Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-05 / 228. (2449.) szám
2 'Pm^MAGÍAR-Hirai® 1930 oíktdibor 6, ▼, A cseh és német agrárpártok ceiahh kéveteiéscdnek perg#t@se Mara! állatbiztosítás. gazdasági kormánydiktattira, vámemelés a J9v6 programián - Szlsvenszkén azért nincs hitel, mert nincs hetét? - Bizonytalanság a magyar kereskedelmi szerződés revíziója körül Prága, október 4. Politikai körökben kincs feltűnést keltett a Prager Presse mai számában megjelent cikk, amely bejelenti, hogy a cseh agrárpárt és a Bund dér Landwirte végrehajtó bizottsága kedden, október 7-én értekezletet fog tartani s azon a csehszlovák agrárixmu* legújabb politikai követeléseit fogiák megfogalmazni. E követelések között első helyen a jég- és állat kárbiztosi tás állami megszervezéséről s közpénzekből való támogatásáról szóló javaslat szerepel. A Lidové Noviny értesülése szerint a javaslatot nem a kormány, hanem a cseh és német agrárpártok szenátori klubjai a szenátusban fogják benyújtani. Ha einléke- kezetünkbe idézzük azt a tényt, hogy az agrárpárt már több ízben indított offenzívat követelései teljesítése érdekében a szenátus utján, úgy’ már ebből az alakiságból is éles politikái kampányra következtethetünk. Az említett javaslatot, melyet különben a múlt napokban ismertettünk, a politikai közvélemény igen nagy ellenszenvvel fogadta. A cseh néppárti Lidové Listy nagyon engedékeny kíván lenni s azt írja, hogy a mezőgazdák segítségére kell sietni ebben a kérdésben is, szó lehet a biztosítási intézetek törvényes reformjáról, de azt sohasem fogja jóváhagyni a párt, hogy az állatkárokat állami, közpénzekből rendszeresen térítsék meg. A Prager Presse azt is közli, hogy Bradács földművelésügyi miniszter a csütörtöki minisztertanácson bejelentette, hegy a gazdasági miniszterek legközelebb tartandó értekezletén fogja kifejteni a mezőgazdasági válság orvoslására vonatkozó tervezetét. E terv eset legfontosabb pontja egy megsha- talmazási törvény javaslata, amelynek alapján a kormány rendeleti utón kiadhat oly intézkedéseket, amelyek a gazdasági válságot enyhíthetik. E tervekkel szemben a nagyiparos érdekeket védő Národni Listy a következőket írja: — Nem akarunk az események elé vágni, amig a részleteket nem ismerjük. De már ma meg kell állapi tanú ok, hogy a parlamentarizmusnak nem válnék javára, ha a parlament a komoly gaadsági gondok idején a megoldást a kormányra hárítaná. Ha a parlament megvédi a jogait ezekben a kérdésekben, úgy ezzel egyidejűleg haladéktalanul cselekedni köteles, különösen pedig a gazdasági válság orvoslása érdekében megfelelő eszközökről kell gondoskodni. A megoldás útja is adva van, a törvényhozásnak a gabona áresése után oda kell hatnia, hogy a többi közszükségleti cikk ára is megfelelően csökkenjen. Ez pedig csakis az ipari termelés támogatása utján lehetséges. Az agrárpártok harmadik követelése az, 1 hogy a pótlék vám ok megállapitásának kiszámításánál a teljes ötévi átlagár vétessék figyelembe, vagyis a tavasszal hozott vámtörvény olyképpen volna módosítandó, hogy a vámpótlék kiszámítása alapjául nem a lí százalékkal csökkentett, hanem a teljes ötévi átlagár veendő figyelembe. Különösen érdekel bennünket a németnyelvű hivatalos lapnak, a Prager Pressének cikkéből az a rész, amely a szlovenszkói mezőgazdasági hitel megszervezéséről szóL Ebben a részben ngyanis — más kormánymegnyilatkozásokhoz híven — a cikk szerzője azzal kezdi mondókáját, hogy az áilamfordu- lat idején a mezőgazdasági hitel Srioyenszkón teljesen rendezetlen