Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-12 / 234. (2455.) szám
14 ^RAXM-MaC&ARHI RLAR 1030 okiőíbeT 12, vasárnap. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Középeurópa lelett magaslégnyomásu terület helyezkedett el, amely derült, hideg időjárást idézett elő. A hőmérséklet maximuma Abószlatinán 15, Prágában 13 fok. — Időprognózis: Jobbára derült, éjjeli faggyal, reggeli köd, később nyugat felől melegebb. — Nyitrán is fölbukkantak a hamis ötkoronások. Nyitrai tudósítónk jelenti: Az utóbbi hetekben Nyitramegye egyes falvaiban hamis öt-koronások kerültek forgalomba, amelyek tegnap Nyitrán is fölbukkantak. A csendőrség a hamispénz forgalombahozásának gyanúja alatt többeket őrizetbe vett, de bizonyítékok hijján később szabadon engedett. A nyomozás tovább folyik. Jövő vasárnapiót kezdve újból tesz ke a Prágai Magyar HirSapban Keresztszórejtvény-szerkesztési pályázatot írunk ki Az [. berlini psycboanalytiku3 poliklinika eleve-je Dr. E. IVillfilhoIz fdet- éj elmegyófCyász, rendel: béffön, szerdán, pénteken 0—4. Praha II., Soukenická 3. Tel. 60108. Eővébként dr. Kramer szanatóriumban, telefon: 20180. — Mentés közben megsebesült egy bucsi tűzoltó. Párkányi tudósítónk írja: Az elmúlt nap tűz pusztított Rettkes István buosi gazda gazdaságában. Az oltási munkálatoknál súlyos balesett történt. Bajkay István tűzoltó behatolt az égő istállóba, hogy kimentse a lovakat. Az egyik ló eközben megbokrosodott, kirúgott és patája olyan szerencsétlenül találta a tűzoltót, hogy az eszméletlenül rogyott össze és élteve- 'Szályes sérülést szenvedett. Válságos állapotban vették kórházi ápolás alá. Délszlovenszkón 12 hold területen, nagy részben gyönyörű fenyves között, a csallóközi vasút mellett egy 17 szobás (vízvezeték, parkett, fürdőszoba) űrilak gyümcsössel, üvegházzal, szabadkézből eladó. A lak egy része emeletes, földszinten tágas üveg, az emeleten szabad verandával. Érdeklődni lehet Nemes Kálmán ref. lelkésznél, Apáczaszakállos u. p. Ekec. Z XV. — Egy inasgyerek borzalmas öngyilkossága. Párkányi tudósítónk jelenti: Esztergom mellett a vasúti pályatesten tegnap borzalmas leletre bukkant egy vasutas. A vérfoltos sin mentén szétszabdalt hulladarabot talált, amiről jelentést tett a osendőrségnek. Megállapították, hogy a holttest Lukács János 18 éves esztergomi inas- fiúval azonos. Búcsúlevelet találtak ruhájában és abban az inasgyerek öngyilkosságának okát igy adja meg: „Nekem nem érdemes élni, jobb meghalnom!" Hozzátartozói szerint valószínűleg szerelmi bánat késztette végzetes tettére. xx A „Cigelka" jódos gyógyrirekről. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlékezni fog egyetemi óvei során a kathedráről gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán nicht weise, wie wo, warum, verordnot mán JodkaLium" És valósággal akkor is, ma is, a jődkálium e annak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az a csodaszer, áz a panace. mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen Jó hatással volt. „A jód jót tesa“! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékezzünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin. majd az aspirin, utóbb a pyramidon. — ezzel szemben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a győgyhatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulajdonosa minden lehető és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaceat magasztal, tnégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jódos vizeknek tulajdonitott gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossicb fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenítő szer. úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithatjuk előző jódecsetelés után. A múlt századnak egyik jőhirnevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyelemezte a bor összetételét s azután művi utón. pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasználva bort gyártott De minő rettenetes izü és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avrgy ha a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pb a rostélyost, vagy ropogósra süli kacsacombot. Ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és méhében. szóval a Teremtő Isten vegykonyhájában készült tehát a Természet adta „Cigelkai" jódos viz hatása biztosabb és célhozvezetőbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált jődsó oldat Egyébként „minden Demosthenesnél szebben beszél a tett“t Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptik ? ma a nagyközönség mindennemű rek’ámmal szemben. Ám szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait.: „Mindeneket megpróbáltok s ami jó. azt megtartsátok!" Rajta tehát, próbálja meg az, kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyei, golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cigelka" jódos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasz taltak alapján belátása szerint. A „CIORÉKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGEI.KA" jódos gyógyforrások vállalatánál Csehy & Wachter, Bardejov (Bártfa), Szlovenszkó (CSR). Prága, október 11. Pár esztendővel azelőtt az egyik nagy amerikai napilap szerkesztőségébe beállított egy fiatalember és remegő ujjai között egy papírlapot tartva a főszerkesztővel akart mindenáron beszélni. Nagy nehezen átverekedte magát a szerkesztőségi ajtónállók sorfalán és bejutott a főszerkesztő szobájába, ahol rideg és kurta kérdést szegeztek a mellének: „Mit akar? Mit hozott?" A fiatalember alázatos meghajlással tette le a papírlapot a főszerkesztő asztalára. A papiros fehér lapján egy ceruzával rajzolt négyzet volt látható, amelyet vízszintes és merőleges vonalakkal nagysámu kis négyzetekre osztott az ötletes feltaláló. Ez volt az első keresztrejtvény, amelynek jelentőségét a praktikus érzékű amerikai újságíró első szempillantásra fölismerte. A keresztrejtvény úgyszólván napok alatt elterjedt az amerikai sajtóban és hallatlan népszerűségre tett szert, aminek magyarázatát első sorban abban találhatjuk, hogy ritka-szerencsés módon köti össze a kellemeset a hasznossal, a szórakozást a tanulással, a szellemi játékot, az emlékezet élesítésével. Amerikából Európába került át a megvona- iozott papirlap és itt folytatta diadalutját a metropolisok sok százezer példányú lapjai utján a legapróbb vidéki hetilapocskáig. — Amerre a keresztrejtvény felbukkant, mindenütt őrömmel üdvözölték, mint a modem pedagógia egyik ötletes eszközét. A Prágai Magyar Hírlap hasábjain már 1924-ben megjelentek az első keresztrejtvények, amelyek általános érdeklődést keltettek olvasóközönségünk körében, főképpen azért, mert a Prágai Magyar Hírlap súlyt helyezett arra, hogy ezek a rejtvények ne csak a szimpla elmesportra nyújtsanak alkalmat, hanem földrajzi, történelmi, irodalmi ismereteket is terjesszenek. A kőzóhajnak engedtünk akkor, amikor folytatólagosan minden vasárnapi számunkban keresztrejtvényt közöltünk és megkedveltettük olvasóinkkal ezt az izgató, hasznos időtöltést. Később technikai okokból egyidőre beszüntettük a keresztrejtvények közlését, amire olvasóközönségünk köréből rendkívül sokan valósággal ostrom alá fogták lapunk szerkesztőségét, kérve, sőt valósággal követelve az elmaradt keresztrejtvényeket. „A Prágai Magyar Hírlap nem teljes, — Írták olvasóink, — ha nem nyújtja vasárnapi számaiban az annyira megkedvelt keresztrejtvényeket." Miután lapunk mindent elkövet az iránt, hogy az olvasóközönségnek minden óhaját teljesítse, nem zárkózhat el most sem a méltányos kívánság teljesítése elől, s épp ezért elhatároztuk, hogy a technikai akadályok leküzdésével, anyagi áldozatok árán is, újból rendszeresítjük a keresztrejtvény- rovatot. Természetesen nagy súlyt helyezünk arra, hogy ennek a szellemi sportnak nívója méltó legyen a Prágai Magyar Hírlaphoz. Szerkesztőségünk egyik tagját, Kopper Miksát bíztuk meg a rovatvezetés feladatával, aki nagy gonddal és lelkiismeretességgel lát hozzá munkájához. A rovat az eddiginél szélesebb keretet kap és egyéb újítások között bevezeti a keresztre jtvény-pályáza/tot. Ezáltal alkalmat adunk olvasóközönöségünk- nek arra, hogy ne csak rejtvények megfejtésével szórakozzék, hanem azok szerkesztésével is, ami éppen olyan tanulságos és szórakoztató időtöltés, mint az előbbi. Az első keresztrejtvényt már október 19-iki számunkban megtalálja az olvasó, aki bizonyára örömmel fog tudomást venni arról, hogy lapunk szerkesztősége áldozat- készségének újabb tanujelét adja a pompá- sabbnál-pompásabb nyereménydijak kitűzésével. Rejtvénypályázatunlk dijai egytől-egyig igen értékes jutalmak lesznek, amelyek bizonyára serkenteni fogják olvasóinkat erre a nehéz fejtörő munkára és fokozni fogják érdeklődését e nemes szellemi sport iránt. A megfejtéseket és a rejtvényszerkesztési pályázatokat olvasóink Kopper Miksa szerkesztő címére (Praha II. Panská ul. 12. II., Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége) küldjék be. Tudnivalók. A keresztrejtvény szerkesztésipályázat résztvevőit figyelmeztetjük, hogy ke- resztszórejtvényünk nagysága mindenkor csak a következő lehet: a nagy keresztrejtvény- kocka vízszintes és függőleges irányban, csakis 17—17 kiskockára osztható fel. Más beosztásai keresztszórejtvényeket — technikai okokból — lapunkban nem közölhetünk. SanHÁz-KönWKob’KiRA. Orbán Dezső festőművész kiáilitása Eperjesen A mestZ&7élt^si Eperjes, október 11. (Saját tudósítónktól.) Orbán Dezső, a magyar festőművészet egyik legmarkánsabb reprezentánsa Eperjesen kiállítást rendez. Ez a kiállítás kulturesemény Szlovenszkón, mert Orbán Dezsőnek neve nemcsak kitűnő csengésű név Budapesten, hanem a név mögötti ember olyan művész- egyéniség, mely minden figyelmet megérdemel. Orbán a legutóbbi barcelonai világkiálli- táson aranyérmet nyert. A szlovenszkói közönségnek Orbánt nem kell külön bemutatnunk, mert Losoncon, Pozsonyban és másutt rendezett kiállításaival a legnagyobb sikereket aratta. A szlovenszkói közönség Orbánt annyira szereti és értékeli, hogy kiállított képeinek legnagyobb részét rendszerint megvásárolták. Egészen különleges és száz százalékosan egyéni festő, aki vonalvezetésével és szineivel egyaránt külső kifejezést tud adni egyéniségének. Darabos, akaratos festő, aki architektúrát visz bele a tájba, aki régi német városok düledező negyedeit a realiszti- kumon keresztül misztikusan tudja megeleveníteni a néző előtt. Egészen sajátságos szinhatásoklcal dolgozik. Az élénk színek egy nagy álapvetően szürke tónusba vágnak nyilasokat és ezéken a nyílásokon át tekinthet bele az ember Orbán Dezső alkotó leikébe, ö az, aki nem tántorodott meg egy pillanatra sem akkor, amikor Európa metropolisaiban megindult a modern festészet kísérleteinek lavinája és aki hü maradt a kitűzött művészi célhoz. Tiszta művészetet akar adni, nem ismeri a halandzsát és ezért minden erőlködés nélkül meggyőzően győz. Orbán Dezső eperjesi kiáilitása október 12-én nyílik meg a Fekete