Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-28 / 247. (2468.) szám

4 i 1930 október 38, kedd. azt a faltevést, amely szerint az egyik benzol- Wkomotáv exploziója vezetett volna a ka­tasztrófára. A bányalég szerepe A'k'iik felvilágosításaikkal hozzá tudnának járulni a nehéz kérdés tisztázásához, azok ma már hallgató emberek, egytől-egyik az éle­tüket hagyták ot.t, ahol a fekete gyémántot aknázzák ki a föld gyomrából. Bizonyos azon­ban, hogy a robbanási góc közelében a veszedelmes arányban fellépő bányalég miatt állandó el­lenőrzés mellett folyt a munka, hogy azután a szükség esetén megtegyék a legfontosabb mentőintézkedéseket. A felügyelettel meg- fővájár azonban maga is holtan ma­radt a bányában. A vizsgálat megállapította, hogy a környező tárnákban nem volt a szokásosnál erősebb a bányalég és sehol sem emelkedett olyan arányban, hogy az explózió veszélyét idézte volna fel. A francia bányaigazgaíóság technikai igaz­gatója a szerencsétlenség percétől kezdve mostanáig ki sem lépett irodájából és még j arra sem volt rábírható, hogy távozzon iró- i asztala mellől. Valóságos pszihózisba esett, ! homlokát tenyereibe temetve támaszkodik az íróasztalra és időnként felsóhajt: ..Rette­netes dolog I'4 Anyák, hitvesek a halottszemlén A bánya vezérigazgatója szombat a kora- délutáni órákban lért haza Alsóőriből, ahol részt vett az ottani bányakataszt róf'a áldoza­tainak temetésén. Pár órával visszaérkezése után a saját bá­nyájában történt egy nem kevésbé tragikus robbanási szerencsétlenség. A uíaybachi banya áldozatai busz környék­beli, falucskából valók. Most fehér lepellel letakarva , '.szenek egymás mellett és soraik között elvonul az anyák, nővérek és feleségek processziója. Ezeknek a drámai pillanatoknak komor némaságát csak itt-ott szakítja meg egy vérfagyasztó jajkjáltás jelezve, bogy valamelyik hozzá­tartozó a cipőről, rnhafoszlányokról ráismer a halottra. Egy anya fiának agnoszkállásánál eszméletlenül roskad öeszc. Még tragikn- aabb egy fiatalasszonynak az esete, aki a múlt hét szombatján tartotta esküvőjét az egyik bányásszal, akinek megszenesedett holttestéről alig tudják elréngatiii a szeren­csétlen teremtést. IDEGEN EMBEREK RÉSÉN IRTA: MARÁI SÁNDOR Ccpgr igfit by. Pan/feon (48) Egy' optikus kirakatában megbámulok egy7 mikroszkópot. Bátyáimnak volt ilyen, csak sokkal kisebb méretű, e bennünket, fiatalab­bakat. nem engedett soha belenézni. Meghal­tam volna, hogy belenézhessek, s ahogy a -ki­rakat előtt állok, most is szinte testi rosszul- Jét és sóvárgás fog el, hogy egyszer belenéz­hessek egy mikroszkópba. Félkilenckor leülök a Cliray-kávéház terra- szára. Még nincsenek itt. Tízig várok, akkor lassan lemegyek a St Michelen, s naég egy­szer vissza, benézek a Olunybe, de nem lá­tom őket sehol. Most már biztos, hogy7 nem jönnek. Gyalog felmegyek az Observatoire-ig, útközben benézek minden kávélázba, a Har­con rt-ba is, itt ismertem egyszer egy nőt, aki •rz ók-szerbranoheban dolgozott s tudott egy .játékot a selyempapirral é« málnaszörppel. De őt se látom, nincs ismerős sehol. Fáj a fejem. Tizenegy után mégegyezer visz- szamegyek a Cíunybe, bár -tudom, hogy ez a legnagyobb ostobaság s teljesen óéi talon. Csakugyan nincs ott senki. Egyiideig állok a sarkon, a-ztán felülök egy villamosra és elme­gyek a Dome-ba. Borsi és Vasiiieff a tema- s»on ülnek. Hagymalevest eszünk. Csak kettő után kerülök havit. 13. Kedves uram, elnézését kérem, hogy a szá­munkra oly kellemesnek ígérkező együttlétet el kellett mulasztanunk. Mi vasárnap reggel kiránd ólunk La Roohe Guyonba, Se iné et Oise, ha ismeri. A Gare St. Lázáréról in­dulunk, 8.35 órakor. A Gare SÍ. Lázáré itit dübörög, sze irt közi. Szombat éjjel két órakor olvasom a .lapot, a «zóba közepén állok, a villanykörte kiégett e 'Pragai-AVaovarkirlap Szlovenszkő költségvetése Irts: ALAPY SYULA dr. tartományi képviselő Szlovenszkő országos választmányba most tárgyalta az 1931. évi országos költségvetést és azt a részletes tárgyalás alapjául elfogad­va az országos képviselőtestület elé terjeszti. Ez vita nélkül történt az előző ügy tárgyalá­sának hatása alatt. Ez az előző ügy pedig nem volt egyéb, mint a pénzügyi helyzetjelentés, amely a lehető legrosszabb képet festett az ország pénzügyi viszonyairól és egyúttal a helyzet teljes tarthatatlanságáról is. Szloven- szkó költségvetéseit nagy igyekezettel állítja össze már harmadizbeiL az országos választ­mány, azonban ez a költségvetés teljesen la­bilis alapokon nyugszik és mindenkor ki van szolgáltatva a mindenkori kormányok szinte kénve-ked vének. A jövő évi költségvetés is teljesen i mag mó­ri us számokkal dolgozik, nem lóvén intézmé­nyes biztosíték, amely az előirányzatoknak t bevételi részét garantálná, hogy azok a bevé­telek nemcsak reménybeli összegek marad­nak, hanem be ie folynak. Ilyen biztosíték pedig nincsen. Az országos igazgatás annyira függő helyzetbe került a kormánytól, hogy pontos számokkal nem dolgozhatik és az or­szágos választmánynak év közben olyan hatá­rozatokat kelt statuálnia, hogy a megszavazott kiadásoknak csak egy részéi folyósítja, most pedig, amikor 22 millióval passzív maradt, mert ennyi megszavazott kiadást nem képes teljesíteni, azt határozta, hogy ezeknek az összegeknek a folyósítását egyelőbe beszün­teti. így akad meg minden jószándék, beru­házás, kórház és útépítés, mert a placétum joga Prágában van. Az 1931. évi költségvetés főösszegei a kö­vetkezők: Kiadások Ebből rendes kiadások: I. Központi igazgatás II. Szociális és emberbarát] kiadások III. Közegészségügy IV. Földmű Vei ésügy V. Ipar és kereskedelem VI. Utak VII. Kulturális kiadások VIII. Nyugdijellátási kiadások IX. Beruházások X. Állami részesedés és országos pótlékok XI. Kamatok Bevételek I. Központi igazgatás 11. Szociális és emberbaráti bevételek III. K özegéfzségügy IV. Földművelés V. Ipar és kereskedelem VI.' Utak VII. Kulturális bevételek VIII. Nyugellátási kiadásók IX. Beruházások X. Állami részesedés és országos pót lékok 1930 1931 264,043.164 366.501.857 3307.204 3,293.704 6J60.5S8 6,823.352 26,550.747 29,658.895 20,116200 47,958.250-1,030.000 4,580.000 68.176.000 75,413.000 39,258.827 39,150.150 2,825.800 3,923.500 92.794.540 153,357.000 ________323.258 ' 2,344.006 összesen: 264,648.164 366.501.857 1,335.500 1.525.000 59.847 61.347 23.395.807 24.699.056 536.843 604.813 2.4 -10.000 2.-130.000 554.900 701.350 574.700 572.000 92.794.540 153,357.000 142,351.027 182,551.011 összesen: 264,643.164 366,501.857 Az első pillanatra niegállapíthatjuk, hogy az országos költségvetés kiadási oldalán lé­nyegesebb emelkedések: a közegészségügy fejezet énéi 3,108-148 a földmüvelésügyné] 27,342.000 a közlekedésügyiiél 7,237.000 a nyugellátásoknál 1,097.700 a beruházd soknál 00,562.460 a kamatoknál 2,021.748 korona. Ezekkel szemben a bevételi ol­dalon egyedül az állami részesedés és az országos pótlékok fejezeté­nél van 49;19Q.984 korona emelkedés. A beruházások emelkedése mindkét oldalon be lévén állítva, a költségvetés ered­ményeit számszerűleg nem érinti. Kétségtelen, hogy úgy a beruházások eme­lése, mint a földművelésügyi kiadások emel­kedése azzal áll összefüggésben, hogy Szlo- venszkó népét foglalkoztatni lehessen. A föld­művelésügyi kiadások emelkedése ugyanis a közhasznú meliorációk és talajjavítások és mezőgazdaság technikai kiadások fokozottabb emelését szolgálják. A beruházások két célt szolgálnak: a köz­egészségügyi építkezéseket: szániszerint ti­zen bét országos kórház kiépítését vagy tata­rozását, amelyek közül Nyitna, Turóeszent- várton, Nagyszombat, Érsekújvár, Léva és b ima-szombat; városokban lesznek nagyobb- alvása építkezések, részben pedig útépítési beruházások. A hatvau millióból