Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-15 / 236. (2457.) szám

1936 ok tábor 15, szerda. 5 Udrzsal nyilatkozik a ruszinszkói problémáról a kilfségvetési bizottság ülésén Prága, október 14. A képviselőíház költ­ségveté@i bizottsága ma délelőtt folytatta az első bárom költségvetési tétel feletti részle­tes vitát. Kalina német nemzeti párti képvi­selő elsősorban is a köztársasági elnök leg­utóbbi interjújával foglalkozott és kijelentet­te, hogy ez a megnyilatkozás a legjobban tükrözi vissza a közép-európai viszonyokat és a lakosság igazi helyzetét. A nemzetgyűlés azáUal, hogy lemondott jogairól, maga idéz­te elő azt, hogy úgynevezett parlamenti krí­zis létezik. Épp úgy, mint az elmúlt évben, most is javasolja a rendelkezési talapnak a költ­ségvetésből való törlését. Követeli az ál­lampolgársági ügyek gyors elintézését és több példát sorol fel arra, hogy mennyire igazságtalanul utasítottak el egyes kérvé­nyezőket. Kafka német gazdasági párti kijelenti, hogy pártja csak a plénumban fogja politi­kai álláspontját a költségvetéssel szemben ki­fejteni. Majd részletesen foglalkozik az egyes költségvetési tételekkel. Szemére veti a mini-sztertanácsnak, hogy a parlament ha­tározatait nem. veszi figyelembe, és kifogá­solja, hogy törvényeket hoznak visszamenő hatállyal, már pedig konszolidált viszonyok Salát szlovák néppárti panaszt emel ami­att, hogy az ifjú szlovák generáció iskolázottsága dacára nem tud álláshoz jutni. Számos érettségizett szlovák ifjú napibér mellett fizikai munkát végez. Követeli, hogy a szlovákok számarányuknak megfelelően legyenek képviselve az állami és közhiva­talokban. Azok a csehek, akik Szlovenszkón az állami szolgálatban és a központi hivatalokban ki­szorítják a szlovákokat, az okai annak, hogy a szlovákokból a legnagyobb autonomisták lesznek. A költségvetési bizottság délutáni ülésén Udrzsal miniszterelnök szólalt fel, aki a vita folyamán elhangzott panaszokra ée kritikák­ra válaszolt. Kijelentette, hogy a részi sztemati zélás i munka után kidolgoz­zák* az állami tisztviselők fizetéséről szóló törvényt, valamint a tanítói törvény kor­mányra 'clétét és megkezdik a közigazgatás ökonémizálását- Más államokban a rendelkezési alap arányta­lanul ngyobb, mint itt. Igyekezni fog arra, hogy a törvényhozók interpellációira a mi­niszterek idejében megadják a választ. A tisztviselők felvételénél a nemzetiség egy­általában nem számit (?), hanem mindig csak a szükségesség, a szolgálati érdek, a szaktudás és a kvalifikáció. Hogy nem vettek fel több német tisztviselőt, mit amennyi tényleg szolgálaot teljesít a köz­ponti hivatalokban, azzal magyarázza, hogy so­káig tartott, mig a német lakosság képviselői meg tudták győzni saját választóikat arról, hogy az állam alapjára helyezkedjenek. Patejdlnek a ruszinszkói autonómiára vo­natkozólag tett felszólalására kijelenti, hogy már több helyről hallotta azt a panaszt, hogy az országos elnöknek több joga van, mint a kormányzónak. De mérlegelni kell azt, hogy milyen óriási nehézségekkel keli megküzde­ni ebben az uj országrészben, amely szabad akaratából csatlakozott Csehszlovákiához. Komplikált a nyelvi kérdés, mert több nyelvjárás létezik. Teljesen objektív hely­ről értesült arról, hogy ezeket a nyelvjárá­sokat egységesíteni nem igen lehet. Hogy Ruszinszkóban csak 17.000 hektár főidet osz­tottak ki, ezt a miniszterelnök az ottani la­kosság alacsony kultur nívójával magyaráz­za, a nép ott nem akar termőföldet, hanem inkább legelőket. A mezőgazdaságii krízist a legjobban úgy lehetne megoldani, hogy ha iparosítanák a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági ipar a mezőgazdák kezébe kerülne. A miniszterel­nök kijelentette, hogy a prágai demonstrá­ciókhoz hasonló kilengések többé nem fognak megismétlődni. Kijelenti, hogy a leghatáro­zottabb ellensége a diktatúrának és száz szá­zai ékosan kitart a demokratikus kormányzás mellett, mert ebben a zországban más kor­mányzást elképzelni nem is lehet. Az ország­ban rend van és rend lesz és reméli, hogy valamennyi párt a kormányt ebben a mun­kájában támogatni fogja. A bizottság ezután rátért a nemzetvédelmi tárca költségvetésé­nek tárgyalására. Varileknélérje iránti vak , halálos lény égetésekre csak negyedszerre csalta lakásába a kiszemelt áldozatot mellett ezt feltétlenül el kell utasítani. Vé­gül az államnyomdával és a német nyelvű kormánylapokkal foglalkozik, amelyeket tel­jesen feleslegeseknek tart a kormány szem­pontjából. PodkarpatszEca Busz prsbüníia Feltűnést keltett a következő szónok, Pa- tejdl cseh nemzeti szocialista képviselőnek, a légionárius szövetség elnökének felszóla­lása, aki elsősorban is kifogást emel az el­len, hogy a törvényjavaslatok letárgyalásá- nál nem nyújtanak lehetőséget a nemzetgyű­lés tagjainak, hogy azok alaposan áttanul­mányozhassák és esetleg változtatásokat is eszközölhessenek a javaslatokon. Majd rész­letesen foglalkozott Podkarpatská Rus kér­désével. Gondolni kell már arra, — mon­dotta — vájjon megfelel-e a csehszlovák alkot­mánynak és a saintgermaini szerződésnek Podkarpatská Rus mai államjogi helyzete és közigazgatási szervezete. Igaz ugyan, hogy Ruszinszkó élén kormányzó áll, de minden tekintély nélkül, a valóságban a kormányzó miniden joga csak papíron léte­zik, 'Ruszinszkó közigazgatását az oirszágos elnök intézi. Amíg nem választják meg a ruszinszkói országgyűlést, addig a kor­mányzónak jogában kell hogy álljon, hogy közösen döntsön és közösen feleljen az or­szágos elnökkel mindazon ügyekért, ame­lyek Podkarpatská Rus törvényhozói kom­petenciájába tartoznak, különösen a nyel­vi, iskolai, egyházi és a helyi közigazgatási kérdésekben. Ami Podikanpátská Rus is­kolaügyét illeti, nem helyeselheti, hogy ezen országrész iskolaügyeinek intézésé­vel olyan embert bíztak meg, aki nem ős­lakos. Azzal, hogy Csehországból állítottak oda embert, óriási káoszt idéztek elő Pod­karpatská Rus iskolaügyeiben. Vitán félül áll, hogy a kormánynak különös figyelmet kell szentelnie ezen országrész gazdasági viszonyaira. Tény, hogy 400.000 podkarpatsiká-rusi földmives eddig összesen cSaJk 17.000 hektár földet kapott, ami legjobban bizonyítja, hogyan hajtották ' végre Podkarpatská Rusban a földrefor­mot. A földreform revíziója feltétlenül szükséges, hogy politikailag Ruszinszkó megnyugodjon. A szónok figyelmezteti a miniszterelnököt még arra is, hogy pártja memorandumot nyújtott át, amelyben azt indítványozta, hogy még ez év őszén ankét üljön össze, amely alapos tanulmány tárgyává tegye a podkar- patská-rusi problémát. Az a véleménye, hogy nagy hiba volna ennek az ügynek foly­tonos halogatása. Nem szeretné azt, ha a népszövetség meg­lepné a kormányt azzal a kérdéssel, váj­jon mit tett a csehszlovák köztársaság • Pof.lkarpatská Rus autonómiája érdeké­ben? .Stetka kommunista számos módosítö in­dítványt terjeszt be és 55 millió korona tör­lését/ javasolja az egyes költségvetési téte­lekből Apróhirdetések utján is kereseti gazdag „kérőiket a Iéitmeritzi házaspár — „Most 20 évet kapok és te kötelei, mii tettéi velünk!** — kiáltotta sírva lérje szemébe a megtört asszony Leitmeritz, október 14. A leitmeritzi bestiális gyilkosság ügyében folyó nyomozás egyre bor­zalmasabb részleteket dérit napvilágra. Varilek Ferenc volt őrmester, a helyőrségi parancsnok­ság szerződéses segédirnoka, aki felesége segít­ségével meggyilkolta, kirabolta és földarabolta Krejsa József disznókereskedőt, a pénz és a „társadalmi pozició“ mániákusá­nak rajzolódik ki a nyomozás és a vizsgálat jegyzőkönyveiből. Hatszázötven korona havi fizetése volt s ifjú feleségével sötét, alacsony, keskeny lyukban la­kott havi százötven koronáért: de tisztviselő­embernek tekintve magát, „reprezentálni* akart, könnyű szívvel csinált adósságai hínárjából kiszabadulni, lakályos házban élni és jobban élni, viszont nem en­gedhette meg feleségének, hogy másoknak dolgozzék, mert ezt összeegyeztethetetlennek tartotta a „kari becstilet*-teL Az asszonyt jóravaló nőnek ismerték, aki vak, odaadó szerelemmel viseltetett férje iránt s eb­ben a semmitől vissza nem riadó szerelemben, valamint a férj halálos fenyegetéseiben rejlik magyarázata annak, hogy a fiatal, szép terem­tés miképpen lehetett segítségére bestiális fér­jének a főbenjáró btin elkövetésében. Varilek Ferencben még házassága első hetei­ben ötlött föl a borzalmas gondolat, hogy fe­lesége föltűnő szépségét fogja a maga javára gyümölcsöztetni. Ahhoz túlságosan szerette, hogysem másoknak kiszolgáltassa, ezért úgy döntött, hogy csak csaléteknek fogja fölhasználni. Éppen egy hónapja volt pénteken annak, hogy asszonyával a vásározó disznókereskedők mel­lett haladt el, akik meg-megfordultak a szép asszony után. Varilek irigyen tekintett rájuk vissza, mert elképzelésében a disznókereskedő a gazdag embert jelentette. És fölmerültek agyában az állati terv első körvonalai. Lassan megérett benne minden részletében a gondolat s egy nap közölte feleségével. Az asszony összeborzadt. De szerette férjét és megszokta, hogy minden parancsát telje­sítse. A következő pénteken — ismét az állatvá­sár napján — a házaspár megint csak kiment a piacra. Az asszony magában, a férj messzebbre tőle. Az volt *a terv, hogy az asszony megismerkedik valamelyik keres­kedővel s a férj csak azért jött, hogy ellen­őrizze a még mindig ingadozó feleségét. Minden az előzetes megbeszélés alapján ment végbe. Az asszony odalépett a kupecekhez 6 rájukmosolygott. Majd rájuknevetett. Megszólí­tották, szó szót követett, az asszony beszéd közben mintegy odavetve ,,kifecsegte“, hogy férje vasúti ellenőr, ritkán tartózkodik ott­hon, egész éjszakákat távol tölt a háztól. Majd meghívta a szép asszony felé egyre na­gyobb érdeklődéssel tekintő kereskedőket a la­kására azzal, hogy párolgó tea mellett jól el fognak szórakozni. De valami lehetett a hangjában, a mozdula­taiban ennek az asszonynak, aki a közelben fü- lelvo ólálkodó férj szemeláttára, magáraerősza- kolt csábos mosollyal, hitvány szavakkal kí­nálta magát, valami lehetett benne, valami el­idegenítő. sötét, és titkos színezet, ami meghökkentette a férfiakat, mert csak egyet­lenegy akadt közöttük, aki találkát beszélt meg vele a következő péntek estére. Ez U1I- mann volt, a megölt Krejsa barátja. ' ~~­Az asszony, aki a vásározókkal németül be­szélt, csak annyit mondott, hogy nevét nem árulja el, nevezzék őt csak ,,moravká“-nak a moTva kiejtése után. A következő pénteken Varilek már készült a bűntettre. Az asszonynak haza kellett volna csalogatnia Ullmannt, hogy a férj otthon vé­gezhessen vele. Varilekné azonban a döntő pillanatban megingott. Elment a megbeszélt randevúra, de a kiszemelt áldozatnak azt mondotta, hogy ma nem jöhet el hozzá, mert férje váratlanul hazaérkezett s az éjszakát is otthon tölti. Majd hazament s közölte férjével, aki már várta az áldozatot, bogy a kereskedő nem jött el, nem találkozhatott vele. Az asszony már azt hitte, hogy fölszabadult a lidércnyomás alól. De férje egyre csak pokoli tervét hánytorgatta agyában s a következő pénteken újra kiküldte az asszonyt a vásárra. A férfi bútort és ruhát akart venni s más la­kásba költözni, ezért egyre csak azt hajtogatta: „Ha nem hozol haza valakit, agyonlőlek és magammal is végzek! Pénznek kell a házhoz állani!* Az asszony lehajtotta fejét, ment. és kiállt a vásárra. Látogatásai, állandó kinálkozásai már föltűntek a kereskedőknek, akik sokszor emlegették hol tréfásan, hol gyana­kodva a szép „moravká“-t s ez a körülmény később a gyilkos házaspár vesztét okozta, mert Krejsa eltűnésekor mind­nyájan tudták, hogy a szép asszonnyal volt randevúja s ösztönük azt súgta,'hogy az eltün­tet nála kell keresni. Háromszor ment ki az asszony a piacra s há­romszor tért vissza egyed üL De férje fenyegetései egyre sötétebbek lettek. Negyedízben férje megint vele ment s messziről nézte, amint az asszony Krejsa Józseffel szóba elegyedik. Az asszony belül reszketett, de egy­re fehéredő ajakkal csábosán mosolygott Krej- sára 6 meghívta estére magához. Aztán haza­ment s estére a megbeszélt helyen, a Rumburg városához címzett fogadó előtt, amelyben Krej­sa az öccsével és Ullmann nevű barátjával volt megszállva, találkozott vele. Aztán hazamentek s este hét órakor megtörtént a gyilkosság. Este hét órától pontosan éjfélig tartott, amig Varilek Ferenc föl tudta darabolni a hullát s részeit elsüllyeszthette az Elbában. Az asszony a gyilkosság elkövetése pillanatá­ban kiszaladt a szobából s csak később tért vissza oda abban a hiszemben, hogy mindennek vége van, de Krejsa még élt és védekezett. Va­rilek újból le akart sújtani, de az asszony ki­kapta kezéből a baltát, mire férje rávetette ma­gát áldozatára és puszta kézzel megfojtotta. A holttest földarabolásánál és elszállításánál is segítségére kellett lennie férjének. A nyomozás folyományai már ismeretesek. Ullmann kereskedő segítségével kinyomozták az asszonyt és házát s a bizoyitékok alapján letartóztatták a házaspárt. Midketten sokáig tagadásban voltak. Az asszony tört meg első­nek. Egyszerre csak fölkiáltott: „Mindent elmondok, de ne csukjanak be hosz- szu időre, inkább azonal lőjjenek agyon!* De aztán megint csak megakadt s annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy férje agyonüti, ha vallani fog. Megnyugtatták, mire főiszakadt benne a vallo­más zsilipje s részletesen elmondta a gyilkosság előkészületeit, a bűntényt, a hullarészek és az áruló nyomok eltüntetését, mindent a legap­róbb részletekig. Aztán a váltig tagadó Varileket vették elő. Mikor megmondták neki, hogy felesége mindent beismert, tovább i« tagadott és csak akkor tett vallomást, amikor szembesítették az asszon v.- nyal. Addig tagadott, sőt őrültséget tettetett, a kérdésekre nem válaszolt. Kivitték a temető halottasházába s odaállították a holttestdara­bok mellé, mire az addig nyugodt, sőt apatikuS’ gyilkos megremegett, magábaroskadt: „Vigyenek el innen, megmondok mindent!* Visszavitték a fogházba. Ott azzal állt elő, hogy feleségét szeretné látni, szembesítsék vele. Elövezették az asszonyt s asztalhoz ültették, férjét pedig szembe. A férfi valósággal hideg­lelősen tekintett az asszonyra, ez pedig nem látott semmit, csak a férjét, aki őt a bűnbe ta­szította. Az asszony megismételte vallomását e erre Varileknek is megeredt a szava. Mikor a férfi vallomása végére ért, az asszony fölkiái- tott: „Látod, mit tettél velem! Én busz évet kapok s te kötelet!* Vad, keserves zokogásban tört ki s újból oda­szólt férjének: „Milyen szerencsétlenek vagyunk most, az emberek az ujjúkkal fognak ránk mutogatni! Fiatal vagyok, most becsuknak húsz évre s mikor kikerülök, mihez kezdek majd?* A férfi nem válaszolt. A vizsgálóbíró kérdésére, hogy miért tett val­lomást a felesége előtt, igy felelt: „Nem leszek olyan ügyetlen, hogy előbb te­gyek vallomást, mielőtt nem tudom, mit val­lott az asszony!* Az asszony a fogházban egyre sir, nem alszik percig sem, az elébe tett ételt visszautasítja. A férfi apatikus és hallgatag. A szerencsétlen Krejsa József hullarészeit már fölboncolták. Megállapították, hogy a fej­szecsapás nem volt halálos és a halál vagy fojtogatás következtében állott be, vagy pedig abban a pillanatban, amikor Krejsa fejét a gyilkos leszelte törzséről. Krejsa harmincötéves volt s alig egy évvel ezelőtt házasodott. A gyilkos házaspár lakásán eszközölt házku­tatás során postabefizetósi lapok szelvényeit ta­lálták meg, amelyek az oderbergi Centrum hir­detési irodára szóltak. A vizsgálat megállapí­totta, hogy Varilekné férje utasítására kétszer is hirde­tést adott föl a lapokban, amelyben gazdag kérőt keresett. Varilek igy akarta Iépre csalni áldozatát. A szenátus ülése Prága, október 14. A szenátus ina délután ülést tartott, amelyen folytatta a közalkal­mazottak 13. havit izet őséről szóló törvény- javaslat vitáját. A szenátus a javaslatot u’ső és második olvasásban elfogadta, majd át­tért a gazdasági vitára. A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents