Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-09 / 231. (2452.) szám

1980 október 9, csütörtök. ^I^CAI/VW^ARHIRLAR JSzmHÁzKönWKaLTaRA. A halott Rauscher György művészeiéről Irta: Környei Elek 1. Halvány tónusokban, halk színekben érdeke­sen hat a portré. A férfi fehér kerti karó*-tszék­ben üil, előtte állványon nárcisz-ezerü stilizált virág, a háttér perspektívájában könyvszek­rény, a parkett sárgásbarna színében a nagy­városi lakáskultúra. Ülőibelyzetben is feltűnő az alak karcsúsága. Az arc szinte dekadensen kifinomult, a kuítur fölény arca. Hiúságig gon­dosan kettéválasztott, megkopott haj. Mesz- szinézésü, fürkésző, anélylően kék szemek, mint­ha nem elégednének meg a dolgok egyszerű lá­tásával. .Jobb szemén monokli hírei ti le a meleg nézést- Az arcbőr gyengéden rózsaszínű, csak­nem nőies, amelyet finom metszésű ajkak sza­ki ínnak meg. A kabát színe világoskék, ami a kép halkezavuságát még jobban kiemeli. Hal­kezében könnyed mozdulattal fekete, hosszusző- rü kis luxuskutyát tart. Jobbkezét bizonytala­nul az elkényeztetett állat alá tagtja, mintha félne, hogy a kutya kicsúszik a másiik kezé­ből és talán még naegütődik. Ápolt keze, amely­nek áttetsző bőre alatt kékesen látszanak az erek, bosszú, vékonykáé ujjakban végződik. A festő ezzel is fel akarta tüntetni a,z effeuiiná- lódáet, amely a képet annyira lény égési ti. Szomory Dezső portréja. í Bizonyára ismerik a Szomory-iráeok jellegze­tes szomorizmusát, Írásainak extravaganciáju gondolatait, melyek a maga egyéni nyelvének — amitől ugyan sok szőrszálhasogató tanár prüszkölt már — ezüstpapirosába csomagolva a magyar irodalom legfinomabbb édességei közé tartoznak. Vagy ahogyan Ignotus állapította meg, ha Szomory franciául fejezte volna ki bá­jos szeszélyeit, igézetéé magakeltéseit, s a min­denüvé ellátó Parisban szívná mézéhez a him- port, úgy az egész világ elélelődnék ezen a mé­zen. AÜg tudom elképzelni, festő kihozhatta-e volna másképpen a két dimenziós vásznon ezt a jellegzetes ezomorizmust, Szomory lelkivilá­gát, művészi egyéniségét, mintahogyan Rau* etíher Györgynek sikerült ez a portrén, amikor ecsetjének pszichoanalízise alá vette a művész Szomoryt. 2. Művészet az igazságért. Ha ezt a (anomdihatnófc: egyedül létjogosult) művészi elvet tartjuk szem előtt, rointahogy őszintébben hangzik ez a 1‘ art pour 1‘ art, vagy a művészet a tömegizlésért elvénél: láttam Rau­scher műtermében egy igen jó képet. Az egyik önportréjára gondolok, amelyen, ugv mint Szomory portréjának megadta az iró egyénisé­gét, maradék nélkül kifejezte a maga egyénisé­gének bizonyos „wilde“-i jellegét. Szemeibe, miként mondani szokták, a lélek tükrébe bele­vitte a világfi érzéseit, fölényességét, a nyugodt tárgyilagosságot, az effemináltságok iránti ér­deklődést. Az önportré hivalkodóan tökéletes valóság ábrázolásában a festő a maga abszolnt igazát adta. Azt hiszem, mintha e két képe (már tudniil­lik azok közül, amelyeket láthattam) Szomory- portréja és önarcképe inkarnációi lettek Rau­scher művészetének a posztexpresszioniamus irányában, amelybe Rauscher eljntott az ex- presszionizanusiból való ki magyarázkodás köz­ben. (Mert, hogy Rauschert is, mint természete­sen minden fiatal művészet, nem hagyta nyom­talanul az expresszionizinus revoluciója, az az újabb képein is meglátszott, mintahogy meg­látszott, hogy annak idején Kokosohika hatását sem kerülte el teljesen. Az ilyesmi azonban ma­gától értetődő és ezek az apróbb hatások még nem rontják le az egyéni művészet értékét egyetlen művésznél sem, különösen, ha az fia­tal és fejlődőképes). 