Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-02 / 225. (2446.) szám

1930 október 2, csütörtök. T>R&<íAI-AY\tí'AR-HTMiAI> S * Miniszterek tanácskozása Prága, október 1. A gazdasági miniszterek tegnap az önkormányzati testületek háztartá­sának szanálásával foglalkoztak. Az egyes kormánypártok álláspontja lényegesen köze­ledett egymáshoz a vitás kérdésekben. Főleg az önkormányzati pótadók felső határának kérdésében tapasztalható lényeges közeledés. Egyes hiirek szerint a miniszterek még e hé­ten meg fognak állapodni s i'gy hozzá lehet majd látni a megfelelő novella kidolgczásá- sához. Ma a poitikai miniszterek bizottsága ült össze és a reszisztemizálás kérdéseit tár­gyalta. Belliién nagyjelentőségű közgazdasági program összeáliásén fáradozik Budapest, október 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Bethlen minisz­terelnök ma megkezdte tanácskozásait. Poli­tikai körökben úgy tudják, hogy Bethlen a gazdasági miniszterekkel messzemenő és nagyjelentőségű közgazdasági program össze­állítását határozta eiL Kormánykörökben igen élőinken tárgyalják a német költségvetés csökkentését és általában beszélik, hogy a kormány, ha nem is ily messzemenő mérték­ben, de a takarékosság minden eszközének alkalmazásával állítólag olyan programot dől gozott ki még a parlament összeillése előtt, amely nemcsak az állami adminisztráció túl­méretezését csökkenti,- hanem a gazdasági helyzetet is .lényegesen enyhíteni alkalmas. MacDooa’d msgmyltotta az birodalmi konferenciát A domíniumok miniszterelnökei Londonban — gazda* . sági és lefegyverzési egységes front — India szerepe London, október 1. A Foreign Office úgynevezett locarnói szobájában Mac- Donald miniszterelnök ma délelőtt tíz órakor megnyitotta az angol birodalmi konferenciát. Angol részről a legtöbb mi­niszter résztvesz a tanácskozáson, míg a doniinionokat minisztereik, pénzügymi­nisztereik, gazdasági és közlekedésügyi minisztereik, képviselik. Indiát több bennszülött politikai vezér és a biltaniai maharadzsa képviseli, az utóbbi a függet­len uralkodók nevében. MacDonald megnyitó beszédében vázol­ta, hogy a konferencia tisztázni fogja a dominionok és az angol korona közötti vi­szonyt az 1926-ban elhatározott uj szerző­dés alapján. A külpolitikai tárgyalások a további lefegyverzési konferenciákra össz­pontosulnak, s MacDonald azt akarja el­érni, hogy a legközelebbi genfi lefegyver­zési konferencián az empire egyöntetűen járjon el. Gazdaságpolitikailag a delegá­tusok megkísérlik, hogy a dominionok erőszakos uniformizálása nélkül az empi­re legtávolabbi részeit is közelebb hozzák egymáshoz. A konferencia alatt ragyogó ünnepélyeket, hadsereg- és flottaszemlé­ket tartanak Londonban az előkelő ven­dégek tiszteletére. Pozsony alatt, az Ipoly menün éi Sátoraljaújhely sIdáiéi tart igényt területi rekompfnzáciőkra 3ir.fi sziovensikői lapja Hagy vihar a szlovák sajtóban az elnöki interjú nyomán — A Siovensky Vefernik szenzációs magyarázata a csehszlovák ellenkövetelésekről Előkészületek a népiskolai reformra Prága, október 1. Dórer iskolaügyi minisz­ter tegnap kiadott egy rendeletét, mellyel a minisztérium hivatalnokaiból! s másokból ki­nevezett egy rendkívüli bizottságot, melynek az a feladata, hogy előkészítse a népiskolák és a polgári isikolák oktatásügyi reformiját. Az ezen iskolák részére az 1905-ben kiadott tan­ügyi szabályzatot ez a bizottság növel látni fogja, mert ez a szabályzat már nem felöl meg a modern tanügy igényeinek. A bizottság elnökéül Buzek miniszteri tanácsost nevezték ki, a tagjai között vannak a csehszlovákiai tanitószervezetek képviselői is. Serédi hercegprímás a felekezeti békéről Sopron, október 1. Serédi Jusztinián dr. bí­boros-he roegprimás vasárnap a Szent Mihály- templom négy uj harangját szentelte föl. A város az egyháziéjedelmet, aki nemcsak most tett először hivatalos látogatást itt, de az el­ső hercegprímás is, aki az ősi város falai kö­zött megjelent, méltó ünneplésben részesí­tette. Az egyházi szertartások után a herceg­prímás küldöttségeket fogadott. Többek kö­zött az evangélikus egyházközség tisztelgő küldöttségét is fogadta. Ciermann Lajos kor­mányfőtanácsos, lelkész vezette a küldöttsé­get és üdvözlésében elmondta, hogy Sopron­ban másfél századon keresztül közös oltár mellől hirdették az evangélikusok és katoli­kusok az Isten igéjét. Három és fél évszázad óta megszűnt ez a közösség, különváltak, de azóta is megvan közöttük a békesség és egyetértés. Mint a béke apostolát üdvözli a hercegprímást. Serédi hercegprímás azt válaszolta, hogy ő címerébe az igazságot és békét iktatta. Béke igazság nélkül nincs. Ha az igazságot megad­juk mindenkinek, meg kell születnie a béké­nek is. Az volna a kívánatos, hogy minél ke­vesebbet kelljen hangoztatni a békére való szándékokat, mert ahol sokat kell erről be­szélni, ott közel van a békétlenség. Reméli, hogy eljön az az idő, amikor ezt a szót: „Bé- ke“ nem kell már emlegetnünk. Akció a magyar hangosíilmgyáriásért Budapest, október 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A színpadi szerzők egyesülete, a színészek szövetsége és a színigazgatók szövetsége kedd este együttes ülést tartott, amelyen demonstrált az idegennyelvü hangosfilmek ellen. Az ülésen az a vélemény alakult ki, hogy ak­ciót kell indítani a magyar filmgyártás megindítására, a kormánynak pedig rende­letet kell kibocsátani, amely szerint janáur 1 -töl eltiltja az idegen hangosfilmek beho­zatalát Magyarországra. Lázár Ödön, a Ki­rály-Színház igazgatója kijelentette, hogy a színházak nem tudnak konkurrálni a napi kilencven hangosfilmelőadással. Ha har­minc napon belül nem jön ki a rendelet, amely eltiltja a külföldi filmek előadását, úgy becsukhatják a színházakat. Hegedűs Gyula elnök indítványára a három egyesü­let részéről kiküldött bizottság fogja a ra­dikális intézkedéseket követelő határozatot v illetékesek elé juttatni Prága, október 1. A köztársasági elnöknek a határrevizió kérdését is érintő hírlapi nyilatko­zata nemcsak a sajtót, hanem a belpolitikai kö­röket is élénken foglalkoztatja. Több lap fölve­tette azt a kérdést, hogy az ilyen nagyfontossá- gu elnöki nyilatkozatokat a kormányelnök miért nem ellenjegyzi. Valószínűleg ebben a vonatkozásban foglalkozott az elnöki nyilatkozattal az agrárpárt tegnapi elnöki ér­tekezlete is. A cseh agrárpárt szükebbkörü elnöksége teg­nap az önkormányzattal bíró testületek háztar­tásáról szóló novellát tárgyalta, amikor az ülé­sen megjelent Udrzsal miniszterelnök. A vitát félbeszakították és az elnökség egy­hangúlag fölkérte a kormányelnököt, hogy adjon fölvilágositást a köztársasági elnöknek a Neue Freie Presse vasárnapi számában megjelent nyilatkozatáról. A miniszterelnök főlvilágositását élénk vita követte, amelyben az agrárpárt hivatalos kommünikéje szerint az elnökség valamennyi jelenlévő tagja föl­szólalt. Udrzsal válaszát az elnökség végül egyhangúlag tudomásul vette. A szlovák sajtó az elnök interjújáról A Neue Freie Presse cikke különösen a szlo- vák sajtóban vert föl heves hullámokat. A Slo- vák az első jelentést „Együttérzők a magyarok­kal" címen a következőképp kommentálta: „Masaryk köztársasági elnök nyilatkozata előt­tünk, szlovákok előtt is a legnagyobb rejtély. A csehszlovák köztársaság határainak integri­tását az alkotmány biztosítja és kérdés, találkozna-e a parlamentben olyan többség, amely a magyar nehézségekkel való puszta szimpátiából megszavazná a határok megváltoztatását. Mindenesetre a szlovák politikusoknak és első­sorban a szlovák nemzetnek is szava van ehhez a kérdéshez." A mai számban már vezércikkben foglalkozik az elnöki nyilatkozattal és többek között a kö­vetkezőket írja: „Mi, mint akik közvetlenül ér­dekelve vagyunk az elnöki nyilatkozatban, új­ból csodálkozásunknak adunk kifejezést. Hang­súlyozzuk: újból, mert nem első Ízben történt, hogy Masaryk elnök utalt arra, hogy hajlandó megváltoztatni Szloven&zkó határait úgy, hogy Szlovenszkó területéből Magyarország részesed­jék. Gratz volt magyar külügyminiszter volt az, aki előtt Masaryk elnök a határrevizióról ily értelemben nyilatkozott, mint most a londoni General Press levelezője előtt. Annakidején, mi­kor az elnök szájából ilyen nyilatkozat elhang­zott, mi, szlovákok, kételkedtünk az elnöki nyilatkozat hitelességében, de egyúttal a legha­tározottabban tiltakoztunk Szlovénokénak akármilyen címen való megcsonkítása ellen. Ma azonban, amikor azt olvassuk, hogy az elnök újbóli hajlandóságot mutat határmódositás kér­désében. még inkább csodálkozunk és meg va­gyunk lepődve. Joggal kérdezhetjük meg, mit jelentsenek ezek a nyilatkozatok, ame­lyek időről-időre szabályszerűen ismétlődnek? Főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy az ál­lam fejétől, vagyis a loghivatotta'bb hegyről jön­nek. Mindenekelőtt és a leghatározottabban azt a megcáfolhatatlan tényt jelenti, hogy az ilyen nyilatkozatok igen alkalmasak arra, hogy a legnagyobb mértékben nyugtalanítsák úgy a belföldi, mint a külföldi közvéleményt. Az embernek csak bele kell élnie magát abba a hangulatba, amelyben az elnöki interjú ha­tása alatt Szlovenszkónak Magyarországgal határos részén élő polgárok vannak. ' Az állam fordultat óta állandóan azt erősitgették előttünk, hogy még gondolatban sem engedhető meg a legcsekélyebb hajlandóság sem a béké­si 8erződések revizió iára. És most legnagyobb meglepetésünkre újból arról értesülünk, hogy Igenis, ez a lehetőség adva van és hogy ennek a lehetőségnek a leg­nagyobb hive maga a csehszlovák köztársa­ság elnöke. Igaz, az elnöki interjú ügyében ma hivatalos helyről dementi érkezett, helyesebben mondva, az elnök szavainak bizonyos korrigálása. Azon­ban konstatálnunk kell, hogy a csehszlovák távirati iroda által kiadott szö­veg sem módosít a legcsekélyebb mértékben sem az elnök interjújának lényegén. Sőt ez a közlés még újból megerősíti azt, hogy Masa­ryk elnök kedvező körülmények között haj­landó volna mérlegelni a jelenlegi szlovák— magyar határok módosításának gondolatát, habár a határmódositás a parlament jogköré­be tartozik és a kis- és nagyantant hozzájáru­lása szükséges hozzá. Masaryk elnök interjú­jából tehát azt lehetne következtetni, hogy az elnöknek már a kezében van a parlament­nek, a kis- és a nagyantantnak a hozzájáru­lása a szlovák— magyar határok megváltoz­tatásához. Ismételten kinyilatkoztatjuk — irja a Slovák —, hogy miként eddig, úgy most is Szlovákország érinthetetlen integritá­sa mellett állunk, ugyanakkor azonban fölvi­lágositást is kérünk a kormány felelős ténye­zőitől, hogy történhetik meg az, hogy a leg­magasabb helyen kísérletek történnek, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a csehszlovák köztársaságnak a békeszerződések által biz­tosított integritását megsértsék?** Csehszlovákia területi követelése! ? A szlovák lapok megnyilatkozásai közül leg­inkább kiemelkedik a Benes-féle sajtókonszern­hez tartozó Siovensky Vecernik cikke. A cseh nemzeti szocialista lap szenzációs magyarázatot ad Masaryk elnök nyilatkoaztának ahhoz a kissé homályos pontjához, amely a két érdekelt or­szág közti területi rekompenzációkat érinti. Be- nes pártjának lapja ugyanis megjelöli a térké­pem azt a három rajont, ahol az ö elképzelése szerint a csehszlovák körök békés megegyezést célzó "tárgyalások esetén területi követelésekkel ilépnének föl Budapesttel szemben. Ebből az uta­lásból negative az is következtethető, hogy azok a politikai körök, amelyek a lap mögött állanak, miképp képzelik el a kölcsönösséget a két érdekelt fél részéről. A lap a következő ma­gyarázatot fűzi Masaryk elnök szavaihoz: — Az elnök nyilatkozatának hiteles szövege számunkra egészen világos. Ab­ban a pillanatban, amikor a köztársaság Magyarország felé eső határai módosítá­sának lehetősége megfontolás tárgyát ké­pezné, ez csak úgy történhetnék, ha első­sorban a csehszlovák köztársaság területi követelései nyernének kielégítést, vagyis, ha Szlovenszkó területe jelentékeny mér­tékben kibővülést nyerne dél felé. Első­sorban a Pozsonytól délre eső területnek a kibővítéséről, az Ipoly-vidéki terület ki- terjesztéséről és a Slovenské Nővé Mesto (Sátoraljaújhely) vidékének déli irányban való jelentékeny kiszélesbitéséről volna szó. Tehát minden esetben elsősorban sa­ját területünk kiszélesbitésére kell gon­dolnunk és csak másodsorban lehetne gondolni arra is, hogy némely vidéket esetleg át lehetne engedni Magyarország­nak. Bizonyára az elnök is ezt gondolta a párbeszédben s ezt a gondolatot teljesen nyugodtan lehet fogadni. A cseh nemzeti szocialista párt szlo venszkói lapjának eme jelentésével, kapcso­latban érdekes rámutatni arra, hogy az ugyancsak a Benes-sajtóhoz tartozó brünni Lidové Noviny a budapesti csehszlovák kö­vetség cáfolatát olyan szöveggel közölte, amely világosan leszögezte, hogy a Masaryk elnök által föltételezett esetben Csehszlovákiának ugyanolyan kiterjedésű területet kellene kapnia, mint amennyit a Magyarország javára eszközlendö határ­módositás tartalmazna. Fordítási hiba volt ez a brünni lap részéről- vagy pedig tudatos manőver? Dühöng a Národn# Dennik Ivánka lapja, a Národny Dennik — me­lyen mindannyiszor valóságos dü!h tör ki, valahányszor magyar tárgyról ir — a cseh­szlovák távirati iroda dementije által módo­sított, de lényegében megerősített interjú szövegét közönséges hamisításnak minősíti s a magyar revizionista propaganda müvé­nek tulajdonítja. A London General Press szerinte magyar vállalat, mely Kórdy Tibor magyar újságíró kezében van s Kórdy sze­rinte a magyar revizionisták szolgálatában áll. Ott gyártották — írja a lap — Masaryk elnök hamisított nyilatkozatát. Ez valószinü- leg csalc a szokott hamisítások folytatása. Az öreg tolvaj, amikor lop, tudja, hogy megfog­ják és a lopás nem segit rajta, de mégis lop, mert a megszokás hajtja rá. így van ez a magyar hamisítókkal is, a hamisítás, ha­zugság és csalás tradíciója túlságosan erős — irja Ivánka lapja — sem hogy el tudnák a hamisítást kerülni. Bsrsky csak a hadseregről mondottakat tartja fontosnak Mig a szlovák sajtó szabad folyást enged érzelmeinek, addig a cseh sajtó nyugodtan várja ki a hírlapi vita fejlődését. Szürkén regisztrálják a cseh lapok az elnöki nyilat­kozat magyarországi visszhangját, egyedül csak a Národni Politika kockáztat némi vé­leménynyilvánítást. A lap vezetőhelyén Borsky az elnöki nyi­latkozatiból a hadseregről mondottakat tart­ja a legfontosabb, leglényegesebb résznek. Ez világos álláspont a pacifizmus kérdésé­ben —írja Borsky. — A köztársasági elnök kijelentette: „Mindent megteszek azirány­ban, hogy a csehszlovák hadsereg minél ha­ték onyabb legyen." Tény, hogy az elnök és a köztársaság kormánya már évek óta min­dent megtesz, hogy a csehszlovák hadsereg minél jobban föl legyen szerelve és a leg­hatékonyabb legyen. De éppen a csehszlovák közvéleménynek volt szüksége arra, hogy ezt a programot ki­nyilatkoztassák előtte. Az a mérsékelt pacifizmus, melyről Masa­ryk beszélt, most ezzel az elnöki program­mal el vau intézve. Olyan veszélyes időket élünk — fejezi be elmefutíatását Borsky — hogy a leghatékonyabb hadseregről mon­dott szavak épp a legmegfelelőbb időpont­ban hangzottak el.

Next

/
Thumbnails
Contents