Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-22 / 242. (2463.) szám

1980 október 33, szerda.

<PRXGLAI-i VVA.OYAR- HI RliAI*

MILYEN IDŐ VÁRHATÓ

A déli légáramlat felhős, csőre hajló időjárást idéz elő, egyelőre csekély csapadékkal. — Időpregnózis: Esőre hajló, hűvösebb.

— Iskolaszentelés Jclsőcön. Losonci tudósítónk jelenti: Megható ünnepség keretében zajlott le a nógrádi Jelsőc község uj római katolikus magyar elemi népiskolájának felszentelése. Az ünnepséget megelőző istentiszteleten Molnár Gyula losonci hittanár nagybaásu bestédében az anyai ée iskolai nevelés között von párhuzamot. Majd az érdeklő- dók és hívek tömege körmenetben vonult az uj iskolához, ahol Radányi Lajos vilikéi plébános elvégezte a szenbeléei szertartást s megkapóan méltatva az iskola jelentőségét, meghatotta® köszönte meg a hívek áldozatkészségét. Utána a kormány és a tanifelügyel-őség képviseletében Klinczko Aladár üdvözölte a művelődés uj otthonát s annak létesítőit. Megértő szavai osztatlan tetszést keltettek. Néhány gyermek ügyes szavalata következett s végüli a pápai himnuszt énekelte el a közönség.

— Az „R 101“ katasztrófájának utóhangjai. Londonból jelentik: Sir James Douglas a „Simday ExpressW1 Írott cikkében erélyes hangon követeli a léghajózási minisztériumnak alkalmatlan elemiektől való megtisztítását az ,,R 101“ katasztrófája miatt. Douglas azt állítja; hogy nyílt titóik volt az a körülmény, hogy a szerencsét lenül zárt léghajó képtelen egy viharral való megbirkózásra.

M. U. Dr. NEUMANN MIkSA )ogt>rvo»,Pr*b« II.. VioLvské n. 12 Rendel 9-1. 3-6. Telefon: 30,600

— ítélet a földhiteiintézeti panama bünperébcn.

Pozsonyi szerkesztőségüik jelenti: Hétfőn este 8 órakor közel négy heti tárgyalás után fejezte be a pozsonyi kerületi bíróság Máza 1-taiuksa a földhitelintézet i panama bünperétnek főtárgyalását. A perbeszédeket hétfőn tartolták meg és a bíróság esti j S órakor hirdette ki az ítéletet. Rozhoid Utrichot, | a vállalat vezetőjét hűtlen kezelésben mondották I ki bűnösnek és hat havi fogházra ítélték. Macek I Pál volt agrárpárti képviselőt, Borecaky Józsefet,! Dub rava Józsefet, Pcspisil Rudolfot, lvuzma Fe- | reucet, Obertel Edét. Mikán Józsefet. Sovik Agos-; toiú és Izsák Jánost a bír óság felmentet te a vád és következményei alól. Az .iitélt büntetésének végrehajtását nem függesztette fel a bíróság. Az ítélet ellen a védelem és az állaim-ügyész fellebbezéssel éli.

— Meghalt az eperjesi szerelmi drám* második áldozata. Eperjesi tudósítónk írja: A Széteső partján lejátszódott szerelmi tragédia egyik szereplője, mint azt már jelentettük, még a helyszínen kiszenvedett. A másik szereplő, Kr- zemienska Mária tegnap a kórházban kínos szenvedés után elhunyt.

— Tűzvész Magyaré d községben. Párkányi tudó- sitóuk inja: Magyará-d községben tegnap a lángoknak eseti martalékául a Straba-fé-le vendéglő, amelynek berendezése teljesen elpusztult é6 épülete is hasznavehetetlenné rongálódott. A kár nagy. A tűz oka ism erőtlen.

E

bi j in F5iriBTTTrf<i#i'

— Sulyos munkásbaleset a zsolnai celluloz®gyárban. Zsolnai tudósítónk jelenti: Az itteni

Cellulose-gyárban tegnap reggel súlyos muri- káé bal eset történt. Kassay György munkás reggel hét órakor a gép olajozásával volt elfoglalva. de elkövette azt a vigyázatlanságot, hogy műnk aközben tovább járatta a motort. A gép szíjjá elkapta kabátjának csücskéjét és a munkást a kerekek közé rántotta. Kiáltozására elősiettek társai, akik a ezerencsétlenüljárt munkást a földön találták, ahol összezúzott csontokkal hevert. Kórházba szállították, ahol az orvosok megállapították, liogy életveszélyes sérüléseket szenvedett.

xx Masszázsfürdők hölgyek és férfiak részére. Int. fiatal masszőrök. Prága. Národni tf. 20. Fiókok: Fochova 64.. Smiehov, őtefanikova 30. Telefon: 43.120.

— Nyolc év előtt történt gyilkosság gyanúsítottjait tartóztatta le a körtvélyesi csendőrség. Nagytapolcsáuyból írja tudósítónk: 1922. október 12-én vadorzók támadták meg Dolina k-özeég határában Maehegg Hermáim földbirtokost. akire többször rálőttek. A súlyosan sebesült földbirtokost az arra járó munkások találták meg, kórházba vitték, ahol valamivel későbben belehalt sérüléseibe. A csendőrség an- • nakidején eredménytelenül nyomozott a tettesek után. A napokban a már feledésbe ment gyilkosság ügyében váratlan fordulat állt be. A csendőrségnek tudomására jutott, hogy a föld- birtokosnak nagy szigora miatt esküdt ellenségei voltak a község vadorzói, közöttük Sztan- kú Mátyás. Krizsány József és Laczkó István. Újabb adatok birtokában a csendőrök ismét felvették a nyolc év előtt elejtett nyomozási fonalat, terhelő momentumokra bukkantak, amelyek alapján Krizsánr, és Laczkót letartóztatták és a nyitrai ügyészség fogházába szállították. Harmadik társuk. Sztankó Mátyás időközben kivándorolt Délamerikába s így őt csak az eredményes kiadatási eljárás után lehet a csehszlovák igazságszolgáltatás kezeibe juttatni. A gyanúsítottak egyelőre tagadásban vannak.

— Vakmerő betörés Hertneken. Eperjesi tudósítónk jelenti: Gottlieb Mózes hextneki fü- szerkereskedő üzletében pénteken éjjel betörő hatolt be és ötszáz korona készpénzen kivül 3.000 korona értékű árut magával vitt. Bár az üzlethelyiségét a lakószobától csak egy vékony deszkafal választja ei, a betörő olyau óvatosan dolgozott, hogy a kereskedő családja semmiféle neszt nem hallott. A nyomozás folyik.

Bestiális hosszú áldozata leit Piatko János oktinai latermelő

Haragosa revolverrel lelőtte és bicikli pumpával agyba-főbe verte - A bosszúálló legényt letartóztatták — A gyilkos merénylet áldozata válságos állapotban fekszik a kórházban

Rimaszombat, október 21. (Saját tudósitónk j távirati .jelentése.) Petrespuszta kötelében va-1 sárnap este gyilkos merénylet játszódott ie,! amelynek áldozata. Piatko János Oktina községben ftterraelő élet s halál között lebeg a rimaszombati kórházban. Bár a merénylet tette sét a csendőrség pár órával későbben már kézrekeritette, a bűncselekmény motívumait illetően még nem sikerült teljesen tiszta képet nyerni.

Piatko János 47 éves okünai fatermelő vasárnap este Itat és hét ára között a Serke község határában lévő Petrespusztán át a Gömöri-féle erdőségbe igyekezett.

Egyedül haladt az utón s amint a vasúti őrházat kétszázötven lépésnyire elhagyta, szembetalálkozott egy kerékpárossal.

Midőn a kerékpáron haladó fiatalember észrevette a fatermelőt, leugrott gépéről és pár lépésnyi távolságról revolverével célba vette a gyanútlanul haladó embert. Piatko a meglepetés első pillanatában nem is próbált menedéket keresni a gyilkos támadás elől. A merénylő golyói földre terítették s amikor összeesett, támadója a kerékpár pumpáljá- i vaj, a kezében reá ugrott és addig verte a j fejét., míg eszméletét nem veszítette. '

A merénylő azután kerékpárjára kapott és elszáguldott. Piatko rövidesen magához tért és negál lapította, hogy

támadójának nem volt rablást szándéka, mert sem a pénztárcájához, sem értéktárgyaihoz nem nyúlt.

A súlyosan sebesült ember n agya eh ezen be- vánszorgott Feledre, ahol az orvos elsősegélyben részesítette. Még marad annyi ereje, hogy a saját lábán tegye meg az utat a csendőrségre, ahol feljelentést tett támadója ellen, közölve a pontos személyi ekést. Ekkor azonban már el is készült erejével Piatko János, akit

a ri niasz ómba ti kórházba szállélottaik.

Ott megái lapították, hogy sebesülései életveszélyesek.

A csendőrség a megadott nyomon elindulva pár órán belül kézrekeritette a tettest, Zagyi [sván petrepusztai legényt, akit nyomban a rimaszombati törvényszék fogházába vittek. A bűncselekmény hátterének teljes felderítése még nem történt meg, annyit azonban már megállapítottak, hogy a 22 éves gazdalegény bosszúból követte el a gyilkos merényletet.

SzmHÁzKönyvKobTtiRA.

Beszélgetés Mécs Lászlóval kíráiyheímeei otthonában

A Pesti Napló legutóbbi vasárnapi számában közli Just Béla tollából az alábbi érdekes Mécs-interjút.

A dolgozószobában költői rendetlenség: könyv könyv hátán az íróasztalon és a kéziratok fehérsége. A háttérben hatalmas könyv- szekrény, a falon feszület. Édesanyja fogad. Mécs László egy szomszédos faluban van, haldoklóhoz hívták. Elbeszélgetek ezzel a szelíd, jóságos tekintetű anyával, akiről a költő a .,Királyfi három bánatát" irta, a gyermeki szeretet örökszép elégiáját s amint az elmúlt éveik emlékeit idézi fel. László gyermekéveit, az -első sikereket, szavalóesték forró hangulatát, akaratlanul is bennem zsong a versfoszlány:

„... A másik bánalom: hogyha ö majd holtan fekszik a föld ólait virággá foszoltan, senki se tudja majd, hogy királyfi voltam‘“.

Mécs László belépett. Elfogódoltau állok magas alakja előtt. Szemeiből csupa nevez lés és jóság sugárzik feém. Átölel.

— Isten hozta, miauiig örülök, ha házunkba vendég jön. Olyan ritka a bojáron tuti látogató, hogy én vagyok kénytelen Budapestre utazni. Tegnap jöttem meg magyarországi szarvaló- Icőrutamból, a nagy zaj, tömegek, utazás után még szokatlan a csend.

— A Szent István Akadémián tartottam meg székfoglalómat. Jól esett a közönség szeretete, örömmel láttam a sok tisztviselőt és diákot, akik eljöttek, hogy ott hallgassanak meg, mert nem kell belépőjegyet fizetni. A szavalás után egy diák jött hozzám s elmondta, hogy mái' régóta szeretett volna eljönni egy szamlóes- lémre, de nem lehetett: a pénz kenyérre, Életre is alig faija. Most is gyalog jött be Kelenföldről. És jól esett az a szeretet, melyet az Akadémia nevében Sajó Sándor juttatott kifejezésre.

— Igen, jól tudom és higyje el, mindig nagyon fájt, amikor éppen katolikus részről vádoltak meg, hogy nem vagyok katolikus szellemű költő. Nem tehetek róla; az én katoliku- mom nagyon távol van attól az iránytól, melyet Páni Claudel sekréstyés kötészetnek nevezett el. Az én költészetem egyetemesen katolikus, minden álszemérem és kicsinyesség nélküli. De én épp olyan távol állok egy Rilke ködszerű spirituális költészetöl is. Irigylem a franciákat, hogy mernek és tudnak az egyetemes katolikumböl táplálkozni kulturális vérkeringésükhöz. Nálunk, sajnos, egy-két kivételtől eltekintve, csak féltehetségek mernek ,,katolikus irók“ lenni s igy kompromittálják az egészet sekrestyéskatolicizmusukkal.

— Az előbb Claudelt említette, főtiszteleudő ur. Milyen természetűek az olvasmányai?

— Sokai olvasok s mglehetösen rendszertelenül. Nagyon érdekelnek a háborús regények, de mindig kiábrándulva teszem le a könyvet: hiányzik belőlük az egész ember. Egy szó sem esik például egyikben sem a katona vagy hadifogoly vallási arculatáról, mely mégis csak betölti emberségünk ötven sáaalé- kát, akár pozdHve, akár negative. Szívesebben olvasom a régieket: itt van Íróasztalomon Ra- belais Gargantuaja, német fordításban olvasom, mert a középkori francia szöveget nehezen értem meg. A modernek közül főleg a német költőket ismerem, a franciákból Verha- erent, Claudelt, Valéry néhány költeményét is olvastam, ö^e nagyon távol állok az ő intellektuális, hidegfényű világától. Nekem a költészet lelket, életet jelent, Valérynál és költőtársainál hiányozanak a mély emberi érzések, mindig a művész a fő, aki mindenáron újai akar alkotni nyelvben, gondolatban és formában. Ez a tragédiája egész újabb líránknak. /íz embernek millió vonása, arca, lényege van, — ők csaJc egyel stilizálnak ki belőle, belőlük: a művészt. Egy lépés még és ott, állunk az izmusok őrületénél, a költészet csődjénél.

—Az életéről mondjon valamit, főtiszteién dő uram.

— Nézze, az én leülsö életem a hétköznapok cselédarcu egyhangúságában telik el: misét mondok híveimnek, keresztelek, gyóntatok, vigasztalok és temetek. De van egy belső életem is, mint mindenkinek: sok küzdés önmagámmal, szenvedések, megmagyarázhataMan halál szorongás. De ezt nem panaszként mon- djom, mert erősen vallom, hogy az ember valami rettenetes, Istenellenes anyagból van összegyúrva s hiába, az Istennek sincs jobb eszköze, hogy magáévá tegyen, csak a szenvedés. Brutális dolog, de jó. Egész életünk itt dől el: hogy állunk szemben a szenvedéssel? Aki a szenvedést be tudja illeszteni Isten nagy céljaiba, vagyis szeretetté tudja átformálni: embersége megnő. nagy malmokat tud hajtani a fekele viz ... Az élet nagyon különös dolog, melyről nehéz szatírát nem írni s a szatírának a címe: gyönyör-hajhászás, átok, öngyilkosság. Az élet értelmetlenségéből csak a vallás tud olyat alkotni, amitől emberségünk terebélyesedik.

— Láttam a budapesti könyvkirataokban fütisztelendő ur legújabb verskötetét.

— Négy év válogatott termését adta most ki Kassán a Kazinczy Társaság „Az ember és az árnyélca“ címen, Az előző kötetekkel szemben ezt a könyvet az jellemzi, hogy az ifjúság lázongása eltűnt, megtisztultam és megbékéljen egy lépéssel közelebb kerültem az Istenhez. Formailag is leegyszerűsödtem, ez természe- les következménye volt az eszmei tartalom átformálódásának. Tudom előre: megint kommunizmust említenek majd kő leiemmel IcatpAl

csolatban irodalmi álpróféták, de tiszta lélekkel válaszolhatok: én a Biblia „kommunizmus sát“ hirdetem, szociális költészetem gyökere az emberszeretet, a testvéri érzés. Én az embert keresem és tisztelem mindenkiben, a koldusban, munkásban, úrban, ezért viszem a szeretetlámpást mindenhova, ezért hirdetem, hogy szeressük egymást . . .

Besötétedett. Kint a végtelen októberi eső csapkodja az ablakot. Ülünk egymással szembú, alig Idom már az arcát, csak fehér reverendája 'világit. Behozzák a lámpát.

(*) Kálix Jenő nagysikerű hangversenyei Szlovenszkón. Kálix Jenő, a prágai német z-e- nefőiskola kiváló tanára Késmárkon é? Iglőn hangversenyzett e hó_ 16-án és 18-án. Mindkét hangverseny alkalmából a hangversenyterem zsúfolásig megtelt s a város és a környék legelőkelőbb közönségével és a kitűnő magyar művészt egész este melegen ünnepelték, Kálix Jenő Bach, Beethoven, Dohnányi, Sme- tana, Chopin, Strausz, Grünfeld szerzeményeket adott elő és különösen Strauss-keringővel ért el frenetikus hatást. A siker különösen Iglón volt igen nagy, ahol szakadatlan ünneplésben volt része Kálix Jenőnek.

(*) A szlovenszkói származású Roth-vonósnégyes nagy sikere Londonban. Londonból jelenítik: A

beszfcercetbárnyai származású Róih Feri vezetése alatt á'ló világhírű magyar vonósnégyes a londoni Wigmore Hallban óriási sikert: aratott, Mozart, Haydn, Debussy és Schubert szerzeményei já-tezölték. Két további londoni hangverseny után francia- országi és amerikai turnéra indulnak.

(*) A losonci Kiirt! Willy egyik tánckompozidóját az Imperi-als Reoord Co., amely Anglia egyik legnagyobb gramofonilemezgyára, elfogadta és még ez évben hozza piacra.

(*) Megjelent a Magyar Minerva 4. száma. A

csehszlovákiai magyarság egyetlen szépirodalmi, tudományos és társadalmi folyóiratának októberi száma R e i n e 1 János dr. szerkesztéséiben a napokban látott napvilágot. A 36 ól-dalos és nagy oktáv alakban megjelent 4. számban Kristály István tovább folytatja „Egy gyermek születik ...“ című regényét, míg Páll Miklós elbeszéléssel, Bar-taliie János, Fekete Lajos és Szombati-Szabó István pedig költeményekkel szerepelnek a lap hasábjain. Nagy érdeklődésre tarthat számot Jaukovics Marceilnek az Északfokról szóló színes útleírása is, melyhez pompás, egész oldalas kép csatlakozik. Szép útleírást tataiunk még a lapban Farkas István to-llábót is, aki „A csodák szigetek* öiim-en a Hawaii-sziget- csoportról ad hangulatos és éle-thü képet. Könnyen érthető nyelven rendkívül érdekes problémát fejteget a lapban a bécsi FeUner István, aki lehetségesnek tartja a közlekedést földgömbünk és az égitestek között. Dóul llet Józsefnek „A borzalmak éjszakája" cim-ü megrázó bor tönjel-ene te, továbbá Kázmér Ernőnek, K e n e d y Gézának és Lakner Gézának értékes és érdekes tanulmányai egészítik M még a változatos szám tartalmát. A julíus és augusztus kivételével havonkint megjelenő folyóirat előfizetési ára az 1930. évre 18 korona. Az előfizetési összeg a Magyar Minerva kiadóhivatala címére (Pozsony-Bratislava. Kertéez- ucoa 1. sz.) küldendő, mely készséggel küld csekk- i'apot s 3 korona postahelye g csatolása ellenében a zeddig megjelent számok bármelyikét is eljuttatja az érdeklődőhöz.

(*) Vilmos excsászár cs egy berlini színház vitája. Megemlékeztünk arról, hogy a berlini Theater d-es Westens bemutatta Rehfischnek. a Dreyf-us- ügy szerzőjének Brestlitovsk című drámáját, amely, miint cime is sejteti, az orosz békekötés előzményeit és aktusát viszi a színpadra. A darab személyei valamennyien létező és részben élő emberek, a hábor-us politika vezető egyéniségei, köztük Vilmos excsászár. A darabnak ue-m volt sikere, de alkalmat szolgáltait estéről-estéré beingó- politikai tüntetésekre. Talán ez volt, amiért Vilmos excsászár berliiiai jogi képviselője utján I illa hozását jelentette be szerepeltetése ellen. A színház azzal válaszolt, hogy Vilmos szerepe a békekötés körül történelmi tény, aminthogy a darab szigorúan csak történelmi tényeket dramatizál, úgy hogy az excsászárnak sem oka. sem joga <i megbánt ódáshoz és a tiltakozáshoz nincsen. \ i-'mos valószínűiéig precedenst akar teremteni ebből az esetből és hír szerint -bíróság előtt fogja keresni a maga igazát.