Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-30 / 248. (2469.) szám

6 Megtalálták a világ legnagyobb meteorját Tudományos expedíció Szibériába — Az egymillió tonna súlyú csillag usttsoat *ya jxrwnaGuawe* ------utwr*w —aggnommass&uuusesmtvir^ M Ok tóber lyr %$? Csütörtök J tel iss ii iteMi «5p^ürecrziLu v2ttNfi&au5B&B0 e.'a^ier.OTJ^-iUt/^tí^üMwweiaemisijem j4 magyarság kegyelete Rákóczi &ir§ánál Kassa, október 29. (Kassai szerkesatősógünk telefon jelentése.) Huszonnégy éve annak, hogy a magyar nemzet hazahozta Rákóczi fejedelem hamvait és országos gyásziinnepségek kereté­ben a kassai dóm kriptájában helyezték el egy márvány szarkofágban Zrínyi Ilona és több kurucvezér hamvaival együtt. Kassa város magyarsága és egész őslakossága nevében pártjaink küldöttsége ma reggel a Dómban gyászistentiszteleten vett részt, amelyet Tost Barna prépost, prelátus-plébános celebrált fényes papi segédlettel. A gyászmise után az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Kazinczy Társaság női szak­osztályának vezető tagjai megkoszorúzták a fejedelem sírját. Grasschmid Géza dr. szená­tor, az országos keresztényszocialista párt ke­rületi elnöke a következő szavak kíséreté­ben tette le a koszorút: Mi, Rákóczi városának szülöttei, az itt élő és távollévő magyarok ne­vében évről évre elzarándokolunk e napon sírodhoz. Nagy Fejedelem. A Te neved emlé­ke nekünk a kitartásnak és a magyar önér­zetnek forrása, amelyből fakadó reménység­gel és szivünkből áradó kegyelettel hozzuk el az örök emlékezés virágait szarkofágodra. Utána a magyar nemzeti párt részéről Blanár Béla elnök távcllétében Greguss Gyula kerü­leti alelnök mondott költői szárnyalásu meg­ható beszédet, amelyben a magyarság hűsé­gét, törhetetlen ragaszkodását fejezte ki Rá­kóczi Ferenc emléke iránt, aki örök ideálja marad a legszebb emberi tulajdonságoknak és eszméknek. — Greguss zután pártjaink ba bérkoszoruját helyezte el a síron. Végül Pausz Béiáné helyezte el megható szavakkal a Ka­zinczy Társaság női szakosztályának szalaggal díszített virágcsokrát. A kriptát szinültig meg­töltötte Kassa város magyar közönsége. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába Olaszor­szágba. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap1' pozso­nyi kiadóhivatala. Pozsony. Lőrinckapu-u. 17 II. (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- iezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12, III. em. eszközöl. * POZSOiNYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69.. I. em. Jobbra UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovié? ucca 2. NYITRAT szerkesztőség és kiadóhivatal: Metbod-tér 3. * VASÁRNAP is megkapják a „Prágai Magyar Hír­lapból előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyit rán, Losoncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rimaszombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen. Beregszászon, Besztercebányán. Selmecbányán. Zsolnán, Ipolyságon. Nagvszőllősön. Poprádon. Késmárkon, Dobsinán, Rozsnyón. Tornaiján, Füleken, Zselizen, Párkányban, Pöstyénben. Vágujhelyen, Nagytapolcsányban. Nagymihá- lyon, Gálszécsen, Dunaszerdahelyen. mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbe­sítjük. — A legutóbbi számunk vezércikkében, a má­sodik bekezdésben értelemzavaró sajtóhiba tör­tért ,amelyet a szövegrész helyesbíteti közlésével helyreigazítunk. A második bekezdés