ínegközeli- tőén 20 milliót vennének igénybe a kórház­építési és 40 milliót az útépítési beruházások. Elméletben mindenesetre szép dolog mind­ez és az országos választmány vita nélkül fo­gadta el az országos költségvetést, melyet ok­tóber 29—31. napjain tárgyal az országos kép­viselet. A. valóság azonban korántsem olyan rózsás, mint. látszik. Az Isten tudja, hányadik deputáció ismét Prágában járt. minisztereket puhítani és bizony ismét üres kézzel jött visz- sza, mert ígéreteket nem tudunk elkönyvelni eredmén y gyanún t. A pénzügyminiszterben kevés a hajlandó­ság hozzájárulni a költségvetés ilyet*, arányú emeléséhez, a belügyminisztérium illetékes öztályainak az álláspontját pedig már a múlt­ból ismerjük. Szlovenszkő költségvetése min­dig oérnaszálon lóg a le vegőben és ha azt mondjuk, hogy labilis, nem kiegyensúlyozott, hát nagyon enyhén fejeztük ki magunkat. A Beszüntetik o mentést Saarbrücken. október 27. A halálos áldoza­tok száma kilencvenkilencre emelkedett A nyolcvanöt halotton kívül három bányász a kórházban belehalt sérüléseibe, háromnak a holtteste még a széntömbök közé szorulva hever, míg bét bányásznak a sorsa eddig ismeretlen. Ez a hét munkás a bányának azon a ssaka- szán dolgozott, ahová a ment ©expedíció még nem tudott bejutni, mert az egész szakasz tűsben áll. A mentési mun­kálatokat az elviselhetetlen hőség miatt egyelőre be kellett szüntetni. A mentőlegénység hajmeresztő részieteket beszél földalatti élményeiről és különöse* csak homáiiyosan világit Az ablak előtt nagy ivlámpa lóg, Az ablakhoz lépők s mégegy- szer elolvasom. Nevemet hibátlan irta. Cső- postán küldték a lapot, este féltizkor adta lel. Levetem kabátomat és a gallért, a széket az ablakhoz húzom, lenézek az uccára. Éjjel Szalámyva! ültem. A tarha-cimfárat olvastuk, Saadámy felvilágosító magyaráza­tokkal szórakoztatott. Most dolgozza fel a cím­tár részére a vidéket, a Guide bleu módszeré­vel, hosszú utakat tesz, meglátogatja a na­gyobb városokat, most tart Liíle-néL, függelék­kel. egész Észak-Franciaországról. A mii na­gyon alapos, kiterjed figyelme a klimatikus és geográfiai viszonyokra is, csatol egy rövid menetrendet, az egyes városok között feltün­teti a vasúti csatlakozást. Akinek sürgős az útja, az Szül árny szerint, a címtár útmuta­tásai nyomán „Ieturhállhat“ egy napon két várost is. Nancy és Strassburg már megjelen­tek és több példányban forognak közkézen. Megcsodálom a címtár alaposságát, könnyen kezelhető, áttekinthető, bevezetőben adja a politikai pártok, vallásfelekezetek hivatala­inak pontos óimét és fogadóóráikat, aztán [kö­vetkeznek a magánosok, néhánytszavas utasí­tással, hogy mi a gyöngéje a kiszemeltnek, kire kell hivatkozni, e mennyi a várhaibó ado­mány? Szakimy az őszt utazással töltötte el, helyszínen gyűjtötte össze adatait, a lelkiis­meretes kutató alaposságával, s megmagya­rázta, hogy munkája kettős hasznot hozott: miiközben „tarkáit", összegyűjtötte a címtár adatait s most litografált példányokban árul­ja darabját száz frankért. Ősszel megint, útra indul, moet Dél-Fran­ci a országot akarja feldolgozni. Azt vitaijuk, hogy nyisson-e Irodát, kis­asszonnyal, Írógéppel és munkatársakkal, akilk utaznak a gyűjtik az anyagot, egy iro­dák mely a tarha-cimtár szerkesztésével és árusításával foglalkozna, s a mii felölelhetné egész Európát, Londont, Rómát és Berlint is, mint a Baedeker. Szakimyoak tetszik az öt­let, már látja magát, mint egy nagy kiadó- vállalat igazgatóját, aki parancsokat oszto­gat alá rendeltjeinek s tárgyal a felékkel, mert elnyomott vágyakozás szunnyad benne a polgári karrier után. Biztat, hogy osszuk fel F ronda országot most nyáron, én váral­jam például a Eretagúét, St. Malomtól Ros- coffon át Mortlaix-ig, az. egész Finisíének Előkeresi zsebéből a térképeket s izgatottan magyaráz, a terv már elragadta. Meglepe­téssel