Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-30 / 248. (2469.) szám

2 ko^r beszédet mondott és azt a kérdést in­téséé a rokkantakhoz, akik a közelmúltban Tértiket áldozták a hazáért, hajlandók vol­nának-e a leülegyvérzett nép élén még egy­szer háborúba vonulni. A kérdésre a tömeg percekig tartó mennydörgésszerű igennel felelt. Ciné erő bíborunk megszentelte a zászlót és áldást kért a dúcéra és Olaszor­szágra. Politikai körökben a bibornok sza­vai nagy feltűnést keltettek, mert Cineero a kúria kardinálisai közé tartozik, s mint ilyen, a vatikáni állam polgára. Cineero Isten áldását kérte az olasz nép vezetőire és azt kívánta, hogy Olaszország minél na­gyobb, minél népesebb, minél keresz­tényebb és minél katoíikusabb legyen. Majd a királyra kért áldást és a dúcéra, akinek termékeny energiája az olasz nép legnagyobb javára szolgál. A fasiszta időszámítás kilencedik évének első napját számos közmunka megkezdé­sével vezették be. Többek között a régi császári Róma középületeinek kiásását is folytatják. A kapitoíiumi fórum máris ki­emelkedik a törmelékekből. A fasiszta idő­számítás nyolcadik évében megkezdett köz­munkákat máig mind befejeztek. Ez az első eset, bogy Olaszország nemzeti ünnepként ünnepli a fasizmus győzelmének évfordu­lóját. A zárt üzletek a városnak vasárnapi jelleget adnak, (jiuraíi, a fasiszta párt uj főtitkára reggel átadta Mussolininak az uj pártigazolványt, amely az egyes számot vi­seli. A lapok természetesen öles kommentá­rokban ünnepük a. tegnapi nap eredmé­nyeit és különösen Mussolini tegnapelőtt! nagy beszédével foglalkoznak, amely az ál­talános felfogás szerint uj érát nyit az olasz . kül- és belpolitikai életben. Belpolitikai szempontból különösön azt emelik ki, bogy Mussolini nemesek munkaadó, hanem mun­kás is, aki legalább annyira a szivén viseli a munkások sorsát, mint a munkaadóét. A Lavóré Fascino vezércikkében foglalkozik a beszédnek azzal a részéve], amely a mun­kások mellett tör tándzsát és bizonyos fokig a kizsákmányoló munkaadók ellen nyilat­kozik. A lap szerint a fasizmus legmegátal- kodottabb ellenségei a régi burzsoázia jobb­oldalán foglalnak helyet, s ezekkel fog Mussolini a jövőben leszámolni. Mussolini bessádéüek párisi visszhangja Paris, októbe-r 20. A francia reggeli, lapok, rendkívül részletesen foglalkoznak Mussolini hétfői nagy beszédével és különösen az ellen a rész ellen foglalnak állást, amelyben Mus­solini a békeszerződések revízióját sürgette. Hl KLAP 1930 október 30, csütörtök. $mwmdhmwccn űrnek Mimikúicsctust a hajnak. Október 28,-ának megünneplése Prágában Klofács inneni beszédéi a kommunisták megzavarták — Hasin: Mintha az államban más nemzet nem is élne... Prága,, október 29. A tegnapi államünnep- ségek a fővárosban szerényebb keretek közt mozogtak. A rmoust rum-fel vonulások elmarad­tak és csak kisebb jelentéktelen párbfelvonu- lások voltak láthatók. A tömegek elmaradását főleg a rossz időjárás okozta. A hivatalos ünn népségeket a prágai várban bonyolították ic Maswyk elnök lávollétóben, akit Udr&sal minisztere Inak helyettesitett. Délelőtt negyed tizenegy órakor a diplomáciai kar doyenje, Ciriaci nuncius jelent meg a vár kihallgatási termében s a diplomáciai kar nevében tolmácsolta üdvözletét a csehszlovák államnak és a köztársasági elnöknek. A nem­zetgyűlés nevében Mailypetr képviselőházi és Soukup szenátusi elnök beszélt, a hadsereget Viskovsky nemzetvédelmi miniszter, Podhcbj- sky hadseregfelügyelő, Syrovy vezérkari fő­nök és Bláha tábornok, a köztársasági elnök katonai irodájának főnöke képviselte. Az üd­vözlések után a vár harmadik udvarán dísz­szemlére vonult fel a prágai helyőrség. A Egyes lapok Olaszországot Franciaország leg­nagyobb ellenségeként állítják be, s azt han­goztat jáak. hogy a veszedelem a közeljövőben nem annyira Németország oldaláról fogja ér­ni Franciaországot, mint a déli oldalról. Untifasfezta meréisyletterv Párásban Paris, október 29. Két olasz emigráns teg­nap, a fasizmus ünnepén, merényletet terve­zett az egyik párisi olasz intézmény ellen. A rendőrök idejekorán tudomást szereztek a tervről éty.- letartóztatták, az -antifasisztákat, akiknél diüamíttál töltött .'bombát találták. Á merénylők bombavetéssel akartak tüntetni az ünnepen a fasizmus ellen. Canzion, a főime­rénylő hetekig gyártotta a bombát a vineen- nesi erdőben és mindennap egy korhadt fába díszszemlét a miniszterei nőkkel az élén több miniszter és számos törvényhozó nézte végig. Udrzsal miniszterelnök ezután üdvözlő táv­iratot küldött a köztársasági enőknek, aki vá­laszában kiemelte azt, hogy rövid megbetege­désének még is van egy jó oldala, nevezete sen az, hogy ezt az ünnepet Szlovén szkon tölt­hette. Annnak a reményének adott kifejezést, hogy két-három nap múlva viszontláthatja a kormányelnököt Prágában. Külön ünnepélyt rendezett a csehszlovák nemzeti tanács. Itt a kormány nevében Slávik belügyminiszter, a szlovák liga nevében pe­dig Bella Metód beszólt. A pártok felvonulása arra késztette a rend­őrséget, hogy erős járőrökkel megszállja Prága főuccáái s különösen védelembe vegye a cseh nem­zeti szocialista párt sajtójának palotáját. A cseh nemzeti szocialisták vörös és fehér szegfűkkel végigvonultak a föuccákon és az Óvárosháza-téven állapodtak meg. Klo­rejtette azt. A merényletet délután akarták elkövetni, de délelőtt sikerült őket letartóz­tatni. Olaszország dolgozik Róma. október 29. A Róma elleni vonu­lás évfordulóján Olaszországban 2338 köz­munkát kezdtek meg, amelynek költségei l milliárd 723 millió lírára rúgnak. Rómá­ban Mussolini magas rangú hivatalnokok kí­séretében több olyan helyet meglátogatott, ahol ma a munkások ezrei uj munkába kez­denek. Különösen a kapitoliumon tartózko­dott, ahol archeológiailag és történelmileg fontos ásatásokat kezdtek, A minisuterelnö- köt a lakosság mindenütt óriási ünneplés­ben részesítette. fáes ünnepi beszédét nagy meglepetésre hangos közbekiáltások zavarták. A cseh nemzeti szocialisták közé ugyanis kommu­nisták is becsúsztak. A rendőrség közbelé­pett és a tüntetőket eltávolította. A estéül szociáldemokraták a szocialista ház­ban ünnepelték meg- október 28-át, a nem­ezeit demokraták pedig a Lucerna nagyter­mében. A nemzeti demokrata Národni Liistyben Viktor Dyík, a politikus-költő irta az ünnepi