Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-03 / 226. (2447.) szám

1930 október 3, péntek. Ebéden a magyar társadalom vendégeinél Megnyílt az újonnan átszervezett prágai magyar diákmenza — Az egyre sokasodó segélyre szorulók támogatására kevés- neh bizonyul a magyar társadalom jelenlegi áldozatkészsége — Az iljuság kérelme a magyar közönséghez a szegénysorán magyár diákokért Prága, október 2. Az egyetemek előtt zajos csoportokban áll a fiatalság: észre sem venni, hogy tegnap reggel a rekrutavonatok megritkitották a fiatal sodro­kat. Az őszi verőfényben lármásan és bizako­dón kezdődik az egyetemi polgárok élete, mint régen. Csak ha jobban megnézzük őket. látjuk, hogy mennyire más a kép, mennyire mások az arcok, mennyivel komorabb a szemeszterkezdet. Sok a sápadt arc, beesett szem, sok a sovány­ságtól kiálló pofacsont és a munkától durva kéz. Egy más élet, más fiatalsága ez: a ki­sebbségi magyar sors fiataljai. se, berendezése, mint az ebédporciók nagysága és minősége megnyerte a diákság-tetszését. Magyar otthont Prágában! A menza uj otthonba költözésével kapcsolat­ban, mivel itt az ifjúság csak a déli órák alatt tartózkodhat, a napközi tartózkodás, az ifjúság baráti összejövetelei, a diákegyesületek gyűlé­sei, a kulturális és szemináriumi estékre alkal­mas helyiségről másképp fog gondoskodni a nagybizottság s ezt a fontos kérdést ■■l^l■lllllll■—l■llll■lllllml■l^'l i nini ■ ni mm mi iiiimi in hhiiimiiiiiiwhi egy diákotthon fölállításával gondolják meg­oldhatónak. Ebben a diákotthonban nyerne az ősz folyamán elhelyezést a könyvtár, itt lenne előadásokra, szemináriumokra, gyűlésekre al­kalmas terem, olvasószoba, amolyan szerény klubhelyiség, ahol az ifjúság napközben is meleg szobában tartózkodhatna és dolgoz­hatna. A prágai magyar diákotthon, illetőleg ma­gyar klub fölállítására vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak s előreláthatólag november elején kerül megoldás alá, ha a megfelelő anya­gi eszközöket elő lehet teremteni. A magyar otthon fölállításának gondolatát nem csak az ifjúság körében, de a prágai ma­gyarok körében is rokonszenvesnek és kívá­natosnak tartják. A diákság segítséget kér A jelenleg Prágában tartózkodó Törköly Jó­zsef dr. képviselőhöz naponta járnak diákok, aki arra kérik, hogy a magyar társadalom se­gítsen rajtuk. A magyar társadalomnak meg kell éreznie és át kell éreznie ezeknek a nehéz sorsú magyar diákoknak sorsát és helyzetét: a magyar társadalomnak újra meg keli moz­dulnia s a múlt évinél sokkal nagyobb áldo­zatkészséggel kell a menzák segítségére sietni, hogy minden rászoruló, sápadt, éhes magyar diákot vendégül láthasson egy-egy ebédre a ma­gyar társadalom az egyetemi magyar menzák életet jelentő asztalainál. (gy. d.) Egy megrendítő diák-példa A diáksors mindig többé-kevésbé küzdelmes volt. De ami régen ritka kivétel lehetett csak. az ma szimptómaszerü tömegjelenség. Nem tudom elhallgatni: A menzasegélyek iránt kérvényt benyújtók közt volt egy magyar diák, aki kérvényét azzal oikolta meg, hogy szülei nincstelenek, nem taníttathatják és mivel emberré akarja képezni magát, teljesen a maga erejére van utalva. Néhány szemesz­tert sikeresen elvégzett, aztán minden anyagi lehetőség bezárult előtte. A fiú nem züllött el, nem lőtte magát főbe és nem adta föl a reményt. A megpróbáltatott uj magyar ifjú­ság csodálatos optimizmusa megacélozta a fiatal lelket és lélekerőt öntött a kiéheztetett testbe. Beállott munkásnak. A keze elkérge- sedett, megdurvult, de a napszámokból Félre­rakott annyit, hogy följöhessen Prágába. Ha megkapja a menzasegélyt, akkor a minden­napi éhenhalás elől biztosítva van. Az eset. megrendítő és fölrázó. De nem szórványos: jelenség, kortünet, példát példák után sorakoztathatnánk föl. Bőven telik ilyen csodálatos, komor világ abból a koszorúból, amelyet fiataljaink feje fölé tövisekkel ékelve rakott föl a fátum. A társa,dalom merítsen a példából erőt és kedvet az ilyen fiatalok támogatására. A menza fontossága Száz és száz magyar diák és diákleány csak abban az egy esetben tud tovább tanul­ni, ha legalább a legszűkebb napi kosztja biztosítva van. A magyar menza ma olyan beláthatatlan jelentőségű magyar szociális intézmény, hogy szinte azt mondhatni, hogy enélküil a szegény- sorsú kisebbségi magyar ifjúság felé képtelen volna az egyetemeken egzisztálni. Megnyílt az uj menza A prágai magyar menza tegnap nyílott meg Az egész.héten egymás után, néha csoportosan jártak föl hozzám a fiatalok, megérdeklődni a menzabizottság döntését. Néztem az arcokat: fé­lelem és kétség, bizakodás és remény kevere­dett rajtuk. A pár kanál leves, a falat kenyér és a diákos két tál étc! szinte életet megváltó jelentősé- í get kapott ezekben a megszenvedett gyere­kekben. Akiknek nem jutott a segélyből • A prágai magyar diákmenza körül tegnap érthető nagy volt a sürgés-forgás. Nem leple­zett örömmel tolongtak azok. akik kedvezményt kaptak. Szoktál a Tisza felső folyásáig 10-25 km-es sávot igényel Magyarországtól Staida is Cscsüsr pártjának sajtója A minisztertanács foglalkozik a nyilatkozatta! — Kasaink einSk és Udrzsa’ miniszterelnök kosszá telefonbeszélgetése — A lengyel és a magyar kivet látogatása a kfii&gymmisztériamban Prága, október 2. A kormány és a kormány­pártok felelős tényezői élénken foglalkoznak Masaryk elnök nyilatkozatával és a nyilatkozat által előállított helyzettel. Tegnap a kilenc kormánypárt úgynevezett kilenctagú politikai bizottsága, mely tudvalevőleg miniszterekből* áll, hosszasan foglalkozott a nvilatkoaatnak ugv a revíziót, mint pedig a lengj e! korridor sor­sát érintő részével. Ma a minisztertanács veszi elő újból ezt a kérdést. A Pol. List jelentése sze­rint Udrzsal miniszterelnök tegnap este hosz- szabban beszélt telefonon a Kistapolcsányban időző köztársasági elnökkel. A magyar és a lengyel k&vet Kroftánál A Prager Tagblatt Írja.: Politikai körökben tegnap nagy érdeklődést váltott ki az a körül­mény, hogy Grzybov/ski lengyel követ és Maei- revich prágai magyar követ meglátogatták Krofta meghatalmazott minisztert, a külügymi­niszter helyettesét s állítólag a legutóbbi Masaryk-interju egyes pontjai ügyében információt kértek. A tegnapi mi­nisztertanácsom vita tárgyát képezte a két diplomata hivatalos látogatása. Mint a lengyel követségről értesülünk, Grzy- bowski követ délelőtt tényleg tárgyalt Krofta miniszterrel, a külügyminisztérium vezetőjével, látogatása azonban nem volt hivatalos intervenció a köztársasági j elnök interjújának ügyében. A magyar követ-1 ség is cáfolja, hogy a látogatásnak hivatalos j jellege lett volna, s azt mondja, hogy a követ csak a szokásos látogatását tette meg. Fotósért a csegiszlováiHugoszláv korridor ötleSe A nyilatkozatra még mindig a szlovák sajtó reagál a leghevesebben. Ma az agrárpárt két lapja, a Slovensky Dennik és a Slovenská Po­litika vázolja föl a határrevízió kérdésével kap­csolatban a csehszlovák ellenköveteléseket, táfíhoz annyi tényezőt és hatalmi erőt kellene megmozdítani és meggyőzni, hogy erre csak a legsürgősebb szükségesség, vagy nagyjelentőségű eiőuy szolgálhatna számunk­ra indítékul. Éppen azért tényleges határ változtatásról szó sem lehet, annál kevésbé, amíg Magyarországon azt gondolják, hogy ez a módosítás csak az ő számukra lenne előny és azt kiáltozzák, hogy nem elégednének meg néhány falu odaajándéko- zásával. 10—25 kilométerre! délebbre Szobiéi—Sárospatakig A Slovensky Dennik a következő kommen­tárt fűzi az elnök nyilatkozatához: — A köztársasági elnök eddigi mintegy öt nagyobb nyilatkozata közül, melyek a köztár­saság és Magyarország viszonyát érintették, az utolsó volt a leghatározottabb, mert első ízben szögezte le, hogy a magyar—csehszlovák határok bármily megváltoztatása nem lehetne egyoldalú. Csehszlovákia területének a mi ja­vunkra való kiszélesbitése is ugyanúgy szük­ségesség volna. Az elnök szavai egész Szlo- venszkón örömteljes visszhangot keltettek és azon szlovák követelések elismerését jelentik, melyeket a háború végén hirdettünk, s amelyek azóta különböző alakban több Ízben kifejezést nyertek. Elsősorban a Szobtóí keletre eső vidéken jo­gosult liatárváltoztatási igényünkről volna sző, ahol föltétlenül szükségünk van az Ipoly balpartján jelentékeny sávra és az egész Pár- kány-ipolysági, Balassagyarmati—Szécsény— losonci vasútvonalra, továbbá stratégiai ha­tárra a Mátrán át, Gyöngyöstől északra, a Bükk-hegységen, Miskolctól északnyugatra és északra a tokaji hegyeken át vezető vonallal egészen Sárospatak mellett a Tiszáig. Ru- szhiszkóban is mindenütt a Tisza kell, hogy legyen a köztársaság határa, különösen teljes joggal emelünk igényt Tarpa szlovák vidé­kére. baráti viszonyban lévő államról van szó. A Ma­saryk-interju visszhangja — írja az Expres — belföldön inkább erősödik, mint csökken. Vik­tor Dyk sokatmondó költeményt irt a Národni Listvben „Határok” címen. A szlovák néppárt lapja, a „Slovák” azt kívánja, hogy Udrzsal kormányéinak a parlament mai ülés-én a dolog érdeméhez fölszólaljon, hogy így a rémhíreknek elejét vegyék. Trnobransky szenátor, a Národni Liga törvényhozója, a szenátus mai ülésén in­dítványt tesz, hogy Udrzsal kormányelnöik je­lenjen meg a parlament előtt és adjon azonnal fölvilágositást Masaryk elnök nyilatkozatáróL Az olmützi Nasinec, Svetlik cseh néppárti képviselőnek ,a külügyi bizottság tagjának or­gánuma, a következő véleményének ad kifeje­zést: — Valóban szükséges lenne, ha Pil&udszky példájára, az államfő valamennyi sajtónyilatko­zatát egyidejűleg hiteles szövegezésben a bel­földi lapoknak, elsősorban pedig a csehszlovák lapoknak szintén kiadnák. Még jobb lenne, hogyha a köztársasági elnök megnyilatkozásait a miniszterelnök ellenjegyezné, hogy ilyenfor­mán azokat kritika alá lehessen vonni. A hatá­rok megváltoztatásáról való beszéd mindig föl kell, hogy zavarja a politikai közvéleményt- és pedig annál inkább, mert mindannyian meg va­gyunk győződve a határok érinthetetlenségéről. Talán a legjobb lenne, ha bárkinek a kérdéseire, különösen, hogy ha azok kényes természetűek, neon adnának választ. A megcsonkított interjúk pokoli zavart idéznek elő. Ezt látjuk a legutolsó esetben is. Magunk idegeskedünk, a lengyelek találva érzik magukat s a magyarok is lármáznak. Cui bono? Nemrégiben a lengyel kereskede­lemügyi miniszter hivatalos látogatást tett Prágában. Matousek miniszter vendég volt Gdingenben, sőt a csehszlovák újságírók még a lengyel korridort is meglátogatták és pedig a mi külügyminisztériumunk pénzén. S egy­szerre csak csehszlovák részről megjelenik egy interjú, amely a lengyelek hátrányára emlékezik meg a lengyel korridorról. Nem csoda, hogy az egész Lengyelországban ért­hető zavart keltett. nem leplezett keserűség és kétségbeesés ülte meg azok arcát, akiknek részére nem jutott a segélyből. Mert a magyar társadalom áldo­zatkészsége a közelmúltban és a jelenben, bármennyire is elismerést érdemlő módon siettek egyesek az adakozásra, távolról sem elegendő arra, hogy csak a legjobban és mél­tán rászorulókat is ki lehessen belőlük elégí­teni. Az uj menzán Pedig a prágai magyar menza vezetősége, Törköly József dr. képviselővel, a menza meg­teremtőjévé! az élén. mindent elkövetett az in­tézmény fokozatos fejlesztésére. Örömmel tu­dathatjuk a magyar közönséggel, hogy a prágai magyar diákmenza életében jelentős és örven­detes állomásra jutott: a diákmenza uj helyiségbe költözött, a Ká- roly-téri parkra néző pompás, modern Chari- tas-palota szuterénjében kapott elhelyezést, ahol most rendezik be a különtermet a ma­gyar menza céljaira. Addig a pár napig a magyar diákság a Charitas nagy, nyilvános éttermében fogja megkapni a mindennapos ebédet. A kedvezményezettek mellett szép számban láttuk ott a magyar diákságot, amely szintén a menzára jár ebédelni. Az ifjúság az uj menzát nagy örömmel fogad­ta és az első ebéd utáni impressziók szerint na­gyon meg van elégedve: úgy a Charitas fekvé­A Slovenská Poliiika a csehszlovák—jugo­szláv korridor eszméjét veti föl, a Slovensky Dennik pedig Szob és Sárospatak között követel egy 10—25 kilométeres sáArot Ma­gyarországtól .,. A Slovenská Politika a következőket írja; — A köztársasági elnök nyilatkozata a ma­gyar határok megváltoztatása tárgyában óriá­si visszhangot keltett úgy belföldön, mint kül­földön. Igaz, a köztársasági elnök a helytele­nül közölt szöveg helyreigazításában hangsú­lyozta, hogy Szlovenszkó határainak megvál­toztatása egyedül és kizárólag a. csehszlovák parlament hozzájárulásával, a kisálltánt bele­egyezésével és a nagy antant hozzájárulásával történhetnék és kellene, hogy történjen, s ez is csak azon előfeltétel mellett, ha Magyaror­szág területének egy részét rekoaapenzációként nekünk engedné át. Nem tudjuk, hogy a köztársasági elnök itt a Jugoszlávia felé vezető dunántúli korridor kérdésére gondolt-e, vagy pedig azon szlovák telepek idecsalod hsára, melyek Nógrádmegjé- ben Magyarországhoz estek, avagy más terü­letekre, azonban a leghatározottabban kí­vánja, hogy Magyarország is adjon területei a köztársaságnak. A békeszerződések által megállapított rögzített és garantált határok megváltoztatása olyan do­log, amelynek megvalósításáról csak mint teó­riáról lehet beszélni, mert hiszen ezen változta­A köztársasági elnök csak általánosságban jut­tatta kifejezésre követeléseinket, melyek mel­lett Szlovenszkó több ízben erélyesen tikra szállt, igy 1927-ben, tavaly előtt, a jubiláns évben és tavaly is. Ezen jogigényeinknek egész irodalmuk van s már a béketárgyaláson is tárgyalás anyagát, képezték, sőt 1919-ben ha­talmi eszközökkel a kezünkben tartottuk eze­ket a vidékeket. Szlovenszkónak most újból alkalma van síkra- szállni eme történelmi igé­nyeink és határainknak a mi javunkra való megváltoztatása mellett, amely határ Szobtól keletre 10—25 kilométer szélesség­ben délebbre esne a köztársaság mai hatá­raitól. Hírül tárgyal a minisztertanács! _ Az Expres írja: Figyelemreméltó, hogy a. mi­niszterelnök pártja szükebb elnökségének ülése után ennek a pártnak teljes elnöksége is foglal­kozott az elnök nyilatkozatával. Ezen az ülésen Stanek képviselő volt az előadó. Értesülésünk szerint a mai minisztertanács afölött fog dön­teni, hogy Masaryk elnök nyilatkozatait a jövő­ben ellenjegyezze-e a felelős miniszter, amint azt a köztársaság alkotmánya előírja. A miniszter- tanács azonkívül a lengyel követnek a- külügy­minisztériumnál tett. lépésével is foglalkozni fog. Ennek a lépésnek nagy fontosságot tulaj­donítanak, mert hiszen egy O&ehSzlovákiával Hit ir a lengyel sajté ! Az Expres ezután a következő, Érákéból kel­tezett jelentést közli: „A C-zas, a konzervatív párt orgánuma, teg­napi számában „Masaryk elnök Pomerániáról” címen cikket közölt, amelyben Masaryk elnök­nek a lengyel korridorról mondott megjegyzése fölött kesereg. Azt állítja ugyan, hogy Masaryk elnök a korridor kérdésében nem nyilvánította, nyílt szolidaritását Németország álláspontjával de megjegyzését mégis úgy értelmezik, hogy az elnök ellenlábasa a lengyel korridornak és a Czas, teljes összhangban eddigi, a közös len­gyel—magyar határt propagáló taktikájával, azt fűzi ehhez, hogy Masaryk elnök álláspontjának a lengyel kérdésben való konzekvenciája, az len­ne, hogy Csehszlovákiának is át kellene adni a. ruszin,szkói területet Magyarországnak s akkor Lengyelország újból visszakapná régi és baráti érzelmű szomszédját. A Kurier Codziennv ugyancsak élesen ir Masaryk elnök nyilatkozó tárói és a tévesen közölt interjú helyreigazítá­sát —• fejezi be tudósítását az Expres — „ügyet­len visszavonulásnak” nevezi.” — Olasz diplomaták házassága. Rómából je­lentik: A Popolo di Roma jelenti, hogy Grandi külügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a ház élé. melynek értelmében az olasz diplomá­ciai és konzuli testület tagjainak a jövőben nem •szabad idegen állampolgárságú leányt vagy asz- szonyt feleségül venni. 3

Next

/
Thumbnails
Contents