látom, hogy zsebei tele vannak térké­pekkel. Azt mondja, hogy én, aki tudomá­nyos pályára készültem, visszatérhetnék most régi hivatásomhoz. Abban válunk el, bogv még gondolkozom. Szalaniy hazakjsér, útközben biztat és rábe­szél, a terv jövedelmező, s ami fontosabb, gyakori helyváltoztatással jár, az ember ta­nul, tapasztal és 'művelődik. Ő a jövő héten Lyonba utazik, azt állítja, hogy merőben feldolgozatlan terület. Négy óráig ülök az ablakban, gondolko­zom. A szájam tele van nikotinnal. A fülkében kilencen utazunk. Mellettem fiatal apa ül, aki lehozta cipőit, s harisnyás lábát odaadta játszani hároméves gyerme­kének. A gyermek szemközt iii vele*, az anya ölében, örül ennek a szerény játékszer­nek, fogdosea az apa lábujjait, csendesen el­játszik védők. A levegő párás. Kiállunk a fo­lyosóra, Boudiu azt mondja, hogy a fiatal apa csak hivalkodni akar a fülke utasai előtt tiszta harisnyával. Kissé korán érkéz lem pályaudvarra, la­kásomtól. alig néhány lépés az ut, a perro- non ütök és várok. Éjjel csak hárem órát aludtam. Mikor felébredek, a szoba már tél© van világossággal, nincsen órám e egyszerre nagy ijedtség fog el, hogy elaludtam az időt. Éjjel még azzal feküdtem le, hogy a sorsra bízom, felébredek-© idejében, de hajnalban, az ébredés pillanatában ijedten kapkodom magiamra ruháimat és lerohanok az ucoára. A pályaudvar óráján látom, hogy még osak féluyok. Elfelejtettem borotválkozni. Viasza­in ehetnék még a szobába, meri vasárnap nem nyitnak a borbélyodétek,*d.e most már dacos és rosszkedvű vagyok, úgy érzem, •hogy hibákat csín ál ok, kiülök a perronra és váróik. .megrendítő elbeszélésüknek ax a része, ahol a holttestek feltalálásáról referálnak. A bá­nyaigazgatóság Ideiglenes segélyképpen há­romszázezer frankot utad M a családoknak és egyidejűleg társadalmi gyűjtőakciót veaetett ba A szakértőik továbbra ia tanácstalanul áíb nak a katasztrófa előidéző okának rejtélyével •szemben. MMMMBaBBBWWWMtCTMWBBM—gn»<glllimHlrfW»WBang» Esztendeje lesz, hogy nem láttam vonato­kat, csak a fütyülésüket hallottam, minden éjjel. A vonatszag nem tesz jót nekem, mélye® beszivom, mint valami hódító és ártékony füstöt, tudom, hogy nem tesz jót nekem, nyugtalan leszedj tőle. Ülök a perrono® -és nézelődötk. Egyszer, néhány hónap előtt, egy vasárnap ki akartam menni Yersaillesba. Már a pénztár előtt álltam, de aztán elszé- gyeltem magam, megfordultam, felültem egy autóbuszra, elmentem a Szajnához, -s ott ül­tem egész délelőtt. A perronon ülök és a Vonatszagot szima­tolom, minden percben indulnak vonatok, hosszú Puli main-kocsik kai külföldre, s látok egyet, egy (különvonatot, ez a „MajestioT uta­sait szállít ja Le Havreba. Akik az ablakból integetnek, öt nap múlva Newyorkban lesz­nek, vagy tiz nap múlva Palin Beacíhben. S hosszú, imperialoa vonatok indulnak a ban- lieube, nagyon sokan utaznak el ezen a va­sárnap reggel. Nem reggeliztem, borostás ál­lamat tapogatom, émelygeik az álmatlanság­tól és a nikotintól, az induló vonatokat né­zem, nyugtalan vagyok. Ebbe-n a pillanatban érzem azt a különös fáradtságot, mely ájulásszeriien esik rám a ritka pülüua tokban. mikor néha tisztán lá- ok, kiduggrri az orrom lerój üzletéből. Iá* rom magam. Bizonytalan lépésekkel jönnek, időnként visszafordulva a bejárat felé. Lassan felállók és ©1 éljük megyek. Azt hiszem, sápadt lehe­tek, nem aludtam, nem reggeliztem, nem be-ret válik óztam, nem vagyok senki és sem­mi, egy idegen vagyok, .aki it! lóg Párbban, ki vagyok én? A lány vesz észre, te lám jön, széleskar imája tízalmoka lapot hord, a kar­ján esőköpeny s Emil© egy kis táskát visz a kezében. Velem nincsen semmi poggyász, a lány először ezt veszi észre s üdvözlés he­lyett mondja: — Nem hozott semmit? Künn alszunk a bőiéiben. Már nincs idő megbízóin' ezt. . brs •»!- lünk. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents