Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-24 / 244. (2465.) szám

mt «fctm*r M, i»*»Wk. II KöZtiAZDMÁCT' > A földműves és a gyáros koronája Prága, október 38. A „Pruge* Börsen-Coo-' rier“ legutóbbi számainak egyl'kóben a köz- gazdasági válsággal foglalkozik e amellett tor lándzsái, bogy az ipari termékek árának Le­szállításával kell keresni az orvoslás útját Az említett lap nagyon figyelemreméltó összeha­sonlítást tesz az ipari termékek és mezőgaz­dasági termények árai között, majd a követ­kezőket irjá: — Igazán paradoxon, azonban a csehszlo­vák gazdasági életben, a termelési folyamat­ban és az áruforgalomban kétféle Ke van ér­vényben: az egyik korona a földműves nép, a másik fajta korona az iparral foglalkozó la­kosság részére. A mezőgazdaság a termé- nyélért a jelenték télén vámmal emelt, de még igy is alacsony világparitásos árakat kap­ja. A földműves teljesen végigcsinálta a világ elértéktelenedési folyamatát, a gazda ma ne­hezebben dolgozza meg a koronát, mint két óv előtt, a gazda koronája már teljesen valo­rizáltak)! t. — Ha azonban a gazda ipari terméket akar venni, úgy rájön arra. hogy az ipar nem gaz­dálkodik még az uj ártókkönyvek szerint., ha- rm niég mindig a régi 8—20-szoros árindex alapján dolgozik. Mialatt a lakosság egyik fele teljes mértékben érzi a pénznek a világ- gazdaságban való értékessé válását, azalatt a lakosság másik csoportja még régi," nagyszá­mú. koronát kap munkájáért. Sőt még többet ka,p az ipar, mint régen, mert még az ipari vámok is valorizáltalak. A csehszlovák vám­tarifát legutóbb 1921-ben rekonstruálták, te­liét'oly időben, amikor a csehszlovák korona a legalacsonyabb ponton állott. Akkor magas vámvédelmet kellett létesíteni. Néhány hónap mulvá bekövetkezett a, defláció, a vámvéde­lem összegszerűen a régi maradt, tartalmilag azonban emelkedett, mert a korona értéke­sebbé vált. Móist ismét valami, hasonló folya­matot élünk át. Miután a világpiaci árak es­nek, a vámtarifa tételek összegszerűen válto­zatlanul maradnák, ezért a vámvédelem lé­nyegileg valóban emelkedik. Ha például va­lamely árut 30 százal ékos vám véd, ebből na­gyon gyorsan 40 százalékos vám fog előáljaui azért, mert a vám nem százalékokban, ihauem összegszerűen van megállapítva. — Nem ébredtünk még annak tudatára, hogy a korona ma értékesebb, mint tegnap­előtt volt. Csák a földműves tudja ezt, mert ö ma 170—200 kg búzát kénytelen adni oly áru­ért, amiért még egy év ©lőtt csak 100 kg bú­zát fizetett. A közgazdasági életben mutatko­zó ez az egyoldalú állapot sokáig nem tart­ható, a mezőgazdaságnak a helyzet orvoslását sürgető hangja teljesen érthető és indokolt — Azonban a mezőgazdaság abba a hibába esett, hogy a régi idők, a régi magas árak visszatérését sürgeti. Az államnak ezt erő­szakkal, a vámok emelésével és monopólium­mal. kellene végrehajtania. Ez azonban helyte­len volna. A nyersanyagok uj árai nem át­menetiek, hanem igazát] véglegesek és ehhez kell .alkalmazkodnia az egész közgazdaságnak. A mezőgazdaságnak nem szabad követelnie a tegnaphoz való visszatérést, hanem sürgetnie ,kell az iparban annak a véghezvitelét, ami holnap úgyis bekövetkezik. Egyenesen ab­szurdum, hogy a csehszlovák ipar még abban a tévhitben ringatózik, hogy az állam 13 mil­lió lakosától oly magas belföldi nyereségeket vághat zsebre, hogy azokat a külföldi piaco­kon elpocsékolhatja oly termeléssel, mely to­vábbi 13 millió embernek is sok. Abszurdum azt Jiiiwi, hogy a vas, szén, cement, vegyi.