második és harmadik mondata igy szól: Az alanyok, akik államot alapítottak, felgyújthatják ma a naciona­lizmus örömmájglyá'it s ezeknek: fényénél megelé­gedéssel láthatják a históriának tizenkét óv előtt javukra billent mérlegét, egyúttal azonban kriti­kát is gyakorolhatnak önmagukkal /szemben: váj­jon a tizenkét év előtti államépitő programot megvalósitották-e. Azok pedig, akik a tizenkét év előtti állama!apitó eesraényéknek nem voltak ak­tív alanyai, hanem alkokét megkérdezésük nélkül kebelezte be e számukra idegen nemzeti több­ségű államiba, a kisebbségi sors keresztutjának újabb stációját láthatják az újabb évfordulóban: a fájdalmas visszaemlékezés és az elszánt előre­nézte stációját. — Fül kobozták A Népet. Kassai szieFkesz/tő- égünk jelenti: A kassai ügyészség A Nép­nek, az orsz. kereszt ón yszecialiista póri kassai hetilapjának e heti számát elkobozta. Az el­kobzás után a lapbél második kiadást aditak lei Világszenzáció erejével hatott amakódejón a szibériai óriás-meteor híre, mely 1908 j'unius 30-án a Podkaraen alja-T unguszka (a Jemisszej egyik leg­nagyobb mellékfolyója) erdős, mocsaras vidékéin hullott a földre. Fantasztikus nagyságú meteorit ez, melynek súlyát a szakértők legalább egymillió tonnára becsülik. Az a borzalmas "tődés, mellyel földet ért, mozgásba hozta nemcsak Oroszország, ha­nem Középcurópa földrengésjelző állomásainak műszereit is. A jénai obszervatórium például tökéletesen meg­figyelhette a rengést hullám okát, de tatán ennél is érdekesebb, hogy egyidejűleg az angol meteoro­lógiai állomások légköri elváltozásokra lettek figyelmesek. A szibériai meteor lezuhanásának estéjén a naplemente egész Európában, de különösen Angliában káprázatos színekben pompázó fény- jelenséget mutatott és úgy ezen, valamint a rá­következő két éjszakán vailami kísérteties, fosz- foresz'káló fény világiitott, mely néhol csaknem a hold tölte fényerősségét érte eh Azt lehetne mon­dani, hogy ezen a három napon nem borult töké­letes éjszaka a földre. Denning, a híres angol csil­lagász úgy nyilatkozott, hegy hatvan évi meg­figyelése alatt sohasem észlelt még a szibériai meteor hullását követő éjszakáéhoz hasonló, meg­világított; égboltot. Ez;t a rendkívüli jelenséget a magas Jégrétegekben és a légüres térben lebegő meteor-por idézte elő. Érdekes megemlékezni néhány szemtanú jelen­téséről is, kik természetesen csupán nagy távol­ságról észlelhették a rendkivü'li jelenséget. Egy Semenow nevű szibériai paraszt, aki mintegy 100 •kilométernyi távolságra volt a meteor lehullásának helyétől, azt adta elő, hogy csak egy óriási láng felosapódását látta, azután egy borzalmas robba­nás rázta meg a levegőt, mely őt több méternyi távolságra lökte el. Az iszonyatos erejű rázkódás a környékbeli házakat súlyosan meg is rongálta. A transzszibériai vonat egyik mozdonyvezetője is jelentést tett a hatalmas explozióról, pedig a me­teor leesésének helyiétől több, mint öOO kilométer­nyi távolságra haladt a vonatával. A Kanezk kö­zelében fekvő Lalira mellett lett figyelmes a deto­nációra és megállította a vonatot, mert azt hitte, hogy földrengés van és bár a rázkódás és dörgés- szem robaj nem ismétlődött meg többé, a vonatot mégis csak egészen lassan és óvatosan merte to­vább vezetni, mert félt, hogy a síinek megrongá­lódtak. Azóta huszonkét év telt már el és a nagy háború viiágrengéee elfeledtette az emberekkel azt a kis földrengést, amit a tüneményes szibériai meteor lehuillása okozott. Most azonJban újra ráterelődött a figyelem erre a Világ legnagyobb hullócsillagára. Oroszországi jelentések arról számolnak be, hogy a leningrádi Tudományos Akadémia már 1921-ben szervezett egy expedíciót a nevezetes szibériai meteor felkutatására és Kulik tanárt — Péter Mihály ref. püspök egyházlátogatá­sai. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Péter Mi­hály ref. püspök és kísérete: Tornallyay Zoltán egyházkerület! főgondnok, Dusza János espe­res és Barna Béla egyházmegyei gondnok e hó 23-án délelőtt a naprágyi, délután a hűhói egy­házat, 26-án pedig a sajókeszi—sajólenkei társ­egyházat vizsgálta meg. Mindhárom egyházban a lelkészek, a leánykörök, az iskolásgyermekek és a községek elöljárói üdvözölték a püspököt. Mindenütt a püspök tartotta a prédikációt óriá­si közönség jelenlétében; Sajókeszihen pedig a megújított templomot és az uj harangot is föl­szentelte imádsággal és egyházi beszéddel. Ez a templom a hívek önkéntes adakozásából épült és a kisebbméretü uj haranggal együtt 60.000 koronába került. Mindenik egyházban Dusza János ismertette a vizitáció előtt a község és egyház történetét, amely után lefolyt a vizitá­ció a már ismertetett módon. Mindezen egyhá­zak állapota kielégítő, sőt a naprágyié kitűnő, azonban Sajókeszihen a lelkészlak mielőbbi föl­építésének szükségére mutatott rá a püspök, Llubón pedig, ahol a lelkészi állás már 3 év óta betöltetlen, a lelkészi állás betöltésének elodáz­hatatlan voltára. Ez egyházakban is buzdító beszédeket tartott s rámutatott a vallási ->s nemzeti megújhodás szükségére. — A barsi református egyházmegye lelkész- egyesületi gyűlése. Léváról jelenti tudósítónk: A barsi református egyházmegye lelkészi egye­sülete most tartotta őszi ülését Léván. Varaunai Sándor egyesületi elnök megnyitó beszédében rámutatott a református egyház és lelkészeinek jelenlegi súlyos helyzetére, mind egyházpoliti­kai, mind pedig anyagi téren, az egyház törvé­nyeinek jóváhagyatlan állapota, továbbá pedig az egyházakat. arányosan meg­illető államsegélyek és a lelkészek rendezetlen kongruájának ügye miatt. Ez­után a lelkészgyámolda alapszabályait tárgyal­ta le az értekezlet, majd fontos határozatokat hozott arra nézve, hogy a gyülekezetek köré­ben a vasárnapi munkaszünet s általában a va­sárnap megszentelése legszigorúbban megtar­tassák. Fiatalikoruakna.k a nyilvános mulatóhe­lyeken való résztvétele tekintetében tiltó hatá­rozatot, hozott. Elhatározta a lelkészi kar, hogy a falusi ifjúság körében hova-tovább mind fel­tűnőbben elharapózó erkölcsi, kilengések, a kár­tyázás, koresmázás stb. ellen megfelelő intéz­kedéseket fog kikérni a közigazgatási hatósá- goktóL küldte ki Podikamemja-Tungusakia vidékére, hogy állapítsa meg a meteor leesésének pontos helyót. Ez az expedíció azonban nem ért el semmi ered­ményt és ezzel ismét hosszú időre lekerült a -kutatás kérdése a napirendrőL Úgy létezik, hogy Kulik professzor nem tudott belenyugodni expedíciója kudarcába és a rejtélyes meteor felkutatásának vágya azóta sem hagyta nyugodni. Három évvel ezelőtt uj irányba kezdett nyomozni és ujaibb expedícióval! kelt útra, hogy Szibéria lakatlan és csaknem járhatatlan vidékein nyomára akadjon a csdillagkolosszusmak. Vállal­kozását ezúttal nagyobb szerencse kísérte. Hosz- szas kutatás után elkerült megtalálni azt a he­lyet, ahol 1908-ban