Sas kistermében. Egyes régi képeken kívül egy egész sereg uj festményt hozott magával és mivel Orbán Dezső egyre fejlődik, eperjesi kiállítása ret- roszpektiv lesz. A város és vidék társadalmában már most nagy érdeklődés nyilvánul meg a kiállítás iránt és igy a vasárnapi ver- nissage ugyanolyan eseményszámba fog menni, mint a kitűnő festőművész eddigi szlovenszkói kiállításai. Orbán Dezsőt, aki néhány nappal ezelőtt érkezett Eperjesre, fölkerestük, hogy életéről, sikereiről, művészi felfogásáról egyet-mást megtudjunk. Az európai hirü nagy magyar festő, csak nehezen bírható rá, hogy önmagáról beszéljen. — Én is — úgy mond — a mai művészek megpróbáltatásokkal teli sok külső és belső küzdelemmel tarkított életét élem. A közönségnek sejtelme sincs róla, hogy az igaz művésznek egy-egy kiegyensúlyozott, harmonikus müve mögött, inekkora belső feszültség, mennyi önsanyargatás, milyen titkos _ belső küzdelem folyik. Különösen ma, amikor a legkülönbözőbb stílus keresések káoszában ember legyen, aki a maga talpán meg tud állni. — Művészi programom: elszakadva ezektől a korszerűséget hajhászó törekvésektől oly maradéktalanul adni önmagamat, amint az egyáltalában csak lehetséges. Mert nagy művész az, aki korából kisarjadva, annak művészi bélyegét nyomja müvedre, do még nagyobb, aki időtől és kortól függetlenül (amennyire ez a függetlenség egyáltalában lehetséges) oly művészetet termel ki magából, mely koroktól és stílusoktól függetlenül hirdeti a művészetek örök dicsőségét. — Ezen felfogásom többé-kevésbbé sikeres keresztülvitelének következménye, hogy müveim sehogy se skatulyázhatok he valamelyik stílus keretei közé. Mindjobban belemelegszik a beszédbe és valósággal átszellemül, miközben művészi célkitűzéseinek magasrendűségét világítja meg. Kis szünetet tart s mig szivarjára gyújt, félénken kerülgetni próbáljuk a kérdést, mi készteti arra őt, akinek számos európai múzeumban lógnak képei, aki csak legutóbb nyert aranyérmet a barcelonai nemzetközi kiállításon, hogy kisebb-nagyobb városokat bejárva maga rendezi kiállításait. Nem engedi befejezni a mondatot, rögtön érti, hogy kérdésünk hova lendül és szinte szent tűz gyűl ki ni arcán, mikor emelt hangon mondja: — Uram, egyetlen képem sincs műkereskedő kezében. Sohasem leszek hajlandó müveimet egy oly ügy szolgálatába állítani, amelynek tiszta erkölcsi felfogásához szó fér. — Párisban az előkelő műkereskedőik le-1 Olcsóbbak lettünk a szőrracbandákban! Csikó-bunda (drapp és barna) Ke 3000-3500-ig Bizamhát-bunda — — — — Ke 4000-5000-ig Bizamhas-bunda — — — — Ke 3000-4500-ig- Breitschwanzláb-bunda — — Ke 5000-6500-iy Breitschwanzcsikó-bunda — Ke 4000-5000-ig (Nagyon nmulékony anyag, különösen erősebb hölgyeknek alkalmat), Persianer-bunda — — — Ke 10.000-15.000-ig Breitschwanzpersianer-bunda * * 12.000 és feljebb Buxbsiim - Blau - Wefeberger, BraUsiava-Fozsoey, Mlhalská3 kötik egyes művészek évi termését fix ősz- szegekért, de sem a képek számát nem írják elő, amit ezért produkálni kell, sem egyéb irányban nem korlátozzák a művészt. Nálunk a kereskedők azt kívánják a festőtől, hogy egy-egy jól eladható képét 40—50-szeT fesse meg. Elképzelhető, mennyi művészet szorul aztán az ilyen tömegprodukcióba. A művész, aki irtózik az ilyen munkától, igyekszik a képet „lekenni" oly gyorsan, araint csak lehetséges, mert a kereskedőnek mindegy, hogy a kép milyen, csak alá legyen írva. A vidéki vásárlópublikum, amelyiknek nincs alkalma az ilyen kép művészi értékét ellenőrizni, bízik a jónevü művész kézjegyében és nem tudja, hogy az ilyen „műtárgy" értéktelen, még akkor is, ha magától a művésztől származik. Természetesen az ilyen gyári produkcióért aztán oly keveset fizet a kereskedő, hogy ha az általa kért összegnek csak egy töredékét ígéri neki a vásárló, nagy sopánkodás és fejcsóválás közben odaadja és a közönség nem is sejti, hogy még igy is tuifizette, mert ennek a művészethez a világon semmi köze sincsen. — Gyakran hallott kitétel egy-egy kép előtt, hogy olyan olcsón vettem, hogy még a ráma is megéri a pénzt, tehát nem csaptak be. Ez naivitás. A legritkább eset is csak egészen kitűnő szemű szakértővel eshetik meg, hogy potom áron jut értékes dologhoz. He ez nem is módja mütárgyszerzésnek. Ha meggondoljuk, hogy egy-egy megvásárolt képpel nemcsak egy életet tölt el a tulajdonosa, de ha az igazán nagybecsű mű, úgy generációkon át büszkeségévé válik a családnak, úgy érthetővé lesz az én irtózásom ezektől a tömegprodukcióktól, amellyel a jóhiszemű közönséget megtévesztik. Hogy még a közelébe se jussak ennek a fertőző légkörnek, azért járom a magam útját egyedül, ráeszméltctve a vidéki városok egyáltalán nem alábecsülendő közönségét a művészi kép jelentőségére. — Boldogan mondhatom, hogy nem végzek meddő munkát, mert amely városban ilvén propagativ kiállítást rendeztem, ott mind intenzivebben fordul az érdeklődés a mű értéke felé és nem vásárolnak többé olajjal festett autó gramm okát. (*) A pozsonyi Toldy Kör műkedvelői október 23-án előadják a Darázsfészek cimü vígjátékot. A Toldy Kör műkedvelő gárdáját nem kell külön bemutatnunk, a magyar közönségnek. Elvégezték ezt már a kitűnő szereplők maguk, amikor évekkel ezelőtt először léptek színpadra. Azóta eok- C6ok siker, hangulatos színházi esték meleg fénye sorakozott a gárda köré, amely mindig komolyan fogta föl hivatását és a magyar szó varázsával hódított magának egyre több hívet. Október 23- án, csütörtökön este háromnegyed 9 órakor az Atlonban ismét a nagyközönség elé lépnek a tehetséges műkedvelők. Bájos jelenetekben bővelkedő amerikai vígjátékot adnak elő, amely jóízű humorával két évvel ezelőtt Budapest közönségét hódította meg. Ismerve a színi-gárda lelkiismeretességét, megjósolhatjuk, hogy Ma-tzon Ernőné számtalan alkalommal bevált rendezése és a szereplők kifogástalan összjátéka kedves és felejthetetlen estét fog szerezni mindenkinek. Egy amerikai leánynevelőintézetben játszódik le a darab cselekménye, amelyet mindvégig a változatosság és a fiatal kor gondtalan derűje jellemez. A sikerhez bizonyára hozzájárulnak majd a behízelgő énekszámok és néhány páros táncjelenet. A főszereplők közül Matzon Ernőné régi kedvence a közönségnek ,azonkívül Gál Ella, Z. Jani- csek Anna, Wovy Manci, Sárosey Böské, Várhalmai Károly, Sárai Pali, Váradi Alfréd, Székely László, Tomka Lajos és Olgyay József fogják tudásuk legjavát bemutatni. Kisebb szerepekben közreműködnek: Jandó Bőibe, Szuchovsky 01ti, Lukáte Anna Mária, Magyar Erz6i, Pfeiffer Nóri, Schügerl Erzsi, Volt Monoi, Zimmer Gréti és Ho- fer Ega. — Jegyek elővételben kaphatók a Sei- fert divat- és sportáru üzletében (András-uoca 5, szemben a színházzal). Az előjegyzéseket egy héten belül be kell váltani, mert később eladják a jegyeket. (*) A nyugatszlovenapzkól magyar színtársulat Párkányban fog vendégszereelni. Párkányi tudósítónk írja: Földes Dezső, a nyugatszlovenszkói magyar színtársulat igazgatója operettogvüttesé- vel hétfőn Párkányba érkezik és kilenc estén fog itt vendégszerepelni. Az első hét műsora: Mit susog a fehér akác, Szökik az asszony, Diákszerelem, Katica, Egy-kettő-három. Az aranyember. A magyar lakos-ság nagy várakozással és örömmel tekint a színtársulat előadásai elé, mert Párkányban már óvek óta nem jártak hivatásos színészek.
