Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-01 / 224. (2445.) szám
<PRAGAI-/V\AG<j!AR.-HIRIiAP' l&BO október 1, ggerda. A cseh-német kulturközeledés és kultureltávolodás gy. d.) A német- és zsidóellenes kilengések olyan téren is éreztelik káros hatásukat, amelyek politika-mentességéért évtizedes, sőt évszázados küzdelmet folytatott a műveltség és a felvilágosodás. A művészet nemzetek fölöt áldó és nemzeteket összekötő arében is tiltakoznak az ucca és a sovinisztáknak saját nemzeti művészetükéi veszélyeztető túlkapásai ellen. Ha a német kultúra leereszti a sorompóit a cseh zene és a cseh irodalom előtt, ez azt jelentené, hogy a világba vezető és a világot jelentő utak lezárultak a cseh művészetnek. A cseh művészet érvényesülési utjai és propagátorai ellen tüntetettek azok, akik a németek és a zsidók ellen tüntettek s amit most annyian szeretnének meg nem történtté tenni. Keresik, kutatják a szivacsot, amivel lemossák a múltat, de a kultur-aréna megtépázott falán a mene-teket ijesztő lángbetük- kel ég még. nájából éppen a nemzeti művészetek inter- nac ionál is érvényesülése és hatása érdekében volt kitiltva a bika és a vörös posztó. Sajnos, hogy a kordont most betörte a prágai ucca s az arénába a politika pioadorjai és banderri- lói bevitték a kitiltás, a terror és a művészet- ellenes bojkott csúnya lobogóit és rozsdás fegyvereit. A kordonáttörésre a megtámadott német kultúra hívei kénytelenek voltak követni a berohanókat s a szemet szemért elv egyre erősebb hangot kap a német sajtóban is: retorzióval fenyegetőznek, lehetséges, hogy az évtizedes cseh-német kulturközeledés és főleg a csehekre kedvező kulhirkacsolatok helyébe a kulturális távolodás és a kapcsolatok erős meglazulása fog következni. A tüntetések tehát egy olyan irányt provokáltak a két nép kulturális frontján, mely határozott visszaesést és visszafejlődést jelent. És kárt, kárt, kárt. A visszafejlődés, természetesen, különösen a kezdeményezőkre lesz káros. A 70 milliós német kultúra nem fogja megérezni a hidegülést s a német kultúra világutjai továbbra. is szabadon maradnak a szélrózsa minden irányában. A 6—7 milliós kis nép kultúrája ezt nem éppen mondhatja el magáról. Annál kevésbbé, mert a cseh irodalom és művészet, amennyiben ikjutott a világba, legnagyobb részt a német kultúrán át jutott ki és jutott el internacionális fórumok elé. Majdnem azt mondhatni, hogy a világfórum a cseh kultúra számára egyet jelent a német kulturvilággal. A berlini csehszlovák követ e nyáron mesél te el, hogy amig Parisban a legnagyobb megerőltetésekkel sikerült Smetana „Eladott menyasszony“-át előadatni, Berlinben egy ujját se kell megmozgatni a cseh zene propagálására : itt már elfogadják: és utat adnak néki. Francia- és Angolország úgyszólván tudomást sem vesz a cseh zenéről és a cseh irodalomról, dacára a nagy propagandának. Németország azonban egyre másra ad elő cseh operákat, cseh darabokait és fordít cseh irodalmat. Hogy ezt tudják és érzik itt is, bebizonyította a múltkori kritikus-kougresz- szus, amelynek kapcsán különösen a német kritikusokat halmozták el cseh ajándékokkal. Hogy a cseh művészetnek mit adhat a világot jelentő német kul túr jó viszony, nem kell külön magyarázni. Olaszország, Anglia, Franciaország elzárkóznak és kulturális izoláltságuk szinte áttörheíetlen. A nagy kulturnem- z-etek közül egyedül a német szomszéd jöhet számításba. Hogy mit adott, azt csak stiek- próbákban