PIII' Szénsavas Mésztrágyagyár Igazgatósága, Ciz-Kupeie Szállít szénsavas, nyers mészkőből őrölt, abszolút porfinomságu mész- trágyát, 93-97 70 szénsavas mésztartaiommal. Ara ab Plesivec-Gombaszőg- Bánya, ömlesztve per q 8.— Ke zsákolva „ w 11.— „ Olcsó íuvartételek — Kérjen áraján­latot és használati utasítást. A rimaszombati 1931. évi vásárokat a kö­vetkező napokon tartják meg: országos vá­sárok: január 7, szerda; február 24, kedd; március 27, péntek; május 13, szerda; juliai? 13, hétfő; augusztus 28, péntek; október 20, kedd; november 30, hétfő. — Havi áílatvá sa­rok: január 21, február 11, március 11, ápri­lis 15, május 27, julius 11, juüu? 1, augusz­tus 12, szeptember 9, október 7, november 11 és december 16. A fapiacon uralkodó bizonytalan helyzet redukcióra késztette a Kisszebeni Fakiter­melő Társaságot. Eperjesi tudósítónk jelenti: A fapiacon hónapok óta uralkodó válságos helyzet következtében a napokban oly réimíhi- rek terjedtek el, hogy Sáros legnagyobb ipar­iéi epe, a még talán egyedüli őslakos kézben levő Kisszebeni Fakitermelő Társaság, mely­nek igazgatósága Eperjesen van, beszüntette üzemeit, ami azt jelentené, hogy több mint ezer család vesztené el megélhetését. Az igazgatóságtól nyert információk megcáfolják az elterjedt rémhírek nagyságát, mert csak kisebb redukciót eszközöltetett az igazgató­ság a. tisztviselők sorában, miután a gazda­sági krízis és a fapiacon uralkodó bizonyta­lan helyzet üzemi kiadások redukcióját kö­veteti meg. Ehhez nagyban, hozzájárult aa a körülmény is, hogy a sóvári erdő,hivatal a faeladásoknál mellőzi a helybeli cégeket és így a helyi piacon nem lehet találni elegen­dő .feldolgozandó anyagot, a máshonnan való fuvarozás pedig elviselhetetlenül drága. Az eperjesi, a szepesolaezi és a kisszebeni fü- részté1*-'■en a cég nem szüntette be a munkát. Ez a hír megmy ugtatólag hat az érdekeltekre. A szlovenszkói burgenyaszüret. Az idei szlovéiiszkói burgonyatermés erősen szenve­dett a nyári szárazságok p az őszi esőzések miatt. A szlovenszikói burgouyaszrürel még nem fejeződött be, mert Nyugatezlovenszlgőn az áradások miatt nem lehet dolgozni. Eszak- szlovenszkón az ipari burgonyáért 8—14, a fogyasztási burgonyáért 16—20 koronát fizet­nek. A burgonya minősége a tavalyinál gyen­gébb. Az ipari burgonya keményitőtartalma jelentősen kisebb, átlag 17 százalékos, a ta­valyi 20 százalékkal szemben. Szlovenszkó 17 keményítőgyárából mindössze három dol­gozik, mert a keményitőpiac helyzete is re­ménytelen. hagy gondot okoz a burgonya téli elrakása is, mert az erős csapadék s a bur­gonya nedvessége miatt azt vermelni és nagy pincékben elhelyezni alig lehet. Hogyan köt a szovjet hiteíiiryleteket? A eraovjet- kormány egy idő óta egészen szokatlan külföldi köksönözerzési műveletekhez íolyemodilk. Már több ízben' előfordult, hogy a ezovjetmeglbiBottak nagy áruvásárlásokba bocsátkoztak hosezabbiejá ratu hi- tel'feit'ét elekkel ás a meg vásárolt árut nyomban el is adták készpénzért. Különösen a fémáraik csoport­ja az, melyben előszeretettel kötnek ilyen üzlete­ket. Néhány hete például a feleősziléztei Giesche- Harrimann érdekeltség nagymennyiségű cinket adott el a szovjet kereskedelmi képviseletének 12 havi hitelre. A képviselet nyomban újból eladta az egész tételt készpénz ellenében, természetesen sok­kal alacsonyabb álért. A prágai szovjetkereekedel- mi képviiselet a Witkowdzi Bánya- és Kohótársa­sággal is-kötött hasonló üzletet, itt azonban a vétel kétévi hitelre szólt. Ilyen eset az utóbbi hónapok­ban igen gyakran megismétlődött. Miután a terme­lők a mai körülmények között szinte mindéin áron igyekeznek megválni készletektől, a hitelügyletek alkalmával aránylag igen alacsony kamatot számí­tanak. Mindamellett, ha ez a kamattétel évi 6 szá­zai óknál nem is nagyobb, az áru újraeladásából származó veszteség legalább 20 százalék, ami ösz- szesen 26 százalékot jelent a 12 hónapos és 16 szá­zalékot a kétéves műveleteknél. A szovjet azonban nyilvánvalóan nem sokalja ezt az árat az ilymódom megszerzett külföldi tőkékért Persze, ez az eljá­rás csak fokozza az árucikkek általános árecését. z*. cipőnek Erősen emelkedik az ingatlan teher. Az ál­lami statisztikai hivatalnak a polgári bírósá­gok működéséről közzétett kimutatásai arról tanúskodnak, hogy az utóbbj öt évben erő­sen emelkedtek a jelzálogkölcsönök. A törté­nelmi országokban a jelzálogkölcsönök ösz- sze.ge 1924 végén 16.1 milliárd, 1925-ben 18.2, 1926-ban 20.6, 1927-ben 23.2, 1928-ban 27.01 milliárd korona volt. Csak az 1928. évben 4.25 milliárd uj jelzálogkölcsönt jegyeztek be. Az 1928. évi jelzálogkölcsönökből 14.5 milliárd a falusi, 110.2 milliárd a városi ingatlanokra esik. A sziovenszkói jelaálogterhek kimuta­tását ez a statisztika nem közli, pedig itt még mfi^öbbenítóbb adatokra találnÁnk. «PR^<ÍAI-iV\AOkÁR-HIRLai> —awnciii iii nibm—tB—a—a—BMataag Visszaesett az október havi vasúti teheráru- forgalom. Október folyajnán összesen 661.159 vagont tároltak, ebből a belföldi forgalom szá­mára ÖÓ9.798 vagont, a külföldi forgalom ré­szére 51.361 vagont. A múlt év október havá­nak forgalmával szemben a csökkenés a belföldi forgalomban 46.983, a külföldi forgalomban 14.119, összesen 61.102 vagon. Októberben 142.671 vagon szenet szállítottak, 19.163 vagon­nal kevesebbet, mint a múlt évben. A sörfogyasztás is csökken. Ez év első felé­ben a sörfogyasztás 2 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év első felének sörfogyasztá­sa. A következő hónapokban azonban annyira csökkent a sörfogyasztás, hogy az október végi állapot 15 százalékkal kisebb fogyasztást tün­tet föl, mint a múlt év első tiz hónapjában. Egyes sörgyárak az értékesítés 25 százalékos csökkenését jelentik s valamennyi gyár eladá­sa legalább 10—12 százalékkal esett vissza. Az ipari kémkedés elleni védekezésről szóló kormányjavaslathoz az érdekeltek egységes ál­lást még nem foglaltak. Egyes körök arra utal­nak, hogy egy ilyen törvény esetleges rigorózus végrehajtása a komoly vevőket is visszariaszt­hatja s ezzel a felvitel károsodhat. Ezzel szem­ben általánosan elismerik viszont azt is, hogy az egyre terjedő ipari kémkedés ellen komolyan kell 'védekezni és hogy a ma érvényes törvé­nyek nem adnak elegendő alapot a védeke­zésre. A prágai élelmiszerpiac árai. A karácsonyi hangulat jelentkezése folytán a piaci árak megszilárdultak. A vadhús piacon semmi vál­tozás nem volt s a baromfipiacon a husiiba darabonként 5 koronával megszilárdult. A zsír liba ára 15—18 korona között, a libazsír ára 10—22 korona között ingadozott. A vaj és zsír ára ugyancsak változatlan. — Burgo­nya közönséges 30—40 korona, kékszemü 70 —80. kifliburgonya 90—100 korona. — Zöld­ség. Geller 2—7 korona, hagyma 50—60, fog­hagyma 5—6, paradicsom 3—12, kelkáposzta 25—75 korona 60 darab, karfiol 60 darab 40 —200 korona, karalábé 0.50—1.80, torma 5— 8, sárgarépa 0.80—1, petrezselyem 1.50—2.50, póréhagyma 0.50—0.80, cékla 0.80—1.10, fe­jes saláta 60 darab 10—40 korona, spenót 1.50 —2.20, fejes káposzta mm-ja 30—60 korona, vörös káposzta 1.40—2 korona, kapor 0.80— 1.10 kg-ja. — Gyümölcs. Áfonya 4.50—6 koro­na, körte 5—9.50, külföldi alma 4—10, dió 9—11, küllföldi szőlő 8—12 korona, heesepeos 1.80—2.50 korona, citrom darabja 0.50—0.70, narancs darabja 1.50—2.50, banán 10—14 ko­rona. gesztenye 5—6 korona, füge 5.50—6.50, datolya 550—16, kókuszdió 2.50—8 korona. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, november 11. A szilárdulás a be­ruházási piacról indult ki és az ipari piac értékei is javultak. Cseh-Morva 30, Nord- bahn 20, Skoda 17, Prágai Vas 13, Pólói 12, Pozsonyi Kábel, Berg és Hűtlen, Aliséig* Finomító, Schöller 10, Gseh Cukor 8, Cseh Kereskedelmi és Ringhoffer 5 koronával. Budweiei Sör 100 koronával gyengült. Zsiv- no 20 koronás veszteséget szenvedett. A be­ruházási piac egyes értékei 15—35 fillérrel javultak. , . + A prágai devizapiacon Amsterdam 0.05, Madrid 4, Bées 0.075 koronával javult, Berlin 0.275, Zürich 0.2, Milánó 0.055, Paris 0.1, Bu­enos Aires 10 koronával gyengült. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Nyitáskor a közönség tartózkodóan viselke­dett, később azonban szilárdult az irányzat, ami azonban a jegyzésekre alig volt hatással. A zárlat tartott volt. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő érté­kek közül a Moktár 78, Részivénysör 100.5 pengő árfolyamot értek el. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Kis üzlet mellett nem volt egységes az irányzat, de nagyjában csak kis árfolyamváltozások mutatkoztak. Egyes sör- és farészvények lanyhultak és tőzsdezárlat előtt valamivel barátságosabb volt az irányzat. + Tartott a berlini értéktőzsde. Gyengébb kezdet után kedvezőbb külföldi jelentésekre a piac ellenálló erőt tanúsított, úgy hogy a legtöbb érték egy koronával, speciális. érté­kek két koronával javultak. A tartott, irányzat tőzsdezárlatig nem változott. ÁRUTŐZSDE + A mai budapesti terménytőzsde határ- időpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar búza márciusra 15.06, májusra 15.18, magyar rozs márciusra 8.65, 8.70, tengeri májúéra 11.50, 11.52 pengő. ....... mégis + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyenge volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: tiszavidéki búza 13.80—14.45, felsőtiszai 13.70—13.85, jászsági 13.70—13.90, egyéb 13.65—13.80, rozs 7.65~ -7:SCfe tengeri 13.70—13.80 pengik + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig loko 86—87.50. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 246 248. rozs 152 154, árpa ' 18-4 -210. za h 14.1 -151 ■ búza Iksz 1 28— 37.50, rozsliszt 24.15—27.25. bu/.akorpa 8—8.50, rozskorpa 7.50—8, Viktória borsó 25 —31, kis ehető 24—26, repcepogácsa 8.50— 8.75, lérvpogácsa 14.50—14.75. A prágai tőzsde deviza jegyzései: november .10 november S Hív. pénz áru pénz áru disk./o Amsterdam 1355.30 1359.30 1355.25 1359.25 3 1 Berlin . . 802.25 804.75 802.52% 805.02% 5 ! Zürich . . 653.80 655.30 653.50 655.50 2% Oslo . . „ 900.50 903.50 900.50 903.50 4 Kopeah. . 900.25 903.25 000.25 903.25 4 , Danzig . . C54.25 657.25 654.25 657.25’ 4 , Stockholm 902.70 905.70 902.62 ya 905.62‘/a 3%; Mailand . 176,07% 176.87% 176.13 176.93 5*/,j Paris . . 132.29 132.69 132.39 132.79 2*/,’ London . 163.50 164.10 163.50 164.10 New York 33.67*/, 33.77 3/s 33.67% 33.77*;0 2 Őrössel . 469.60 470.80 469.60 470.80 2sJ,i Madrid . . 389.— 391.— 385.— 387.— 6*Á Belgrad . 59.62 59.87 59.62 y, 59.87V, 5 Sofia . . 24.37% 24.47% 24.38% 24.48% 10% Wien .. 474.27% 475.77% 474.20 475.70 Warschau 377.90 ‘ 379.90 376.90 378.90 Budapest . 589.10 591.10 589.10 591.10 5% Buen. Aires 1157.— 1163.— 1167.— 1173.—* ca 7%i Helsingf. . 84.70 85.10 84.68 85.061 6 ) Riga . . . 647.— 650.— 647.— £50.—' 6 Rio de Jan. —.— —•— —•— —•— 04 ^ Montevideo 26.15 26.35 26.15 26.851 —» Alexandria 187.60 168.40 167.60 168.40' ca 7 Athén . . 43.72% 44.02% 43.72% 44.02%> 8 Bukarest . 19.92% 20.12% 19.93 20.13 9 Stambul . —.— —•— —•— —— Kowno. . 336.50 338.50 336.50 338.50* 7 ) Lissabon . 156.10 156.90 156.10 156.90* 8% Révai . . 895.50 899.50 895.50 899.50* 4 j Montreal . 33.67% 33.79% 33.67% 33.79%’ ca 7%' Prága, november 11. Valuták: Holtend 1BÖ2, ju­goszláv 59.27 'A, némel 801, belga 408.2. magyar 588.37 /2, argentínai 1117, román 19.82 li. svájci 652.3734, dán 898, angol 163.20, spanyol 386, olasz 175.52ía, északaimeriikad 33.57'A, norvég 898, fran­cia 132.07sí, bolgár 23.40, svéd 900.50, tengyel 375.87/2, osztrák 473. A {írása* értébtizsáe árfolyamai: au/.ii xi io 1928 évi klneetári nUlríny . “C ZC 1924 éri (cinciiért utalvány . -rt-c m *7R i4yei'ciZ!éDVknlc#ÖB . « . *, S%-0B Darnhézést WlcsOn . {“Í'S 6%-o» lléztkfllcsfln .................... 6%­o« é!laink01e»ün .... _*__ Mo rva owa á01c» 1611 4%% ~ ■ QO'un Morva orsa kölc* Í9Í7 5% . Prága váro» 1913 Köles 6% s ™ Prága vérot 1919 köles. 4% . •“ Brfino véro* 1921 köles 6% . Powonv véros 1910 kölea. 4% “•"* Préca vérest (akrpt. 4% . » •”* tóiéért u>i>m■' pős" EOrZ A^TtfrafiC níirt* Csati Union Bank e • » « ~ sfa*­Ustémitoió . .siess '.go-­Oseb Inarbank 4»9_ 469 — Prégsi liitelhanJc . » t « i +<,•— .Ta""* Saiovék Bank . . . . s t 2ivnosten»ka ...isse 440.— 4Z7.— Angol 43slov. Bank .ess 9Cin-— non-”” Osatrék Kitel ...... 2|° - ‘20­Wienei Baniv . . s . . . °®.B0 jttó Jngoslbv«naka-bank « ■ » • Nordbabn ...... a • **800 _ 4365 — Owk énkor ..«■■.* Iái*” Borvét énkor ..*■■( y'3— l'i— Eollnt műlrégyn . • . ■ » — 460.— Eolinl kévé .•(§>■* 57,-m KoHni oetrólemn ..... Solinl .Ma* . . . . . . a — EIbö pilaeni sörgyir .... “ BreitleM-Daoék ...... — ~.“ Laurin é» Riement « s ? s „2“'— Binglioflor ...... ö°0 — a75.— Oaen éaaski Mén .... ■*- “■ Cseh oyugatl Mén ..... 420- — 419.— Alplne 93* - 92.— Poldl ......... 543*— P31.— Prágai vasipsr ...... 1585"- - 5 '0.— Skoda . .»*.•»* 1319-- '3 2.­Pozsonyi kábel « i . * » » '080-— 10 / 0. — (nwald ..•..*«»> 275. — 275.— A budsuesSS Értéktőzsde árfolyamai: M 11 Xl/SO Ang.-Ma'-var . ...... 72.— 72.— Haza) bank . ..... r 49.20 49.30 Magyai Hitel ...... 64.70 64.30 Jelzálog . . ...... 40.— 40.— Leszámítoló . . . . . • » 85.63 85.70 Magyar-Ola*. • .«•>•• f6— P§.— Osztrák Hitel . . • § . > 37.30 /7.30 K.er«skedelmi bank . . . s 1C1_~ 1C1.~ Magy élt tkpt .'**.»!> 75'50 75.50 Eleő Daza) tkpt. . .. . . . Í7i'50 171.— Borsod-Miskolci . 9_— 9.— Ooneordia . . • * * > s s >•- Budapesti malom t » * » ■ 18 — 18.—­Oizelía malom . > y s . » — — — Hnngaria maíom * » • . • 17 30 17 30 Beocsiní . .. l3ött 140,— í'elsöm szén ..»»»» r-."" Drascbe ,..•.**» iPO’— 100 ~ Magnezlt ...»•»*• l58 50 {68.50 Magy élt. kőszén • . . > 457'— ,60 — Salgó , , c3'20 > 3'40 Urikányi 81-— 1.2’ — Kóborg .»••*.»* — — 'Jséky ..... s 8 * • ~ Magyar fegyvergyár s . . s 4 78’— Ham üannblns . . s. . * s 66-60 67’ — üabs villamos .ssss* — • - ~ — Hófbett ......... 3-60 3'60 Láng 45— 45' — Lipták ....•«>»• ------ - — Gyón vagongyár ..... po 1 20‘l0 Rima ............................... 55 60 5^20 Öc hliek . . f s.it*. __ .— _ Orsz ta • • • * i . . « __— Nasen itzi 99 25 i00'~ Levante ..•«•».». g.u,. L c._ Közúti . i i i « i « i • _ __ _ Ué livasnt . « , s » tv. « „ __ _ Ál lam vaBUt ____ __ Tr öszt .••••l.i* 107 30 1 iso — Magyar ebkor ...... _ izzó . . . . . • . § . . .« Afl i,ó 5fl Hungária műtrágya . . » . 1íq s0 Kioldd..............................is. 188 18‘^ ........................ , . . 30 — sb bl 'legf.f

Next

/
Thumbnails
Contents