vezércikket. Hajú Antal képviselő pedig idézi Rasinnak 1920-ban mondott nyilatkozatát, amelyben az elhunyt cseh politikus hangsú­lyozta, hogy a békeszerződés értelmében a csehszlovák- koknak jogukban áll úgy berendezkedniük, mitha ebben az államban más nemzet nem is élne. A Lidové Növényben Karéi Ca-pek irt vezér­cikket, amelyben rámutat a legutolsó tünte­tésekre, amelyeket nem a nénietek provo­káltak, mert szerinte a németek viselkedésé­vel a csehszlovákok is meg lehetnék eléged­ve. Ha a németek kihívóan viselkedtek volna, úgy az első október 28-a sem folyt volna le olyan simán, A Ceské S'lovoban Klofúcs irt vezércikket s abban Stribrnyra célozva többek között ezeket Írja: Aiki meghamisította 1918 szelle­mét, aki a nemzeti szellem és a köztársa­ság szere telének zászlaja helyett személyi ér­dekeket képvisel, aki mérget önt az uccákra és megmérgezi a nemzetet: annak nem áll jogában azok közé állni, akik 28.-án a tizen­két évvel azelőtti október 28-ra visszaemlé­keznek. • A német lapok közül a Bohemia azt írja, hogy a németek a köztársaságban nem ün­nepelhetik október1 28-át teljes ő szint őség­gel. Gondoljanak a csehek arra az időre, amikor szívben a Kde domov muj-t énekel­ték, de szájukkal a Goit erhalte-t kellett éne­kelniük,. A Prager Tagblatt vezércikkében érdekes összehasonlítást tesz az 1618 utáni és az 1918 utáni viszonyok között. — A csilizközi községek telekikönyveit át­adták a dunaszerdahelyi járásbíróságnak. Dunaszerdahelyről írják: A Gsilizköz hét köz­sége tizenkét évig várta, míg telekkönyveit átadják, végre az bekövetkezett és azokat Győrből áthozták a dunaszerdahelyi járásbí­rósághoz, amelynek elég dolga, lesz, hogy a tizenkét év alatt a tulajdonban beállott vál­tozásokat, ateíkek be>- és kükébétezééét ke­resztülvezeti a telekkönyvekben, amelyek most megkönnyítik az ingatlanforgalmat és a kölcsönök felvételét. ii■Iliim, i 'in iHiMMi-nvri'wriV'íiir'nr—■ BS IDEGEM EMBEREK R £ ö í: N F IRTH: M/Ul/U SÁNDOR Cop? víg fit (bjr Pantfieon (49) ; Mán les-on át utazunk. A le vegő párás, már most reggelt elit ve ran villanásokkal. A folyosón állunk, anyák gyerekeket tolnak át lábaink között. Izgatottan beszélünk, egy­más szavába vágunk. A vonat gyakran meg­áll, most látom először vonatablakból a pá­risi elővárosokat, ahol gyakran jártam már villamossal, ez itt Colombos, ez itt Ghaville- Vélizy, Meudon. Később jön Mantes Hango­san beszélünk. — Az egy lds hely — mondja a lány kér­désemre. — A Szajna mellett. Az állomásról autóbusz visz be. Egy falu az egész. Nagyon kicsi. Egy kastély is van, ahol egy gondol­kodó lakott. Comeille?- La Roche Koueauld — mondja Emilé. A hangja csupa szemrehányás. — És van egy templom is, többszázéves. Mindenhol van egy templom, errefelé, mely többszázévee. —- A XII, századból — mondja Emilje. — É/s itt van a Szajna. S vau egy hotel, úgy hívják: Au vieux Donjon, Ott alszunk. De nem ez a fontos. A Szajna fontos, egy komp megy át rajta, s a túlsó parton van egy erdő. A. programot elég élesen látom. Szürke po»tautóbusz visz l>e az állomásról, mész-sziklába vájt .keskeny utón. Félórát uta­zunk az autóbusszal, keskeny hídon