is érdemes megnézni: a Coustan- tin Brunner és D. von Lilíencron köré csoportosult Jungdeutschen a Hamburgban megjelenő Dér Zuschauer c. folyóiratban kezdték komolyan portálni a cseh Vrchiicky-t, páír évtizeddel ezelőtt, a nemrég elhunyt nagy cseh művésznő Emmy Destinnová egész pályafutását és nagyságát a németeknek köszönhette, mert Ausztriában nem volt hajlandó fellépni, a monarchia elten protestálván s a berlini Hofsoper adta meg neki az élet- lehetőséget s a világhírt. Smetana és Dvorák kompozícióit a német zenekritiklisék emelték arra a nívóra, amelyen állnak, Kubelik, -T’fiboda és Koczián hegedült is elsősorban a német kultur- és zenevilág ismerte el s tette lehetővé részükre a további emelkedési. Marákból a különben vágujhelyi születésű német zsidó, a berlini Franz Emmerich profesz- szor hozta ki a komoly művészt, a misztikus költőt. Ottokár Brezinát elsősorban a német zsidó Werfel fordította s propagálta; Brünn- ben tengőrő és itthon lenyomott Leos Jana- oeket az ugyancsak német zsidó Max Brod vette szárnyai alá s telte „Jenufa“ operájál világhírűvé, s ugyancsak Max Brod indította el a nagy karrier felé Jaromir Weinbergert i«, a düsseldorfi prenriérrel. Most, Németországból érkező hírek .szerint, egyszerre nagy a lehűlés és a felháborodás. Retorziókat emlegetnek. Az októberre indítandó drezdai különvonatot lefújták, az ezer német érdeklődő nem jön el Prágába. A német és osztrák sajtó azt követeli, hogy Weinberger uj operájának és Janácek „Svanda dudák"-járiak előadásait ne tűzzék ki h a cseh darabokat vegyék le a műsorról. Érthető, hogy ezek a hírek nagy izgalmat j keltenek a cseh művészkörökben és az egész cseh kulturvilágban s hogy a legnevesebb j cseh művészek a maguk jól felfogott érdeké-1 A ipám-©! k$z&&r$asSgipántolt nagyszabású ítémülésen a fSMirciia megszüntetését Ssővetelték &0teaíJ fsrs’aáslffls urspsssucSa — Séfeés imsire fG*ütis — UJ választások előtt * Madrid, szeptember 30. A spanyol főváros legnagyobb arénájában a köztársasági pártok közös nagy népgyülést tartottak. A húszezer embert befogadó szabad aréna utolsó helyig megtelt. A nézőteret és a pályát köztársasági szinti zászlókkal és kendőkkel díszítették föl, csak a hatalmas királyi páholy ásitott üresen és minden disz nélkül. A nópgyülést rendkívül jól organizálták meg, úgyhogy incidens nélkül fejeződött be. A rendőrség és a csendőr ség ugyan hatalmas készültséggel vonult föl, de beavatkozásra nem került sor, mert a köztársasági vezérek maguk igyekeztek bebizonyítani, hogy fönn tudják tartani a rendet és a tömeg a kezükben van. A szónokok rendkívüli mérséklettel beszéltek és nem uszították a népet. Többek között Domingo és Lerroux köztársasági vezérek, továbbá "Álca liberális exminiszter, a köz- társasági jobboldal vezére, szónokoltak. Valamennyien sürgős szükségszerűségnek nevezték a köztársaságot. Ha nem megy másképp, a monarchiát a forradalom erejével kell letaszítani, de a király okosabban tenné, ha önként lemondana. A népgyiilés bebizonyiíotta, hogy a köztársasági pártok egységesek. Eddig a köztársasági pártok között ugyanis nagy ellentétek merültek föl, mert a baloldal radikális megoldást akar, a jobboldal mérsékeltebb köztársasági alkotmányt, egyesek az egységes köztársaság mellett foglaltak állást, mások a föderatív köztársaságot helyeselték, amely az önálló Kataloniábóí, Valenciából, Andalúziából stb. állna össze. A részleges spanyol kormányválság elintézése után a kormány a jövő hónapokban okvetlenül uj választásokat ír ki, s a köztársaságiak megkísérlik, hogy választási propagandájukat határozottan forradalmikig állítsák be, amiből komoly nehézségek támadhatnak. Néhány spanyol vidéki városban, de legfőképpen Barcelonában, máris megindult, a radikális propaganda. A hatóságok nap-nap után kénytelenek elkobozni egy-egy napilapot, vagy röpira- tot. Az előzetes cenzúra eltörlése természetesen nem állította heiyre a sajtószabadságot Spanyolországban. Az ország hangulata nyugtalan s a legutóbbi hetek sorozatos sztrájkjai végleg elmérgesítették a helyzetet. Márkus László beszámolóija a magyar társadalmi egyesületek közös munhá§áról Komárom, szeptember 30. (Kiküldött munkatársunktól.) A csehszlovákiai magyar társadalmi egyesületek vasárnapi kongresszusán — amint már jelentettük — Márkus László szövetségi főtitkár, h-osszabb évi jelentést olvasott fel. A mesteri módon megirt jelentést a következőkben ismertetjük: — A virágok költőjének bölcsőjét ringató rima- szombati magyar fészekben — kezdte jelentését Márkus László — össze se reglett magyar bucsosok. a magyar söre útjait megtépázva is bizó hittel járó bivők: a tettek magyarjai, a munka magyarjai, a magyar jövő házának felépítéséiben dolgos pallérok két esztendővel ezelőtt egy szívvel — egy lélekkel határozták el annak tettre válását, hogy az intenzív és rendszeres kultúráiét megteremtése s általában az időszakáét magyarság kultúrájának megőrzése és fejlesztése végett megalakítják a kul buregyesiiiletokét is felölelő Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségét, amely a már meglévő más ku 1 turszervezeteiükkel közös munkában ápolja és növelje nemzeti kultúránkat s nagy magunkra maradásunkban, elszigeteltségünkben az egységes irányítás mellett folyó kulturális munkássággal biztosítsa fennmaradásunkat. — Az alakulás szükségességét kimondó rima- szombati kongresszusunk után alapszabályainkat jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz- l'öl- ter jesztettük, de a jóváhagyás le nem érkézbe miatt a múlt évben újból csak kongresszusra jöttünk össze a lelkek szabadságáért küzdő nagy fejedelem, városában s ma itt vagyunk a határként hömpölygő széles Duna mellett ,a legnagyobb magyar mesemondó, a magyar irodalom örök büszkeségének bölcsős szülőföldjén, a bennünket vendégszeretettel hivó Komáromban. A Kassán múlt év szeptember 21—22-én, ottani magyar impozáns megnyilvánulása mellett Molyt Il-ik kongresszusunk lelket gyönyörködtetően fenséges volt s dús kalászt Ígérő az ottani újabb munkavetés. A kassai kongresszus határozatainak végrehajtásáról számolt be ezután Márkus főtitkár, majd igy folytatta: — Felhívtuk tagegyes iilleteinket. külön-külön hozzájuk intézett levélben, hogy a magyar irodalom két nagy alakjának: Katona Józsefinek és Kisfaludy Károlyna-k erre az évre eső elhalálozási centenáriumát saját kebelükben is méltóképpen ünnepeljék meg, mert irodalmi nagy halottaink- nak emlékünnepet szentelni nemzeti kötelességünk s ebben a kötelesség lerovásban a vezető szerep a társadalmi- és kuláuregyoaUle lek é Tudom ásunk szerint több egyesület megrendezte a Katona- és Kisfaludy-ünnepélyeket s ugyancsak a közpoetbó kibocsátott felhívásunkra több tagegyesükiUnk képviseltette magát a Magyar Dalosszövetség kéz dcrnényezéeérc a Losonci Magyar Dalegylet 70 éves jubileuma alkalmából Losoncon megtartatott országos dalos (in népén., de a szövetség, illetve & végrebajtóbizottság részéről megjelentünk azon a központból is. A szövetség taglétszámemelkedéseinek kérdéséről e az alapszabályok jóváhagyása iránt tett lépésekről számolt be a jelentés. Etáit arra, hoigy a jóváhagyott alapszabályok hiánya miatt a megkívánt rendszeres működést kifejteni — sajnos, — nem állott a vezetőség módjában, tevékenységében korlátozva, csak az adminisztracionális ügyek végzésére szorítkozhatott. — Ebbéli munkásságunk során — mondotta Márkus László ezután — több jelenségét láttuk megnyilvánulni az egyesületek életében is a köz- gazdasági válság hatásainak s annak a nagy szegénységnek, mely most oly nagy súllyal nehezedik mindannyiunkra és egyesületeink legtöbbjénél megbénítja a célirányos működést. Mivel pedig anyagi erők nélkül még társadalmi tevékenységet kifejteni, kultúrát űzni sem lehet, főgondját kell hogy képezze minden tagegyesületnek az anyagi megerősödés s az éhhez vezető utak megtalálása, E célból minden egyesületnél be kell vezetni a kevesebb kiadással járó s a közönség köny- nyebb megterhelését jelentő kul tűrés tél yek, előadások, rendszeres téli szemináriumok st'b. megrendezését s elsősorban és főleg a tagok önkéntes megadóztatása mellet évenként az egyesületi tagdíjjal egyidejűleg, részletekben beszedendő kuiturdíj befizetésével meg kell teremteniük a kulturális alapot, ami már egyes egyesületeknél meg is van s a kulturális bizottság kezelése alatt érezteti áldásos hatását. A járási és községi képviselőtestületekben helyet foglaló képviselőinknek is gondoskodniok kell az illető képviselőtestületek részéről jövő megfelelő segélyezésekről s a járási és községi képviseletek kulturális bizottságában a magyar társadalmi és kulturális egyesületek érdekvédelméről, hathatós anyagi támogatásáról, amit a törvény megenged, sőt az illető képviseleteknek elő is ir. őszinte sajnálattal kell tapasztalnunk újabban megint itt-ott a saját, ügyeink, a magyar ügyek iránt, elvárt és megkívánt, érdeklődés lanyhulását, sőt már-már lasseu halódását, a magyar lellriieme- ret csendes elaluvását. A magyar le 1 kiismerő tét- mély szent kötelességévé teszi minden öntudatos magyarnak a magyar munkában való részvételt, a magyarság ügyének tettekkel való. kitartó, minden akadályon át a legnagyobb energiával végzett, álddozatos szolgálatát. A magyar lelki ! ismeretét, amely a nemzeti érdekek kincses tára j nak szorgos gyűjtőjévé, nemzeti sajátosságaink j kultúránk különleges zománcának, különleges jel j h'gzeíc'sség'eiiiek a maguk tisztaságában, a magul eredetiségében való hűséges megőrzőjévé, a magyar kultúra ápolójává, fejlesztőjévé, a, boldogsá-1 goe magyar jövő megalkotójává tesz mindéin magyart. A magyar lelkiismeretét, mely nem engedi soha, hogy átalakuljunk, áthasonuiljuok, de amely büszkévé tesz magyar mivottunkra e megóv, megvéd a k is-é r te tj ár ás ok sötét éjszakáiban és testvér: szeretetteljes kézfogásra hív mindnyájunkat, a gyengébb támogatójává, védelmezőjévé növeszti az erősebbet s csak egyet akar: hogy minden néppel békében élve, az emberi haladás utján folyton föl és előre igyekezve, boldog legyen a magyar. Hogy ez igy legyen, hogy ez bekövetkezzék * lelkiismeretűnk soha, egy pillanatra el ne szende- redijék, a magyarság minden egyes tagjának át kell hatva lennie a magyar öntudattól s ezzel az öntudattal teljes erejéből, lankadatlan buzgalommal, fáradhatatlan kitartással, csüggedéet nem ismerő előre igyekvéssel, a legmesszebbmenő áldozatkészséggel, ha kell az in-akszakadtáig, az utolsó fillér rászán ás áig, végső leheletig dolgozni kell. Éhben nincs, ebben nesn lehet kivétel senki, aki magyarnak tartja, annak vallja magát. A kötelesség egyetemleges: egy az összesért, összes az egyért. A munka közös, de közös az abból fakadó minden áldás is. A magyar öntudat fölébredésével az egységes, célirányos magyar munka megindulásával 60T6unk jobbrafordulása nem lehet kétséges. ^am<eaasssmmammBmamaaBr > sz)^smane3> A magyar újságíróit Vass József emlékének áldoztak Budapest, szeptember 30. A magyar u j& á giróteetületek vasárnap délben megható gyászün- nepély keretében hódoltak a nyugdíj egyesület elhunyt elnöke, Vass József miniszter emlékének. Az Otthon körben megtartott gyász ünnepélyt Lenkey Gusztáv, a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének alel nőké nyitotta meg, utána Bartos Gyula szavalta el nagy hatással Gyula diák Temetés cimii költeményét, Tóth László emlék beszédében hangsúlyozta, hogy Vass József nagysága három nagy dolgot jelentett: az igazságot, az emberiséget és a munkát, Az emberi ezolidarizmus nagy eszméjének igazságát Vass József hirdette elsők között Magyarországon és ennek az igazságnak utat tört a magyar törvényekbe és az egész magyar jövendőbe. A közélet porondján a tudás teljes fegyverzetében és a jellem átüthetlen páncéljában jelent meg. Hivatkozott Vass József hervadhatatlan érdemeire, a magyar ujságiróintéz- mények talpraállitásábam, végül újságírói, szociálpolitikai, parlamenti és egyházi szónoki képességeit méltatta. Az emlékbeszód után Dréhr Imre államtitkár „Vass József gond oda trendszere” címem tartott mélyenszántó előadást, amelyben egymásmellé állította Vass Józsefet és Prohászka Ottokárt, a két nagy egyházi gondolkodót. Hangoztatta, hogy Prohászka a tudomány hitbeli áthatásában tündökölt, mig Vass József a keresztény etika követelményeit állította a társadalommal szemben. Vass József szociális gondolatrendszerének központjában ott állott született méltóságában az ember. Vass József megértette, hogy az élet uj szociáli- átértékelést sürget és ezért kívánta XIII. Leó munkájának folytatását. Ezért hangoztatta, hogy az etikai kötelezettségek szociális kötelezettségekké alakultak át. Iránytkérő szava elhangzott Róma felé és most a szociálpolitikusok várva várják a rérum no váram folytatását. A Budai Dalárda énekével fejeződött, be az ünnepély. I szovjeif&ifa p?§§§íshsí feiréiicSuissa Athén, szeptember ’30. A fekete-tengeri szovjettflolta ma a görögországi Phaleron kikötőjébe érkezik, ahol kél hétig marad. Ez a vörös flotta első hivatalos látogatása a görög vizeken. A rendőrség az orosz matrózok szárazföldi kirándulásai alkalmára minden kommunista tüntetést betiltott. A vörös rnal- rózok Athént is meglátogaják. Meghivő A magyar uemzti párt és az országos keresztényszocialista párt érsekujvári körzetei 1930 október 5-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor Érsekujvárott az Arany Oroszlán szálló nagytermében nagy gazdatfyiüési tartanak, melynek egyetlen tárgya a katasztrófái is mezőgazdasági válság. A rendezőség Délszlovenszkó minden gazdáját szívesen látja. Beszélni fognak: Fttssy Kálmán szenátor, fíöhm Rudolf szenátor, líolota János nemzetgyűlési képviselő, Jaross Andor, tartománygyülési képviselő. Tarchányi Imre dr. körzeti etnök. l\ uruez Ferenc, körzeti elnök. ifj. Koczor Gyula körzeti elnök. *