volt. Majd a vzájemná pokladnicák nagy érdemeit magasztalja s a jeles értekezést azzal végzi, hogy Szloven- szkón a pénzforrások, különösen a betétek nagyon korlátozottak és Szlovenszkón egyáltalán nincs annyi betét, amennyi a hitel- igénylés. Ezért nem alapítható oly nagy pénzintézet, amely a mezőgazdasági hitellel behatóan foglalkoznék, mert ennek nyomán a pénzintézetek között erős verseny indulna meg, amely káros konkurenciához vezetne. A pénzügyminisztérium ezért csak oly intézményeket támogathat, amelyek a mezőgazda- sági hitel racionális megszervezését szolgálják és magukat bizonyos követelményeknek alávetik. A Lidové Noviny a Prager Presse e politikai tájékoztatójához azt fűzi hozzá, hogy a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés revíziójára von atkozó tárgyalások állapota nagyon bizonytalan, illetve határozatlan. A tavaszi tárgyalások megszakítása óta. azokat újból meg nem kezdték és a lap szerint a magyarok egyelőre azon nézetük mellett tartanak ki, hogy a legutóbbi csehszlovák vámtörvénnyel szabályozott lisztvám az uj kereskedelmi szerződés alapjául részükre elfogadhatatlan. A vázoltak alapján csak annyi bizonyos, hogy a nagy gazdasági válság idején a kormánynak semmi komoly terve nincs a bajok orvoslására. Kétségtelen ugyanis, hogy * mezőgazdasági válság nem orvosolható a vámtörvényben szereplő ama bizonyos 11 százalék törlésével és a jég- s álllatkáT állami biztosításával sem. A Bradács miniszter által kilátásba helyezett meg- hatalmazási törvénytől sem várhatunk sokat. A szlovenszkói mezőgazdasági hitel égető problémájának oly „elintézése*4, hogy azért nincs hitel, mert nincs betét, a legközönségesebb cinizmusra vak. A nagy cseh bankokban van elég betét... IHScfatera Kuba szigetén Havanna, október 4. A kubai parlament megadta Masado elnöknek aa általa követeit diktátori hatalmai. Egyre komolyabb a brazíliai forradalom Monté videó, október L A Rio Gr&nde do Sulöan kitört katonai forradalomról olyan jelentések érkeztek, amelyek után a mozgalom rendkívül komolynak látszik. A tor- radiattom főleg az újonnan választott elnök, Julio Prestes dr. éllen irányul, s erőszakkal akarják megakadályozni, hogy az uj elnök november 25 An Washington Looiiis örökébe lépjen. Tanácskozások az ipari hitelrőL A* ipari hitel biztosításáról szóló törvény javaslatának tárcaközi tárgyalásait tegnap újból felvették. A javaslat főbb elvei elkészültek a csupán a végleges megfogalmazás van soron. Kilátás van rá, hogy a javaslat -a legközelebbi jövőben a minisztertanácsba jut. A Koruna biztositó a Slávi&bank tulajdonában. A Metró press hiteltérdemiő forrásbói szerzett értesülései alapján közli, hogy a Slár viabank a cseh Iparbanktól megszerezte a Koruna biztosító intézet részvényeinek 76 százalékos többségét. IDEGEM EMBEREK R E & £ ' N F IRTA: MAR/!! SANDOR Copjrtgót bj Pamfóton (29) Családapák tan góztak itt egymással komoly odaadással, minden külső jel szerint nehezen élő, nagyon egyszerű emberek, egyáltalán nem abban a korban, mely a szerelem kitöréseit s eltévelyedéseit a szenvedély vak kényszerével tudja mentegetni. Stricci-külsejü, hivatásos tánclegény csak kevés akadt közöttük. S végül itt is táncoltak, ha kiesé különös ösz- BzeálÜtásban ia, mint künn a téren, mint mindenfelé Párisban, mert julius tize negyediké volt, « „a nép" ebben a helyiségben is megünnepelte az ünnepet, a maga módja szerint, — s hideg és forró borzongás ment át rajta. Lázasnak érezte magát. Nem beszéltek. A szobrász ki meresztett szemekkel, elfeledkezve