át, a jár­müvek osak egy irányban haladhatnak, so­káig keli várnunk, amíg a parasztszeíkerek áthajtanak. Egy dombon hajtunk keresztül, aztán lejtős az ut és a Szajna melleit me­gyünk. A lány nielloitem ül u keskeny, rá- zór, pádon kelten alig férünk el, ölében tartja wwWröpenyét, Emiké kifwm wzomng a pwronon. Nagy a por. A Szajnát nézzük, nem beszélünk. Az autóbusz utasai között csak mi vagyunk a kirándulók, nagy kosarakkal kalapos vi­déki asszonyságok, ülnek körülöttünk s táj- szói ássál beszélnek. Messziről látszik a kas­tély. Egy motorcsónak vág el mellettünk, nagyon sebesen, a kastély irányában. Gyü­mölcsökké rték között megyünk el. Nyár van. — Honnan ismerik ezt a helyet? — kér­dem. Rámnéz. Szorosan egymás mellett ülünk, felém fordítja az arcát, egészen közelről néz rá. A száját félig kinyitja, mosolyog. Most nagyon szép. —- Itt voltunk násznton Emile-el — mondja hangosan, nyugodtan. Aztán megint az ablak felé fordul. Nem is beszélünk többet, míg ki nem szálltunk. Csakugyan komp megy át a Szajnán s a túlsó parton látszik az erdő. A .révész fiatal legény, félig felgyűld nadrággal áll a komp szélén, s időnként ritmikus, elnyújtott nyö­gésekkel ad jelt a part felé. Egy pádon ütünk a komp. közepén, mely kívülünk egy ki« autói szállil még át a, túlsó partira, a víz lassan húz,. két’ kőpillér között lisztünk át. A pánt szélén, mély felé tartunk, emeletes kő­ház áll magas tetővel, a falakat befutotta a folyondár, az ablakon vasi vasár. Kapuja a Szajnára nyílik, három lépcső vezet le a. ka­puból a vízhez és a. íkikötőáirbónhoz odalám- colil motorosén alkot egy kutya őrzi. Az autó, melyet a komp vtiez, elhasznált. Ford-autó, a legrégibb típusok közül való, pléh éis bádog, s öreg paraszt asszony ül benne, egyedül a volánnál. Senkii nem szól. Mikor partot érünk, elsőnek az autó ered útnak, mekegő robbaná­sokkal és különös, bakke cskeszerü ugrások­kal, nagy port ver fel és eltűnik az erdei utón. Egyiideíg a part mellett megyünk a fii vön, egy fordulónál a lány békányarodilk az erdő félé. Szőitkui'ul megyünk utána. Tarlón me­gyünk át, aztán egy irtáson. A föld meleg és szagos, itt már arattak- Az erdő széiléiyl nagy parkot Iáiul, tornyos kaeibóilyjt, tennlszpályát. > A levegőben vám valami ünnepélyes. Azt hi­szem, mindhárman arra gondolunk, hogy nyár van. Panoráma szerűen mutatkozik a nyár, túlzottan és jelképesen. A csendesség szokatlan, nehéz és zavar. A lány levette ka­lapját s a nagy kalapot karjára akasztva megy előttünk. Olajny ómat óikra kell gondol­nom éis moziképekre. Az erdő ritkás- A lány előre megy, csak néha látjuk a fák között, lassan megyünk a nyomában, minit két vadász a vad után, csak néha nézünk utána, hogy látjuk-e még. Nagy irtásokon megyünk át, aztán észrevétlenül visszakerülünk a folyó mellé. Az erdő itt a Szajnát szegélyezi. A lány elfekszik a fűben. Azt hiszem, egész délelőtt hallgatunk. A lány sokáig csukott szemmel fekszik, két ke­ze a feje alatt. Most sokkal nyúlánkabbnak tűnik, a fák között, s ahogy itt fekszik a füvön, mint a városban. Mintha pillanatok alatt megnőtt vona egy-két centimétert. Ma nem tett fel púdert, se