Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-22 / 242. (2463.) szám

A varsói héber gimnáziumi tanár a vychodnai halott? Bialikot átszállítják Rózsahegyre — Egy másik feltevés szerint Székely Ferenc bazini tisztviselő lenne a vychodnai halott 8 ^bagaiA^^/ar-hirlap __________________________ Pr ága, október 21. Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk arról a rejtélyes esetről, amely néhány hét óta a rózsahegyi csendőrséget és a prágai rendőrséget foglalkoztatja. Minit em­lékezetes, vagy egy hónappal ezelőtt Prágá­ban letartóztattak egy potyautast, akire ki­sebb lopások is rábizonyultak, úgy hogy egy­hónapi fogházra is ítélték. Letartóztatásakor a fiatalember, akiről megállapították, hogy Bialik Ferenc pribori származású állítólagos prágai rendkívüli egyetemi hallgató, azt állí­totta, hogy a nyár folyamán a Tátrában meggyilkolt és kirabolt egy embert, de a rablóit pénzt el­dobta később, nehogy megtalálják nála. Egyideig azt hajtogatta, hogy őt Polácsek Jó­zsefnek hívják, áldozata pedig Bialik Ferenc lengyel állampolgár volt. A rendőrség nem adott hitelt önvádjának, mert kiderítette, hogy éppen az állítólagos gyilkost hívják Bialik Ferencnek, továbbá, mert meggyőződött arról, hogy a te­kintetbe jövő időben Szlovenszkóról sem bűn­tényt, sem eltűnést nem jelentettek. Néhány nappal ezelőtt azonban a Csorba melletti Vychodna közelében egy szénahalomban meggyilkolt ember hul­lájára bukkantak. A tetem már erősen oszladozó állapotban volt, úgy hogy életkorát sem lehetett megállapí­tani, alig takarta ruha, csupán néhány fontos nyomon indulhatott el a nyomozó csendőrség munkája. A halott mel­lett találtak egy zsidó imakönyvet, amelyben különböző héber bélyegzőlenyomatok vol­tak s egy Becker Simon nevű ember alá­írása. A föltevés tehát az, hogy vagy a gyilkos, vagy pedig az áldozat zsidó volt. Találtak azonkí­vül fényképészeti papirost is a halott mellett. Mikor a rózsahegyi csendőrség tudomást szer­zett a prágai önföljelentésről, kérte a prágai rendőrigazgatóságot, hogy vesse alá újabb ki­hallgatásnak Bialikot. Ez meg is történt e ez­úttal Bialik bevallotta, hogy kétszer járt Szlovenszkón, júniusban és augusztusban, mindOoét alkalom­mal a Tátrában. Beismerte azt is, hogy Liptó- iszentmiklóson letartóztatták s Rózsahegyen elitélték egy fényképezőgép ellopása miatt. Kiderült, hogy augusztus 18-án Liptószent- miklóson feltartóztattak egy elegáns, turista- öltözetű fiatalembert, amikor éppen el akart adni egy fényképezőgépet. A csendőrség átkutatta, de fillér pénzt sem talált nála. Ellenben különös fölfedezésre tet­tek szert: a rekkenő kánikula dacára két turistanad­rág volt a fiatalemberen, azonkívül meleg szvetter és egy sportzakó is födte a testét. A fiatalember bevallotta, hogy Bialik Ferenc huszonhároméves prágai egyetemi hallgató, majd később azt is beismerte, hogy a fényképezökészüléket egy lengyel kirán­dulótól lopta a Tátrában. A vallomás alapján Bialikot átszállították Ró­zsahegyre. ahol a kerületi bíróság kéthónapi fogházra Ítélte el feltételesen, egyben sza­badlábra helyezte. Bialik azután kóbor utón Prágába került, ahol elfogatása után bevallott egy gyilkossá­got, amelyet nem hittek el néki. Mikor má­sodszor is letartóztatták, már nem akart tud­ni semmiféle gyilkosságról és kijelentette, hogy csak tréfált. , A rózsahegyi csendőrség most már alapo­sabban kutatta át a vychodnai gyilkosság szín­helyét 8 az ott talált fényképészeti papirosból meg- állapitotta, hogy pontosan beleillik a Bia- liknál lefoglalt fényképezökészülékbe. Ez a körülmény, továbbá a kánikulai kettős ruházat, valamint a beismerő, majd vissza­vont vallomás olyan súllyal esett a latba a nyomozás során, hogy Bialikot újból előzetes letartóztatásba helyezték s holnap már át is zállitjják a rózsahegyi ál­lamügyészségre. Á vychodnai áldozat személyazonosságát ille­tően két föltevés van. Az egyik szerint az ál­dozat Székely Ferenc bazini magántisztviselővel lehetne azonos, aki ez év július 17-ikén el­tűnt a Tátrában. A másik föltevés az, hogy Becker Simon egy varsói héber gimnázium tanára. A nyáron ugyanis egy nagyobb lengyel tár­saság rándult ki a Tátrába s egyik tagija, egy varsói héber gimnáziumi tanár egyedül vá­gott. neki az egyik kirándulásnak. A taráról azonban nem tért vissza s ;i társaság azt hitte, hogy egyedül tért visz- «za Lengyelországba. Nem lehetetlen, hogy Becker Simon ezzel a tanárral lehetnie azo­nos s ezért sürgős megkeresést intézteik ez- irányban a varsói rendőrséghez. Weisskopf dr. rózsahegyi rabbi viszont, akinek megmu­.ai»i»vnBMWMiiiKihtc«rsiiinwr 'rmiw iinwmw—— Newyork, október 21. Schackt dr., a né­met Birodalmi Bank volt elnöke, aki pro- paganda-uton van Amerikában és be akar­ja bizonyítani régi tételét, amely szerint a hallatlan gazdasági válsággal küzdő Német­ország nem teljesítheti a Young-szerződés kegyetlen feltételeit, tegnap a Foreign Po- liticy Association meghívására hatszáz köz­gazdász előtt előadást tartott a Young-terv gazdasági következményeiről. Többek kö­zött kijelentette, hogy az annuitások kérdé­sét a világ a közeljövőben kénytelen lesz egyik legkomolyabb szociális kérdéseként kezelni, mivel a német munkásság kezdi belátni, hogy a jóvátételeik előteremtése le­szorítja életstandardját. A problémát nem lehet megoldani, ha a többi ország nem biz­tosit Németország számára nagyobb részt a világkereskedelemben. Kölcsönök folyósítá­sával a helyzet napról-napra súlyosabbá vá­lik, mert Németország kénytelen a magán- hitelezők kívánságait minden körülmények között tiszteletben tartani, még politikai hi­telezőinek rovására is. Abban a tényben, hogy a Young-szerződés alapján bármikor össze lehet hívni egy külön bizottságot, amely megváltoztathatja a szerződés felté­teleit, Schacht kivezető utat lát. A Young- tervezetet békésen meg lehet változtatni anélkül, hogy a világgazdaságot újabb csa­pás érné. A német nép faladata, hogy a világot fölvilágosítsa a nemet birodalom Prága, október 20. Legutóbb ismertettük a Matin rendkívül érdekes uj cikksorozatának első közleményét. A sorozatot. Stephane Lau- zanne írja és beszámol benne azokról az óriási arányú erődítési munkálatokról, ame­lyek a német—francia határon folynak. Franciaország a határon 300 kilométeres vonalon betonfedezékeiket épít. A Matin legújabban ideérkezett számában van Lauzamne cikksorozatának második része. Elmondja, hogy az uj francia védelmi vonalat „láncnak*4 ne­vezik. Régen, az 1870-es terv alapján úgy építették ki a határmenti védelmi vonalat, hogy egy- egy fontosabb városit különböző erődítmények­kel vették körül és azután az egyes erődít­mény köröket különböző másodrendű erődát- ményvonalakkal, úgynevezett „védelmi füg- gönyökkel“ kötötték össze. Ma már ez a rend­szer elavult, először is azért, mert a raessze- hordó ágyuk elöl nem lehet többé semmiféle fallal megvédeni a oélbavett helyeket. Sőt az ilyen erődítések csak remek céltáblát nyújta­nak a snesszehordó ágyuk számára. De azért 9em praktikus ez a régi rendszer, mert rengeteg hasznos területet vesz el a lakos­ságtól, olyan területeket, amelyek a környékbeli la­kosság élelmezéséről gondoskodhatnának. Ezzel szemben a mai láncrendszer, amelyet most építenek ki, nagyon praktikus, mert közvetlenül a határvonal gondoskodik védelemről, úgy hogy távol tartja a veszélyeztetett váro­soktól az ellenséget. Ez a lánc óriási és impozáns: a luxemburgi határtól egészen Bázelig ter- jed. A lánc láncszemekből áll. Vannak kislánosze- mek, ezek azok a ka ma Iák, amelyeket Lau- aanne első cikkében leírt és amelyeket mi is tatták az imakönyvet, kijelentette, hogy a hé­ber nyelvű pecsétek egy homonnai imaegye­sület bélyegzőjétől származnak. valódi belső helyzetéről, amely egyáltalán nem nevezhető rózsásnak. Pertinax gyanúsításai Páris, október 21. A mai reggeli francia lapok a szenvedélyes elutasítás hangján kommentálják azokat a föltevéseket, hogy a világgazdasági krízis megoldásának érdeké­ben moratóriumot kell életbeléptetni a szö­vetségközi adóságok és a Young-tervezet le­bonyolításánál. Pertinax az Eeho de Paris­ban határozottan ellenzi a moratórium és a revízió gondolatát. Véleménye szerint a bi­rodalmi kormány máris ágenseket küldött Párisha, hogy a gazdasági köröket megnyer­je a Young-tervezet revíziójának, Francia- ország a német ajánlatokat semmiesetre sem fogadhatja el, mert ezzel aláásná a hi­telezők szolidaritását. Az a veszedelem is fölmerült, hogy az invesztíciós vita révén Franciaországot meg akarják fosztani arany- készletének nagy részétől. A többi nagy lap kommentárja ugyanilyen elutasítóan szól. A Figaro szerint a moratórium és a revízió nem jelentene egyebet, mint Hit­lerek hatalmának elismerését. Az Excelsior ugyanígy ir. A Young-tervezetet nem lehet már most revízió alá venni, még mielőtt minden vonalon életbelépett volna. Ha Né­metország gazdasági válságba kerül, ennek nem a jóvátétel az oka, hanem a túlzott ki­adási politika és a belpolitikai bonyodal­mak. ismertettünk. Azután vannak középláncsze­mek: ezek szorosan egymásmellé épített, kombinált kazamaták, amelyekben rengeteg gépfegyver és könnyű tüzérség van. Végül pedig itt vannak a nagy lánc szemek, az úgy­nevezett „ensem,bleok“, hatalmas ópitmény- kombináciők, amelyekben erődítmények, fe­dezékek egyesülnek és ahová földalatti utak vezetnek. A háromféle láncszem szorosan egymásba kapcsolódik és kiegészíti egymást. Már a kisláncszemek is alkalmasak arra, hogy derekasan s energikusan védekezzenek a gya­logsági támadásokkal szemben. A középlánc­szemek ennél is erőteljesebbek, a nagy lánc­szemek viszont nehezebb tüzérségükkel olyan erőt jelentenek, amelyet csak a legfélelme­sebb és legelkeseredettebb eszközökkel le­hetne leküzdeni. A hackenbeigi nagylánc- szem, amely Metz közelében van, és a hoch- valdi, a Vogézekben valóságos büszkeségei a francia liadvezetőségnek és állítólag olyan tökéletesek, mint a legerősebb vár. Van még egy szenzációs ujitáis ebben az egész hatalmas védőmüben. Ez az uj intéz­mény az úgynevezett mozgó park, vagy gördülő erődítmény. Egy ilyen part, amelyet bárhova gyorsan le­het expediáim, szállítja mindazokat az eszkö­zöket, amelyek könnyebb erődítményhez szükségesek. Megvannak itt a lövészárokbe- rendezésekhez szükséges eszközök, a beton­fedezékek, gépfegyverkazamaták alkatrészei, drótsövény-anyag stb. Ezek a mozgó parkok, amelyek valóban keréken gördülő erődítmé­nyek, mindig a vasútvonalak mentén állo­másoznak, úgyhogy bármikor könnyűszerrel elindulhatnak oda, ahol szükség van rájuk. A mozgó park elindul és néhány óra múl­va már felépül a veszélyeztetett ponton egy komoly és megbízható védöapparátus. A szakértők szerint, ha 1914-ben lettek vol­1930 október 22, szerda. na ilyen mozgó parkok, a németek nem tör­hettek volna be Franciaországba. A különböző láncszemek nagy előnye a*, hogy igen változatosak. Stephane Lauzanne meglátogatott körülbelül húsz kazamatát, de ezek között nem akad két egyforma, Az egyik valósággal a földbe van ásva, a másik véd-t falként emelkedik valamely vasútállomás mellett. Elszászban ©gy mocsár közepén talált ilyen kazamatát az újságíró, ezt épugy kellett felépíteni, mint ahogy a hi­dak pillérjeit építik fel a vízben. Egy már helyen a Rajna fölé építettek kazamatát, amely három és fél méternyire emelkedik a víz színe fölé. Ez tökéletes védgátirendszer- rel van egybekötve. A hadkenbergi nagy láncszem valóságos konstrukciós csoda az új­ságíró szerint. Egy hegy gyomrába van be­építve az utak és vasutak tömege, elektro­mos kábelrendszer és minden egyéb, ami az erődítményhez szüle séges. A hoehwaldi nagy láncszem viszont olyan, mint egy lövészárok: de olyan lövészárok, amelyben óriások küzr denek. Minden, amit egy lövészárokban meg­találhatunk, itt, dermesztő arányokra van fel­állítva. A négerek eíőtőrése Amerikában Kopenhága, október közepe. Róbert Schlidk a fiatalt eaniíramciskói amerikai költőgeneráció egyik kiválósága. Igazi nomád vér, aki fiatalsága ellenére is már kétezer barangolta be a világot, saját bevallása szerint ;,,a legkülön­félébb szociális állapotban". Ezidőszerimt Skandi­náviát járja s természetes, hogy az északi újság­írók megknterj üvöltők. — Kik az uj, a fiatal Amerika vezetői? — A költők közüli a kaliforniai Robinson Jeffers és a newemglamdi John Varney, Walt Whitmanhoz állnak legközelebb, de olyan erős, hatalmas egyéniségek, bogy nem csinálhatnak iskolát. A metafizikai irányzat már tűi van ! virágzásán. Az uj irányt egy nemrégen megjelent antológia reprezentálja: City Day. A cim min­dent megmond. Árad belőle a nagyváros lüktető, eleven élete és költészete. — És a többi művészetek? — Az amerikai festőművészek mindig a modem franciát utánozták. Kaliforniának azért van két eredeti, nagy erője: Price és Bames. Sok az igaz­ság benne, mikor azt állítják, hogy az amerikai kultúra néger kultúra. Csak nem az építészetben, amiben Amerika a legigazabb művészi alkotásait teremtette meg. Elég a felhőkarcolókra hivatkoz­nom. Az amerikai zene ellenben állandóan buUám- zásban van ... — Ma már nem lehet beszélni egy túlnyomó angolszász ©lemről az amerikai lélekben. A dél- európaiak és a németek' már szinte nagyobb be­folyással vannak a mai Amerikára, amely az utolsó tíz esztendőben szinte a ráismerhetétlen­ségig megváltozott. _ A művészet legfiatalabb forrásai közül az én ítéletem szerint a négerek a legkiválóbbak. Költőül közül Langston Hugh.s és Countee Cul- len, prózai rók közül Richard Bruoe és a jamaikai Oiaude Mc Kay, szobrászaik közül a ceikágói Barthe. Mint festők, még kiválóbbak. És neveze­tes, hogy bármennyire muzikálisak is, még igazán jelentős, zenét nem alkottak. De azért bizonyára ífogja érdekelni Európa zenészeit, hogy Harry Burleigh összegyűjtötte és harmonizálta a régi néger dalokat. — Ezek a néger művészek tiszta faji szár­mazásnak? — Nem, negye dr észben feli érek vére folyik bennük. És van egy négerarisztokráeia, amely elitéli, hogy négerek fehérekkel házasodnak össze. Azért sok a vegyes házasság, ahogy mi hívjuk: sakktáblaházasságok. — Hogy viselkedik az amerikai társadalom a néger művészekkel szemben? — Ha igazán művészek, érintkeznek velük. Például a színész Paul Robeson és a tenorista. Rolland Hayes a legjobb társasagokban is meg­fordulnak. — Hogy a négerek önbizalma az utolsó években annyira megnőtt, hogy ma már az ..uj négerről" — „the new negro" — beszélhetünk, azt a saját nagy vezéreiknek köszönhetik. A négerek maguk emelték fel magukat 6 ebben a tekintetben a többi amerikainak mit se köszönhetnek. Első nagy vezetőjük Booker T. Washington volt, aki izolálta a négereket, hogy szabadon fejlődhesse­nek s munkássága betetőzéséül megalapította Tuskegee-t, az első nagy néger kollégiumot. Má­sik nagy vezérük Du Bols dr. volt, aki azt állí­totta, hogy a négerek minden tekintetben ver­senyezhetnek a fehér fajokkal. A harmadik vezér Lödre dr. volt, aki értett hozzá, hogy könyvével: „New Neg.ro" felébressze bennük az egyenlőség érzését és az önbizalmat. — Ismer valakit a jelentős négerek közül? — Hogyne! CulleniL BruMt és Bar the 1. Nyolc hónapig laktam Harlemben, Newyork néger városrészében, ahol 300.000 néger — és csak néger — él együtt. Ugyanis nem lakhatnak ott, ahol szeretnének. És én nem elégedtem meg azzal, hogy csak perifériálisam ismerjem meg a négereket, hanem elmentem Harlembe, hogy ve­lük együtt, lakjak. És ez nagy gazdagodást és Ölömet szerzett nekem. Dacára mindannak a sok bántál ómnak, amit a négereknek a fehérek részé­ről kellett elszenvedniök, mindenkit, aki burát ©ágostm fordul feléjük, szívesen fogadnak. Érzel­mi világuk oly mély és barátságra hajló, hogy azt a történtek ellenére is tisztán megőrizték. H németek a Young-szerződés enyhítésétől várják a gazdasági krízis eimuiását Schacht tír. propaganda-utia Amerikában - Riadó Párosban Sem moratórium, sem revízió Félelmes erőditménylánc Luxemburgtól Bázelig Hogy védik meg Franciaország határait?

Next

/
Thumbnails
Contents