Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-28 / 222. (2443.) szám
1 93Ő ^ xésének elhárítása végett — amelyek az által állanának elő, hogy megszűnnének a vidékről és a külföldről Prágába irányúié rendelések, vásárlások és látogatások — appellálunk az értelmes nyilvánossághoz és a német és cseh sajtóhoz, hogy legyen tudatában nagy felelősségének." A nyilatkozat egy másik passzusa ágy szól: „Természetesen dőreség lenne a tüntetések jelentőségét túlozni, a károk jelentőségét és nagyságát nagyobbitanl s ezáltal a külföldön kárt okozni Prága fővárosának. Még nagyobíTbalgaság azonban, ha puszta kíváncsiságból — talán saját akaratuk ellenére — staffázst csinálnak egyeseknek, akik mindig el tudnak tűnni." A szociáldemokraták elméleti liöicsességeí A csehszlovák szociáldemokrata párt párfcve- zetősége tegnap ugyancsak áldást foglalt a tüntetések kérdésében. A párt vezetőség nyilatkozata így szól: „A fasiszta nacionalizmus hulláma, amely az utóbbi időben Európa több helyén fölszökött, valamennyire a csehszlovák köztársaságot is elérte. Prága ezekben a napokban fasiszta demonstrációk színhelye volt, amelyek jelentéktelen keletkezésük ellenére is, államunk különleges területe mellett s a jelenlegi gazdasági viszonyok közepette a köztársaságnak és lakosságának mérhetetlen károkat okozhatnának. A hivatott szervek föladata volt, hogy hasonló kilengéseket megakadályozzanak: kötelességük, hogy ezeket a jelenségeket a jövőben is lehetetlenné tegyék. Azonban kötelességünknek és minden polgár kötelességének jelentjük ki pártkülönbség nélkül, hogy az állam érdekében hasson közre hasonló jelenségek megakadályozására, amelyek a cseh névre az egész külföldön szégyent hoznak." A nyilatkozat többi része azután a szociáldemokrata, munkásságnak szól. Prága „tisztogatása" — fasiszta seprősei? Azonban még az ötödik napon is egyéb megnyilatkozás is történt: A fasiszta Stráz Rise az elkobzás utáni második kiadásában is még mindig a következő, óriásbetüs bejelentést tartalmazza: „Október 28-án megkezdjük Prágának a zsidó-nemzetközi színezettől való megtisztítását. Meghivunk minden őszinte csehet és szlovákot, hogy ebben részt vegyen." Mint a fönti hivatalos megnyilatkozásokból kitűnik, az ötödik napon, mikorra már a külföld s elsősorban Németország is alaposan reagált a prágai ucca „magánügyéire s amidőn a német- és zsidóverés cseh pártok küzdelmévé fajult, amely az ucca uralmáért ment, megjött a szavuk a kormánytényezőknek, & kereskedelem és ipar s a külföldi kapcsolatok őrzőinek, * ..szociális és demokrata ideálok és hagyományok letéteményeseinek" * Prága városának is, bár az utóbbiban nincsen köszönet. Prága városa részben üdvözli a szláv jellegért folyt mani- fesztációkat, viszont elitéli a demonstrációkat. Kérdezzük azonban más lapokkal, így a Lidové Novinyval is, hogy miképpen lelhet üdvözölni olyan tüntetéseket, amelyek zavargásokká fajulnak el. A szellemek felidézésének kockázata Mint a Lidové Noviny Írja, „Prága városának tanácsa az utolsó intézmény, amely a prágai ucca valamely demonstrációját üdvözölni jogosult, mert azok, akiket a polgárság megbízott, hogy igazgassák metropolisát, tudni kötelesek, hogy minden nemzeti jellegű esti és éjszakai tüntetés büntetendő zavargássá fajulhat. Azok az urak, akik üdvözlik a méltóságteljes kezdetet, el kell, hogy készülve legyenek a méltóságot nélkülöző végre is, és tudniok kellene, hogy városuk híre és igazgatásuk érdeme szerte a világon azon méltatlan vég alapján talál bírálatra, amely vég egyébként ebben az esetben mindjárt az első „méltóságteljes" kezdet után következett be.“ Az uszító sajtó üzleti „morállá" A prágai uszító sajtó hangja már már erősen lehalkult s izgatása mindössze annyiból áll, hogy — nem merve közvetlen akciókra búj lógatni, — csak az ellenlábas lapok kirivó idézeteire szorítkozik. Jellemző, hogy a cseh újságok egymást vádolják aszal, hogy propagálták a német filmeket. Teszik ezt annak tudatában, hogy a filmreklámok elhelyezése üzleti ügy és a kiadóhivatalok ügykörébe tartozik. Akadt ugyan olyan lap is, amely a tartalmi részben elhelyezett fizetett kommünikéket, mint az illető lap filmkritikáját vagdossa most a fejéhez. Meg kell állapi tanunk, hogy soha egyetlen egy lap sem átallotta a német beszélőfilmek reklámjait és kommünikéit leközölni s csak annyiban van különbség közöttük, hogy egyikük-másikuk egy nappal előbb kezdte az uszitást a német fii mellen. Kémikusán komplikálja ezt a világra szóló problémát, hogy a legtöbb uszité pártlap vagy párt saját mozival rendelkezik, a,melyek vigan játszották a német beszélöfilmekct. Bűnbak kerestetik Karakterisztikus, hogy az uszító sajtó ma már igyekszik csökkenteni a tüntetések mér- ; vét és a demonstrációkat újból csak a német hangosfilm elleni demonstrációknak állítja be, holott a tüntetések első és ötödik napja közötti intervallumban, a legforróbb napokon, már szó sem volt a hangosfilmről, hanem csupán Prágának a németektől és zsidóktól való megtisztításáról. A lapok, amelyek érzik, hogy túlságosan túllőttek a célon és a tüntetéseket felhasználva újból megmutatták igaad arcukat, résziben sunyitanak, mint a Národni Politika teszi, amely az előző napi frontjelentések és hadi- tudósitások helyett régi megszokott, szürke és unalmas tudósítást közöl vagy pedig bűnösségüket azzal igyekeznek leplezni, hogy a másikat vádolják. A nemzeti szocialista sajtókonszern, amely az első na,pókban még helyeselt, mára például a Národni Politikát a fasiszta kölykök orgánumának és szócső vének kiáltja ki, sőt igyekszik befeketíteni a lapot, amely a legjelentősebb cseh hirdetési orgánum a ke- reskedőtársad&lom előtt. Megvádolja ugyancsak a lapot, hogy a kereskedelmi és iparkamara nyilatkozatát — noha a Národni Politika ezeknek a kereskedőknek a hirdetéseiből tartja fenn magát — tudatosan meghamisította, amennyiben a nyilatkozat élesen elitélő hangját erősen letompitóttá. A Mórod tüzet okád! A Národ, amely a nemzeti demokrata párt boulevard-lapja, az agrárpárti Vécéién kívül talán az egyetlen, amely még mindig harci mámortól elvakibva tüzet szór mindazokra, akik elítélően mernek nyilatkozni a tüntetésekről. A félhivatalos Ceskoslovenská Repub- likánaik arra a jogosult aggályára, hogy Benes dr.-nak igen kellemetlenül eshetnek a prágai tüntetések, amelyek a másik genfi tárgyaló félnek, Németországnak és Magyarországnak mintegy kommandóra jönnek segiiségül, ezt válaszolják: „Benos miniszter urnák könnyű feladata van. A németeknek és a magyaroknak Géniben azt felelheti, hogy a tüntetések megnyilatkozásai a cseh nyilvánosság azon részének, amely nincs megelégedve a külföldi sér- tegetők büntetlenségével, akik idejönnek, hogy „szidalmazzák a cseheket és amely nyilvánosság nem ért egyet a német nacionalista és provokáló filmek bemutatásával." Ami egyes lapoknak azt az aggályát illeti, hogy mit szól majd a külföld ezekhez a tüntetésekhez, a Národ könnyű szívvel így oszlatja azt el: ,j®g egyáltalán mü nekünk azok aa ostoba gondok, hogy mit szól mind ebhez a külföld." Lengyelországban éppen most folyik az úgynevezett németellenes hét, tüntetésekkel és bojkottfenyegetéssel összekötve." A lap egyébként nem tartja őszintének a cseh szociáldemokrata és a nemzeti szocialista pártnak elítélő nyilatkozatát. Azt írja, hogy | az említett pártoknak aggályaikat a tüntetésekkel szemben már régebben, nyomban az államfordulat után kellett volna érvényre juttatniok} amikor arra a legnagyobb szükség volt: „a fekete pénteken, amidőn a szocialista tömegek fosztogattak a prágai uecákon és ak asz tófa mén eteket rendeztek. Akkoriban tényleg ártottak a köztársaság nevének az egész világon." A lap egy másik helyén valósággal denun- ciálja a cseh. nemzeti szocialista sajtót a rendőrség előtt, amennyiben idézi egyik lapjának tegnapi el nem kobzott részeit. A Ceské Slovo ugyanis ezekben a passzusok- J bán élesen támadta a rendőrséget, A koncert egy másik primihegedüse, a Ve- oer már csak arra szorítkozik, hogy a szó- , cialiista lapokat támadja és így keltsen ellenük ellenszenvet, illetve a tömegeket a szocialista lapokból kiragadott idézetek kiipel- lengérezése utján tovább izgassa. A Veíer az akcíő kiszélesítéséért A Vecer méltóságteljes és hatékony tiltakozásnak veszi a zavargásokat és annak bizonyítékát találja bennük, hogy a prágai polgárságban még élénken él a mély nemzeti érzés. I Egyidejűleg azonban nem elégszik meg a ' félsikerrel, hanem az északcseb vidékre igyekszik a figyelmet irányítani, ahol „a cseh b átmenti, lakosok százezrei sokkal rosszabb viszonyok között étnek", ügy érti, bogy rosszabb viszonyok között, mint Prágában, j Felszólítja mindazokat, akik oly elementárisán nyilvánították ki nemzeti gondolkozásukat, hogy nyújtsanak segédkezet az északcseb nemzeti egyesületnek, hogy ez ( rendesen gondoskodhassak a h atárni en- T ttokról. t A külföldi visszhang t Mint tegnap megírtuk, a prágai fünteté- * sek Német országban és Ausztriában élénk visszhangot keltették. Ko*h dr. prágai német köret tegnap ujó’ lag interveniált a prágai külügyminisztériumban Krofta dr. miniszternél, [ amint erről már búrt adtunk. Berlini jelem l tések szerint ottani politikai körökben az a nézet uralkodik, hogy a csehszlovákiai németellenes megnyilat- L kopások és zavargások további tartama 1 esetén zavarossá válhatnának a csebszle- ’ vák-német vonatkozások. . Noha meg vannak arról győződve, hogy a csehszlovák kormány nem ért egyet a zavar- , gásokkal, azt a benyomást nyerték, hogy a prágai rendőrség nem járt el a szüksé- r ges határozottsággal a tüntetőkkel szemben.- A csehszlovák rendőrségnek ezen magatar- t tásában ellen [mondását látják azoknak a genfi kisebbségi tárgyalások alkalmával ismételten csehszlovák részről megújított kijelentéseknek, hogy Csehszlovákia betartja az összes kisebbségi rendelkezéseket és ál- : landóan gondoskodik a kisebbségeik javáról. . Nem hiszik, hogy Németország részéről hi- . vatalos intervencióra kerülne a sor, mert egy külföldi állam belső eseményeiről van 8SÓ. Annak ellenére a német követ továbbra is pontosan figyelemmel fogja kisémi az eseményeket. Eg yfiimujság jelentése szerint. azon amerikait társaságokhoz, amelyek Hollywoodban beszüntették a filmtermelést, a legutóbbi időben csatlakozott a Warner Bros. 1 társaság, amely elhatározta, bogy hosszú hónapokra becsukja hollywoodi műtermeit. Valamennyi hollywoodi stúdió ötven százalékra csökkentette termelését. B^lMansulat Németországban A német cajtó egyébként nagy figyelmet szentel a prágai eseményeknek ée a legtöbb lap élesbamgu kommentárt fűz azokhoz. Így a Vossische Zeitung tegnapi számában megpendítette a bojkott leehtőségét is. A lapok különösein Ba.xa dr. főpolgármester szereplését tárgyalják. A Deutsche Allgemeine Zeitung a csehszlovák fürdők elleni bojkott mellett igyekszik hangulatot keltesd. A német filmipar állásfoglalása A német lakni pár vezető szervezete íRetékes helyen interveniált a német filmeknek Csehszlovákiából való elűzése miatt és védelmet kért. Rámutatott többek között arra, hogy Németország az elmúlt években számos cseh filmet importált, igy 1929-ben húsa filmet, azaz Csehszlovákia évi össztermelését. A szövetség felleérte a külügyminisztériumot, hogy lépjen közbe a csehszlovák kormánynál. A szövetség rámutat arra, hogy a Csehszlovákiában bemutatott német filmek nagy közkedveltségnek örvendtek. A csehszlovákiai német mozitulajdonosok szövetség szintén állást foglalt a német filmek kiűzése kérdésében. Követeli, hogy a német hangosfilmnek a köztársaságban és a fővárosban ugyanazt a vendégjogot biztosítsák, mint más államokból származó hangos filmeknek. Ennek a vendégjognak a megtagadása Prágában egy nópgyiUölietből vezetett bojkottpolitikn eredménye. A cs@la filmsajtó - a német fáim mellett Jellemző egyébként, hogy egy cseh film újság, a Filmovy Kuryr miképpen vélekedik az ügyről. Azt irja, hogy a cseh hangos mozik nem provokációképpen játsszák a német filmeket, hanem üzleti szükségességből, mert az ilyen filmek üzletet jelentenek, amilyenre a mozinak szüksége van, hogy az állam és a község által rászabott terheket kibírhassa. A lap magától értetődőnek tartja, hogy amennyiben a német filmeket kitiltják a cseh mozikból, a tilalmat ki keli terjeszteni minden idegen nyelvű filmre, mert semmiképpen sem lehet az egyik külföldi produkciót a másiknak a kárára előnyben részesíteni. Szakemberek zsűrije elé A prágai Filmklub nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a Filmklub, a csehszlovák filmreferensek és publicisták egy esülete elitéli azt a módot, ahogyan az ucca diskussziójának tárgyává tették a filmmüvek előadásának kérdését. A Filmklub hangsúlyozza., hogy a filmet csakis olyan mértékkel szabad mérni, amilyet egyéb művészeteknél alkalmaznak. Az ide genny elvit filmek előadásának kérdését csak szakemberek oldhatják meg a cseh nép művészeti és gazdasági szükségleteinek tekintetbevételével. Id A német film diadalutia- Hogy mennyire * német és amerikai filmipar ; kulieezaiharcáfrél van szó, amely Prágában az uocári j« kivozmüt, bizonyítja két híradás. A*- egyik az Uí’a egy jelentése, amely csupán aa ezen filmgyár által előáfitott filmekre vonaífc- kozük. Eszerint az Diának a következő külföldi városokban peregnek ezidő szerint filmjei:- London: Szerek* keringő; Fehér ördög; A kék i angyal. Abedeen (Kkótorwzigj: A fehér ördög. Glasgow: A fehér ördög, l Budapest: Hók néz-pófcue*. Birmingham: A fehér ördög. OsJó: A kék angyal. Stockholm: A fehér ördög. 1 Newyork: Szivek melódiája. Csikágé: AezíaH. Brüsszel: Ha esgyrser efcreexited a azivedet. Buenos-Aires: Ska Petrám* csodálatos hazugság*. Természeteeen ez csak elenyésző részét képezi . a német föimtenneléenek, hiszen az üfa már rég t kiengedi© kezéből a vezethet a német fílsni,porban ée a legutóbbi német filmvi] ágakereket más gyárak érték el. Ezzel özemben álljon itt egy * jelentéé az amerikai fiknpáacróL Veszedelembe* Amerika ; hegemóniája t Amerika kod! elveszíteni hegemóniáját és , nem lehetne csodálkozni azon, ha az amerikai eszközökkel dolgozó amerikai filmipar megfen- tolation harci módokra mgadtatná magát<—amilyenekre a mostani prágai tüntetések a Éhalmával iá gokat céloztak. Prágai grovokatórök l a vidéken Is tűzcsövát ; vetnek A prágai események átragadtak a ridétam fc. j Böhmisch-Budweiebesi ée M&hrisch-Ortrauban került sor fasiszta demonstrációkra. Budweasben két Prágából érkezett ageut- provocateur irányította azokat, akik este körüljárták a Royal cseh—német móri épületét, amelyben a Fehér ördög cimü német hangoe- i filmet játszották. ’ A két férfi köré, akik provokatívon viselkedtek és. tüntetést akartak kierőszakolni, kisebb csődület képződött. A Royal-mozi Linda nevű igazgatója, attól való félelmében, hogy erőszakos- sápokra kerülne a sor, | levette a programról a filmet ‘ Mára azonban már csönd uralkodik a városban. A prágai tüntetések már egyéb vonatkozás- 1 bán is éreztetik a hatásukat A német birodalmi vasutak drezdai igazgatósága október 12-re kü- HJnvonatot akart indítani Prágába, amely ősidén már a negyedik prágai különvonat lett volna. Tegnap Prágába sürgöny- érkezett a bá~ . rodalmi vasat drezdai igazgatóságától, amely a lemondást ezekkel a zzavakikal indokolta: „Bizonytalan közbiztonsági viszonyok Prágában." Ezzel a vonattal is, mint az előző vonatokkal, 1 ezer embernek kellett volna érkeznie a ceebszlo- 1 vák főváros megtekintésére. A Novy Vecemik jugoszláviai jelentése szerint Jugoszláviában is akció indult a német filmek kiűzésére, körülbelül ugyanazokkal indokokkal, mint Prágában. Az akciót a jugoszláv főiskolai olvasókör indította meg é* memorandummal fordult a kormányhoz. Ma nyitóták meg a csehszlovák szociáldemokraták pártgyülését és az üdvözlések során fölszólalt. a csehszlovákiai német szociáldemokraták képviselője is, aki beszédében a nacionalista kinövések elhárítását éppen a legutóbbi külpolitikai események szempontjából a legszükségesebb teendőnek mondotta. Ismeretlen orcvokatör mozgósítani akarta a katonaságot Frágia, szeptember 27. A ma délutáni Te- legraf szerint tegnap egy fasiszta, akinek a rendőrséig már nyomában van, betelefonált a vrsovicei kaszárnyába és az országos katonai parancsnokság nevében elrendelte, hogy a laktanya egész legénysége azonnal vonuljon ki a Vencel-térre, mert a tüntetések olyan jelleget öltöttek, hogy a rendőrségi és csendőrségi karhatalom nem bírja azokat letörni és komoly veszedelemben forog. Frybort kapitány, aki éppen szolgálatban, volt, azonnal riadót hivatott s miközben a katonaság felsorakozott, óriási felelőssége tudatában vissza telefonált az országos katonai parancsnokságra, hogy megérdeklődje, vájjon a parancs helyes-©. Természetesen kiderült, hogy a parancs hamisítva volt és bogy egy ismeretlen provokatőr akarta ilyen módon a katonaságot is az uc- cára hurcolni. A ma délutáni Expre-s felhorkan az ellen, hogy a prágai német követ interveniált a kültíjgymiffi iionban és hogy a külügyminisztérium A fejelte sajnálatát. Majd arról elmélkedik, hogy ki okozta a tüntetéseket s azt irja, hogy a tüntetéseket elsősorban az hívta ki, hogy Prágáiban betiltják a gyűléseket. . 4