az óriás meteor leesett. Ez a hely hozzávetőleges számítás szerint a nyugati hosszúság 103. és észalti szélesség 61. fokán fekszik. Ez a mintegy tízezer négyszög kilométer kiter­jedésű terület, melyet a meteor lezuhanása előtt buja őserdő borított, most teljesen kopasz és a vegetáció e.Ihamvadósának biztos jeleit mutat­ja. A gyilkos csillag elpnsztitott és felégetett itt mindent. Ennek a földterületnek középpontja iáján hatal­mas üregek tátongnak (tizenkét ilyen lyukat szám­láltak meg), melyek hatalmas gránáttölcsérekihez ■hasoulitanaik és valószínűleg a nagy súlyánál fog­va mélyen a föld felszíne alá sülyedt meteor ex- plózi óinak nyomai ezek. Eddig a pontig jutottak el az orosz expedíció kutatásad és ennyi eredménnyel kénytelenek vol­tok is egyelőre beérni, mert a szóban forgó zóna terepviszonyai lehetetlenné teszik az előbbre- jutást. Sem lóháton, sem gyalogszerrel nem lehet megközelíteni azokat a veszélyes szakaszokat, melyek a további kutatás szempontjából fontosság­gal bírnak. Az orosz Tudományos Akadémia, Kulik jelentéseit véve, most elhatározta, hogy repülő­gépről fog fényképfelvételeket készíttetni a járha­tatlan terület számtalan pontjáról és remélik, hogy ezen módion sikerülni fog megállapítaná, melyek a?x>k a helyek, ahol megfelelő felkészültséggel utat lehet tömi egy újabb expedíció számár^. A kalandos repülésire kiszemelt Czuknowsiti pilóta állítólag már útra is kelt Kulik tanárral együtt a Bajká-l-tó melletti Irkutszkból. és most érdeklődéssel várják világszerte a hirt repülő vállalkozásuk eredményéről. Ennek az egymillió tonnás, tízezer négyszög- kilométert elpusztító óriás meteornak történeté­ben kétségtelenül az a legörvendetesebb, hogy Szibéria lakatlan területét választotta ki rom­bolása színhelyéül. Gondoljunk csak arra, mi tör- tént volna, ha ez a gyilkos csillag valahol Európá­ban vagy Amerikában esett volna le!? Borzalma­sabb pusztítást végzett volna egyetlen szempillan­tás alatt, mint négy hosszú éven át a kegyetlen és véres világháború minden raffináit, modem fegyvere. — Eltemették Garas Nándort. Garas Nándor dr.-t, a korán elhunyt prágai magyar újságírót szer­dán d'él,után örök nyugalomra helyezték A gyász- szertartáson a prágai magyar kolónia számos tag­ján kívül cseh és német ismerősei és jóbarátad vet­tek részt,. A gyalu!atlan deszkalkcporsöt szinte el­borították az őszirózsáit és krizantémok; köztük a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójának fekete- szallagos koszorúja fejezte ki a magyar újságírók őszinte részvétét. A ravatal előtt Riiha dr. minisz­teri tanácsos az igazságügyi minisztérium nevében, Kopper Miksa, a Prpgai Magyar Hírlap szerkesz­tője, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója ré­széről és végül Bálint Miklós szerkesztő a Keleti Újság szerkesztősége és az elhunyt ruszinszkói ba­rátai nevében mondott búcsúszavakat. — A prágai MÁK irodalmi szemináriuma október 24-én tartotta ez-évi első összejöve­telét. Kubinyi Lásaló ifjúsági vezető meg­nyitója után Sz-vatkó Pál dr. tartott előadást a huszadik század magyar irodalmának a kifejlődéséről. Ismertette azokat az okokat, melyek a régi iskolák széthullását előidéz­ték. A századiforduló megváltozott társadal­mi, gazdasági és politikai viszonyai uj irányt adtak a szellemi és művészi életnek. M a gy arország Í6 a szociális küzdelmek szín­helye Lesz. A népi kultúra eddig rejtett ér­tékei