3. Nyilvánvaló lett, hogy az expressziouizmusra, miután az impresszionizmussal válságba került művészetnek uj lendületet adott, ugyanaz a sors várt, mint minden forradalomra, amely megtette kötelességét: a revolució után rá kel­lett lépnie az evolúció útjára, Az expresszioniz- mus már pár éve megszűnt, az expresszionista művészek legtöbbje felhagyott szigorú elvbü- ségével, többé-kevésbó mindegyik engedett va­lamit, Szloveuszkóban egyik legerősebb ex­presszionista egyéniségű festő a kassai Jas- susoh volt. Öt évvel ezelőtt láttam utoljára ké­peit, amikor megjelent a Ding an sich teljes visszaadásáért festett vásznaival, amelyeken a nagy érzésfeezültségben elabsztrahált minden formát, anyagot, Jassuseh dolgait azóta sem láttam, de úgy gondolom, hogy bizonyos érte­leimben az ő expr tw-iouimusánuk is le kellett higgadnia. Különben itt van egy másik kitűnő sz’lovenszkói festő, az ugyancsak Komáromból indult Reichentál Ferenc esete, akinek legtipi­kusabb forradalmi expresszionizinusa szintén lecsillapodott már, úgy, hogy az exprmszioniz- musból művészete bizonyos klasszikus jelleget vett fel. Amit Rauscher m expresszlonizjnus után csinált, megfelelt a. Franz Roh által definiált posztexpresezionizmusnak. Képein az expresz- szionizimus ex tátik us témái helyett megtaláltuk már a léthez való közeledés tiszteletét, az ab­sztrakciókért megvetett forma helyett a sokszor kegyetlen realisztikát, a tartalommal telt for­mákat, az expressziénizmus odavetett színfolt­jai helyett a 6inna festékréteg követelményeit, a dinamikus erő helyett egy másik kozmikus erőt, amely a dolgokat kívülről összefogja. De a posztexpresszionista festő világfelfogása is különbözik már az expresszionistáétól, a forra­dalom és a radikális felforgatás helyett a józan középút, nyugodtság, higgadtság. A posztex­presszionista festő, mintahogyan ennek az iránynak egyik legkiválóbb esztétikusa, Franz Roh vallotta, szintén újra teremti a természe­tet, az emberi interpretálástól függetlenül kife­jezve a természet egyéni kifejezőértékét, nem úgy, mint az expresszi.on izomig hívei vallották, hogy a természet csak az emberi ábrándozáson keresztül válik kifejezővé. A természet kifeje­ző értékét érvényre juttatni, vonatkozásba hozva a kívülálló mindent összefogó kozmikus erővel; ez a posztexpresszionizimus realizmusa, amely azonban nem téveszthető össze a régi realizmusnak a természetet sokszor szolgai mó­don utánzó tulajdonságaival. Puauscher Györgyben vérbeli portréista rej­lett. Erre specializálták művészi tulajdonságai, amelyekre egyéb figurális kompozicióju ké­peiből következtetni lehetett. Mint posztex­presszionista portréistát természetesen elsősor­ban az emberi arcnak a kifejezése érdekelte, amit képeinek témáiban keresett. Képei ezért voltak ilyenek: egy sötét erdő­ből egy gyerekfiu és gyerekleány jön ki. a fiú gyámoltalanul átkarolja balkezével a kékruhás leány derekát, jobbkezét félszegen nadrágzse­bében tartja, a leány pedig olyan mozdulatot tesz, mintha szeretve is félne a fiútól, mindaket- ten előre néznek, nem is néznek, bámulnak nagy gyereksz©műkkel, amelyben már ott csil­lognak a pubertás sejtelmei és öntudatlan ér­zései. Talán Frank Wedekind találkozhatott igy a puibertásszal, mielőtt megírta, a Tavasz ébre­dését. Ezért festett Rauscher ikreket, hegedülő cigányokat, együgyű, gyengeelméjű gyereket, stib., ezért viselték képei magukon azt, hogy ecsetjével nemcsak a színeket rétegezte véko­nyan egymás mellé a vásznon, de alakjait pszi­choanalízise alá vette, hogy önkifejezésüket fo­kozva, alkalmas kiválasztással visszaadja, ami a posztexpresszionista porhréfeetőnél elementá­ris feltétel volt. (•) Petrovich Iván Trencsénteplicen. Tudósítónk jelenti: Petrovich Iván, a világhírű filmsztár hosz- szabb gyógytertózko-dásra Trencséniteplic fürdőre érkezett és a G-rand Hotelben szállt meg. Úgy tud­juk, hogy a művész még e hónapban. Hollywoodiba hajózik, ahol egy hangosfilm főszerepét fogja ját­szani. (•) Vágó Géza humoros előadóestje Kassán. Kas­sai szerkesztőségünk jelenti: Vágó Géza. az ismert budapesti előadóművész és Síró, aki az utóbbi he­tekben több szlovenszköi és ruszimszkói városban rendezett nagysikerű előadóesteket, szombaton este a kassai színházban lép fel a rendes előadás keretében humoros magánezáimokkal, vasárnap délelőtt pedig a Korzó-mozgóban tart önálló mati­nét. Mindkét alkalommal írásai legjavával vala­mint aktuális kassai vonatkozású humoreszkekkel lép a közönség elé. Az előadások iránt nagy érdek­lődés nyilvánul -meg. C) Kersék—Barta újabb operettjének bemutató­ja Léván. Lévai tudósítónk jelenti: Kersék János és Barta Mór, akiknek „A szerencsesziget" oimü operettjét a napokban fogadta el előadásra a sze­gedi városi színház, újabb operettjét most mutat­ták be a lévai műkedvelők a városi színház szín­padán az asztalos, lakatos és bádogos ipar-társulat szüreti mulatságának keretében. A szerzők uj ope­rettje: „Ha az álmok visszatérnek", kis operett, mert csak egy felvonásból áll, egyenesen műked­velők előadása részére Íródott 6 egy vidéki tűzoltó- bál boros és zenés mid j éjében játszódik le, ahol a tűzoltóparancsnok nejét, a parancsnok által fizetett liter borok fejében táncoltatja az önkéntes tűzoltó őrség. A darabnak szép sikere volt, a meleg han­gulatú dalok, melyeket Berta árt 6 Kersék versitett ■meg, közfetszést arattak s máris népszerűek lettek a városban. Az operett hangulatos és melodikus zenéjét szépet juttatta érvényre a műkedvelők sza­lonzenekara, Barta Mór vezetésével. A főbb szere­pekben Bencsáit Ilonka, Petrás Mariska, Turpinszky József, Gaál Ernő é6 Barta Károly tűntek ki. De a többi szereplő is sikeresen működött közre. Barta egyébkén' most, fejezte be egy prózai darabját is. (*) A „Szerelem vására" reprize Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai magyar szintár. aulai prózai együttese hétfőn este újította fel Vajda Ernő nagysikerű színmüvét, a Szerelőm vásárát, amely kifogástalan előadásban került színre. A sze­replők közül különösen Sarlai Imre játékát kell kiemelnünk, aki Cadillac szerepében ismét olyan alakítást produkált, amilyent ettől a tehetséges, jó orgánumu színésztől gyakrabban szeretnénk látni. Ez a produkciója teljes értékű, hibátlan színészi munka volt, melyért rászolgál minden elismerésre. A többi szereplők közül Bojár Lilly, Fenyő Klári és Turóczy Gyűl* játéka érdemel sok dicséretet. (•) A szlovenszkói származású Wiek Jolantha ünneplése a bécsi Stranss Theaterben. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: E hó 5-én Bóosben a Le- hár-ünnepségekkel kapcsolatban a Johann Strauss Theater is felújította Lehár egykor nagy sikereket látott operettjét, az Évát, uj inszeenáIáéban, a po­zsonyi származású Wicfk Jotanthával a címszerep­ben. Az előadás alatt megjelent a proscenium-pá­holyban maga Lehár is felesége, valamint Sdhwarz Vera és Tauber Richárd társaságában- A szrinház zsúfolásig megtelt és a közönség a felvonások vé­gén, illetve az áriák után melegen ünnepelte a nagy tehetségű, széphangu fiatal művésznőt, akinek ezek voltak sorsdöntő percei, mert ezzel a fellépé­sével a beérkezettek sorába lépett. A világhírű szerző a legnagyobb jövőt jósolta Wiek Jolanthának főleg azért, hogy a operettnek, mint műfajnak uj értéket jelent nemcsak klasszikusan képzett hang­ja, de nyugodt, előkelő játékmodora Í6. Az előadás után a -közönség egy része a müvészkijáratnál Wiok Jolant-hát ,yHoch Éva" kiáltással fogadta, ami ma már csak az egészen nagy sztárok privilégiuma. (*) Breszt-Litoyszk a berlini színpadon. Hans J. Re-Misdh úgy látszik specializál* magát az aktuális riport-témák színre alkalmazásában- Legutóbb Drey- fus történetét vitte színpadira. Legközelebb pedig bemutatják Berlinben Breszt-Litovszk cimü drámá­ját, amelynek eddJig mindössze a szereposztását is­merjük. de az meglehetős sokat elárul. A darabban szerepel Vilmos császár, Hofmann tábornok, Kűhl- mann államtitkár, Czernin gróf, Trodkij, Stailin és Kaimén ev. (*) Kulcsregény Jeritza Mária életéből. Bécsből jelentik: Egy könyvkötészetiben a rendőrség egy fiatal osztrák iró „Bagázs" oimü regényét lefoglal­ta, miután előzőleg a regény egyrésae ajz ól-l-am- ügyészség kezébe jutott. Az inkriminált részben az iró egy szepair-éjelenetet i-r le és pedig olyan élet­hűen, hogy a jóerkölcsökbe ütközik. A „Tag" jelen­tése szerint a regény hősnője Jeritza Mária, aki a regényben G-rete Lavita néven szerepel. Hir szerint a regény Jeritza életéből vett sók intim jelenetet tartalmaz. (*) Athenaeum-könyvtár 12: Paul Bon rget: A lelkiismeret. A kétkedés és érzékenység keveréke az én lelkem, irja Bourget fiatalon egyik versében s amikor a költő már a nyotcyan felé jár, ekkor irja meg nagy7 regényét, hatalmas lélektani regény- sorozatának kiemelkedő csúcsát, A lelki-ismeret remek és mélységesen érdekes történetét: a két­kedés és érzékenyig vivódás-ainak nagyszerű raj­zát. Amilyen diadalmasan emelkedik ki a francia regényírás nagy élő művészei közül Bourget alakja b amilyen jelentősége van művészetének az anali­tikus és lélekrajzoló regény fejlődésében, olyan jelentős magának Bourget-nak művészetében A lel- kiiemeret. mert betel őzöd éeét jelenti egy elragadó, lebilincselő és érdekfeszítően eleven müvszet tel­jes kibontakozásának. Az emberé lélek titkainak föltárása egyike a legnagyobb írói feladatoknak — ám egyúttal a -legnagyobb élmény is az olvasó szá­mára! — s Bourgetnak, a nagy regényiró-pszicho- lóguenak sehol aem sikerült annyira behatolni a lélek takaró fáklya mögé, mint ebben a művében. A regényíró művészete akkor teljes, ha úgy érez­zük. hogy az olvasmány része lesz életűnknek. A lelkiismeret ezt nyújtja a közönség számára. Fran­ciaországban példátlan sikerük van a Bourget re­gényeinek s nálunk is mindenkor diadalmasan hó­dították meg a közönséget a „hallhatatlan" mester könyvei. Bourget halalmas rajza, A lelkiismeret nem csupán gazdag ajándék, de drága és feledhe­tetlen kincs is, mert a lélek tükre s az emberi lé­lekben benne van a világ minden gazdagsága, de szenvedése is. — Az uj Bou rget-regény az A-tihe- naeum-könyvtár közismert pompás kiállításában jelent meg. Ára fűzve 9.60. egészvászonkötésben 14.40 Ké. Kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalában. IVÁN SZÍNTÁRSULATÁNAK MŰSORA KASSÁN: Csütörtök: Mesék a Volgáról. Péntek: Mesék a Volgáról. Szombat délután: Ifjú pásztor. este: Mesék a Volgáról. Vasárnap délelőtt: Fruska. délután: Sárga csíki, este: Mesék a Volgáról. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A nagy Gabbo. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Mikor a hurok megpendülnek. (3-ik hét.) AVION: A fess lábak varázsa. (B. Comp6on.) BERÁNEK: Az opera fantomja. (Lón Chaney.) KOTVA: A makrancos hölgy. (M. Pickford.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (M Cbevaüer) 11. hét. METRÓ: A csók. (Gréta Garbó.) 2-ik hét. PASSAGE: A Tivoli-színház szenzációja. ii na minmhimbiiimi iiiiimi ii ni mi nllllll■■■■■lll^^l■l■■lllm■mllllll i !■■«!!■■■■■■naiiiiiiwpraMnriiMinTTTaamwinMnnriTmmMO Carnera kikapott az utolsó amerikai meccsén Boston, október 8. Csaknem egy eszten­deje tartó győzelmi széria után, amely- nem kevesebb, mint 22 knoek-aut győzel­met foglalt magában, Primo Carnera, az olasz boxoló óriás tegnapi, utolsó amerikai meccsén első vereségét szenvedte el. El­lenfele a bostoni származású Jim Maloney volt, aki a jó középklasszishoz számit, de képességei már csökkenőben vannak és az utóbbi időben már nem igen hallatott ma­gáról. Jim Maloney fölényes technikája és kiforrott rutinja révén el tudta érni azt, A meváni nemzetközi tenniszverseny Merán, október 8. A nemzetközi tenniszverseny tegnapi napjának meglepetése Landmann dr. vá­ratlan veresége, amelyet a drezdai Hánschtől szen­vedett el. A Lenz-serlegben a tavalyi védő Fried- lébennét a lengyel Jendrzejowska kisasszony le­győzte. Kehrling és a prágai játékosok tovább­haladtak. Részletes eredmények: Férfiegyes: Bouseus—Fisher 6:1, 6:4. — Hánsch —Landmarun dr. 6:8, 6:3, 6:1. — Kehrling— Kr-etzer 6:0, 6:2. — Duplaix—Gomperz 6:2, 6:1.— Malecsek—Ba-rbatto 6:3, 6:4. — Hughes—Wetzel 6:0, 6:2. — Artens—Demarüno 7:5, 6:3. — Aesch- limann—Habért 6:8, 4:8, 6:3. — Tlozinszky— Colombo 7:5, 4:6, 6:2. — Menzel—Kleinschrott 6:4, 6:4. Nőiegyes Lenz Serleg: Jendrzejoweka—Deutsch­né 6:2. 7:5. — Jendrzejowska—Friedlébemmé 6:1, 4:6, 6:2. A lengyel ba-j-nokné elsőrangú formában van. — A üssem—Riboíi 6:4, 6:0. — Rost—Ada­moflf 6:3, 5:7, 6:4. — Val-erio — Neufeld 1:6, 6:4, 6:3. Nőiegyes (nyitott szám): Friedlébenné—Kozse- !uh Mánya 7:5, 6:4. Férfipáros: Hughes-Fisher—Slolarow-TLozimezky 6:1, 8:6. — Salm-Glasser—Matejka-Söhwejiker 5:7, 6:3. 7:5. — Buss-Ku’hima-nn—Hánscih-Menzl 5:7, 8:6, 6:3. Vegyespáros: Kozseluh-Barbatto —Ricdl-Soyka 6:4, 7:5. )( A párisi Poreé-tenniszserleget .Teán Borotra nyerte, aki a döntőbein Boussust 0:1. 6:3, 4:6. 5:7, 6:4 arányban legyőzte. )( Az olasz minisztertanács elé kerül az Ambro- sjana prágai vendégszereplésének kérdése. A dön­tés ma vagy holnap történik meg. Rómában azzal számolnak, hogy az Ambrosiana mégis elutazik Prágába. )( A budapesti MTK nyerte meg ismét az októ­ber 6. kegyeleti stafétát. Második a BBTE. harma­dik a favorit MAC let. Hetvenhét csapat másfél­ezer résztvevővel futott a Vérmezőről a Város­ligetbe, ahol az Ismeretlen Katona sírjára Gerő Ferenc tette le elsőnek a korszorut. Utána Padtz János, majd Somfay Elemér következett. hogy nemcsak végigküzdötte a retteged óriással az előirt 10 menetet, hanem annyi pontelőnyre is szert tett, hogy a bíró győz­tesnek nyilvánította. Jim Maloney győzel­me igazolja a szakértők ama felfogását, hogy Carnera csak az inferióris ellenfelek­kel szemben tudott érvényesülni, mert az első technikás boxolétél vereséget szenve­dett. Ezért fogja Európában nagy érdeklő­dés kisérni a már lekötött Carnera—Paeü- no mérkőzést. )( Munkácsi SE—Eperjesi TVE 3:1 (2:1). Mun­kácsról jelentik: Vasárnap Ruszinszkó magyar 'bajnokcsapata az Eperjes TVE-t látta vendégül és azt felázott, sáros pályán legyőzte. Munkácsnál a csatársor, az ETVE-ben a halifeor tűnt ki. )( A prágai hoxmérkőzésen az amerikai Benny Valgers a prágai bajnok Dykasttal eldöntetlenül mérkőzött. Ugyancsak eldöntetlenül végződött a Pötsoh—Sch-ulz (Berlin) mérkőzés is. )( Az olasz-magyar tenniszmérkőzés utolsó nap­ján Kehrling Béla nem győzött Stefani ellen, ha­nem 3:6, 4:6. 6:4, 5:7 arányban kikapott. Ellen­ben Takács Sertoriót négy 6zetben 'legyőzte és az eredmény így lett 3:2 az olaszok javára. )( A rimaszombati agyaggalamblövészverseny vasárnap, a kedvezőtlen idő miatt mérsékelt ér­deklődés mellett zajlott le a szabadkai réten. A kis mezőnyben a rimaszombati versenyzőkön kivül Losonc és Tornaija legjobb oéllövői is indultak, akik közül Toraallyay István (Tornaija), Sched-1- ba-uer Ödön (Tornaija), Léber György (Losonc), Spanyol László (Tornaija) és Daxner Vladimír dr. (Rimaszombat) tűntek ki. A verseny legnagyobb eseménye a handicap-versenyszám volt, amit Tor- nallyay István (Tornaija) nyert meg öt lövés közül öt találattal A verseny megrendezése Daxner Vla­dimír d-r,, PLenízner Frigyes és Szőllőesy István érdeme. )( RP0S—Pelsőci SC 3:1 (1:0). Rimaszombati tudósítónk jelenti: A fülek! kerület élére került RPOS vasárnap erősen tartalékolt osa-pattal játszot­ta le bajnoki találkozóját a Pelsőci SC-vel. Bíró: Saiebcrt Gyula, szeműre lláthat ólag Peleőoöt favori­zálta. )( A budapesti I. osztályú ligabajnokság állása 3. forduló utón: 1. Újpest 3 3 — — 10:4 5 2. Hungária 3 2 1 — 11:2 5 3. III. ke-r. FC 3 2 1 — 7:2 5 í. Ferencváros 3 2 — 1 9:3 4 5. Bocskay 3 12 — 7:6 4 6. Bástya 3 1 1 1 5:5 3 7. Sabária 3 11 1 4:5 3 S. Vasas 3 1 — 2 5:7 2 9. Pécs-Barapy. 3 1 — 2 5:12 2 1 (>. Nemzeti 3 — 1 2 4:S 1 11. Budai „11" 3 — 1 2 2:8 1 12. Kispest 3 — — 3 2:9 —

Next

/
Thumbnails
Contents