Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-08 / 230. (2451.) szám

1930 T>RA;GAlA\\Gfc\RHTRI)AI> 3 A képvisefőiiáz költségvetési bizottsága megkeicSte a költségvetés tárgyalását Hnsdek főelőadó rózsaszínű ígéretekkel mentegeti a költségvetés félmilliárdos kiadási többletét Prága, október 7. A képviselőiház költség- vetési bizottsága ma délután bárom órakor kezdle meg a költségvetési előirányzat álta­lános tárgyalását. A vita péntek estig fog tartani. A részletes vita minden valószinüség szerint hétfő délután kezdődik. Hnidek fő­előadó hosszú jelentésben foglalkozott a költ­ségvetéssel és rámutatott arra, hogy a jövő évi költségvetés lényegében és formailag is megegyezik az ez évi költségvetéssel. A költségvetés kiadási tétele összesen 9,838.525. 200 korona, vagyis az ez évi költségvetéssel szemben 545 millió koronával emelkedett a kiadás. A kiadások emelése nagyrészt azzal magyarázható, hogy a parlament által már elfogadott törvények tették ezt szükségessé. Ezek az uj törvények 463 millió korona többletkiadást jelentenek, úgyhogy a tulaj­donképpeni adminisztratív többlet csak 85 millió korona. irányoz elő a forgalmi adó bevételéből. Itt már észre lehet venni, honnan erednek a tartalékok. Ezért lehetett 1931-re a kereseti adó tételét is felemelni, mert 19'29-ccl szem­ben 400 millió koronával több folyt be eb­ben az évben. Ugyanez a helyzet a vám, a cukoradó, a szénádé, az italadó tekinteté­ben is. A több mint egy milliárd koronával felemelt adóbevételt azonban ellensúlyozza némiképp az egyenes adók alacsonyabb be­vételi tétele, amennyiben ezt 375 millió ko­ronával alacsonyabban irányozták elő a jö­vő évi költségvetésiben, mint az ideiben. Mindezen tartalékokkal az 1931. évi költség- vetés aktívuma kétségen felül biztosítva van. A főelőadó ezután részletesen foglalko­zott az állami üzemek költségvetésiével és az államadósságok kérdésével. Referátuma után megkezdődött az általános vita, amely­nek első szónoka Mayr-Harting német ké­rész tényszocia lista és Romos cseh szociálde­mokrata volt. Lapunk zártakor a vita tart. Belliién novemberben Szófiába uiazib Szófia, október 7. Diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint Bethlen miniszter­ei nők november első napjaiban Szófiába jön. Visszaadja Ljapcsev bolgár miniszter­elnök látogatását. Diplomáciai és politikai körökben különös jelentőséget tulajdoní­tanak e látogatásnak^ tekintettel arra, hegy az Boris király és Giovanna herceg­nő házasságával összeesik. Különböző ver­ziók céloznak az olasz-magyar barátságra, amellyel kapcsolatban Bethlen látogatását jelentés külpolitikai ténynek tekintik. Megható ünnepségen avatták lót a vágiarkasdi hősi halottak emlékművét A vág menti magyarság ezrekre menő tömege kegyelettel adózott százhiiencvennyoíc magyar hős emlékének — Janhovics Marcell klasszikus szavakban méltatta a hősök áldozatát Úgyszólván valamennyi tárca költségvetése emelkedett. A személyi kiadások az állami üzemek személyi kiadásain kívül a költség- vetésnek 42.8 százalékát teszik ki, vagyis 4,218.277.900 koronát. A tárgyi kiadások pe­dig 5,620.247.300 koronát. A rendkivüli ki­adások 1,227,400.000 koronát igényelnek, a rendkivüli kiadások azonban rendkivüli be­vételekkel vannak fedezve, úgyhogy nem is szerepelnek a költségvetésben. A főelőadó rá­mutat arra is, hogy a tanitói fizetésekre szánt 800 millió korona sem szerepel a