Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-18 / 239. (2460.) szám

0 ^RyCM-MAG^ARpnTaiAP 1930 október 18, szombat. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR A hétszázéves szepesi tájSestészet Hogyan örökítette meg a művész ecsetje a Tátra s a Szepesség gyönyörűséges tájait? (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) Budapesten ez év tavaszán a Nemzeti Szalónbam egy hónapig tartó kápkiiálilitás volt, amely három­száz tájfestónek 1300 képéit mutatta be. A nemzet­közi kiállítás érdek ességét az adta meg, hogy ezen az alpesi festészet legértékesebb alkotásait csopoi'losiitották. Méltán szerepelt az 1300 festmény között az & képcsoport, amely a Magas Tátra és a Szepesség gyönyörűséges tájait tárta lel a művész meglátá­sán keresztül. Külföldi Tátraifesfökön kívül három szepességi származású festőművésznek, a Tátira szerelmesé­nek. Katona Nándornak, azután a korám elhunyt Mednyánszky Lászlónak és a most is köztünk élő Köszeghy-Winkler Elemérnek remekbe készült képei kerültek tárlatra. Éppen ennek a kiállítás­nak a tanulságai igazolták, hogy a Tátra és a Szepesség csodálatos vidékei nemcsak a turisztika és idegenforgalom, hanem a képzőművészetek és az irodalom szempontjából is milyen óriási jelen­tőségűek. hiszen száz és száz költőt és nagyon sok festőművészt inspiráltak legszebb alkotásaik ftétréh ozására. Az alpinista festészet nagy sikert aratott kiállí­tása teszi aiktmáiliissá a szepességi tájképfestésaet kérdését. 1928-ban a Karpathenverein rendezésében a poprádi muzeum kiállítási helyiségeiben na­gyon sikerült tárlat volt, amelynek művészettörténeti becse abban állott, hogy genetikusán mutatta be a szepességi táj- festészet kétszáz éves fejlődését. A Szepesség földje a művészet történetében je­lentékeny szerepet tölt be azáltal is, hogy sok európai nevű művésznek szülőhelye. Lőcsén született 1791-ben Markó Ká­roly, szepességi származású Mednyánszky László báró. Katona Nándor és a tragikus körülmények között elmúlt Olgyai Vili tor, a fenyveseknek cso­dálatos piktora. Sőt a magyar tájképfestészet legnagyobb mestere, Szinneyi-Merse Pál is anyai részről szepességi származású, amenyiben édes­anyja az erdőirtó Jakul törzséből származó Jekel- felussy család tagja volt. Természetes, hogy a tájkópfestészeit egy olyan vidéken, amely természeti szépségekben gazdag, könnyebben fejlődik. m;int egyhangú képet nyújtó vidékeken. De a régi Magyarországon más vidé­kek is voltak, amelyeken a 1 rmészet 6ők kincsét felhalmozta, mindazonáltal egyetlen más vidéken sincs a tájképfestészetnek olyan nagy és müvéssetileg olyan értékes múlt­ja, mint a Szepességen. A természet szépségein kívül tehát más tényezők­nek is közre kellett működniük a szepességi táj- fcép festészet fellendülésében. Ilyen tényező elsősorban a Zipszerek sokat emlegetett szülőföld-szeretőte, mert már a leg­régibb festményeken is feltűnik, hogy a Magas Tátra égbetörő sziklái mellett, amelyeknek ábrá­zolása a Szepesség rajzolóit és festőit már a 18. század kezdetétől foglalkoztatta, különösen olyan témák kerültek feldolgozásra, amelyekét a szülőföld szeretető és bizonyos nimbusz övez. A hernádvölgyi mene­dékké kolostorának romjait a protestáns Mülier János nem azért festette meg a 19. század elején é6 Schrött professzor egykorú karcoktaival együtt, a kolostorról készült műtermékeket nem azért őrizték meg a protestáns családok, mintha e jámbor karthauzi szerzetesek kolostora különös­képpen érdekelte volna, hanem ezeket a romokat az avatja értékesekké minden Zipszer szemében, hogy a tatárpusztitás idején az ősök a lapis re- fugi-in találtak menedéket és hálójuk jeléül ala­pították a kolostort. Az évszázados szepesi vár, Czorstyn és Nedetz ráblóvárai, a fehér asszonynak falakkal körülvett, soktornyu városa 1820 körül szintén sok festőnek volt témája, nem azért, mint­ha csak festői helyzetük lett volna érdemes a megöröknitésre, hanem miért történelmi tradíciók fűződtek e helyekhez, amelyek miniden Zipszer szivében benne gyökereznek. A Magas Tátráról készült első képek eredetét tudományos érdeklődésben kell keresnünk. Az ifjabb Buohholtz Györgynek 1717-ből származó tollrajzán és Schweitzer Antalnak a 18. század közepéről való gouache-án a tártrai csúcsok még számozva vannak, a francia Bacquet (1792) és az angol Townson (1793) karcolatéi tudományos mü­vek illusztrációi. De az egykorú és későbbi eze- pességi festmények és karcolotok már kihang­súlyozzák a hegyvidék vad romanitikájt, a kolos­tor- és várromok festői elemét e azok a Tátra­iképek. amelyek a 19 század első feléből valók, már nem tudományos ábrázolások akarnak lenni, hanem azt a szeretet fejezik ki, amellyel a Zipszer hegységét szivébe zárja. A szepességi tájfestészef kifejlődésében még egy különleges körülmény játszik szerepet. A 18. század végéről való Czauczik Józsefnek és Mülller Jánosnak képein aknabojáratokról készült ábrá­zolások keltik fel figyelmünket. Mindkét művész lőcsei volt. Lőcse patríciusai között gazdag bánya- tulajdonosok voltak, elsősorban a Pmbstner- család tagjai akiknek ivadéka moet Lublófüred tulajdonosa. A mübarátoágáról ismert Probstner AjkÍrás, aki a szép Probetner-házat építtette meg u a lőcsei K c tt ériülusohen-t, a városi szenátus parancsát ellen szegülöknek pellengérét meg­mentette, a kért festővel bányáit örökálttett* meg., Czauczik, aki különösen mint partréfesfcő és oltánképfeslő szerzett nevet s akinek kevés táj­képe volifc, a kötterbachi Rókus-ukma bejáratért festette meg. Müiler János, akit az evangélikus anyakönyv oóhfeetőnek nevez 6 akinek müvei közül a szepesi táj képeken kívül elképzelt tájak­nak ábrázolásai maradtak ránk, a elovinkai László-aknának bejáratát vetette vászonra. Ezek a nem éppen művészi feladatok a festőker mégis jótékony hatással voltak, aa adott téma keretében el kellett mólyedniök a természet megfigyelésébe. J A bányákról készüli festmények után neméolT- ra felbukkannak a fürdőhelyek képei. Mülller Gusztáv, Mülller Jánosnak fia, 1833-ban megfesti Lublófüred nagy képét szintén a Probst- ner-család megbízásából, 1836-ban pedig Füred­nek a tájképét. Tagadhatatlan, hogy mindezek a képek s azok is, amelyek a kortársaktól, Luimnlt- zer Jánostól, Spengel Károlytó! és Poltag Gusz­távtól valók, kevésbé állják meg a helyüket eme borszak nagy külföldi festőművészeinek müvei­vel egy sorban. De elit erjedésük mégis jelentős volt, különösen a következő művészi generáció művészi fejlődése szempontjából. Zipszer patrícius családok lakásain őrzik azokat a képeket, ame­lyek a Szepesség történetileg híres, vagy roman­tikusan szép vidékeit örökítik meg még akkor, amikor Markó Károly, Tibélly és Mednyánszky még gyerekek voltok s ezeken a képeken erősö­dött meg a művészek szeme 6 ezeken tanulták a tájak helyesebb megismerését Már a 19. század első negyedének tempera­képei azzal tűnnek ki, hogy hatásosan árnyékolt előtér mögött a főhangsulyt a könnyű, levegős háttér perspektívájára helyezik. Ez a szempont már az idősebb Müler néhány képén, azután Mankónak ifjúkori képein kifejeződik, amelyek egészen Mülller hatása alatt állanak. Markának egy ilyen fiatalkorú festménye, amelyen a mű­vész teljes szignója rajta áll, a kassai múzeumban van. A nagy mester további fejíiödése elvonat­kozott a Szépé?®égtől, érett férfikorában Olasz­ország volt a második hazája, de első kiépei bizo­nyítják. hogy a Pop rád völgyéből indult el útjára. A tátrai látképek után a turisztika fejlődésével a hegység közelebbi részletei kerülnek feldolgozásra. Az igiói Tibélly 6 az 1822-ben született Szent- Istvány Titusz, valamint ez 1821-ben született Molnár József témáikat már a germioeken választ­ják, a raibtókőnél, Ja vonnám és a Dunajec mellett s különösen Tibélly nem annyira a hegység for­máinak megörökítését tartja feladatának, hanem a hangulatokat, megvilágításokat, stib. Híres képe a hóval borított jégvölgyi csúcs esti hangulata. Ma a festők most miár a tájképfestészet festői hatáséit hangsúlyozzák ki, a grafikusok egész sora terjeszti a Tátravidék szépségeinek hírét. A Tátra ábrázolás fejlődésében fontos fordulópontot jelentett a hetvenes évek­ben Forbcrger Vilmos fellépése. Az agg mester 81 éves korában, a múlt évben halt meg. Tevékenysége egybeesik a Kárpát- egyesület 57 esztendős munkájával, ő tudniillik ecsetjével támogatta azt a propagativ tevékeny­séget, amelyet a Karpathenverein kifejt Mint késmárki születésű, a Tátrát kitünően is­merte és a Tátrahegység legjobb ismerőijét, Dénes Ferencet gyakran elkísérte, amikor a budós hegykutató a Tátra geológiai és topográfiai mun­káját végezte. Ecsetje alól tudományosan pontos és amellett mégis művészi tökéletességű Tátra- képek kerülitek ki s a Karpathenverein évkönyvei­ben közreadott művészi mellékletek rendkívül nagy sikert értek el. Főérdeme az a nagy tanítói munka, amelyet nemcsak növendékeinek, hanem a közönség tízezreinek is nyújtott, amenyiben megtanította őket, hogy a Tátra formáit helye­sen lássák. A Tátra fantasztikus konturjeit senki nem tudta olyan élethüsóggel ábrázolni, mint ő. Forberger fiatalabb kortársa, a szepesszombati Wallachy Jenő, old Délmagyarországon élt miint rajztanár hosszú éveken át és ezért a Szepességen csaknem telje­sen ismeretien volt. Friss színezésű tátrai akva- relljei és rajzai nem kevésbé tenmészethüek és nem kevésbé művésziek, mint Forberger munkái. A poprádi kiállítás fedezte fel ezt a jelentékeny művészt, aki most a jól megérdemelt nyugalom napjait szülővárosában tölti. Hogy az egykori meniháza- kialt, kunyhókat, malmokat és városrészeket meg­őrizte vásznain, ez különös történeti becset ad müveinek. A kassai Klimkovics Ferenc és a bécsi Spötbl Ignác Tátrapanorámái valók még ebből a kor­szakból. Bár a szepességi tájképfestészetnek nagy múlt­ja van, aránylag ritkák az olyan művészi munkák, amelyek az egyszerű tájképábrázoláson felülemel­kednek; Talán a szepesi néo jelleméből magyaráz­ható ez, amely álmodozásra nem hajlamos. Az első festők művészete a publikum igényeihez alkalmazkodott. A szepességi tájképfeetészet aty­ja, a szepesi tájak felfedezője, Müiler János nagy szorgalommal előállított müvein azt festette meg, amit megrendelői kívántak, az ismert tájnak hü és tökéletes képét. A tárgyilagos hűség volt a publikum szemlében a főmotávum és ez hatott vissza a festőkre is. Mégis a Zipszer miliőből nőtt ki a tájképnek két olyan nagy lírikusa, mint Mednyánszky és Katona. Mednyánszky első müveiben úgyszólván fölfedezi a szepesi táj vonzó elemeit, további képei azután csodálatos szinszámfóniákho?, festett limai költe­ményekhez vezetnek. Igaz szerelmese az alpin festészetnek Katona Nándor. A festőművészeinek ez a kimagasló reprezentánsa teljesen átérezte, miivél tartozik a művész a legszebb hegyvidék természeti szépségednek. Minden müve egy-egy himnusza a Tátrának, amelynek fia, rabja, ura és szolgája. Képed áltáléiban kicsiny méretűek, de hát a hegyek nagyon s a briliMámsok rendszerint kicsinyek. De ragyogók! A Szepességen most élő tájképfestők közül kiemelkedik Kőszeghy-Winkler Elemér, aki müveiben teljesen árórzi a Tátrának és a Szepe6©égnek minden szépségét és megörökíti sok csodálatos hangulatát. Világos szinei csodálatos ragyogással töltik el vásznait. A nemzetközi alpin- fciálíMtáeon tárlatra került képeit a pesti kritika nagy elismeréssel fogadta. .,A nap az ő munka­társa s ők kelten csodálatosan dolgoznak", — írja müveiről egy nagynevű mükráibikus. Sokat Ígér a késmárki Bruckner Valéria, aki Pariéban tanult és akinek nagy tehetsége a legutóbb rendezett késmárki kiállításán keltett feltűnést. Témáival sokszor még küzködik, de határozott talentum Polónyi Károly, akinek sok béli tátrai tája mutat­ja, hogy nagy fejlődési lehetőségek rejlenek mű­vészetében. Megengedik a letartóztatott lengyel ellenzéki vezérek jelölését Varsó, október 17. A választási főbizottság tegnap tárgyalta azt a titokzatos kérdést, hogy mi történjék a Bresztlitovszkban fog­ságba vetett ellenzéki vezérek állítólagos je- löitségi igényével. A tanácskozás több órán át tartott, s a bizottság arra az eredményre jutott, hogy Witos volt miniszterelnöknek és Liebermann dr. szocialista vezérnek jelölt­ségét érvényesnek fogadja el, mert ők még letartóztatásuk előtt írásbeli beleegyezésük­kel járultak hozzá jelölésükhöz és sajátkezű ellennyilatkozatuikat nem terjesztették elő. A fogságban ülő más tizennégy jelöltet tö­rölni kell a listákból, mert tőlük nem érke­zett be írásbeli nyilatkozat. Negyvenhafmillíc pengős öltét a magyar gabona- export céljaira Budapest, október 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Búd kereskedelmi mi­niszter a gabonaértékesitési szezon megkezdése előtt ötmilliódolláros kölcsönt szerzett a gabona- export finanszírozására. Ezen akciótól függetle­nül a kereskedelmi miniszter most a Futura, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Ma­gyar Általános Hitelbank utján újabb nyolcmil­liódolláros hitelt szerzett e célra. Az agrárexport ennek folytán mintegy 46 millió pengős uiabb hitelhez jut, amelytől a gabonaexport föllendü­lését várják. Politikai csetepaték Törökországban Konstantinápoly, október 17. A néppárt és a liberálisok hívei között Anatóliának kü­lönböző helyein komoly összecsapásokra ke­rült a sor. A zavargó tömeget mindenütt ka­tonaság oszlatta szét. Két tüntetőt megöltek és tizenhetet megsebesítettek. A liberálisok több vezetőjét letartóztatták. I brazillal kormányc^patok győzelme Sas Pasfo környékén Newyork, október 17. A New York Times saopaolói jelentése szerint a fölkelőknek egy erős osztaga a Sao Paolótól délre fekvő Itarare mellett kemény harcot vívott a kormányosapa- tokkal. A harc hosszabb ideig eldöntetlenül folyt, végül is a hadiszerencse a kormánycsa- patokhoz szegődött. A fölkelők fölbomlott hai- sorai rendetlen futásban menekültek. A fölkelők kétszáz embert hagytak hátra, akik a kormány- csapatok fogságába kerültek. Newyork, október 17. A brazillal forradalmár- csapatok főhadiszállása jelenti, hogy a földelők vezére, Juarez Tavora, Alaguas állam határait átlépte és Bahia állam főkikötőhelye, Bahia vár ros felé nyomult. A feerefztényszoclalisia párt sikerült népgyülése Késmárkén Késmárk, október 17. (Saját tudósítónk­tól.) Az országos keresztényszocialista pánt szépen sikerült népgyülést tartott Késmár­kon, amelyen a környékbeli pártszervezetek is képviseltették magukat. Prandl Gusztáv helyi pártelnök német nyelvű megnyitója után Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. A közönség lelkes ővációja mellett kezdte meg beszédét Fedor képviselő. Részletesen foglalkozott a Szlovenszkót érdeklő aktuális politikai kérdésekkel, s élesen kritizálta úgy Hlinkáék ingadozó, bizonyatalan magatartá­sát, amellyel kompromittálták régi autono- mista programjukat, — mint a szocialista pártok politikáját, amellyel elősegítették a Szlovenszkóra kétszeresen ránehezedő gazda­sági válság kiélesedését. Tényekkel bizonyít­ja, hogy a kormánytöbbség mit sem tett még eddig az agrárkrízis és a munkanélkü­liség leküzdésére. Szomorú jelenség, hogy a szlovák katolikus frakciók vezérei: Hlinka, Micsura, ahelyett, hogy Szlovenszkó érdekeit előre vinnék, erejüket egymás letörésére használják fel. Egyedüli kiút pediglen csakis a közös munka, amelynek mentnek kell len­nie minden nemzetiségi gyűlölködéstől. Ilyen szellemben küzd az országos keresztény szo­cialista párt, amely nem tesz különbséget a több jog és a több kenyér követelésékor ma­gyarok, németek és szlovákok között. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Fleischmann Gyula dr. tartománvgyülési képviselő szólalt fel. Német nyelvű beszédé­ben elsősorban köszönetét mondott a helyi szervezet vezetőségének, Prandl Gusztávnak, Palencsár Rudolfnak, Jauecskó János espe­resplébánosnak és munkatársainak, a párt érdekében kiif ejtett agilis munkájukért. Utalva a kér. szoc. párt programjának ki­emelkedő pontjaira, megállapitjia. hogy a párt fennállásának első percétől kezdve a legteljesebb önzetlenséggel harcol az egész őslakosság érdekeiért. Mindig követelte a párt a köztársaságban élő polgárok tökéle­tes egyenjogúságát. Jogos követeléseinket a hatalmon levő pártok ellenállásával szem­ben csakis az öntudatos, kitartó ellenzéki együttműködés politikájával fogjuk tudni ki­harcolni. Az iskola ügyek terén fennálló tart­hatatlan állapotokról beszélt ezután Fleisoh- mann dr., s az iskolák tökéletes politikamen­tességét és az ifjúság valláserkölcsös növe­lését. követelte. A nagy hatású beszéd után megválasztot­ták a helyi pártszervezet u;j tisztikarát. He­lyi elnöknek ismét egyhangúan Prandl Gusz­távot választották meg. MÁSODIK KIADÁS! NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lírai antológiája Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső válogatott versei Dzurányi László előszavával ARA 25 Ke MÁSODIK KIADÁS!

Next

/
Thumbnails
Contents