világról és geometriai formákról, bűvöletben ült. Az orosz néha fejét rázta, anyanyelvén beszélt maga elé s a hosszú poharak tartalmát az elszomjazó mozdulatával, egyetlen hosszú korttyal hajtotta fel. A táncterem levegőjéhez szokni kellett, az izzadó testek kipárolgása, az alkoholtól gőzölgő lehelet, az olcsó dohány füstje csípős bűzzel töltötte el a termet. A büffében, egy emelvény pultja mögött, magas széken nagyon öreg nagyanyóka ült, mintha képeskönyvből vágták volna ki, horgolt fekete mantillban, hófehér főkötőben, okuláréval szemén, a reszkető fejjel és reszkető kezekkel számolta a pénzt, melyet a csaposlegények csészealjakon toltak elébe, ölében horgolás feküdt, feje fölött az ablakban kanári aludt díszes kalitkában, melynek rácsai között kockacukor, sárgarépa s más ínyencségek szorongtak, — az egyetlen diőztárgy a teremben, igazi, nagyanyóhoz illő, csicsergő kis madár otthona. Az anyókát minden érkező s távozó vendég negédesen s bizonyos tisztelettel üdvözölte, s a reszketős fejű matróna ilyenkor pípisgető visításokkal nevetett fel s kedveskedve kiáltotta: — Ah, te ugorka! Nézd csak. Marin, már megint eljött! Persze, olt várja a sarokban a kisbabája. S a kis baba a sarokban felkelt. • kiverte i az asztalra pipáját s elébe jött Marínnak, 1 I egy vállas, szúrós tekintetű, deresfejü kispolgárnak, aki jártás köziben két kézzel igazgatta pókhasán aranylánccal átfűtött mellényét, m őrbmteíjee viszontlátás pillanatában széléé vigyor futott át borostás arcán s könnyedén elvörösödött. Karoniogták egymást, rögtön beálltak a táncolók körébe s csak szünetben ültek vissza az asztalhoz. A kis baba néger volt. Elvesztette minden önfegyelmét, tágrarnyiiott szemekkel bámult reájuk, s nem törődött azzal, hogy viselkedését rosszalló megjegyzések kísérik. Zömöktermetű, inkább sötétbarna, mint fekete néger volt a Marin nevű vendég barátja, nagyon elegáns, sötétszürke, sportszerű öltözetben, hasonló anyagból készült sapkával a fején, s fehér selyemsállial nyaka körül. Egyik zsebéből hanyagon sárga szarvasbőr- keztyü lógott ki. A pár sokat táncolt, s örömtől csillogó szemekkel, összedugott fejjel nézték egymást és halkan csacsogtak, — ragyogó szemekkel, mint akik hosszas távoliét után nem tudnak betelni egymás látásával, s a kezük néha összeért. Egy szünetben a néger elfogta pillantását s átkiáltott neki a szomszéd asztaltól: — Jő reggelt, szomszéd. S a szem Miérje megvillant. Körülnézett, kereste a megszólított személyt, de a néger felállt, átvergődött a táncoló körön, megállt az asztal előtt s kifogástalan és félre nem érthető mozdulattal megemelte sapkáját: — Nem ismer? Én vagyok a szobaszomszédja. Nevem Durand. ö is felállt, s az asztal felett kezet szorítottak. A néger bájosan mosolygott s tökéletes franciasággal mondta: — Kellemes véletlen. Egyszer láttam önt, J mikor hazajött. Remélem, nem zavarja, ha a torkom öblögetem? Csupa figyelem, kérdező udvariasság volt, ahogy itt állt • mosolygott, — s nem tehetett máat, ő is mosolygott, • kissé kábultan, de összefüggő szavakkal biztosította a négert, hogy egyáltalán nem zavarja, ha gargalizál. — ön nagyon kellemesen gargalizál — mondotta még neki. S gyorsan leült és nevetni kezdett. Egy- ügyüen nevetett és görcsösen, — a néger és az orosz vele nevettek, gyámoltalanul, s aztán e! komolyodtak. — Én énekes vagyok, mondta Durand panaszosan — mindenem a torkom. Megemelte sapkáját, mechanikus szájmoz- dulaítal megmutatta harminckét, nagyon fehér fogát, s széthúzta kitüremlő, véresen vörös ajkait s v issza - vi ss za nézve, gyanakvó, kissé sértődött arckifejezéssel távozott. A szobrász hosszan nézett utána, s mosolygott. Még nevetett egy ideig, aztán felállt. Kezével gallérjához nyúlt. — Mi baja? — kérdezte az orosz. — Levegőt — mondta rekedten. Elhatározták, hogy visszamennek a térre, Előrement, az orosz auyanyelvén káromkodva sietett utána. A sportsapkás fiatalság és a rendőrök most is szótlanul engedték el őket maguk között. A házak felett keskeny, homályos parcellákban derengett. Nagy lépésekkel, futva ment, az orosz zihálva követte. Mikor a Bastille egyik melléiülccáját elhagyták, észrevették, hogy a szobrász nincsen velük. Egy gázlámpának dűlt. Az orosz nehezen élekzett, s megtömte a pipáját: — Ne törődjön vele — mondta szuszogva. — Ne törődjön senkivel. Mindenkinek joga lvan ... De nem mondta meg, mihez van joga mindenkinek, a pipát szájába dugta, s anélkül hegy rágyújtott volna, legyintett, s elindult lefelé a téren. Gyorsan rrtánament, beérte, s együtt mentek tovább. Az orosz kalap néJ-" kül járt, s hajviselete ebben a hajnali órában az elhanyagoltságnak olyan jeleit mutatta, amilyennek az együtt töltött nap egyetlen szakában sem látta még. Gyorsan ment, szűk uccákon át, ahogy öreg lábaitól tellett, s halkan beszélt oroszul maga elé, kezeit lengette, gesztikulált. Már erősen szürkült. Csak most tűnt fel neki, mikor néhány uccát maguk mögött hagytak, hogy reggeledik. Az uccákon színes papir- szemét feküdt, roncsolt lampionok, konfetti és tarka papírszalagok. A csend nagy volt, átmenet nélküli és félelmetes. Feldöntött székek hevertek a kocsmák előtt, s a város e pillanatban igazán óriási táncteremre hasonlított, egy- órával a mulatság után, mikor még nem kezdtek el söpörni. Részegség és csömör savanyu ize úszott a levegőben. Egy gázlámpa tövében megtaposott szalmakalap hevert. Néhol vastagon jártak a. báli szemétmaradékban, nadrágjuk szára teleragadt konfettivel. Az orosz fejét, csóválva ment előtte, egyre hangosabban beszélt. Talán volt Kazánban. Én is tanár lehetnék, Gyarmaton. Micsoda katlanokban fő az élet? S mi minden fő benne? ö is a fejét rázta, mint az orosz, s észrevette, hogy félhangon beszél maga elé, magyarul, de nem hagyta abba, mert kísérője nem törődött vele. S igy mentek együtt, hajnalban, egy párisi középület kissé önkényes igénybevételének évfordulóján, az orosz, aki tanár volt Kazánban, s ő, aki tanár lehetne Gyarmaton, s félhangon beszéltek maguk elé, magyarul és oroszul, a párisi uccán, mely tele volt szeméttel, amerre íya nép" mulatott, s alig észrevehető jelekkel ébredt Egy ablak nyílt, néha fejtik felett, egy asszony hajolt ki, újságpapírba csavart hajviselettel, kikönyökölt s utánuk nézett. Az oro«z rendíthetetlenül ment előre, dörmögve, vitatkozva, érthetetlenül és titokzatosan. Nem érzett álmosságot, de feje szédült, mintha sokat ivott volna, a levegő hüvöe volt, s moe- lékszagu, egy kirakat előtt megálltak egy pillanatra, inkább csak az orosz, • 6 tétován bámult maga elé: fodrászüzlet előtt álottak, a a kirakatban ondolált hajú, megcsonkított keblű viaszbábok vigyorogtak, melyeknek keblét mintha rák rágta volna körül. Sokáig- mentek igy, s mert az orosz nem vett tudomást róla, ő is hallgatott, vagy halkan bőszéit magyarul A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Lenégő tfapfém Fürdő Diéta fcegerfövüS' gmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában ás jobb füszerüzletben. iát | . & 'sS'al ^ ■ifi ö,:§ J ■*|2 ff.« $ a Ső’-Q o •“ Jk Ö~''£s2 jriá s 51 is C3 E JZ M "iil
