Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-28 / 247. (2468.) szám

2

1930 október 88, kedd.

összefogásának nagy jelentőségére. Tiz évvel ezelőtt Losoncról és Losonp környékéről indult ki az a kezdeményezés, amely az elalélt magyart fölrázni s uj politikai életre megszervezni kívánta. A politikai munka megindult,

nagy eredményekre jutott, most pedig Losoncon megjelentek a két pártnak s a Zipser Deutsűlie Partéinak vezetői, hogy együttes munára szövetkezve uj eredmények kivivására vezessék a magyarságot.

Szili Géza: lékünk szent ionunk van...

tSzUilö Géza dr. képviselő, az országos ke- resstényszocial'iista párt elnöke, volt az első szónok. Sűrű tapsviharban emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy a magyarok pártjainak törvényhozói éppen egy esztendővel ezelőtt kaptak mandátumot. Ha az egy esztendős munkára visszatekintenek, uyugodt lelkiismerettel állapíthatják meg, hogy mint a magyar nép reprezeutativjai, képviselik s védelmezik a magyarság kisebbségi jogait.

— A jövőben is tantort thatatlan ul ezen az utón haladunk s a törvény keretein belül mindent megteszünk, hogy a nekünk biztosított jogokat maradék nélkül ki vívjuk és megőrizzük.

Ezt a küzdelmét szent jogon vívjuk, amely megadja a jogcímet, egyúttal azonban kötelességeket ró is ránk, hogy nemzetünk, fajtáink, hitünk megerösödéért s fenntartásáért teljes erővel harcoljunk.

A becsületesen végzett munka tudatában jelenthetem ki, hogy mi mindig mindenütt ott voltunk, ahová a kötelesség szólított, mindig s mindenben helyt állottunk, el nem hallgattunk semmit, de megmondottunk mindent, amire jogunk volt s amiben igazságunk volt. Éppen ezért magyar testvéreimnek is hirdetem: Fel a szivekkel- Velünk az Isten akarata, az igazság s a törvény!

— A Lenes járszalagjára fűzött lapok a múltkoriban azt Írták, hogy Szüliiő Géza azt mondta, hogy a régi Magyarországon a szlovákoknak kevesebb joguk volt, mint anieny- nyi joga van ebben a respublikában a magyarságnak. Hát ez egyszerűen nem igaz! Nem ezt mondtam, hanem mondtam a következőket :

Nekünk szent jogunk van a csehszlovák állammal szemben, nekünk garantálták a politikai, gazdasági és kulturális szabadságot s ezen a jogeimen alakult meg a csehszlovák állam a mai formájában.

A légi Magyarországon szuverén magyar nemzet volt. amelyet semmiféle szerződések nem köteleztek, ahol nem volt külön kisebbségi jog, mint például szuverén, az olasz s az angol nemzet, akiket szintén nem köletez a kisebbségi jogvédelem.

— Arra kérem a magyarságot, — fejezte be beszédét Sziillő Géza— hogy bízzon, mert

az a jog. amelyet hirdetünk, amelyet követelnünk kell, bennünket megillet e ezért harcolnunk kell érte bátran, mindenkivel szemben. Küzdjenek azért, hogy őzen a földön, amely őseink porából áll, magyar lelket, magyar szivet és magyar jogot biztosítsunk magunknak s unokáinknak, akik őzért áldani fogják emlékűn kot.

Szent-Ivány: Olyan pnlitilcát követelünk, amely gazdaság! érdekeken alapul

Percekig tartó lupk’. ;ú.:r ünnepei le az elragadó hévvel előadott szónoklatot. A létezés vihar elülte után általános figyelem kö- : zepette Szent-Ivány József képviselő, a rna- - gyár nemzeti párt vezére emelkedett szólására, aki a következőket mondta:

— A két testvérpárt céljai azonosak, mimikájuk közös s most azt kell megállapítanunk, -chógy mi a jövőben a teendő? Egyik párt sem ^áldozta fel önállóságát, elveit, hanem megkeresi az összekötő szálakat s kiküszöböli mindazt az elemet, ami elválaszthatna.

, Azt jelenti az egység, hogy összeolvadtunk ^ a munkában, kö te less é g te 1 j es i tésb e n, hogy ~ együtt vagyunk az önvédelmi harcban. Emuek az egységnek nincsenek törvényei, szabályai, nincs írott szerződése, csaik szívbe rótt szerződése van: szeretjük egymást s

együtt kell haladnunk azon az utón, amelyet a sorsközösség kirótt a számunkra. Losonc mindig kifejezte ezt az óhajtását s ezért Losonc közönsége méltó arra, hogy az együttműködés létrejöttét megélhesse s elsősorban ’ előtte ismertessük enefc az egységes mim kának irányelveit s programját.

Az együttműködés nem fog lazulni a jövő- Tc ben sem, hanem mind szorosabbá és értékesebbé tesszük, hogy megvédelmezzük nyelvünket, nemzeti életünket, házunkat, kenyerünket

— Vannak, akik azt mondják, hogy csupán gazdasági boldogulásunkat kelt biztosítanunk ő ezzel meg védelmezzük magyar "nemzeti életünket is. Vannak viszont, akik

x;'

azt mondják, hogy nemzeti életünk megőrzése csupán a fontos, a többi mind másodrendű. A kettőt igy elválasztani nem lehet, imert látjuk, hogy

a szellemi s anyagi nywnoruság egyaránt •sújt bennünket, sújt pedig azért, mert magyarok vagyunk.

A mi gazdasági helyzetünk rendkívüli. Minekünk a prágai piachoz kell alkalmazkodnunk, amelytől elválaszt a távolság s a tarifa •s ezért helyzetünk nem hasonlítható össze a ímorvántuli részek helyzetével. Itt a termelés drágább, értékesítésünk olcsó. Meg kell állapítanunk, hogy

laz HJ30. év gazdasági élete már nem volt élet, liánom a legsúlyosabb krízis. A pusztulás fenyegeti mezőgazdálkodásunkat, kereskedelmünket, iparunkat.

Az adókat kíméletlenül behajtják. Követelnünk kell az adőmoratórinmot, az adófizetések felfüggesztését addig, rnig a rendkívüli krízis megenyhül, mert amennyiben gyors segítség nem jön, elpusztul a termelő és a kereskedő osztály.

Szent-Ivány képviselő ezután szemléltető példákon mutatja be. hogy a háborúban levert, földre «ujb»u Ausztriában milyen kormányul fézked ésrtcKv,l sietnek a termelés érdekeit biztosítani Olt h kormán} ahíjauyul maidon termeiért águnk - emel leli a mini- ká-,ok betegségélyezétse, a szociális bi/Joai- tán sokkal jobh, mint nálunk. Ha itt volna

képesség felülemelke4ui a pártérdeken, hu megszüutelnék a szocialista kísérletezéseket, amelyek folyton mj'béd és újból megbénítják a termelés normális menetét, ha megszüntetnék a magánérdekeken s külpolitikai érdekeken szőtt intrikákat, aikkor meg lehetne találni a segités módját.

Itt nem lehet olyan külpolitikát folytatni, amely az állam belső érdekeivel ellentétben áll.

Figyeljék csak Anglia példáját, aiz angol külpolitika irányítását, amely a munkáspárti kormány kezében is úgy igazodik, amint azt az angol állam politikai és gazdasági helyzete megkívánja. Itt politikai okokból vámhatáré kkdl vágják el a szomszédokat s keresik a kereskedelmi kapcsolatokat táVoleső országokkal. Ilyen belső és külső politikai rendszer metUett a segités útjait megtalálni nem lelhet.

— Követeljek nemzeti jogaink csorbítatlan feiintartálsát, követelünk olyan belpolitikát és külpolitikát, amely a gazdasági érdekeken alapul, követeljük, hogy oldassák meg a termelési osztályok életkérdése, követeljük, hogy a legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a mi speciális gazdasági kö rülm ényeink et & özeknek védelmére autonóm tosMiieteket állítsanak fel.

A nagy hatást keltő, lelkes, szűnni nem akaró ovációval fogadott beszéd után

Gtrosschmid Géza orsz. Iker.-szoc. párti szenátor a gazdasági válság súlyos kérdéseiről beszélt.

A. mély hatást költő, nagyértékü és közérdekű előadást lapunk legközelebbi számáhán részletesen fogjuk ismertetni.

Hifiit! tosloir leszide

Ezután Nitsch Andor, a szepesi németek nemzetgyűlési képviselője, tartott frappáns hatású, rövid beszédet, amelyben rámutatott arra a párhuzamra, amelyet a nyomor párhuzamának nevezhetünk a Szép esség a a losonci iparvidék között. Ott is egykor virágzó ipartelep helyén, most három-négy kémény áll, mint óriási kérdőjel s hogy kérdésükkel sokáig rie izgassák a kedélyéket, most már sorjában ledöntik azokat is.

— Ha fölvetjük a nagy kérdést, mi okozta ezt a nagy gazdasági romlást, messzire kell nyúlnunk viasza, egészen a békealkotásokig, amelyek politikai ée katonai érdekek jegyében készültek g a gazdasági érdekeket egyszerűen mellőzték. Ezért beszél Clemenceau, az egyik békecsináló, a béke tragédiájáról. Ma már mindenki hirdeti, hogy nagy bajok vaunak, de senki nem mer rámutatni a bajok okára s az orvoslás módját senki komolyan nem keresi. Tessék a katonai kiadásokat leszállítani, tessék az igazi béke útjait megkeresni, itt az orvoslás.

Rámutat ezután a parlament mezőgazda-sági. munkájának meddőségére, ahol pártérdekek szerint csín.álnak mindent, egyes pártok akar nak busó* sápokat szedni, de n közzel, a néppel nem törőd nők. 1 árti eteti m i i öv vén y jav n irtató k a t

terjesztőnek be k most a többségi agrárpártok a kötelező állat- és jégkárbiztorttábt akarják

som

Visszaállítják

a koalíció parlamenti bizottságát, hogy a monstrumtöbbség munkaképessé válhassak

Dérer csütörtöktta mondja el iskolaügyt expozéiát A koaiicids pártok dezavuáliák saját minisztereiket

Prága, október 27. A parlamenti munka félbeszakadt a közbeeső ünnepek miatt s ezen a héten csupán a költségvetési bizottság fogja folytatni vitáját.

A legközelebbi bizottsági ülés szerdán délután három ómkor lesz, műikor folytatni fogják az iskolaiigyi vitái s Dérer miniszter csütörtökön mond expozét.

A képviselőház csak november 4.-én és 5.-én ülésezik, a szenátus egy behívásának idöpont- ja pedig teljesen bizonytalan. A kormány ezt az intervallumot felhasználva arra törekszik, hogy elsősorban is megegyezést hozzon létre a már benyújtott szanálási törvényjavaslatok kérdésében. Jellemző a mai. kormányzatra, hogy Eriglis pénzügyminiszter az önkormányzati testületek szanálásával kapcsolatos adó javaslatokat a miniszterim ndcs jóváhagyásával nyújtotta be a parlamentnek s bár a minisztertanácsban helyet foglalnak a koalíciós pártok miniszterei, most saját pártjaik dezavuálják őket, amennyiben lényeges módosításokat követelnek a kormány által benyújtott adójavaslaío- kon. E vitás kérdések rendezése ügyében szerdán délután összeülnek a gazdasági miniszterek és még egyszer megvitatják a javaslói okát,

Nyomást akarnak gyakorolni Englis pénzügyminiszterre, hogy az adójavaslatokban felsorolt visszamenő hatályú rendelkezéseket törölje.

A gazdasági miniszterek azonkívül a további munkaprogramról is akarnak dönteni, igy az ipari hitelről, az exporthitelről és végül' a három agrárjavaslatról, mellyel a gazdasági válságot enyhíteni akarnák. Ez a három javaslat a következő:

a belföldi búza és rozs kötelező őrlése, a belföldi'búza- és rozslisztnek kötelező forga- tombaliozatala, a külföldi liscim ennyi ségek összeírása. '

Ezeket a javaslatokat összevonni akarják. Az agrárjavaslatok kérdésében állitóig könnyebb lesz a megoldás, mert a cseh és német nagyiparosok egyik ankétján elhatározták, hogy bizonyos rekoinpeuzációk ellenében nem gördítenek akadályokat az agrárjavaslatok parlamenti tárgyalása elé. Mindezek azonban még nyitott kérdések, mert a koalíció parlamenti gépezete sehogy sem tud megindulni. A miniszterek rámutatnak arra,, hogy saját reszortügyeiket sem tudják elinbűzni a folytonos ■koalíciós tárgyalások miatt s igy akarva-nem- akarva kényeiének jsmét egy állandó koalíciós bizottságot létesíteni, amely éppen úgy, mint a régi koalíció idejében a kormánnyal karöltve kidolgozná a törvényjavaslatokat. így azután a törvényhozó testület és annak bj- i zottságai ismét csak az ellenzéki törvényhozók 1 szónoki tribünjévé alakulnak át s a koalíciós bizottság által elfogadott javaslatokon módosításokat már nem fog eszközölni.

megcsinálni, amivel még súlyosabb lesz a gazdatársadalom helyzete. Fölemelik a söradót azzal az indokolással, hogy a söripar a mezőgazdasági nyersanyag olcsósága miatt nagy konjunktúrát élvez, a söradóból befolyó -300 millió azonban újból egy fondba kerül, pedig azt teljes egészében a mezőgazdálkodás föLsegélyeze- sére kellene fordítani.

Dobránszky János beszéde

Nitsch Andor után Dobránszky János őrs zár

gos ikere&ztényszocialistapárti képviselő szólalt föl, aki beszédében többek között utalt arra, hogy a nemes magyarveretü Losonc ez év folyamán többször is az érdeklődés központjába került. Fontos politikai, társadalmi, ifjúsági események egész soTa után államfői látogatás színhelye is volt ez a város. Az ifjúság nemrégen Losonc falai között jövő föladatairól tanácskozott és nehéz életküzdelmeire készült föl. Jellemezte azokat a nehéz életkörülményeket, amelyek a magyar ifjúságra várnak pályájukon. Kritizálta azt az érthetetlen különbséget, hogy amíg Prágában az összes magyarországi könyveket olvashatjuk, Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban ez nem lehetséges. Éles szavakkal kritizálta a magyar szó és a magyar nóta ellen történő ■soviniszta megnyilatkozásokat.

Dobránszky János beszédének e részénél Kompié rendőrfőbiztos figyelmeztette az elnöklő Gillert Jánost, hogy a képviselőtől vonja meg a szót, ha ilyen hangnemben folytatja beszédét, s

egyúttal intett egy detektivnek, aki kisietett a teremből és harangjellel alarinhozta a rendőrséget. A rendőrség közbelépésére azonban nem került sor.

Dobránszky képviselő tovább folytatta nagyhatású beszédét és arra serkentette Losonc magyarságát, hogy lankadatlanul küzdjön jogaiért. és fönnmaradásáért. Ostorozta a földreform végrehajtását. Beszélt a politika napi problémáiról és a kormánypártok tehetetlenségéről. Élesen kikelt, azon tervek ellen, amelyekkel az egyházat az államtól el akarják választani, Lenessel szemben hangsúlyozta az egyház szent, sérthetetlen és elvitázhatatlan birtoktulajdonjogát. Végül fölsorolta még az iskolasérelmelket, beszélt az egyre növekvő munkanélküliség veszedelméről "és aira kérte a nagyszámú hallgatóságot, hogy bízzon törvényhozóiban, azok lankadatlan, önföláldozó törekvéseiben és küzdelmeiben.

Ezután

Fodor Jenő, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának ügyvezetője, szólt hozzá alapos szakszerűséggel a gazdasági válsághoz.

Közérdekű előadását egyik közeli számunkban fogjuk részletesen ismertetni.

A lelkes hatású beszédek után a népgyülés egyhangúan a, következő határozati javaslatot fogadta el:

Gazdasási követeléseink

A népgyülés teljes tudatában van annak, hogy a mezőgazdasági válság ium mar világjelenség, azonban a legnagyobb mértékben meg van győződve arról is, hogy megfelelő

állami és törvényhozási intézkedésekkel a

válság káros hatása lényegesen mérsékelhető volna.

Ennek érdekében a népgyülés sürgősen követeli; *

1. Az adózás terén egy mielőbbi méltányos adóreviziót, a fogyasztási adók eltörlését, vagy lényeges mérséklését. A Jövedelmi adók igazságos kivetését és a határszéli birtokosok adójának mielőbbi rendezését. Tiltakozik a népgyülés a járási és községi pótadó kivet- hetőségi százalékának a fölemelése ellen. Az adóvégrehajtások és árverések azonnal be- szüntetendők.

2. Az immár elviselhetetlen szociális terhek mérséklése érdekéből a betegpénztárról, az aggkori biztosításról szóló törvény G’.gős revízió alá veendő. Teljesen külön pénztárt követelünk a mezőgazdaság részére.

3. Követeli a drágaságot okozó kereskedelmi kartellek megrendszabályozását.

4. Tiltakozik a vasúti tarifa fölemelése eb len és Szlovenszkó részére az eddiginél kedvezőbb vasúti díjszabást követéi.

5. Tiltakozik az ellen, hogy a gazdák érdekvédelmi szerveik kiépítésénél a hatóság által eddig többé-kevésbé akadályozva voltak. A nagygyűlés éppen a mai súlyos mező- gazdasági válságra való tekintettel sürgős szükségét látja annak, hogy a gazdák gazdasági egyesületekbe és szövetkezetekbe tömörüljenek, amiért is követeli, hogy a kormány azok létesítése elé további akadályokat ne gördítsen.

Helota dr. és Vida dr. zárőszavai

Holota dr. rövid beszéde frenetikus lelkesedésre gyújtotta a tömeget.

Gondoskodnunk kell róla. — mondotta —, hogy a mi szavunk bizonyos formában eljusson oda, ahol a mi sorsunkat igazgatják. Hallják meg, hogy itt a mezőgazda helyzete tarthatatlan. Gabonáját nem tudja eladni. Azon gondolkodik, hogy egyáltalán érde- mcs-e földjét niegszántani, földolgozni. Megüzenjük, hogy a kereskedő boltjába többet jár a végrehajtó, mint a vevő. Megüzenjük, hogy ipart vállalataink udvarát fölveri a zöld fü.

És megkérdezzük a kormánytól, tud-e és akar-e ezen segíteni, vagy sem? Ha nem tud és nem akar, akkor távozzék helyéről és ne feszítse végletekig a húrt, amely végül is megpattan.

A tömegből föltörő elkeseredett helyeslés volt a legnagyobb bizonyság amellett, hogy Holota képviselő mindenki szivéből beszélt, mindenki panaszát dörögte oda a kormányon lévőknek.

Vida Gyula dr,, az országos keroszténysso- cialista párt losonci elnöke, foglalta össze záró- szavaiban a. gytjűés megállapításait s fölhívta Losonc és vidékének magyar anyanyelvű la kosságát, hogy a népszámlálás alkalmával ma I gyár nemzetiségünek vallja magát, mert gazdasági szervezkedésünk is csak akkor lesz eredményes, lia kimutathatóan hatalmas, nagy magyar tömegek állanak a magyar program mögött.