költségve­tésben, azonkívül a társládák szanálására szánt 18 millió korona sem. A jövőben gon­dolni kell a költségvetés leszállítására. Be kell vezetni a takarékossági rendszert. A fő­előadó szerint hozzá kell fogni az állami köz- igazgatás reformjához, ami lényeges megta- karitást-jelentene. Ha például a személyi ki­adásoknál csak öt százalékot, a tárgyi kiadá­soknál csak 10 százalékot takarítunk meg, már ez is összesen 700 millió koronát tenne ki évente. Már meg is alakult egy bizottság, amely az állami közigazgatás reformján dolgozik. Váigfarkasd, október 7. (Kiküldött tudósítónktól.) A vágment! magyar­ságnak felemelő és bensőeég-es ünnepe folyt le vasárnap délelőtt V ágfar kas cl községiben, amelyen Vágfarkasd, Negyed, Vágsellye. Deáki Zsiigárd, Pered községekből a magyarság ezrei vettek részt, hogy tanúi legyenek a nemzeti hősi halottal iránt megnyilvánuló kegyeteles érzések megnynvánulá- eaimak. Az ünnepre már régebben készült a helyi szo­borbizottság és azt valóban példásam készítette elő. A szoborbizottság az ünnepi beszéd megtartá­sára Jankovics Marcell dr.-t, a Szlovenszkó Ma­gyar Kultur-egylet illusztris elnökét, Szlovenszkó nagy szónokát kérte fel ,aki a reggeli vonattal Alapy Gyula dr. tartományi képviselővel együtt megérkezett Vágfarlcasdra, ahol az állomáson a szoborbizottság tagjai Anda- Károly ée Haulik Györggyel élükön fogadták a megérkező vendége­ket. Hantik György meleg üdvözlő szavai után a vendégek 'hosszú kocsisorban vonultak be a köz­ségbe. A szobor felavatása Vágfarkasd népe*ünneplőbe öltözve várta a neve­zetes napot, az felavatását, hiszen 198 magyar hősnek az emlékét hirdeti a szobor­ra vésett felirat. vivő legényekkel és leányokkal. Utánuk haladnak a menet élén Jankovics Marcell dr.. az ünnepi szónok, Alaipy Gyula dr. tartományi képviselő, Kuthy Géza dr., a Hanza elnöke, Anda Károly, a szoborbizottság elnöke és Haulik György, a bi­zottság pénztárosa, majd a szoborbizottság és Anda István községi bíró vezetése alatt a közsé­gi elöljáróság szép négyes sorokban. Megérkeznek a hatóság képviselői íe, majd Riohter János sze­nátor, Koczor Gyula dr., a magyar nemzeti párt alelnöke. Herodek Antal esperes-plébános. Papp- Kovách Árpád ref. lelkész, továbbáb Tóth Kálmán deákii lelkész, tiszteletbeli esperes. Sándor Benő negyedi, Kalitza László zsigárdi ref. lelkészek. Jónás Ferenc és Osztényi József igazgató-tanítók, Iván Ferenc igazgató tanító, az emlékmű terve­zője. Morvay Jenő és Kardosé Győző kerületi párt­titkárok, Hlavathy János vágselyei városbiró és a küldöttségek beláthatatlan sora. Az ünnepélyt áhitatos csendben Anda Károly, a szoborbizottság elnöke nyitja meg. Szavaiból megtudjuk, hogy már a háború alatt megindult I egy mozgalom az elesett hősök emlékének meg­örökítésére. de ez egész erővel csak 1925. ‘vben indul el, amikora gyűjtésre sok nehézség közt engedélyt kapnak, ami 22.480 koronát eredményez. A közbirtokosság 20.000 kor., a község 10.000 kor., a volt úrbéresek községe 5.000 kor., szövetkezet (a{ Hanza fiókja) 5.000 kor. és a ref. egyház 1.000 koronával járulnak az emlékmű létesítéséhez, összesen 75.000 korona, ennyibe került az em­lék kivitele is. Hálás szavakkal köszöni meg az áldozatkészséget azokkal szemben, akik mindenüket, életüket áldoz­ták föl a háborúban. Majd felhangzik a református vegyeskai gyász­éneke, melyet Osztényi József vezényel és áhíta­tot visz a szivek mélyére. Papp Árpád ref. lelkész . szárnyaló szavakkal áldja meg a hősök emlékmű­vét, gyönyörű szavaira itt-ott elfojtott zokogás felel; utána Heródek Antal r. kát. esperes-plébá­nos adja áldását az emlékszoborra, amely Vág- farkasd lakosságának örök tiszteletére érdemes. Az esperes színes és megindító szavai könnyeket csaltak a szemekbe, még ' >kább Kalmár Lajos ha­diárva szavalata: Az árva könnye ... A szavalat elhangzása után következett az ün­nep fénypontja, Jankovics Marcell dr.-nak Szlo­venszkó egyik legkiválóbb szónokának alkalmi be­széde, amely klasszikus tömörséggel zengett az' ezrektől ellepett hatalmas téren át. A gyönyörű beszédet alább közöljük: Jankovics Marcell ünnepi beszéde és remélhető, hogy a bizottság munkája po­zitív eredményekkel feg járni. A k.adásék 545 millió koronával magasabbak, mint az idei költségvetésben, de ezt fedezik a tarta­lékokkal. A bevételi tétel 9.843,827.500 ko­rona, vagyis 423,960.071 koronával maga­sabb a.z ezévi költségvetés bevétel: tételé­nél. Feltűnő, hogy az egyenes adók a jövő évre alacsonyabban vannak előirányozva, mint ebben az évben voltak, ami a gazdasá­gi depresszióval magyarázható. Téves a köz­véleményben elterjedt ama nézet, hogy az állami pénztárban összegyűlt tartalékokat fogják a költségvetési többlet fedezésére fordítani. Az állampénztárban jelenleg 1740 millió korona tartalék van, ezt azonban nem ferdít,ják a költségvetési többlet fedezéké­re. 1929-ben a forgalmi adó 1076 millió koronában veit előirányozva, a tényleges bevétel azonban 1430 millió koronát tett. A pénzügyminiszter a jövő évre a két Összeg középarányosát, vagyis 1240 millió koronát Az uccákon 6ok a járókelő, a templomokból kijö­vő néptömegek a főtérre sietnek, ahol ott áll az emlékmű, mely művészi elgondolásban is szépen sikerült és az is farkaedi tervezőnek a szivével alkotott munkája. A szobor tervezetét Iván Fe­renc deáki református igazgató-tanitó készítette, akinek rajzait már ismeri a szlovenezkói magyar­ság. Az emlékműhöz lépcsőkön lehet feljutni és kiszélesedő talapzata fölött vannak elhelyezve a svéd fekete gránit lapokra vésett nevek, a szüle­tés és a halálozás éveivel. Fölötte relief bronzból öntve, mely a magyar katona hősiességének em­blémáját ábrázolja az ágyú mellől rohamra indul a katona, a társa pedig halva fekszik a földön. Karcsú jóni fejezetben kiképződő oszlop tör a-z ég felé, melyen kiterjesztett szárnyakkal ül a ma­gyar Turul. A kivitel Fischer Jenő vágselyei kő­faragó müve. A rendnek fenntartására felkért vágiarkasdi és negyedi tűzoltóságok a szövetkezet helyisége előtt gyülekeznek és 11 órakor a főtérre vonulnak, ahol kordont vonnak. Az emlékmű előtt hatalmas emelvény a dalárdák tagjai, előtte székek a ven­dégek számára. Az emlékmű előtt a hadiözvegyek és fiaikat vesztett édesanj’ák fekete ruhákba öl­tözött csoportja és a hadiárvák helyezkednek el. Pontosan 11 órakor érkezik meg a menet a szö­vetkezet helyiségéből, elől a pompás koszorúkat — Az elmúlt évben Párisban jártam és el- [ zarándokoltam az ismeretlen katona sírjához. j — A mérhetetlen nagy világváros legszebb pontján, a francia nemzet dicsőségének diadal- kapuja alatt, hová az örökké pezsgő uccák úgy j ömlőnek, mint az ütőerek a szívbe, egyszerű kő-j tábla van a földbe beillesztve. E kőlap fejénéi j íobogó örökláng lendül ki a talajból. Gyönyörű gondolat. Mintha a hazai föld lelke a nemzeti ér­zés öröklángjára emlékeztetné mindazokat, akik levett kalappal állják körül az ismeretlen katona sírját. — A kőlapon csak ez egyszerű szavak: „Itt nyugszik egy katona, aki meghalt hazájáért4*'. — Megrázó, áhitatos pillanat volt. Éreztem, hogyan tolul a könny szemembe. Forrón, fájón, — és mégis megváltóan, jólesően. Éreztem, hogy ez emlék előtt elnémul minden ellenségeskedés, mert az ismeretlen katona a hazájáért halt meg. Ennyi elég. Ez mond legtöbbet az egész világon. — Ma még ezerszer áhitatosabb a lelkem — és sokkal forróbb a könnyem. Nem ismeretlen hős emléke előtt állok. Akikről itt emlékezünk meg, magyar katonák voltak. Nekünk ez mond leg­többet az egész világon. — Mi szegények, mi árvák, mi elesettek, — nem emelhetünk diadalkaput azoknak, akik el­mentek virágbokrátás sapkával, bánatos nóta- szóval — és nem térlek többet haza... Kik ben­nünket szerettek és kiket mi mindenek fölött szerettünk. Nem emelhetünk diadaíkaput, hisz ez a szörnyű háború nem a mi háborúnk volt. Ebből a háborúból a magyar nemzet meglépve került ki. Egyedül, árván. Egyedül áii más nem­zetek sorában, amelyek szintén szeretik fajukat, de bennünket nem értenek meg soha. Szivük olyan szikla, melyről a mi kiáltásunk nem ve­rődik vissza visszhangként... — De azért szebb diadaíkaput iátok boitozódni a mi vérségeink vértanúinak sírja és emléke fölött, mint a legszebb márvány dSadaliv. Pom- pásabbat, mint aminőt valaha nemzet állított fiai dicsőségének. Ez a magyar becsület diadalíve. Ott ragyog a magyar falu fölött abban a napsu­gárban, mely századok óta egyformán csillog és melegít az ősi rög felett, akár eke szántotta, akár ágyukerék. És ez az igazi diadalkapu, meri ezen át vonul be a jövő! A becsület cliadaíka- puján át. — A legszomorubb szó a nyelvben a feledés. — Az ember legnagyobb tragédiája elmúlni nyomtalanul, elporladui anélkül, hogy az élet vagy a halál megadta volna a küzdelem jutal­mát. A legnagyobb tragédia az emberi sorsban, hogyha eflelejtenek valakit azok, akik szerették. — Vágfarkasd nem felejtette ei fiait, kik meghaltak a nemzetért. A magyar kevésbé fe­lejt, mint más nemzetek, melyeknek élete fája napsugárban áll és ezért íerebélyesebbek, mint a miénk, mert a mi nemzetünk ősi magjának gyökereit századok óta mossa az árvíz, mossa, mossa, — egyik göröngyöt a másik után, egyik porszemet a másik után. — Mi nem feledünk, mert ez emlék előtt is érezzük, hogy nem csak 15 millió magyar van a világon, — hanem száz és százmillió Hiszen velünk vannak azok, aldk elmentek örökre, velünk van mindenki, aki valaha magyar volt, akár búzát, akár eszmét vetett a magyar rög­be, melyhez porai keveredtek — Igen, velünk vannak a háború hősi halott­jai. De velünk vannak azok is, akik csak jönni fognak, hogyha már mi elmentünk a jövő ma­gyarjai, mert a nemzet nemcsak a ma élő nem­zedék, hanem a múlt, a jelen és a jövő együtt. — Azért ez emlék előtt értsük meg egymást, magyarok, átfogó érzéssel, öeszedobbanó szív­vé!, az elesett fiuk és elesett apák emléke o'ő'U, az eljövendő fiukért! — A tengerparii népek egyre visszavárják azokat, akik soha többé nem térnek visswi a hullámokból, a hajótörötteket. Megtérítik helyü­ket az asztalnál, rendbeezedik ruhájukat, szo­AZ ANGOL „R 101“ MARADVÁNYA Képtávint a vaséiroaapá áriáéi légüajókat*sxfcrófáT ód. A* „R líYl“-íből csak *z acédiváz maradt meg-

Next

/
Thumbnails
Contents