is kezdenek a köztudatba kerülni, az irodalmat ezek az uj élet jelen ségek deter­minálják. Az iró szerves része a társada­lomnak, benne él, regisztrálja a kor esemé­nyeit, állást foglal a forrongások, a belső át­alakulások mellett. Az előadó párhuzamot von az 184B-iki forradalmat megelőző iroda­lom szerepe és a háboruelőtti Írógárda je­lentősége között. Majd rátért a stílus változá­sokra, a formai átalakulásokra s a főbb iro­dalmi irányok vázolására. Az előadás után a szeminárium tagjai felosztották maguk kö­zött a tárgykör kidolgozását. A szeminári­um legközelebbi gyűlése november 7-én lesz, amikor Giaiff László fog Babits Mihály Halálifiai c. regényével kapcsolatban a szá­zadforduló magyar , társadalmi és szellem* átalakulásáról előadást tartan*. A gyűlésen 12 rendes szemináriumi tagon kívül ^8 diák- vendég íe résztvetti 1930 október 30, csütörtök. _ Nyugdíjazás — Benes expozéjának idő­el őtti közlése miatt. Emlékezetes, hogy Benes expozéját a Poledny List egy fél nappal előbb közölte le, mint ahogy azt Benes elmondotta. Ezzel kapcsolatban vizsgálat indult meg és a csehszlovák távirati iroda egyik alkalmazott­ját le is tartóztatták. -A vizsgálatnak még messzebbmenő következményei is vannak, amennyiben a távirati iroda igazgatóját, Cser­mákot váratlanul nyugdíjba küldték.__ Í Le alobb társasát* íaSálkoiőheiye SEC ¥ PAVI!LL©P-S PKAKA, K.vímá ul. rmranr—n-Twnwwir-i ■« fcmnmmis- m -r-----———~—--—------—­— Földes színigazgató kéthónapos nyári sze­zont akar bevezetni Pozsonyban. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: Földes szinigazgató azzal a tervvel foglalkozik, hogy Pozsonyban kéthónapos magyar sziniszezont fog bevezetni, amely május 15-én kezdődne és julius 15-ig tar­tana. Ez úgy volna lehetséges, hogy ha Földes a német színtársulatnak átengedné a kétheten- kinti két magyar pozsonyi szinielőadást- Ebben az ügyben Földes keddre értekezletet hívott össze Pozsonyba, amelyen a magyar szinpártoió egyesület részéről részt fog venni Aixinger László dr., a szinpártoió egyesület pozsonyi el­nöke is. — Kudarcba fulladt néhány budapesti műegye­temi hallgató zsidóellenes tüntetése. Budapesti szer­kesztőségünk telefonálja: Kedd délelőtt a műegye­tem folyosóján néhány hallgató megtámadott és üt­legelni kezdett kőt' zsidó diákot. Több idősebb diák az eseten megbofcránikozva, lefogta az inzuhá­lókat és HüLtl Dezső műegyetemi rektor elé vezet­te, akii utasítást adott, hogy fegyelmi utón járjanak el a verekedők ellen. — Szabadlábrahelyezték Valousek nyugalma­zott törzskapitányt. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A vizsgálóbíró ma minden kaució nélkül elrendelte Valousek nyugalmazott törzs- kapitány szabadlábrahelyezését. Az eljárás to­vább folyik ellene. Valouseket, mint ismeretes, a pozsonyi patrongyári robbanással kapcsolat­ban tartóztatták le. ő volt ugyanis annak az osztálynak az üzemvezetője, ahol a borzalmas szerencsétlenség történt. xx Etabíissement-Muzeum-Télikertje napon­ként esti 9 órától nyitva. Csütörtök, szombat, vasár- és ünnepnap ötórai tea. (Pozsony leg­kellemesebb. legszolidabb l írakozása.) — Meghalt a világ legöregebb a zonya. London­ból jelenítik: Buenos-aires-i jelentés szerint Brazi-' fiában a minap hali meg Rosa da Costa, a viliág legöregebb asszonya, százötvenéves borában. Halá­lát siratja tizennyolc gyermeke — tizennégy' fiú és négy leány — valamennyi száz évnél idősebb és- a következő laszármazők: százhuszomnégy unoka, kétezázh ar-ininc dédunoka, tizennégy ükunoka, akik közül a legifjabb tizenhárom éves. A legújabb nép­számlálási adatok szerint Brazíliában rendkívül sok százévesnél idősebb személy éd, akik túlnyomórészt mulattok. xx Diákoknak órát vegyen minden gondos szülő, hogy a gyermekét pontosságra szok­tassa. A legjobb és legolcsóbb órák Kendi vasúti órásnál kaphatók Kosicén. Fo u. 79. — Bűnvádi feljelentés egy magyarországi örök­ségi üggyel kapcsolatban. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: Mintegy biz évvel ezelőtt halt meg Unghváry László földbirtokos, a híres ceglédi fa­iskola tulajdonosa. A napokban névtelen feljelen­tés érkezett a rendőrségre, amely arról szól, hogy Unghváry annakidején gyilkosság áldozata lett. Unghváry három unokája nevében Milcsevics János volt képviselő beadványt nyújtott be a vizsgálóbíró­hoz a holttest exhumálása végett, hogy megál'lapit- hassák. vájjon Unghváry mérgezés áldozata-e. Mil- csevics elmondotta a rendőrségen, hogy* amikor Unghváry haldoklott, egyes rokonokat nem enged­tek a betegágyhoz, sőt megakadályozták ebben Unghváry testvérét és sógorát, Huszthy Jánost is. A vizsgálóbíró először visszautasitotta a bizonyta­lan feljelentést. Most Ulain Ferenc dr. ügyvéd ut­ján Milcsevics újabb bűnvádi feljelentést tett isme­retlen tettes ellen. Az ügyiben jogászköpök meglepő fejleményeket várnait. — ösztöndíjak szlovenszlcói középiskolások ré­szére. Az 1930 október 9-én megtartott országos választmányi ülés több ösztöndíjat irt ki alsóbb, közép-, szak-, ipar- és kereskedelmi iskolák hall­gatói, valamint a felsőbb kereskedelmi iskolák hallgatói részére is. És pedig 60 darab 500 koronás, 30 darab 800 koronás. 15 darab 1000 koronás és 10 darab 1500 koronás ösztöndíjat, azonkívül 10 darab 1000 koronás jutalmat Az ösztöndíjakat csakis na­gyon jó eredm énnyel végze tt tanú' éli kaphatják és csak kivételes esetekben olyanok, akik jó ered­ménnyel végzik tanulmányaikat és ez esetben is csak akkor, ha különös oltok indokolják azt. Az eziránt benyújtandó kérvényeket az iskola igazga­tósága utján 1930 november 20-ia kell az országos elnökséghez beterjeszteni. A kérvényeket sajátke- züleg kell írni és csatolni kell hozzá: illetőségi vagy állampolgársági bizonyítványt, egy évnél nem régibb vagyontalansági bizonyítványt (nyomtatvány kapható az állami nyomda pozsonyi fiókjánál, Grössling-u.), az utolsó félévről szóló tanulmányi bizonyítványt. A kérvényben felhozott indokoltat igazoló esetleges bizonyítványt, továbbá egy nyilat­kozatot, amelyet az illető saját maga ir alá (te amelyben igazolja, hogy u "'ven segélyeket kap pénzben, természetben és kitől, milyen segélyeket kapott az elmúlt években és hogy hozzátartozói mi­lyen segélyeket kapnak. Nem teljesen felszerelt vagy pedig későn beérkezet' avagy a nem előirt utón beadott kérvényeket nem vesznek figyelem­be. Be nem vallott ösztöndíjak vagy segélyek azok megvonását fogják eredményezni. A kérvényeket az iskola igazgatósága utján fogják kifizetni, az el­ső felét az ösztöndíjnak mindjárt, a második felét csalt azzal a fellételloí űzetik ki, hogyha a tanul- ináiiyaibiia legalább aágan eredményt innia! fel, mint az előző félévben. Bővebb felvitágositásekait erre vonatkozólag ti Magyar Nemzeti Part titkárság ga (Pocwooy, Köztársaság-tér 14. IV.) nyújt.

Next

/
Thumbnails
Contents