Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-07 / 204. (2425.) szám

1930 araptember 7, vasárnap. 16 ■TOsgmMAdte^-'Hnoiag K6zcíA7iDAgai<r' Szlovenszkói statisztika Irta: Wámoscher La]os GRAFOLÓGIA Grafológiai analízisekhez legalább 20 sor­nyi tintával Írott szöveg szükséges. Minden ír ás próbához költségmegtérités címén 5 Kcs értékű bélyeg melléklendő. Az analizálandó írásokat tartalmazó leveleken fel kell tüntet­ni, hogy a Icüldemény grafológiai rovatveze­tőnket. illeti. Felkérjük olvasóinkat, hogy a grafológitólásra szánt költsógdijat mindenkor 1 koronás, vagy 50 filléres póstabélyegekben mellékeljék irjíspró- báikhoa s ne ragass*ák fel a bélyegeket. Sem okmánybélyeget, sem magasabb értékű pósta- bélyeget nem tndnnk felhasználni. Mákvirág, őszinte ée nyiltezivü Ítéltek, művelt­ségéhez képest eleget tud és eléggé tájékozott a szellem dolgaiban. Ez a lelki intelligenciája igen magasfoka. A szerelemben lh.1i és inkább az eezmé- nyiség kedvelője, mint az erotikáé. (981). Erzsébet 19. Kifinomult művészi iziég és fejlett kritikai érzék, mely elsősorban önmagával szem­ben alkalmas. Érdeklődik művészetek, főleg ze­ne iránt. Pénzzel nem igen tud bánni, pazarló, csaknem tékozló, talán azért, mert még sohasem voltak komoly anyagi gondjai és sohasem kellett mindennapi kenyérért keményen megdolgoznia. (962). Mephisto and Mary. Beosztó és takarékos. Rend­szereié pedáns, munkájában megbízható ée igen ambiciózus. Soha sem igyekszik mások kárára ér­vényesülni. Általában jóleükű és jóindulatú ember. Világos gondolkodás és határozott logika jellem­zik. (963). La béllé esperance. Elég tájékozott, de művelt­ségét szívesen fitogtatja nálánál kevésbé képzett emberek társaságában. Kissé beképzelt és túlzot­tan öntudatos. Szereti, ka sokat foglalkoznak ■»«- le, ha ő társaságának középpontja. Nagyon ér­tékű (964) Cflike 17. Átlagos intelligencia, kevés eredeti­séggel és csekély fantáziával. Gondolkodásában ée életmódjában sablonokhoz ragaszkodik, viszont az általános erkölcsi előírásoktól sem tér el so­ha. Kisigényű, életével nagyjából meg van elé­gedve. Szerelem alig érdekli. (965). Abrakadabra. Rendkívül komplikált létek, már szinte beteges gátlásokkal! és oly mérvű ideges­séggel, amely már orvosi gyógykezelésre szorul. Nyugtalan ée türelmetlen, sehol sem találtja helyét, amellett pesszimista ós buskomor. (966). JSl JLJimmt |p sm. Mindent tudni. Szorgalmas és ambiciózus erős akarattal látott hozzá egyéni érvényesüléséhez, amelyet részben el is ért. Lelkiekben gyöngéd nő, akiben igen fejlett a családi érzés. Barátja a fényűzésnek és a pompának, amelyben csak a leg­utóbbi időben van része. (967). Fekete rózsa. Fejlett etiloeérzék ée magaerendü Szülés, mely még ruházkodásában is érvényre jut. Kitűnő társalgó és ezért igen kedvelik minden tár­saságban. Sok barátja és jóakarója van. akiknek jóindulatát azonban nem szokta meghálálni, sőt ellenkezőleg. Erótőkus természet. (968). Búza 1930. Ideges és vérszegény, egészségi álla­pota általában nem a legkedvezőbb. Az utóbbi időben nehezebb betegségen esett át, melynek nyomait még most sem heverte ki teljesen. A szerelemben rendkívül féltékeny és önző. (969). Bijutz. Szeret fölényeskedni és ezelűemáleg több­nek mutatkozni, mint amennyi valójában. Fölé­nye mögött alapjában véve félbzegség és félénkség lapul meg, melyet mindenképp leplezni igyekszik. Számolni kitünően tnd és fejlett kereskedelmi ér­zékkel rendelkezik. A szerelem terra Lncogndto számára. Érzéki. (970). Vadak. Korához képest elég intelligens, érdek­lődik tudományok ée művészetek iránt, szivesen olvas, főleg modem szerzőket, akiket nem ént meg mindig. Logikája jpem a legerősebb ée gondolko­dásában gyakran hézagok mutatkoznak. Túl van terhelve munkával, pihennie kellene. (971). Bürökvirág. Nem őszinte, képmutató, a fondor­latos megoldások barátja, önállótlan és gyenge akaratú. JeLlemileg sem tűnik ki a mai átlagból. Szentimentális és szereti az érzelmes írókat akik mögött gyakran több az ámitás, mint az igazi érzés. (972). Muzsika. Mii vésziéit k, fejlett etilusérzékkel és kitűnő kombinativ képességgel. Nagyon müveit és intelligens, életét szépen és okosan tudja be­rendezni, igaz, hogy ebben anyagi jóléte is segítsé­gére van. A nyomort csak hírből ismeri. Vallásos, misztikus lélek, aki keresi az életben a titokzato­sat, a nem mindennapit. (973). Euterpe. őszinte lélek, igazmondó és becsületes. Intelligenciája nem lépi túl az átlagot. Igényei minimálisak. Sorsával meg van elégedve, pedig az ilyen sorssal kevesen béküLnének meg. A sze­relemben tartózkodó és az általános erkölcsi elő­írásokhoz tartja magát. (974). Otthon 47. Vállalkozó szellem, rendkívül me­rész és anyagias, az élet legfőbb javát a pénzben látja. Érdekeit tűzön-vizén keresztül igyekszik érvényesíteni ée cél,ja elvégzése közben nem ismer irgalmat senkivel szemben. A szerelemben zsarno­ki ée féltékeny. (975). Pozsonyi fiú 1910. Ambiciózus, felfelé törekvő. Célja elérésében gátolja csekély intelligenciája és tájékozatlansága az éiet dolgaiban. Rendikivtil szimpatikus és diszti.ngvált megjelenés. Jólelkü, szívesen segít másokon, JPh ez módjában áll. A szerelem ben balszerencse üldözi. (976). , Most pedig következzék néhány száraz adat Szlovenszkő helyzetéről. Az Állami Statisztikai Hivatal idő közön kint úgyneve­zett Értesítőt ad ki, mely a statisztika meg- világrtásálbain mutatja be a kulturális, népe­sedési, gazdasági, szociális stb. viszonyokat. Ragadjunk ki néhány Értesítőt és fussunk át rajtuk, lássuk meg, milyen a helyzet a köztársaság területén és milyen Szlovensz- kó állapota a köztársaság keretén beliül. Nehogy bárki is elfogultsággal vádoljon, előre is kijelentem, hogy az adatok kizáró­lag ezekből az Értesítőkből származnak és én pusztán csak arra szorítkozom, hogy né­hány olyan megjegyzést fűzzek az állami hivatal adataihoz, amelyek — azok kaipcsán — bárkinek is eszébe juthatnak. A demagó­gia nem fegyverem és a P. M. H. hasábjain még senki sem olvashatott el egyetlen olyan mondatot sem, amelyre a demagógia bélyegét lehetne rásütni, ám az igazság nem lelhet demagógia még akkor sem, ba a -hatalom hordozód éllen tanúskodik is. A P. M. H. soraiból évek óta kísérteties hangon tör ki a zokszó, hogy Szlovenszkő a mostoha gyemnek és ezt a zokszót, ezt ai igazságot minden irányban igazolja a hiva­talos, az állami statisztika 0 Adóstatisztikát első ízben csak 1927-ről készített a Statisztikai Hivatal. Meglátjuk ebből, hogy kereseti adó alá az egész állam területén 598.602 adóalany esett. Megdöb­bentő, hogy az adóalap Csehországban az adóifizetők 87 százalékánál nem haladja meg a 4000 K-t, de még szomorúbb, hogy Szlo­vén szkón ez a szám 43 százalékra emelke­dik. 9000 K-ig terjedő adóalapja Csehország­ban az adófizetők 55 százalékának, Szloven­szkón és Ruszinszkón 61 százalékának, 18 ezer K-ig terjedő adóalapja Csehországban az adóifizetők 67 százalékának, Szlovenszkón és Ruszinszkón a adófizetők 71.5 százaléká­nak van. Az adófizetők nagyobb része tehát minimális keresetből tengeti élétét és Szlo­venszkón ée Ruszinszkón átlag 6 százalék­kal több az olyan adófizető, akinek adóalap­ja alig hal a dija meg a létminimumot. Pedig m cipümelc ne feledjük el, hogy az 1927-es eszt«<*J5 imég a konjunktúra évei közé számítandó! De van ennél szomorúbb statisztika is. Nézzük meg egyszer, hogy mennyi húst esz­nek, mennyi zsírt fogyasztanak az embe­rek? Az Értesítő erre is megfelel. Hús Zeir fogyasztás Csehországban 35.41 5.27 Morvában és Sziléziában 31.90 5.27 Szlovén szkőban 17.68 2.35 Ruszinszkóban 8.15 0.83 kg fejenként egy évben. A csehországi évi fejkvóta: 35.41 kg hús, bizony nem sok, de ha napokra számítjuk át és azt látjuk, hogy odaát majdnem 10 dekagram nyershus esik fejenkint és naponta egy-egy lakosra, bele­értve a csecsemőket is, mégis irigykednünk kell, hiszen nálunk Szlovenszkón csak 4.8 dekagram esik egy napra, Ruszinszkón pe­" Mim—MIIT Fin ......... 22 . május 1. Gondolkodásában előirt sablonok­hoz ragaszkodik, kevés benne az eredetiség és az önállóság. Gyenge akarat cs gyakori tétovázás, ha komolyabb elhatározásról van szó. Szívesen ud­varokat magának, de sohasem lépi tűi a társadal­mi szokások határait. (977). Helén 1930. Finom lélek, rendkívüli intelligens és müveit, sokat olvas, műveli, képzi magát. Sze­ret vissizavonai'Inii az élet zajától és egy csendes zugban ábrándjainak és gondolatainak élni. Sokat csalódott már életében ée ez megtörte akaratát. (978).' Csunya leány 1908 K. Igazimondó, becsületes lény, sohasem tér le az egyenes útról. Vallásos, erkölcsi lélek. Sok gondolata és ötlete van, me­lyeket eddig még nem tudott realizálni. Kiesé so­kat fogOialkoaik önmagával e ez melankóMkussá teszi. (979). Csitri. Rendkívüli elegáns és csinos megjelenés. Szívesei: közeledik a másik nemhez. Érzéki és j erotikus teremtés. Fantáziája vérhő és rendkívül terjedelmes. Türelmetlen és ideg - szereti kör­nyezetéi kínozni. (980). , Halovúny őszi rózsa. Az analízishez kérjük az 5 koronás, bélyeg pótlólag való beküldését. dig alig 2.25 dekagram. A zsirfogyasztás — különösen Ruszinszkón — még ennél is szo­morúbb képet ad. Gondolkozzunk ezen. egy kicsit, gondoljunk a 4 meg a 2 deka nyers- húsra, gondoljunk arra, hogy mennyi lesz abból, mire megfőzik, gondoljunk arra, hogy ez a tápláléka sokasok százezer embernek és aztán megértjük, hogy miért van nálunk annyi koravén, elszáradt, rosszul táplált és tuberkulótikus! A7. alkohol fogyasztásának emelésére iga­zán nem vagyok hajlandó propagandát csi­nálni. De fel kell említenem a sörfogyasztás statisztikáját is, mivel a sör fogyasztása nem számit annyira alkoholizmusnak, inkább a polgári jólét szimbóluma az az 1—2 pohár s'ör, amit az ember elfogyaszt, — ha ugyan van miiből. Hát bizony, hol van, hol nincs miből. Csehországban a fejenkénti évi sör- fogyasztás 116.1 liter, Morvaországban és Sziléziában .56.2, Szlovenszkón 20, Ruszinsz- kón 9.6 liter. 0 Nézzük a szociálistatisztikát. 1927-ben egy munkás átlagos napiibére Csehországban 128.10 K, Morvaországban és Sziléziában 26.57, Szlovenszkón és Ruszinszkóban 24.37 K volt. Azaz: a csehországi munkás 15.3 százalékkal többet keresett, mint a szloven­szkói és ruszinszkói, 15.3 százalékkal többet és jobban táplálkozhatott, jobban öltözköd­hetett, füthetett és — last, bút nőt least — 15.3 százalékkal jobb fogyasztója volt a cseh piacnak, mint a szlovenszkói munkás a szlovenszkóimak. A 15.3 százalék osak áting, de vannak kirívóbb esetek is. Például: Prá­gában egy munkásnak átlagos évi keresete 9709 K, Kassán már csak 7954 K. Itt a kü- lömbözet már 22 százalék. A hivatalos kimutatás szerint 42.664 olyan munkanélküli van, akiket különböző szakszervezetek segélyeznek. Ez a szám azonban nem mutatja pontosan az összes munkanélküliek sémát, mert például ez év áprilisában 165.178 munkakereső jelentke­zett a különböző munkaközvetítő hivatalok­nál elhelyezés végett, de csak 50.492-t tud­tak elhelyezni. Elhelyezetlenül maradt tehát 114.686 munkás. Múlt év októberében még minden 100 munkakeresőre 85.2 bejelentett üresedés volt, mig ez év áprilisában már csak 46.4 munkaalkalom esett 100 jelentkező munkás­ra. A rosszabbodás 6 hónap alatt 45 5 szá­zalék. JBr Szlovenszkő és Ruszinszkó szegénységét, mégi m meg azt a reménytelenséget, hogy a gazda­sági helyzet ezekben az országrészekben még jobbra is fordulhatna, leghívebben, de a legkiáltóbban is, a kivándorlási statisztika mutatja. 1929-ben az egész állam területé­ről kivándoroltak összesen: 20.306-an, vis­szatértek: 2898-an, a tényleges kivándorlás: 17.408; ezek 8.5 százaléka csehországi, 10.4 százaléka morva és sziléziai, 66.8 százaléka szlovenszkói és 14.3 százaléka ruszinszkói. 1930 első negyedében 2865 egyén váltott útlevelet tengerentúli országokba. Ezekről jogosan tételezhető fel a kivándorlási szán­dék. Ezeknek 4.5 százaléka volt csehországi, 11.6 százaléka morva és sziléziai, 73.8 száza­léka szlovenszkói és 10.1 százaléka mszin- szkói. Visszatérve az 1929. évi kivándorlásra és alapul véve az utolsó, 1921, évi népszámlá­lást, a következő épületes táblázatot állít­hatjuk össze: 1921.-1 nép- í.noo.oco számlálás szerint 1929-i lakosra a lakosság számú kivándorlás k;v/®jQrl<5 Csehország 6,576.853 1.483 225 Morvaország és Szilézia 3,242.273 1.808 558 Szlovenszkő és Ruszinszkó 3,558.785 14.117 3.978 Tehát a szlovenszkói kivándorlás a 17.6 ■szerese a csehországinak! Ehhez nemi kell több kommentár. A nemzetközi agráruké prágai konferenciája Magyarország és Jugoszlávia nélkül Prága, szeptember 6. A nemzetközi agrár- bőré az egyes eurósai államokban működő agrárpártoknak, mint politikai egységeknek a közös szervezete. Ez a nemzetközi iroda, ezidei konferenciáját Prágában október 29.- 31-én fogja megtartani A konferencián Jugoszlávia áHitólag azért nem vee* résit, mert a politikai pártok ott fel vannak «e«- latva s így agrárpárt sincs, Magyarország pedig neon jelentett be képviselőket. Az idei konferencián Hodzsa dr. volt minisz­ter fog elnökölni. A nemzetközi agráriroda a múlt hetekben egy kérdőivet küldött a tagp ár toknak, amely í a következő kérdéseket tartalmazta: 1. Mi­képpen jelentkezett az agrárválság az álla­mukban, 2. Milyen javaslatokat tett az önök pártja a válság orvoslása érdekében, 3. Mit tett ennek érdekében az önök kormánya, 4. Mit tett a parlamentjük és 5. Mit tettek a® önök szak és önsegóiyintézmónyeiik. Ax idei konferencián erre a kérdőívre beérke­zett válaszok megtárgyalása lesz a legfonto­sabb pont. Ezen kívül Páneurópa kérdésével* illetve Briand európai Egyesült ÁJiamok- tervével is foglalkozni fognak. A nemzetközi agrárbüró vezértitkára, Me- csir, a Národni Politika munkatársának er­ről az utóbbi kérdésről a következőképpen nyilatkozott A* európai Egyesült Államok gondolatát korainak tartjuk. Az egyes államok agrár­pártjai a mai viszonyokat nem tartják még érettnek arra, hogy a tervnek politi­kai konklúziói levonhatók volnának. Ennek ellenére akarjuk, hogy minden ország agrárpártja közölje, hogy milyen állást foglal Páneurópa kérdéséhez, azonban csak gazda­sági szempontból és különösen a mezőgaz­daságra való figyelemmel. Számunkra ezek a gazdasági s elsősorban a mezőgazdasági kérdések a legfontosabbak. Nyilvánvaló, hogy ez az állásfoglalás szö­ges ellentétben áll azzal a véleménnyel, amelyet Renes külügyminiszter hivatalos válaszképpen adott a Briand-féle terve­zetre. A belügyminisztérium járási takarékpénz­tárak felállítását tervezi. A belügyminiszté­rium oly járási takarékpénztárak megszer­vezésének a tervével foglalkozik, amelyek különböző, az egész ország területén szét­szórtan működő takarékpénztárak átszerve­zéséből állanának elő. A belügyminisztérium ebből a célból kérdőivet intézett az aláren­delt hatóságokhoz s az igy összegyűjtött anyag, alapján fogják eldönteni a tervezett intéz­mény célszerűségét. Csehszlovákiában a jövő érben újból kor­látozzák a cukorrépatermelést. A csehszlová­kiai cukorrépater, melók és oukorgyárosotk szervezetei már most készülnek a cukorrépa- termelés újabb jelentős korlátozására s ebből a célból részletes tervezeten dolgoznak. A cu­kor világpiaci helyzete ugyanis úgy alakul, hogy minél nagyobb a csehszlovák oukoxkivi- tel, annál nagyobbak a belföldi termelés vesz­teségei, ennek következtében a cukorrépa átvételi árait a jövő évben lényegesen csök­kenteni kell. Eme kérdés megoldása szorosan egybefügg azzal a másik kérdéssel, hogy cu­korrépa helyett mit ültessenek a gazdák. Szlovenszkón a kérdés egyszerűbbnek látszik, mert ott búza vethető, mig a történelmi or­szágok éghajlata ezt nem mindenütt engedi meg. A nemzetközi cukorpiac helyzetének ja­vulásába vetett remény teljesen hiú, még ha Kuba hajlandó is lesz az Amerikába és Euró­pába irányuló cukorexportját némileg csök­kenteni. Mindenfelé ugyanis óriási cukorkész­letek hevernek raktáron s már ezek is évek­re fedezik a világ cukorszükségletét. (MP). A nemzetközi Duna-bizottság Cattaroiban szeptember 15-én kezdi meg ezidei tárgyalá­sait. A bizottságban Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia kép­viselői foglalnak helyet s annak elnöke — a népszövetség megbízásából — az olasz szár­mazású Rosetti. A csehszlovák csoportot Mül- ler mérnök, meghatalmazott miniszter vezeti. A tanácskozások napirendjén egyebek között az árvizek idején való jelentési szolgálat meg­szervezése, a folyamépitkezések ellenőrzése s a viziutaknak az erdőgazdálkodással kapcso­latos kérdései szerepelnek. A fogyasztók az amerikai zsír ellen. Isme­retes, hogy a zsír értékesítése céljából Ham­burgban hatalmas kartell létesült, melyben amerikai cégek viszik a főszerepet. Az ameri­kai zsírral árban és minőségben felvette a versenyt a holland és magyar zsír. Az euró­pai és amerikai zsír árkülönbsége méter má­zsánként négy dollárnál is több s ezenkívül a holland és magyar zsír minőségileg messze felülmúlja az amerikait. A Metropress értesü­lései szerint az európai fogyasztási szövetke­zetek, igy a csehszlovákiai fogyasztási szövet­kezetek is, elhatározták, hogy az amerikai zsírt magas árai miatt nem fogják rak,táron tartami. *

Next

/
Thumbnails
Contents