áru, bútor, gép ára nem fog esni — az árnivó már a múlt idők lomtárába tartozik, uj idők jön­nek és minél tovább fogunk védekezni az uj gazdasági színvonal ellen, annál élesebbre fordul a gazdasági válság. így ir a Prager Rörsen-Courier, amelyet az elfogultság sem nevezhet a mezőgazdasági ér­dekek védelmezőinek. Ezzel a határozott, nyílt és egyenes programmal szemben milyen bágyadt, szürke, fáradt a miniszterelnöknek a szenátus gazdasági válság-vitájában elszavalt mondókája a vámemelésről, a barnaliszrt-tör- vényről s arról a többi erőtlen kormányintéz­kedésről, amelyek mindegyike külön-külön, de együttvéve is — ártatlan kenőcs a bátor- kezű műtéti beavatkozást igénylő bajra. Az egész állam területére kiterjedően zöld- ségtermelöszövetség létesül? A zöldségterme­lők a műk napokban tartottak értekezletet Prágában s azon szóbajött az egész állam terü­letére kiterjedő szővéhség létesítésének a ter­ve is. A mai helyzet az, hogy az egyes vidéke­ken van már wátnos jól-rosszul működő zöld­ségtermelői egyesület, a zöldfiégexportőröknek külön szövetkezetük van, az ilyen szákszervez- kedéstől azonban csak ugv várható eredmény, ha az az ország valamenyi zöldségtermelőjét felöleli. A zöldségtermélők országos szövetsé­gének létesítése útjában is azonban eok tech­nikai jellegű akadály áll. Nagy felzúdulás a záróra-rendelet miatt Komá­romban. Komáromi tudcéitónh jelenti: A komáro­mi járási hivatal most léptette életbe az uj zár­óra •rendet, amely ezerint a* üzletek — az élelmi- eaerboltok kivételével —- délután hat órakor tar­toznak. bezárni. Nagy elkeeefedést kéltett a bolt- tulajdonoeok körében a déli záróra, mely fél egy órától fél háromig tart, Ez nemcsak reájuk károe. de a vidéki közönségre le, amely igy nem képes vásárlását elvégezni. Ez ellen a kereskedők gré­miuma é« a járási ipartáreulat is panasszal él, A kiskereskedelem Is pang. Nyár óta a detaii- kertekedeleniben le erőe pangás észlelhető ée pe­dig minden (szakmában. Az eteti ég kezdődő téli idény sem hozta meg a várt nagyobb forgalmat, A szeptember havi forgalom alig éri el a wult évek megfelelő hónapéi forgalmának a felét « október első fele eem hozott javulást A kiskeres­kedések pangása különösen a vidéken érezhető erősen, de az ipari ée gyárvároeokban ie nagyon vigasztalan a helyzet. A gazdasági válság erősen érezteti hatását még az úgynevezett „mindig jó“ élelmiszer üzleteknél is. mert a közönség igényeit nagyon leszállítani kénytelen. A kereskedők nagy pesszimizmussal várják & karácsonyi vásárt is. A Yenkor és a budapesti malmok bizalmas körlevelei, A cseh agrárpárt hivatalos sajtószerve már betek óta érdekes olvasmánnyá! (raktál] a hi&iékejjy olvasóit: hetenkínt legalább kétszer, de néha háromszor is egy-egy budapesti nagy ma­lomnak a csehszlovákiai vevőihez intézett oly bi­zalmas leveleit tárja fel, amelyben a malmok arra szólítják fel csehszlovákiai rendelőiket, bogy még december 15-ig, a csehszlovák-magyar kereskedel­mi szerződés lejártáig, minél nagyobb készleteket vásároljanak, mert az említett nap után magas lesz a vám. A Venkov kezdetben meg is nevezte a leveleket Író malmokat. d« rosszul járt, mert kide­rült. hogy ilyen nevű ,,gőzhengefe;s‘‘ malmok csak a Venkóv szerkesztőségének fantáziájában létez­nek, Ezért újabban elhagyja a lap a malom meg- orméeét p megelégszik az „autentikus41 levél szegének közlésével. Minden esetre a Veekóv szerkesztőségi titka marad, hogy mit akar a lap elérni ezekkel a levelekkel. Ha Izgatni akar Ma* gyarország ellen, úgy okosabban tenné, ba foly­tatásokban leiközölné Sobrl Jóska ragv Rózsa Sándor „vitézi11 tetteit. Ebből pozitív haszna is volna a Venkóvnak, mert gyér olvasó tábora fel- tétlenül emelkednék. Tizenkét év alatt másfélmilliárd kóron* a mun­kanélküliek segélyezésére. A csehszlovák állam fennállása óta összesen másíéimilliárd koronát fi­zetett ,a munkanélküliek segélyezésére, mint ez az állami költségvetésekből és az állami zárszámadá­sokból kitűnik. Erre a célra a legtöbbet 1923-ba® kellett adni, amikor 395 millió 379.168 koronát tett ki a munkanélküliek segélyezésére fordított összeg. 1924-től 1928-ig egyre csökkent az évi segély összege, n 1928-ban volt a legkevesebb: 14 millió 145.397 korona, azóta az évi segély összege ismét állandóan emelkedik s 1930-ban 28,483.000 koronát fog kitenni. Megjegyzendő, hogy az ön- kormányzati testületek körülbelül ugyanoly össze­gekkel járultak a munkanélküliek segélyezésé­hez, mint az állam, vagyis közpénzekből mintegy három milliárd koronát fordítottak erre a célra. A kisipar és*a közszállitások. A takácsok szö­vetkezeténél;. egy küldöttsége tegnap interveniált a kereskedelemügyi minisztériumnál annak érde­kében. hogy a kormány megfelelő pénzsegélyben részesítse a takácsiparosokat annak érdekében, bogy a közszállitásokra ők is beadhassák pályá= zatukat. Nagyszámú kis exisztenela ugyanis ma nincs abban a helyzetben, hogy az állam támoga­tása nélkül létét biztosítsa, annál kevésbé képes a közszálIUásoknál a gyárakkal versenyezni. A miniszter megígérte, hogy a kérdést tanulmányoz­ni fogja. A romániai állatkiviteJí szindikátusok. A múlt hetekben közöltük, hogy a román földmivelés- ügyi minisztérium a mezőgazdasági válság enyhí­tése s az állatkivitel emelés© céljából az állam egész területét négy részre osztotta s megállapí­totta, hogy az egyes részek területéről mely állat- kereskedelmi körök, úgynevezett kiviteli szindiká- tusók exportálhatnak vágómarhát. A központi állatkiviteli szindikátus Madgearu földművelésügyi miniszter elnöklésóvel a múlt napokban Buka­restben tartotta alakuló ülését. A szindikátus működéséhez a szakkörök igen nagy reménye­ket fűznek. A mezőgazdasági gépgyárak a vasárak radi­kális leszállítását követelik. A ma érvényes vas­árak mellett a mezőgazdasági gépgyárak egyál­talán képtelenek a termelésre. Ezért ezeknek a gyáraknak a szövetsége a kötelékébe tartozó gyá­raknak olyértélmü utasítást adott, bogy a nyers­vas bevásárlását szüntessék be mindaddig, amíg annak ára alacsonyabb nem lesz. A mezőgazdasági gépgyárak azt követelik, hogy a vas ára legalább olyan alacsony legyén, mint Németországban s azt hangoztatják, hogy az indítványozott métermá- zsánkénti 23 koronás árleszállítás elégtelen. A szövetség végrehajtó bizottságának tegnap tartott ülésén elhatározták, hogy a kereskedelemügyi mi­nisztérium intervencióját fogják igénybe venni a i nyers vas árainak alapos leszállítása érdekében. Ha j ez, az akció nem, járna a kívánt eredménnyel, a \ mezőgazdasági gépgyárosok el vannak határozva i a télijén ttaembeesüntetéer*. 1 BB;iaa8ai6»iigafe,sjfl»tgawK«5Emuüa!)a^i:!'trwvTOyxnMBY7rTrir: A XXII. prágai tavaszi mintaáruvásár pro­gramja. Az uj mintavásárpalotán kívül, amely teljes egészében a tavaszi mintaáruvásár (1931 március 22—29-ig) rendelkezésére áll, a mosta­náig befutott jelentkezések alapján természe­tesen a régi mintavásár épületei is telve lesz­nek. Az uj palotában a rácliókiáüitás, a háztar­tás takarékos vezetésének külön csoportkiállí­tása és a bútor- és zongora-kiállítás lesz elhe­lyezve, viszont a régi épületekben a speciális kiállítások egész sorozata, pld. motorkerékpár-, szálloda- és vendéglői, laki.rozási kiállítás, gu­miipari kiállítás, valamint a technikai csoport alosztályának kiállítása, „A modern katlanház‘k lesz elhelyezve. Jelentkezési határidő 1931 ja­nuár 1. A külföldi csoportok ügyében még foly­nak a tárgyalások. A feledi községi országos vásárt november 7=én, pénteken tarják meg. A vásárra mindenféle állat szabadon fel hajtható. Hessexxd^kl Minden modern gazda tudja, bogy a mésztrágya a falai gyógyszere, mert savanyu és kötött talajoknál a 2 mésztrágya nélkülözhetetlen. Kérjen árajánlatot éshaszná'ati utasítást, jj Szénsavas Mésztrágya f Igazgatósága. Ciz-Kupele. I Árutőzsde Közhasznú villamossági társaságok fúziója. Pozsonyból jelentik: A Nyugatszlovenezkói és a Délszlovonszkói villamossági társaságos igazga­tóságai ós felügyelő bizottságai Pozsonyban együttes ülést tartottak, melyen megjelentek a prágai közmunkaügyi minisztérium és a szloven- szkói országos hivatal szakértői is. A. tanácskozás tárgyát alkotta a két közhasznú villamossági tár­saság fúziója, amelynek érdekében főleg a hivata­los körök léptek sorompóba, azon a elmen, hogy egységes ' igazgatás és anyagbeszerzés mellett az üzem olcsóbb lesz és az áramszolgáltatás is olcsób­bodni fog. Ebben az irányban számos felszólalás hangzott el, melyek közül kiemelkedett Káilay József dr. volt szlovént zkói mi aisz tér szakszerű ■felszólalása. A közönség' érdekéinek volt a szószó­lója Holota 'János dr. nemzetgyűlési képviselő, a Délszlovonszkói társaság alelnöke, akinek felszó­lalása nagy figyelmet keltett. Végül a jelen voltak szavazása eldöntötte a kérdést, amennyiben elv­ben hozzájárultak a két társaság • fúziójához és ebből a célból mindkét társaság igazgatósági elnökének vezetése alatt négy-négy tagú bizottság got nevezett ki, akik a kérdést előkészítik. A köz­gyűléseket, melyek ebben a kérdésben dönteni jogosultok* a jövő év elején tartják meg. Nem le­het--kétséges, hogy a fúziót a közgyűlések is ki­mondják, mivel mindkét társaság alaptőkéjében az állam hatvanszázalékos részesedése a mindem kori részvénytöbbséget biztosítja számára. A kö­zös bizottság feladata megejtem a vagyoni aránynak felszámolását, amelynek alapján már esetleg a jövő naptári év elejétől kezdve közös számlára dolgoznék a két társaság. Személyi kombinációk még hiányoznak, de igen valószínű, hogy az igazgatóság székhelye Pozsonyban lesz, í inig a hálózat fontosabb gócpontjain kirendelteé- • gek veszik iát a vezetést. A fúzió után az egye­sült társaságok közös kereskedelmi és műszaki vezetést és közös áramárakat léptetnek életbe. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, október 23. Barátságos volt ma a nyitás és kedvező külföldi jelentések mellett a cukorpiac szilárdsága volt az, ami az egész 1 piacra átterjedt. A forgalom nyugodt maradt végig. Az ipari részvényeik piacán Nordibahn- bonnok 65, Sdhöller 30, Cseh Cukor, Aussigi Vegyi 20, Krizsik 18, Nordb&hn és Cseh-morva 15, Solo 10, Nyugatcseh Széu 6, Eszakcséh Szén, Cseh Kereskedelmi, Aussigi Finomító 5, Skoda. 4 koronával javult. Nemzeti Bank 35 koronával gyengült. A beruházási piacon a 3.5 százalékos negyedik 20, a 4.2 és a 4 száza­lékos pótjáradék, az 5.5 százalékos negyedik a konvertálható és prómiumkölcsön 10, iiszt- kölcsön 'és népszövetségi, valamint a 4.5 szá­zalékos negyedik 5 fillérrel javult.-j- Szilárd a prágai cukorpiac. Nyerscukor­jegyzés Aussig loko 87—90.-j~ A prágai sertéspiacra 54.8 sertést hajtot­tak föl, ebből 50 belföldi, 225 román, 197 len­gyel és 76 magyar eredetű. A szlovenszkói ser­tés 7.90—8.40, a román 6.80, a lengyel 7.2CÁ— 7.50, román hízó 8.20—8.40, a magyar hízó 8.10 8.30. A vásár kicsi volt.-| A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat jól tartót volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: Tiszavidéki búza 14.80— 15.55, feísőtiszai 14.65—14.85, jászsági 14.80— 14.95, egyéb 14.65—14.80, rozs 8.20—8.30, ten­geri 14.85—15.05 pengő.-|- A mái budapesti terménytőzsde határidő- piacán — amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja — az irányzat barátságos, üzletkötés a nyitás után nem fejlődött ki. Fölmondták 1400 mm. magyar búzát és 1500 mm. magyar rozst október 28-iki átvételre.-f- a berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 221—223, rozs 144— 146, árpa 184--210, zab 141—152, búzaliszt 27— 36, rozsliszt 23-40—26.50, buzakorpa 7.25 —7.75, rozskorpa 6.75—7.25, Viktória borsó 28— 32, takarmányborsó 19—-21, repce-pogácsa 9.10—9.50. lenpogáosa 14.80—15, száraz sze­let 5.20— 5.60. A prágai értéktőzsde árfolyamat: 19SZ. évi IriBeetiri atalviay , 19S4L ári klwwtirt átalván? ­NWoméoykOlcriJa ................... Í28-K iífe-09 t'smháüisl fcG'.r.íöc . . (Vl.ajj >%-08 Usztköloeín .... JlM? 5%^ AllamkfilesSs . , . l2ÍkÍ2 Morva om. kflle*. 1911. §f-®2 Marra mi köb*. W17, 6% • 9bso Prága ráro* táti. kaié#. 9% • Préjf* váró* l*fÖ. kBtoa. 4* • BrOaa utro* IPm. kSiet. é% . _ Po saear ráror 1910 kSlea. 4% Prig» rároet takrpt. 4% . , Őri. rflrö* keretet Mwijecy > „1e22»^® ésrsf.. iPráwt Rite!baak ..................... Ss lerik Bank ..itta 4§2-50 j§0gQ Zivnoatenaka ... v a a * 487_~ ‘,c,3.50 Angol.-CsIot. Bank . • a • — ösítrák hitel .••»«* ^24,- t Wiener tíankr. . . >t « a a ??.-> §^.76 Jugoslorenska-bank m a « • 4B 25 Öordbaím . • » a * • e « Q3eh énkor ...•«*« 477 50 Horvát cukor , , t a 1 • 174 _ 1»1 _ Koliai íQfltrátrya • « a t » 4S0j— 497* ^ Kglial kivé . » » a * « a ő4.— Koiinl octrólenm * • a a » — Kolini átess , , » * a * * — Első pEsenl aőreyár « « « • '-030 _ Breitfeld-DanSk . , » » a a ~'~~ Lanrio éa Klemoat . . . * TI’—­Ulncholíer . . 925.— -§í'50 Cselt északi síén > « * , 9 Cseh ovnsrati «zéa . • * 1 • 4401— í48-._ AJphte . , . . . » 1 * » 106,- 1H2*50 Poldi ..»»•» t a a ,^46.— 598-_ Prás») «,asípar .>;;«< *7 Is. — ' s50.