pirositőt, csukott sze­mekkel fekszik a napbdfn, a szája félig nyit­va van, nagyon fehér. Cigarettázom, az eget nézem, egy repülő­gép száll Páriis felé, katonai gép, kél szár­nyán a 'trikolór körjegyével. A felhőket né­zem, ugyanazzal a lassú, nyárj úszással húz­nak, mint a folyó előttük, s egy.. uyzáiyhajó mászik, lefelé, végtelen laissan, a hajó fedél­zetén az ablakos bódé ajtajában asszony ül csecsemővel karján és szoptat. Mellette nyi­tott tűzhelyen fő az ebéd. A. lány néha ,fel- könyőköl, utánanéz a világnak, megnézi egy álmos pillantással a hajét, a felhőket, a repü­lőgépet, a folyót, viisszafekszrik és behunyja , a szemét, in int aki megnyugodott, hogy minden rendben van. Emilé távolabb .hasai], s kaniaszos tunya­sággal. rág egy fűszálat. A hallgatási .csak az menti már, hogy a lány alszik, .vagy ügy tesz, mintha aludna. Máskülönben már jeleni ö)év- teljes lenne ez a nagy. hallgatás,, szinte ké­nyei mellen, vagy tragikus. A lány nyakát né­zem, egészen, gyermekesen sovány a nyalka, a ni ollót nézem és a lábát. Egyenletesen és békésem lélek zik öntudat lanul, nyitott szájjal, mintha mosolyogna, ügy 'látszik, boldog* Kezdem hallani az erdőt és a. csöndet. A bogarakat hallom köröskörül, mély zúgásu­kat és zázzenésüket, ahogy learatják a 'tar­lót, a vizet hallom, s az áttült föld és az el- pörkölt növényzet nehéz szagát szövőim be, ezt a meleg enyészetszagot. Régen voltam le­vegőin s erdőt esztendők óta nem láttam, csak vonatablakból. Nagyon fáradt és álmos va­gyok, óvatosan fészkelődéin, félek, hogy «A fogok aludni. Nem aludtam éjjeh S mintha éhomra nagyon erős italt innék, berúgok a naptól és a szagoktól. Egy motoros úszik még el, a folyó közepén, ponyva alatt fiatalem­berek és nők ülnek trikóban s egy pillanat­ra haltjuk a gramofonzenét. A lány nem né® föl. Emilé levette a kabátját. A kirándulás hangulata tökéletes. Érzem a lány szagát, ezt a súlyos parfümiszagot, szappan'szagot s a fiatal test banális és izgalmas verejtékszjagát ügy látszik, alszik. Alig lélegzik. Közelebb csúszom hozzá a füvön, levetem a kabátomat, fejem alá teszem és hanyatfekszem. Mikor felébredek, nedves trikóban üti előt­tem s a haját szárítja. Megtudom, hogy egy órát aludtam. Közben meg is füröditek, csen­desen,, mert nem akartak felébreszteni. Emibe úszónadrágban kuporog a part. iszapos szé­lén, levetkőzve vékony és satnya, mint egy •gyónnék, ezt rögtön megállapítom, s azt i®, hogy ez a felfedezés jólesik, elégtétellel toll eb A lány szinte meztelenül ül a napban, ha­ját kendővel köti be, világoskék trikóját nyu­godtan Jetii rí a vállakou, hasraíekszik és rnezr 'telén hátát süttetii. Pislogva ülök, szemem lkáprájsík a naptól, már dél lehet. A lány sürgeti Emiléi, liogy öltözzön fel s adja kölcsön nekem az uszőrlibát, s közben lábaival kalimpál a le­vegőben. Emilé szinte ünnepélyesen ismétli meg az ajánlatot, kifogástalan udvariasság­gal], mely egy meztelen ember szájából mu- laísítgasain hat; Néhány lépéssel arrAbb me­gy i inlk, 'levetkőzöm s Emilé fölölti ruháit és 'iarsádalnvi mozdulattal' átnyújtja a/, úszónad­rágul • (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents