Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-17 / 238. (2459.) szám

1930 októbar 17, plntefc. ^toSBSkMAGÍAR-HlRIiAP Berlin a parlamenti feszültség és a tomboló ucca lázában Piltanatfölvéieiek a német főváros mozgalmas hétfőjéről Berlin, október köz-epe. (Berlini munkatársunk le vél tudósítása.) Most jelent meg a német könyvpiacon az 1919-es esztendő regénye „Regiment Reiehs- tag‘‘ cinunel. Ez a könyv jut az ember eszébe, amikor a német Reiohstag megnyitó üléséhez siet. A Branőenburger Tor árnyékában, az Un tér den Linden palotáinak tövében, a Tier- garten sűrű fasorai között, a Reichstagspalota minden oldalán rendőrök, rendőrök és rend­őrök. Az úgynevezett Ueberfallkommando für­ge gépkocsijai süvitenek a békésen haladó autók között., hatalmas teherautók egyre újabb és újabb készültségeket szállítanak. Egy óriás tábor az állami épületek egész negyede, mintha hirtelen hadiállapot alá helyezték vol­na Berlin centrumát. Ilyen külsőségek kö­zött indul meg a német népkép viselet mun­kája. Az épület közvetlen környezete az úgyneve­zett Baunameile-hez tartozik, ahol minden áll- dogálás, minden csoportosulás szigorúan tilos. Autón érkező és gyalogos járókelőt csak sok­szoros igazoltatás után engednek a kapu elé, ahol újabb szigorú ellenőrzés várja a kivá­lasztottakat. Diplomaták és képviselők, mi­niszterek és újságírók egyaránt keresztüles­nek ezen a szokatlanul energikus kontrolion. És így a kiváncsiak, a mindenütt jelenle­vők, de főleg a botrányra vágyó kommunis­ták és horogkeresztesek csak tisztes távolban gyülekezhetnek. A cirkáló rendőrosztagok kö­zött sok ezernyi tömeg feketélik. Az egész Tiergarteu megelevenedik, a bokrok között gyanús csoportok mozognak. Reggel hat-órától kezdve folyik a gyülekezés, mely persze tető­pontját éri el, mikor a Reichstág megnyitásá­nak időpontja, délután három óra közeledik. A Reichstág folyosóin és a hatalmas már­vány előcsarnokban az első pillanatokban csak a szokatlan zsúfoltság árulja el és az össze­gyűltek izgatott moraja, hogy ez a mai ülés minden eddigitől különbözik. A képviselők csoportokba verődnek és próbálják latolgatni a bekövetkeaendőket Hogy lesz, mint lesz, nem tudja senki. Egyelőre csak elvétve tűnik fel egy-egy nemzeti szocialista. Büszkén ha­lad barna ingében, bricsesznadrágjában vagy knickerbockerében a javarészt sötétbe öltözött honatyák között. A marcona benyomást néha csak a feleség gondoskodása enyhíti: önagy- sága, aki elkísérte urát a parlamentbe, a pre­mier előtt még egyet-egyet igazit férje övén és nyakkendőjén. A nyakkendőt horogkeresz- te? gyűrű tartja össze, de egy horogkereszt nem elég és igy még az uniformist kiegészítő karszalalgon is büszkén hordják díszüket. Gal- lérukon különböző, rendszerint a régi tábor­noki megjelölésekhez hasonló disztinkciók árulják el, hogy az újonnan választott képvi­selő a mozgalomban milyen rangot tölt be. A folyosók közönsége megbámulja az érdekes premier primadonnáit, akik azonban csakha­mar eltűnnek egy külön teremben, miután tervük szerint demonstratív együttes felvonu­lással akarnak bemasirozni az ülésterembe, Általában azt várták, hogy- a kommunisták is magukra öltik a Roter Frontkámpferbund egyenruháját, mely épp úgy el van tiltva, mint a horogkeresztes uniformis. Miután a Reichstág azonban nem tartozik a rendőrség hatásköre alá és a kormány nem akart erő­szakos jeleneteket provokálni, a parlament épületében tűrik a katonásdi-játékot. * Három órára zsúfolásig megtelik az üléste­rem. A diplomaták páholyában, az újságírók tribünjén ember ember hátán. De az üléste­remben magában sem akadna már talpalatt- r.yi hely. ba nem maradnának egyelőre üre­sek a szélsőjobboldali padsorok. Abban a pil­lanatban, amikor az ősz Herold képviselő, lengő szakállu, erőtlen aggastyán meglóbálja a csengőt, kitárul az ajtó és beözönlik egy barna sokaság. Jói megrendezték a színjáté­kot. Mindegyik ismeri már a helyét, nem kell keresgélnie, szinte katonás rendben foglalja el helyét Hitler százhét hive. A többiektől annyira eltérő ruházatuk még jobban megnö­velni látszik amugyis hatalmas számukat. Minden szem őket nézi. Frick, a thtiringiai miniszter, vezeti a felvonulást. A szociálde­mokraták és a közép néma marad, de a kom­munisták nem tudják és nem akarják türtőz­tetni magukat. A gúnyos megjegyzéseknek, szidalmaknak áradata zúdul a szélső jol>lx>l- dalra. A nációnál szocialisták megállnak he­lyükön, gúnyosan, kihívóan mérik végig el­lenfeleiket. Aztán ők is ordítani kezdenek. A Reichstág megnyitása pokoli zsivajba ful­lad. Szegény koréi-nők hiába próbál harago­san nézni egyszer jobbra, egyszer balra, senki sem béderit rá. Másfél padoszlopot foglalnak le maguknak a nemzeti szocialisták. Az első báróm helyen Strassc, Stöhr ér Frick ülnek. Goebbe!snek, a berlini ve/.érnek n helye még üres. Nehéz a. barnaingeseket megkülönböztetni egymástól. Az egyenruha uniformizálja az arco­kat is. Az érdemrendek elárulják, hogy sok kö­zöttük a hadviselt katona. De még több közöt­tük a fiatal, a nagyon fiatal ember. Mintha a Reichstág többi pártjai egy generációval öre­gebbek lennének. A fiatalok mellett, sok sem­mitmondó. kispolgári arc. „Heil!“-t. kiáltoznak egymás felé és a fasiszta köszöntést utánozva-, állítólagos ősgermán módra üdvözlik egymást. Az.izgalom némileg elül. A hangszóró erőt, ad a korelnök különben alig hallható beszédének. Néhány rövid formalitás és a névsorolvasás végtelen unalma következik. Ötszázhetven név. az ötszázhetven közül legalább ötszáz isme­retlen. Az első nacionálszocialista valami doktor Albrecht.. A betanult program szerint nem elég­szik meg a „Jelen!14 bemondásával, hanem az elnök felé harsogja: ..Hier! Heil Hitler!“ Kü­lönben is a szélső jobbal dalon sportot űznek ab­ból. hogy minél katouásabbau, minél strammab- bul kiáltsák a „Hier!“-t Albrecht dr. külön szá­ma óriási derültséget kelt. A különböző nevek­nél a szélsőjobboldal és a szélső'baloldal ouye- leg egymással. Ez az enyelgés csak akkor ölt komolyabb formákat, amikor a képviselővé vá­lasztott. Femeinördcr Heinzere és az elesapatt, pogromra uszító borkumi lelkészre, Miinch- meyerre kerül a sor. Végül ez az óra is elmúlik. A hangulat egyre harciaeabbá válik. A töb­biektől eltérő egyenruhában, sportruhában, de persze a- mellőzhetetlen horogkereszttel, megje­lenik a leghevesebb agitátor, a cingár nácive­zér: Goebbels. óriási .,Heil!“-rivalgás, mindnyá­jan föláilanak helyükről és Hitler berlini hely­tartója cercle-t tart hívei között. A politikai offeiuivát a kommunisták indítják meg. Egy véresszáju szónokuk, Torgler szólal föl a napirendhez. Egy csomó agitációs indít­ványt tesz: a Brüning-kormány lemondását, a Young-ezerződés végrehajtásának azonnali be­szüntetését-, újabb munkanélküli segélyt- és ha­sonlókat követel. Indítványait úgy fogalmazza, hogy a nemzeti szocialistáknak együtt kellene szavazni velük. De a vezérek leintik seregüket, a nemzeti szocialisták visszaülnek helyükre. Az öreg Herold nem tudja fönntartani a rendet. Egyre izgatottabbá válik a hangulat. Most egy barnainges szónok ugrik az emelvényre, Frick doktor. Nem hallani a szavát, a kommunisták pokoli zsivajába fullad szónoklata. A nemzeti szocialisták elhagyják a helyeiket, körülveszik a pódiumot, harcrakészen néznek farkasszemet a kommunistákkal. Csak ez hiányzott a kommu­nistáknak. Ők is előnyomulnak: két tábor áll egymással szemben az elnök emelvénye előtt. Öklök emelkednek a levegőbe, a legvadabb szit­kok kergetik egymást, kezek handabandáznak a levegőben, kipirult arcokból artikulátlan hangok törnek elő. Már csak alig egy méter, alig egy fél választja el az egymással szembenállókat. A többi pártok némán ülnek helyükön. Már-már úgy látszik, hogy a Reichstág első ülése botrá­nyos verekedéssé fajul. Szinte az utolsó pilla­natban vonul vissza a két párt-, csak mint két dijbirkózó marad a középen, tovább fenyegetőz­ve egymás felé, az atlétalaku borogkereeztes Gregor Strasser és a még nála is erőteljesebb Rotkampferbund-vezér, León. mig végre ezek is elfoglalják helyeiket. És ez a jelenet még egy­szer-kétszer megismétlődik. Sem az elnöki csen­gő, sem a 82 éves Herold ősz szakálla nem pa­rancsolnak tiszteletet.. Két perccel később csoda történik. Egy napi­rendre kerülő indítványnál a szélsőjobboldal és a. szélsőbal együtt szavaz. És a két hatalmas tá­bor között még egy sereg képviselő csatlakozik az ellenzéki indítványhoz: német nemzeti pár­tiak. Landvolk, a kormányban képviselt gazda­sági párt egy része: a Brüning-kormány kisebb­sége legalább is ebben a. pillanatban nyilván­való. De ez az egész szavazás, a sok szit.kozó- dás. sok pátosz, sok handabandázás között olyan káoszba fulladt, hogy senkisem tudta, miről van szó. Már most nyilvánvalóvá lesz, hogy ebben a parlamentben rendszeres munkáról, nyugodt törvényhozásról nem lehet szó. Ezzel a parla­menttel egy kormány sem dolgozhat együtt. Az újságírók karzatán mozgolódás támad. Hírnökök érkeznek és jelentik, hogy az utcákon már vér folyik. A Tiergartenben lövöldöznek. K: a támadó és ki a megtámadott, nem lehet tudni. A Reichstág előtt vészjóslóan tülkölnek a rendőrség robamautói. Az ülésnek vége van. A képviselők kitódulnak az ülésteremből. Egyet­len kérdés sem tisztázódott a mai ülésen. Min­den probléma újabb bonyodalmat jelent. Nincs megegyezés az uj Re ich stags - el n ö k •személyét illetőleg. A napirendet agitációs indítványok-se­rege borítja föl. Némán surrannak a Reichstág finom szolgái. Ezt — ilyet még nem láttak soha. És a Reichstág előtt, a rendőrkordonon túl, izgatott tömeg hullámzik. Szinte érezni, hogy valahol a közelben már ütközetre kerülhetett a sör. Gumibotos rendőrök törnek maguknak utat a tömegen keresztül. Újabb és újabb reudőrezá- zadok robognak elő. Kiderült, hogy ez sem elég. Egy órával később megvadult tömeg tombol az uccákon. Kirakatüvegek csörömpölve törnek össze, lövések dörrennek, vér folyik. A _ német parlament megnyitásának tragikomédiáját a fé­kevesztett ucca tragédiája követi. Mi lesz itt még? Szegény Németország ... Az ucca eseményei Három óra harminc. Vadonatúj, gyönyörű Mercedes áll meg a bei oh s tag-palota előtt. Sporbruhás, cingár, fürge fiatalember ugrik ki belőle. Hopp — még egy ugrás — már bent van a parlament épületében. Csak egy fényképésznek sikerült lekapnia pompás lendületét. És a sportruhás fiatalember, Go- ebbejs, nemzeti szocialista vezér, diadalma­san mosolyog. Most már hiába kertesi az ügyészség. Most már tovább Írhatja őles cik­keit, most már hiába citálják tárgyalásra, a 'mentelmi jog védi a képviselőt. Az a két méter, amely az autótól elválasztotta a Riechstag kapuját, nyújtotta volna az utolsó alkalmat elfogására. Kifogott a rendőrségen. Győzött. És száah'ét barnainges társa ujjongva üdvözli. Négy óra. A Tiergairteűban egyre nagyobb a riadalom. 8ibederek Merődnek ösisze cso­portokban. Gyűrött sz vet terek, fel tűrt ujju ingek, jasszos sapkák ... A kültelki hősök között smis-szes diákok 9ürögnelk-forognak. Lelkesedéiben vetélkednek velük a 15—-16 éves tanulók, akik még diák sapkájukat sem tartják szükségesnek eldugni, mi'előtt meg­kezdődne a nagy harc. Négy óna hairminc pere. A rendőrség pél­dában tapintattal, csodálatos fegyelemmel teljesíti feladatát. Emberfeletti erőfeszítés- «el kerüli el az összecsapást a provokáló, szitkozódó tüntetőik egyre sűrűsödő seregé­vel. Csak a kordont tolják egyre szélesebbre. A Reichstág környékét mindenáron meg akarják védeni a garázda hadaik okvetlem- ikedésétö’l. Szinte a teljes rendőri készültség erre a környékre csoportosul. A Tiergartent, melynek minden fasorában összeverődnek a botrányravágyó suhantok, száz és száz rend­őr zárja körül, Berlin lakossága nyugodt, bí­zik rendőrségében. A kávéházak tér rászán ő»zi napsütésben békésen üldögélnek a ven­dégek. Az ü/.Lelekbon élet, forgalom. De i'me: a Tiergarten lassan kiürüli, Egyesével, kettesével, hármasával sétálnak a város Felé a gyanús fiatalemberek. A mellék utcákban összeverődnek — és öt percen belül egy megvadult tömeg tombol végig Berlin legra- gyogóbb uccáján, a Iteipziger Strassen. — Pragramszerűen száguldanak az egyes üzle­tek elé. Szinte csodálatos, hogy észrevét­lenül hány száz és száz kövét tudnak ma­gukkal cipelni. A posztoló rendőrőrszémek meg tudják akadályozni az üzletekbe való behatolást, d© tehetetlenek néhány percig a garázdálkodók támadásaival szemben. Két perc sem telik el éis már szétzúzták a hatal­mas Wertheim-áruház összes ablakjait. Nem elégszenek a földszint ragyogó tükörüvegei­vel, felcéloznak az első emeletre is és csö­römpölve zuhannak le a magasból a széttört üvegcserepek. Aztán tovább. Grünfeld ko­moly, finom ruiuaáruháza épp úgy romhal­mazzá válik, mint az előkelő Adam-cég ki­rakatai. Néhány firmát megkíméltek, de kü­lönös dühhel rombolják szét Emma Bette gyerekruha-boltjának kirakatait. A közönség menekül. Az egész centrumban ijedten húz­zák le a vasredőnyöket, a város élete meg- nétmul. Szorgalmas, munkás kereskedők ez­reket veszítenek. Mire az erősebb rendőri készültség a Barndebburger Tor Felől ideér­kezik, Hitler hívei már befejezték munká­juk legnagyobb részét. A rendőrségi autók csak öltven-—hatvan letartóztatottat visznek a rendőr elnök ség palotája fejé. öt Ara hairminc. Az etgész centrum izgatott h ángy ahol y. A Potsdamer Ptatz-om torlódnak az autók. Senki sem tudja, mi volt óa mi lesz. Távoli puskalövések zaja pánikhangu­latot teremt. De az üzletnegyedet már meg­tisztították. Atkozódó portások és bolt iszol- gák söpri k össze az üvegeket. Deszkák és papirlecmezek ék télén Ilik ej Berliu legszebb boltjait, de a nagyváros életereje diadalmas­kodik, a forgalom ismét megindul, a felhá­borodott polgárok között gúnyosan motooby­gó sihederek sétálnak és nézik munkájuk eredményét. Hat óita harminc. Újból rendőri beavatko­zásra kerül a sor. A nyugati negyedekben ellenőrizhetetlen hírekéit produkál a fantá­zia. Felhívjuk a nagy ujságvállalatot. Egy kolléga meséli: a földalatti forgalom szüne­tel, a Potsdamer Balwhofot megszállották a nemzeti szocialisták, a rendőrség most pró­bálta szétüzni a félkevetsztett tömeget. — Káosz... Hét óm harminc. Vissza a városba... Semmi sem igaz. Berlin ismét bámulatra- rnéltó energiáról tett tanúságot. A Leipziger Stirasseban ember ember hátán. Józan pol­gárok sétálgatnak termetes hitveseikkel, gyermekek bancuroznak a törött kirakatok között. Berlin lakossága beözönlött a cen­trumba — megnézni a forradalmat. Felhá­borodás és humor vegyül össze. Mindenki elitéli a késő délután eseményeit, de bizo­nyos sportszerű kíváncsisággal szemlélik a telitalálatokat. És mialatt a közelben, a Potsdamer Platzom ismét a rendőrség gmmi- bot jati oszlatják szét az újból összeverődő tüntetőket, a „nézőközöDség“ még a kocsi- utat is ellepve, angyali nyugalommal sétál a délutáni harc színterén. Esziinikb© jut 1919, amikor a tulkiváncsiaik féken tartósául hasz­nosnak látták kitűzni a táblát: „Aehtung! Hier Bürgerkrieg!“ Tizenegy óráig változatlan a kép. A ^rend­őrség tanult a délutáni eseményekből, csi­rájában elfojt minden zavargást. A letartóz­tatottak száma már kétszázra emelkedett. Inasgyereikek, diákok, tanulók a rendőrség foglyai. Ebben a pillanatban már az egész világ idegesen figyel Berlin felé. Újabb gaz­dasági débacbe érik a nyugtalan éjszakában. Ráskav László. —mim,! h»tos—— Pesszimista az amerikai gazdasági hivatal Washington, október 16. A kereskedelmi hivatal a beérkezett jelentések alapján bul­letint adott ki a gazdasági helyzetről. Esze­rint a gazdasági helyzet nem mutatja eset­leges javulás jeleit. Németországban a de­presszió eltűnését főképpen a politikai vál­ság hátráltatja, amely egyes körökben bizo­nyára indokolatlan aggályokat szül. Boris és Giovanna keiíős esküvője Páris, október 16. A Petit Párisién jelenté­se szerint Boris király az egyházi esküvő után egyedül fog visszatérni Szófiába. Giovanna hercegnő néhány nappal később kísérettel fogja követni s azután Szófiában újból meg­tartják az esküvőt ortodox rítus szerint. Drákói olasz törvény a bűnösen bukott vállalatok vezetői ellen Róma, október 16. Az olasz minisztertanács tegnap1 ülésén elhatározta, hogy tiz évig ter­jedhető börtönbüntetéssel sújtják a gazdasági társaságok alapitóit, igazgatóit, szindiku- sait és likvidátorait, ha csalárd eljárással csökkentik a részvények értékéi és megkáro­sítják a közgazdaságot. LEGÚJABB SPORT 4 szíovenszkói magyar vidéki válogatóit október 26. budapesti bemutatkozása Pozsony, október 16. (Pozsonyi szerkesztösegünk telefon jelentése.) Mint már két héttel ezelőtt meg­írtuk, a budapost MLSz október 6-án a csehszlovák- magyar válogatott futballmérkőzés előtt meg akarta rendezni a Budapest-Pozsony városközti mérkő­zést. Ennek a meghívásnak Pozsony nem tudott eleget fenni, mert Pozsony ugyanaznap Krakóval játszik, amely mérkőzést már hónapokkal ezelőtt lekötötte. Helyette a pozson ’ MLSz a szloveuszkói magyar válogatott csapatot ajánlotta Budapestnek, amely pozsonyi játékosok nélkül játszana. A buda­pesti MLSz ezt az ajánlatot elfogadta ét? igy októ­ber 26-áiO a özloveusaikói magyar válogatott futball­csapat fog Budapesten mérkőzni. Ezt a válogatott együttest Kassa, Losonc, Érsekújvár, Léva és Ung- vár játékosaiból állítják össze. A pozsonyi MLSz a kombinációba jövő játékosokat levélben teW.óblot- ba, hogy útlevelüket küldjék be a pozsonyi köz­pontba a magyar vizűim beszerzése céljából. A po­zsonyi MLSz országos válogatottá Magyarország amatőr válogatott csapatával fog mérkőzni. Fel- ^ adoita ezúttal nem lese könnyű, mert a ímigyaror- mágii amatőr válogatott kitűnő formában van. aiuii igazol a nemrég lezajlott oaelmelovák-magynr ama­tőr villogtatott mérik őzéé, amelyet a magyarok -bt arányban nyerték meg. Szlovénekéi szempontból azért bir érdekességgel ez a mérkőzés, mert ezút­tal kizárólag ralovenszkői vidéki játékosok jálsza- nwk, úgyhogy ez Alkalommal a pozsonyi MI S/ obö i®be« fog szóm lót tartani vidéki játékosam'nem fe­ltett. 4

Next

/
Thumbnails
Contents