^. Skoda , . ■ « « a a a • ’376.-" Possonyl kábel . , » a . < 10?5.- ’l75.*. invald 292.— 312.—-f- A prágai devizapiacon Amszterdam 0.25, Berlin 0.65, Brüsszel 0.25, Zürich 0.025, London 0.055, Milánó 0.02, Newyork 0.0025, Páris 0.03, Varsó 0.075 koronával gyöngült, Madrid 2 ko­ronával javult.-j- Nem egységes a budapesti értéktőzsde. A tegnap esti gyöngébb frankfurti tőzsde foly­tán a budapesti értéktőzsde ma barátságtalauul nyitott, A kontermin le akarta nyomni az ár­folyamokat, de a piacra dobott áru hamarosan elkelt. Később az irányzat kedvező külföldi je­lentésekre javult, úgyhogy zárlatkor a legma­gasabb napi árfolyamokat jegyezték. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem sze­replő értékek közül a Hektár 79.5, Részvény­sör 99.5 pengő árfolyamot értek el.-f Kedvetlen a bécsi értéktőzsde. Az üzlet nyugodt volt, de az értékek legnagyobb része ellanyhult. Ennek főként realizációk voltak az okai. Magyar értékek a kuliszban és a korlát­ban egyaránt gyengültek. Nordbahn némileg javult, míg Dy.namit letöredeaett. Később ma­gyar értékek budapesti fedezet következtében behozták a veszteség egy részét. Magyar Álta­lános Szén tőzsdezárlat előtt elérte a régi jegyzést. 4- Gyönge irányzatú a berlini értéktőzsde. Nyitáskor ma megint 1—2 százalékkal gyön­gültek az árfolyamok. Mindazonáltal barátsá­gos volt az alaphangulat és a belpolitikái hely­zetet kedvezően ítélte meg a tőzsde. Később fedezetre egyes ioértékek "behozták a veszte­séget, sőt X%-k^\ magasabb jegyzést értek el a tegnapmái. .-....-i~~~ ..... ...•------— A prágai tőzsde devizajegyzései: október 23 október 22 Hjv. pénz áru pénz áru dlek.% Amsterdam 1356.25 1360.25 1856,60 1360.60 Berlin . . 801.40 80B.90 802.05 804.65 5 1 Zürich . . 653.82'', 655.82", 553.80 555.80 2«A Oslo . . . 900.75 903.75 fi00.75 903,75 4# Kopenb. . 900.80 903.80 900.80 903.80 4 Danzig . . 654.50 ij57.50 054.60 557.50' 4 Stockholm 903.87V- 906.87>/; 904.- 007.— 3‘á MaEand . 17644 176.94 176.5.6 176.96 5% Paris . . 13240 132.50 132.1.3 13?.53 2*/, London . 188.53’/.. 16443y5 163.59 .18449 3 New York 53.67 33.77 33.67V, 33.77>/, 2% Brüssel . 469.35 470.55 469.60 470-80 2%­Madrid. . 854.— 358.- 352,— 354.— 6 Belgrad . 59.65 50-90 59.64'/, 59.59’/, 5^ Solia . . 24.36"', 24.46’/, 2A37 24.47 10 . Wien . . 474.80 476.30 474.30 476.30 5 j Warsehau 376.77 J/, 378.77»/. 376J5 378.85 7% Budapest . 589.25 591.25 589.25 591.?5 3 Buen. Aires 1177.— 1183.- 1177.- U83.— ea 7 j Helsingf. . 84j84 85.04 84.64 88.041 6 PJga . . . 646.—- 649.- 646.— 649.—1 6 Rio de Jan. —.— —- — cu 7 Montevideo 26.15 26J5 26410 27,10' — Alexandria 167.60 168.40 167.60 153.4C1 ca 7 Athén . . 48.72 V. 44.02'/. 43.72'/. 44.02'/,’ 8 Bukarest . 19.98*/, 20.18*/, 19.94 20.14 9 Stambul . 16.07';, 1647'/, —.tx- — Kowbo . . 386— 388.— 336— 338.-’ 7 I Lissabon . 154.60 155.40 154.60 155-40’ 8%j Révai . . 895.50 899A0 895.50 899.50’ 4 Mftatpeal , 33.64 33.76 38.64 38.76’ ca 7&! Prága,október38. Valuták: I-Ieíland lJö2.hu. jugo­txibáv 39ÍÍB, német SOO-lűiv, belga -168, mogja-f JŐS- román 10.8Í%. 652.50. dán SOS, angol 163.30, espanyöi 353.50, óke« 175.40, é*zakameri'kfli 33.58, norvég 806, francia 181-70, bolgár 23.40, tród 901, lengyel 876.50^ oentrák 4I72LÖO,

Next

/
Thumbnails
Contents