Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-15 / 236. (2457.) szám
1936 ok tábor 15, szerda. 5 Udrzsal nyilatkozik a ruszinszkói problémáról a kilfségvetési bizottság ülésén Prága, október 14. A képviselőíház költségveté@i bizottsága ma délelőtt folytatta az első bárom költségvetési tétel feletti részletes vitát. Kalina német nemzeti párti képviselő elsősorban is a köztársasági elnök legutóbbi interjújával foglalkozott és kijelentette, hogy ez a megnyilatkozás a legjobban tükrözi vissza a közép-európai viszonyokat és a lakosság igazi helyzetét. A nemzetgyűlés azáUal, hogy lemondott jogairól, maga idézte elő azt, hogy úgynevezett parlamenti krízis létezik. Épp úgy, mint az elmúlt évben, most is javasolja a rendelkezési talapnak a költségvetésből való törlését. Követeli az állampolgársági ügyek gyors elintézését és több példát sorol fel arra, hogy mennyire igazságtalanul utasítottak el egyes kérvényezőket. Kafka német gazdasági párti kijelenti, hogy pártja csak a plénumban fogja politikai álláspontját a költségvetéssel szemben kifejteni. Majd részletesen foglalkozik az egyes költségvetési tételekkel. Szemére veti a mini-sztertanácsnak, hogy a parlament határozatait nem. veszi figyelembe, és kifogásolja, hogy törvényeket hoznak visszamenő hatállyal, már pedig konszolidált viszonyok Salát szlovák néppárti panaszt emel amiatt, hogy az ifjú szlovák generáció iskolázottsága dacára nem tud álláshoz jutni. Számos érettségizett szlovák ifjú napibér mellett fizikai munkát végez. Követeli, hogy a szlovákok számarányuknak megfelelően legyenek képviselve az állami és közhivatalokban. Azok a csehek, akik Szlovenszkón az állami szolgálatban és a központi hivatalokban kiszorítják a szlovákokat, az okai annak, hogy a szlovákokból a legnagyobb autonomisták lesznek. A költségvetési bizottság délutáni ülésén Udrzsal miniszterelnök szólalt fel, aki a vita folyamán elhangzott panaszokra ée kritikákra válaszolt. Kijelentette, hogy a részi sztemati zélás i munka után kidolgozzák* az állami tisztviselők fizetéséről szóló törvényt, valamint a tanítói törvény kormányra 'clétét és megkezdik a közigazgatás ökonémizálását- Más államokban a rendelkezési alap aránytalanul ngyobb, mint itt. Igyekezni fog arra, hogy a törvényhozók interpellációira a miniszterek idejében megadják a választ. A tisztviselők felvételénél a nemzetiség egyáltalában nem számit (?), hanem mindig csak a szükségesség, a szolgálati érdek, a szaktudás és a kvalifikáció. Hogy nem vettek fel több német tisztviselőt, mit amennyi tényleg szolgálaot teljesít a központi hivatalokban, azzal magyarázza, hogy sokáig tartott, mig a német lakosság képviselői meg tudták győzni saját választóikat arról, hogy az állam alapjára helyezkedjenek. Patejdlnek a ruszinszkói autonómiára vonatkozólag tett felszólalására kijelenti, hogy már több helyről hallotta azt a panaszt, hogy az országos elnöknek több joga van, mint a kormányzónak. De mérlegelni kell azt, hogy milyen óriási nehézségekkel keli megküzdeni ebben az uj országrészben, amely szabad akaratából csatlakozott Csehszlovákiához. Komplikált a nyelvi kérdés, mert több nyelvjárás létezik. Teljesen objektív helyről értesült arról, hogy ezeket a nyelvjárásokat egységesíteni nem igen lehet. Hogy Ruszinszkóban csak 17.000 hektár főidet osztottak ki, ezt a miniszterelnök az ottani lakosság alacsony kultur nívójával magyarázza, a nép ott nem akar termőföldet, hanem inkább legelőket. A mezőgazdaságii krízist a legjobban úgy lehetne megoldani, hogy ha iparosítanák a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági ipar a mezőgazdák kezébe kerülne. A miniszterelnök kijelentette, hogy a prágai demonstrációkhoz hasonló kilengések többé nem fognak megismétlődni. Kijelenti, hogy a leghatározottabb ellensége a diktatúrának és száz százai ékosan kitart a demokratikus kormányzás mellett, mert ebben a zországban más kormányzást elképzelni nem is lehet. Az országban rend van és rend lesz és reméli, hogy valamennyi párt a kormányt ebben a munkájában támogatni fogja. A bizottság ezután rátért a nemzetvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására. Varileknélérje iránti vak , halálos lény égetésekre csak negyedszerre csalta lakásába a kiszemelt áldozatot mellett ezt feltétlenül el kell utasítani. Végül az államnyomdával és a német nyelvű kormánylapokkal foglalkozik, amelyeket teljesen feleslegeseknek tart a kormány szempontjából. PodkarpatszEca Busz prsbüníia Feltűnést keltett a következő szónok, Pa- tejdl cseh nemzeti szocialista képviselőnek, a légionárius szövetség elnökének felszólalása, aki elsősorban is kifogást emel az ellen, hogy a törvényjavaslatok letárgyalásá- nál nem nyújtanak lehetőséget a nemzetgyűlés tagjainak, hogy azok alaposan áttanulmányozhassák és esetleg változtatásokat is eszközölhessenek a javaslatokon. Majd részletesen foglalkozott Podkarpatská Rus kérdésével. Gondolni kell már arra, — mondotta — vájjon megfelel-e a csehszlovák alkotmánynak és a saintgermaini szerződésnek Podkarpatská Rus mai államjogi helyzete és közigazgatási szervezete. Igaz ugyan, hogy Ruszinszkó élén kormányzó áll, de minden tekintély nélkül, a valóságban a kormányzó miniden joga csak papíron létezik, 'Ruszinszkó közigazgatását az oirszágos elnök intézi. Amíg nem választják meg a ruszinszkói országgyűlést, addig a kormányzónak jogában kell hogy álljon, hogy közösen döntsön és közösen feleljen az országos elnökkel mindazon ügyekért, amelyek Podkarpatská Rus törvényhozói kompetenciájába tartoznak, különösen a nyelvi, iskolai, egyházi és a helyi közigazgatási kérdésekben. Ami Podikanpátská Rus iskolaügyét illeti, nem helyeselheti, hogy ezen országrész iskolaügyeinek intézésével olyan embert bíztak meg, aki nem őslakos. Azzal, hogy Csehországból állítottak oda embert, óriási káoszt idéztek elő Podkarpatská Rus iskolaügyeiben. Vitán félül áll, hogy a kormánynak különös figyelmet kell szentelnie ezen országrész gazdasági viszonyaira. Tény, hogy 400.000 podkarpatsiká-rusi földmives eddig összesen cSaJk 17.000 hektár földet kapott, ami legjobban bizonyítja, hogyan hajtották ' végre Podkarpatská Rusban a földreformot. A földreform revíziója feltétlenül szükséges, hogy politikailag Ruszinszkó megnyugodjon. A szónok figyelmezteti a miniszterelnököt még arra is, hogy pártja memorandumot nyújtott át, amelyben azt indítványozta, hogy még ez év őszén ankét üljön össze, amely alapos tanulmány tárgyává tegye a podkar- patská-rusi problémát. Az a véleménye, hogy nagy hiba volna ennek az ügynek folytonos halogatása. Nem szeretné azt, ha a népszövetség meglepné a kormányt azzal a kérdéssel, vájjon mit tett a csehszlovák köztársaság • Pof.lkarpatská Rus autonómiája érdekében? .Stetka kommunista számos módosítö indítványt terjeszt be és 55 millió korona törlését/ javasolja az egyes költségvetési tételekből Apróhirdetések utján is kereseti gazdag „kérőiket a Iéitmeritzi házaspár — „Most 20 évet kapok és te kötelei, mii tettéi velünk!** — kiáltotta sírva lérje szemébe a megtört asszony Leitmeritz, október 14. A leitmeritzi bestiális gyilkosság ügyében folyó nyomozás egyre borzalmasabb részleteket dérit napvilágra. Varilek Ferenc volt őrmester, a helyőrségi parancsnokság szerződéses segédirnoka, aki felesége segítségével meggyilkolta, kirabolta és földarabolta Krejsa József disznókereskedőt, a pénz és a „társadalmi pozició“ mániákusának rajzolódik ki a nyomozás és a vizsgálat jegyzőkönyveiből. Hatszázötven korona havi fizetése volt s ifjú feleségével sötét, alacsony, keskeny lyukban lakott havi százötven koronáért: de tisztviselőembernek tekintve magát, „reprezentálni* akart, könnyű szívvel csinált adósságai hínárjából kiszabadulni, lakályos házban élni és jobban élni, viszont nem engedhette meg feleségének, hogy másoknak dolgozzék, mert ezt összeegyeztethetetlennek tartotta a „kari becstilet*-teL Az asszonyt jóravaló nőnek ismerték, aki vak, odaadó szerelemmel viseltetett férje iránt s ebben a semmitől vissza nem riadó szerelemben, valamint a férj halálos fenyegetéseiben rejlik magyarázata annak, hogy a fiatal, szép teremtés miképpen lehetett segítségére bestiális férjének a főbenjáró btin elkövetésében. Varilek Ferencben még házassága első heteiben ötlött föl a borzalmas gondolat, hogy felesége föltűnő szépségét fogja a maga javára gyümölcsöztetni. Ahhoz túlságosan szerette, hogysem másoknak kiszolgáltassa, ezért úgy döntött, hogy csak csaléteknek fogja fölhasználni. Éppen egy hónapja volt pénteken annak, hogy asszonyával a vásározó disznókereskedők mellett haladt el, akik meg-megfordultak a szép asszony után. Varilek irigyen tekintett rájuk vissza, mert elképzelésében a disznókereskedő a gazdag embert jelentette. És fölmerültek agyában az állati terv első körvonalai. Lassan megérett benne minden részletében a gondolat s egy nap közölte feleségével. Az asszony összeborzadt. De szerette férjét és megszokta, hogy minden parancsát teljesítse. A következő pénteken — ismét az állatvásár napján — a házaspár megint csak kiment a piacra. Az asszony magában, a férj messzebbre tőle. Az volt *a terv, hogy az asszony megismerkedik valamelyik kereskedővel s a férj csak azért jött, hogy ellenőrizze a még mindig ingadozó feleségét. Minden az előzetes megbeszélés alapján ment végbe. Az asszony odalépett a kupecekhez 6 rájukmosolygott. Majd rájuknevetett. Megszólították, szó szót követett, az asszony beszéd közben mintegy odavetve ,,kifecsegte“, hogy férje vasúti ellenőr, ritkán tartózkodik otthon, egész éjszakákat távol tölt a háztól. Majd meghívta a szép asszony felé egyre nagyobb érdeklődéssel tekintő kereskedőket a lakására azzal, hogy párolgó tea mellett jól el fognak szórakozni. De valami lehetett a hangjában, a mozdulataiban ennek az asszonynak, aki a közelben fü- lelvo ólálkodó férj szemeláttára, magáraerősza- kolt csábos mosollyal, hitvány szavakkal kínálta magát, valami lehetett benne, valami elidegenítő. sötét, és titkos színezet, ami meghökkentette a férfiakat, mert csak egyetlenegy akadt közöttük, aki találkát beszélt meg vele a következő péntek estére. Ez U1I- mann volt, a megölt Krejsa barátja. ' ~~Az asszony, aki a vásározókkal németül beszélt, csak annyit mondott, hogy nevét nem árulja el, nevezzék őt csak ,,moravká“-nak a moTva kiejtése után. A következő pénteken Varilek már készült a bűntettre. Az asszonynak haza kellett volna csalogatnia Ullmannt, hogy a férj otthon végezhessen vele. Varilekné azonban a döntő pillanatban megingott. Elment a megbeszélt randevúra, de a kiszemelt áldozatnak azt mondotta, hogy ma nem jöhet el hozzá, mert férje váratlanul hazaérkezett s az éjszakát is otthon tölti. Majd hazament s közölte férjével, aki már várta az áldozatot, bogy a kereskedő nem jött el, nem találkozhatott vele. Az asszony már azt hitte, hogy fölszabadult a lidércnyomás alól. De férje egyre csak pokoli tervét hánytorgatta agyában s a következő pénteken újra kiküldte az asszonyt a vásárra. A férfi bútort és ruhát akart venni s más lakásba költözni, ezért egyre csak azt hajtogatta: „Ha nem hozol haza valakit, agyonlőlek és magammal is végzek! Pénznek kell a házhoz állani!* Az asszony lehajtotta fejét, ment. és kiállt a vásárra. Látogatásai, állandó kinálkozásai már föltűntek a kereskedőknek, akik sokszor emlegették hol tréfásan, hol gyanakodva a szép „moravká“-t s ez a körülmény később a gyilkos házaspár vesztét okozta, mert Krejsa eltűnésekor mindnyájan tudták, hogy a szép asszonnyal volt randevúja s ösztönük azt súgta,'hogy az eltüntet nála kell keresni. Háromszor ment ki az asszony a piacra s háromszor tért vissza egyed üL De férje fenyegetései egyre sötétebbek lettek. Negyedízben férje megint vele ment s messziről nézte, amint az asszony Krejsa Józseffel szóba elegyedik. Az asszony belül reszketett, de egyre fehéredő ajakkal csábosán mosolygott Krej- sára 6 meghívta estére magához. Aztán hazament s estére a megbeszélt helyen, a Rumburg városához címzett fogadó előtt, amelyben Krejsa az öccsével és Ullmann nevű barátjával volt megszállva, találkozott vele. Aztán hazamentek s este hét órakor megtörtént a gyilkosság. Este hét órától pontosan éjfélig tartott, amig Varilek Ferenc föl tudta darabolni a hullát s részeit elsüllyeszthette az Elbában. Az asszony a gyilkosság elkövetése pillanatában kiszaladt a szobából s csak később tért vissza oda abban a hiszemben, hogy mindennek vége van, de Krejsa még élt és védekezett. Varilek újból le akart sújtani, de az asszony kikapta kezéből a baltát, mire férje rávetette magát áldozatára és puszta kézzel megfojtotta. A holttest földarabolásánál és elszállításánál is segítségére kellett lennie férjének. A nyomozás folyományai már ismeretesek. Ullmann kereskedő segítségével kinyomozták az asszonyt és házát s a bizoyitékok alapján letartóztatták a házaspárt. Midketten sokáig tagadásban voltak. Az asszony tört meg elsőnek. Egyszerre csak fölkiáltott: „Mindent elmondok, de ne csukjanak be hosz- szu időre, inkább azonal lőjjenek agyon!* De aztán megint csak megakadt s annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy férje agyonüti, ha vallani fog. Megnyugtatták, mire főiszakadt benne a vallomás zsilipje s részletesen elmondta a gyilkosság előkészületeit, a bűntényt, a hullarészek és az áruló nyomok eltüntetését, mindent a legapróbb részletekig. Aztán a váltig tagadó Varileket vették elő. Mikor megmondták neki, hogy felesége mindent beismert, tovább i« tagadott és csak akkor tett vallomást, amikor szembesítették az asszon v.- nyal. Addig tagadott, sőt őrültséget tettetett, a kérdésekre nem válaszolt. Kivitték a temető halottasházába s odaállították a holttestdarabok mellé, mire az addig nyugodt, sőt apatikuS’ gyilkos megremegett, magábaroskadt: „Vigyenek el innen, megmondok mindent!* Visszavitték a fogházba. Ott azzal állt elő, hogy feleségét szeretné látni, szembesítsék vele. Elövezették az asszonyt s asztalhoz ültették, férjét pedig szembe. A férfi valósággal hideglelősen tekintett az asszonyra, ez pedig nem látott semmit, csak a férjét, aki őt a bűnbe taszította. Az asszony megismételte vallomását e erre Varileknek is megeredt a szava. Mikor a férfi vallomása végére ért, az asszony fölkiái- tott: „Látod, mit tettél velem! Én busz évet kapok s te kötelet!* Vad, keserves zokogásban tört ki s újból odaszólt férjének: „Milyen szerencsétlenek vagyunk most, az emberek az ujjúkkal fognak ránk mutogatni! Fiatal vagyok, most becsuknak húsz évre s mikor kikerülök, mihez kezdek majd?* A férfi nem válaszolt. A vizsgálóbíró kérdésére, hogy miért tett vallomást a felesége előtt, igy felelt: „Nem leszek olyan ügyetlen, hogy előbb tegyek vallomást, mielőtt nem tudom, mit vallott az asszony!* Az asszony a fogházban egyre sir, nem alszik percig sem, az elébe tett ételt visszautasítja. A férfi apatikus és hallgatag. A szerencsétlen Krejsa József hullarészeit már fölboncolták. Megállapították, hogy a fejszecsapás nem volt halálos és a halál vagy fojtogatás következtében állott be, vagy pedig abban a pillanatban, amikor Krejsa fejét a gyilkos leszelte törzséről. Krejsa harmincötéves volt s alig egy évvel ezelőtt házasodott. A gyilkos házaspár lakásán eszközölt házkutatás során postabefizetósi lapok szelvényeit találták meg, amelyek az oderbergi Centrum hirdetési irodára szóltak. A vizsgálat megállapította, hogy Varilekné férje utasítására kétszer is hirdetést adott föl a lapokban, amelyben gazdag kérőt keresett. Varilek igy akarta Iépre csalni áldozatát. A szenátus ülése Prága, október 14. A szenátus ina délután ülést tartott, amelyen folytatta a közalkalmazottak 13. havit izet őséről szóló törvény- javaslat vitáját. A szenátus a javaslatot u’ső és második olvasásban elfogadta, majd áttért a gazdasági vitára. A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt lesz.
