Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-27 / 221. (2442.) szám

1$30 seepteinlber 27, szamba! lapot egész som lifJyeelii. ElátéM a Stribrny-wajtát, a nemzeti demokrata sajtót, a Národni Politikát és a Veoert. A lap egy máeiik okkkében magától értetődőnek találja, hogy a köztársaság ellenségei a mostani eseményeket arra fogják felhasználni, hogy a csehszlovák jogbiztonság megingásáról terjesszenek el híreket és erkölcsi és politikai hitelét rontsák. A Právo Lidu vezércikkben foglalkozik az esemé- nyekkek ..Erre volt szükségünk" címmel azt írja többek között, hogy a Prágát látogató idegenek többsége birodalmi német. Prága számára valóságos áldás az egyre fejlődő idegenforgalom és ezt az ígéretes fejlő­dést most egyszerre megszakítják a prágai ucca kilengései. A íap szerint a prágai sajtó mag}Tósze úgy képzeli el az idegenforgalmi propagandát, hogy egy ország­ból. amely súlyos mezőgazdasági és ipari válságban él s amelynek kereskedelmi mérlege egyre szo­morúbb, klkergelik az idegeneket, hogy ezt a jö­vedelmi forrást is kiszárítsák. V vezércikkben töb­bek között a következőket Írja a szoe. dem. lap: ..Teljesen és tökéletesen csődöt mondott ezeknél a nemzeti zavargásoknál a prágai biztonsági szolgálat. Az a rendőrség, amely kommunista demonstráció­kon túlzással és ikámétetlenséggel tud eljárni, nem tudta megvédeni prágai cseh <. német polgárok vagyonát olyan tüntetőkkel szemben, amelyeknek soraiban jó kétharmad részben prágai leányzók voltak. Az uj prágai rendőr igazgató rosszul! .mutat­kozott be. Itt nem lehet, semmi exkuzálás." A Právo Lidii esti lapja azt Írja, hogy »z excesszusok okát a, cseh kormánylapok ns«itó irasmodorában kell keresni. Újból támadja a rendö”irV)^|7altct és a rendőrséget s támadja a nemzeti szocialistákat, amiért kétszínű játékot űztek, amennyiben a tüntetéseket, ameddig nem az ő bőrükre ment a játék, helyeselték és csak azután fordultak a tüntetők ellen. A lap sze­rint helyesebb lenne, ha Baxa dr. főpolgármester nem „Prága nemzeti jellegét" védené, hanem Prá­gát igyekezne megóvni a tífusztól. — A félhivata­los Ceskoslovenská Rcpublika igy ir a timletések- ről: ,.Benes Ednaird dr.-nak éppen ezekben a na­pokban volt kétségbevonhaitaittom sikere Géniben a kisebbségi kérdésben. A prágai tüntetések a másik genfi felnek. Né­metországnak és Magyarországnak mintegy kom­mandóra érkeznek segítségül." A külföldi sajté szava A prágai tüntetések élénk visszhangot keltettek a külföldön, főleg Németországban. A félhivatalos német Diplomáciai-politikai Tudósító, amelyet a német külügyminisztérium szócsövének tekinte­nek, hosszabb cikket szentelt a prágai események­nek és többek között azt inja, hogy egyelőre ki kell várni az igazolását annak a benyomásnak, hogy a hivatalink a tömeg zavargásaival szemben nem léplek fel eléggé gyorsan, eléggé határozottan és eléggé elszántan. (A lap véleményt a Iád övé Listy- ből idézzük.) A bécsi Volkszeitung, amely a nagyuémetek lap­ja. éles állást foglal a prágai esemén yekbez. Elég­telennek találja a tüntetések ürügyét. Szerinte a tüntetéseknek a politikai következményei nem fog­nak elmaradná. Prága főpolgármestere vádol és védekezik a tanácsülésen A prágai városi tanács 111a ülést tartott, amelyen Grmelik Stri!brny-párti városi taná­csos védelmébe vette a tüntetéseket, azokat a város cseh és szláv jellegéért történt mani- íesztációknak mondotta. Singer dr. a zsidó párt képviseletében kijelentette, hogy a tüntetéseknek kifejezetten németellenes és antiszemita jellegük volt. A Szivek melódiája cimü filmet Prágában ÖOO.OOO ember nézte végig, noha legfeljebb 1X1.000 német és zsidó jöhet számításba. Sze­rinte a tüntetések rossz vért fognak szülni a külföldön. Prága városának az a kötelessé­ge, hogy reprezentatív formában szerepeljen, nemcsak maga, hanem az egész állam he­lyett is. A nemzeti szocialista szónok élesen kikelt a tüntetések ellen s azokat a legsúlyosabban elitélte, mire utána az ugyancsak nemzeti szo­cialista párti Baxa dr. polgármester emelkedett szólásra s kijelentette, hogy a legutóbbi időben a német elem bizonyos expanzióra tett szert a városban, ö maga közbelépett a hatósá­goknál, hogy ezeknek a jelenségelmek az okait kiküszöböljék. Amikor azonban látta, hogy a tüntetések fenyegető jelleget ölte­nek, nyomban interveniált a hatóságoknál és a rendőrigazgató hirdetményét az ö mü­vének jelenti ki. A tanács végül határozatot fogadott el, amely szerint a tanács üdvözli a Prága város eseb jellegé­ért történt manifcszfációkat, azonban a leg­élesebben elitéli azokat a demonstrációkat, amelyek ezekből a manifesztációkból kifej­lődtek, továbbá elitéi minden büntetendő cselekedetet és erőszakos eljárást. A prágai német követ Interveniál A berlini Wolff-ügynökség prágai jelenté­se szerint Koch dr. prágai német követ ma megjelent Krofta dr. miniszternél a prágai külügyi hivatalban, miután már szerdán i? tárgyalt a demonstrációk ügyében. Koch dr. követ rámutatott azokra a súlyos politikai következményekre, amelyekre a legutóbbi napok prágai eseményei a két ál­lam egymás közötti vonatkozásában vezet­hetnek és kifejezést adott azon aggodalmá­nak, hogy ezek az események a német biro­dalmi közvéleményt is kedvezőtlenül befo­lyásolhatják. A követ egyelőre nem akar behatóbban fog­lalkozni azzal, hogy a német filmeknek Prá­gából való eltűnése milyen gazdasági követ­kezményekkel jár. Krofta miniszter kifejezte sajnálatát a kö­vet előtt és hangsúlyozta a csehszlovák kor­mánynak határozott akaratát, hogy7 ezen je­lenségeknek véget vessen. Egymillió koronás anyagi kár A I-idővé Noviny felsorolja, hogy a megos- Iromolt vállaalfok milyen kárt szenvedtek. Eszeri nt a, Roxy-palota 50.000, az Asohermann-kávé- báz 10.000 korona, a Nizza-kávéház 21.000 korona, az Elcktra-k'ávéház 8000 korona, az Olympic-mozi 15.000 korona, a Német Ház 8‘iíM) korona, a Maceska-palota 50.000 koro­nás kárt szenvedtek szerdán. A csütörtöki demonstráció alkalmával okozott károk azonban még magasabbak. Az öuszkár egymillió korona körül fog mo­zogni. * A különböző politikai alakulatok mára gyű­léseket hívtak össze, azonban a rendőrségnek elhatározott szándéka, hogy a gyűlések meg­tartását megakadályozza. A cseudőrség és a rendőrség ma ismét tel­jes készültségben van és a város valameuy- nyi fontosabb pontját megszállotta. A rend­őrség betiltott minden nyilvános összejöve­telt. A délután megjelent lapok nagyrészét elko­bozták. Így koníiskálták a Teiegrafot, az Ex­prest, a Národni Listy esti kiadását, a Haeiezta Stráz Rise különkiadását. Ma este megint...? Ma délután öt óra felé ismét a kiván­csiak tömege gyűlt össze a Vencel-téren és a Grabénen a beállott sűrű eső ellenére is. Óriási csendőri és rendőri készültség vára­kozik a Vencel-tér mellékuccáiban. A nem­zeti szocialista párt bejelentett fasiszta-el­lenes tüntetésének jegyében látszik indulni a mai este. A nemzeti szocialista párt szék- házánál, a Múzeummal szemben, a külvá­rosból becs üdült munkás töm egek sarak//- i tak fel. A székház erkélyéről több szónok intézett heveshangti beszédet, melyben ki­emelték azt, hogy a munkások felajánlot­ták a párt vezetőségének, hogy szükség ese­Csont ős izületi baj oknál Kér e a csizi otthoni jód- kura használati utasítását, Csszfiirdő. tón vérük árán is megvédik a párt ingatla­nait. A gyűlést minduntalan kommunista ifjúmunkások zavarták meg, miközben kü­lönböző lázitó jelszavakat hallattak. Az er­kély alatt nagyszámú zászlót és standardot tartottak következő felírásokkal: „Nálunk nem lesznek Hitlerek!" „Nem engedjük a fasisztákat hazardírozni a cseh vérrel!" Azonkívül egy fekete fasisztainges bábot is lengettek gúnyképpen a tömeg felé. Hat óra felé a forgalom teljesen meg­akadt a Vencel-téren és a Grabenen. A rendőrség és a csendőri készültség ma is a gyalogjárók szélén helyezkedett el. A tün­tetők az úttesten álldogálnak, csak a Ceské Slovo előtt nem engedi át az erős kordon a gyalogjárókat, úgy hogy nagydarabon sza­baddá tették a Hvezda-ujságpalotát. A fasiszták ozidötájban, amidőn e sorokat írjuk, még nem láttatták magukat a Ven- cel-íéren. ★ ★ ★ Akik tüntetnek és akik — rendezik Prága, szeptember 26. A Prager Tagé blat­tal közös kapuki'járat előtt pendőrocszítag posz­tói és benn az expediciós helységekben fegyveres esendő-készültség tanyázik, a Vencel-tér sarkán lehúzott redő­tört üvegcserepeket, a Nizza tegnapelőtt éjjel ős a tatéri képet mutatott, félméteres üvegbör- melék-siifaantokkal, az Olympic és a Roxy mozik demoLált nézőteréről hanyatthomlok menekült a kergetett közönség, a Meceska ab­laküvegeinek zuhogását, a Wilson környékén a németszinház összetart portásfülkéje és üvegcsörömpölése váltotta föl, a Nase Kavar­na ugyanúgy .romokban hevert, mint a Sachs kávéházának ablakláblái, az angol zsurnalis- tát a Vencel-téren fejbeverték, az esti Prága két nap óta harsogott a német és zsidó gya- lázó ordítástól, a kávéházak ablakaiból az uc- cai tüntetőkre letekintő vendégek előtt a tün­tetők orrukat rángatva ököllel fenyegettek fel ahanba zidouJ-t, a Tagesbote német felírása kialszik, az Avion nem tarthata meg a mozi- előadást, a 17 hét óta pergő zsufoltházas Passage-ban a „Zwei Héráén im A Aakl" el­némult, három-négy ezer főnyi tömeg hőm- pölygött és szónokolt és hanbázott és fujo- zott és éenekelt s köveket dobált, rendőroszta­gok és rendőrosztagok menetelnek ide-oda, motorbiciklis rendőrök vágtatnak erre-arra, szuronyos kordonok és lovasosztagok masí­roznak, — mi ez? Mi ez már harmadik napja, egyre erősödőiben, egyre fenyegetőbben, egy­re veszedelmessebben? Forradalom? Háború? Szó sincs róla! Tüntetések és tüntetők. Im­már harmadik este. Az egyik szónok a Karagyorgye katasztró­fájáról beszél, szidja az olaszokat s a tömeg esküre emelt kézzel tesz hüségfogadalmat a jugoszláv testvéreknek, miközben fasiszta kézemeléssel tiszteleg esküjének. A másik a „Prága cseh és cseh is marad!" kiállásai tü­zeli a lózungot után a pattog ta'-ó tömeget, amely á la 1911 juüus orditja a szólagolt ve- zérigót. Le a zsidókkal! Le a németekkel! Le a némel filmmel! visszhangzik a kiáltozás és az óvatosabbak ijedten menekülnek a tömeg elől a nyugalmasabb mellékiiecákba. A csel) fasiszták, a legsovénebb csehszlovák nacio­nalisták vezetik a menetet, mely előző este már tervszerűen kidolgozott program szerint járt el az áldozatok ellen. .Sok a jól öltözött, intelligens fiatalember köztük, diákok, hiva­talnokok és sok a nő. akik tömgben a legve­szedelmesebb elem: fanatikus, vakmerő és ag­resszív. De vannak zubbonyos, munkafoltos ruhák is ószámmal. A németek, a német kul­túra bérenceinek tekintett zsidók és a jngo- szláv-ellenes olaszok azok, akikre a hangok szerint a tömegharag irányul. Egy kissé fur­csa, hogy a fasiszták épp Mussolinit szidják, és hogy a német filmek miatt egyszerre vad antiszemitizmus tör ki, mikor például a hí­res „Szláv melódiák" e. csehifilmet türténete- sen egy zsidó ember: Fehér Frigyes rendezte. A nacionalista sovinizmus itt sem tud meglen­ni zsidózás és antiszemita kilengések nélküL Egyesek arról rebesgetnek, hogy a tiroli May* er esete és a négy szlovén kivégzése lökték a magasba a nacionalista hullámot s elő kell készíteni a közönséget az olaszellenes orien­tációra. A kép mindenesetre a cseh naciona­lizmus füzével van megvilágítva, a hullámok tarajosak és üvegcserepekkel boritvák, me­lyek csillognak, mint a zárt sorokban sétáló re ndő rósz tagok sisakjai. De ez-e a valóság? * A valóság az, hogy a cseh nacionalizmus tényleg’ kulminációs pontra ért fel, tényleg készíti a közvélemény erős olasz- és német- ellenes hangulatát, harcias eskükben áll a jugoszlávok és a cseh Prága mellé és szidja, szidja a zsidókat. De a zsidózás és az izgatás csak szomorú, jellemző tünete ennek a krónikussá váló lá­zongó hangulatnak: szimptóma, amelyet ér­demes megjegyezni mindenkinek, akiket il­let. De a robbanó anyag nem ez. A kéz, amely a tüzet meggyujtotta, csak fölhasználta a na­cionalizmust. Kinek a céljára? minek a cél­jára? Ki rejtőzik a „Kde domov muj“-t áhi- i tattal ás forradalmi lázban éneklő tömeg ak-; tivitás mögött, aki az uccáira tudta őket szug- gerálni? Kiparancsolni az esti szórakozás megszokotlságáből, rendőrkordonok és ha- lálraitélt kirakatok elé? A keddi éjfélkor a Hus-szobor előtt tett es­künél halottam, hogy mikor a szónok a jugo- szIáv-sziinpátiáról kezdett beszélni, a tömeg­ben, itt is, ott is, kiáltások törtek föl: Hagy­juk a jugoszlávokat, mi a német filmek el­len tüntetünk. Kiktől jött a rendre utasító hang? Ki mer beavatkozni a nacionalista tün­tetők telki irányába, hogy koncentráltan egy célra kormányozza? Ágensek? Bérencek? Jártam velők, két éjjel: az igazi tüntetők nagyrésze komolyan haragszik a németekre, olaszokra, mindenkire, kit a csehek ellensé­gének hisz, és a zsidókra is komolyan dühös, mert a német kuliura keleti pionírjait látja ben nők. Átszellemülve énekli a himnuszt, használni akar a hazájának és hiszi is azt. hogy használ (bár a meg pofozott, kél sebtől vérző angol zsurnaliszta, aki cseh barátságá­ban egy angol könyv megírása végett tartóz­kodott itt, tegnap lecsapta a félig kész müvet s kijelentette a némel uj sági rónak, hogy: Ma este fél kilencig cseh-barát voltam, de már nem leszek az!) mondom, a naiv tömeg ja va­dászé hiszi, amit mond és amiért tüntet. Ezekre nem te lehet haragudni: a tömeg — gyermek. ! Az álarc mögött azonban mosolyog a titkos arc és elégedetten szemléli a maga céljaira ki- . használt nacionalizmus lázongását. Jó időben • dobta ki a csóvát,' a bulvárd-sajtó a maga • szokása szpápit elkapta a koncot és a horgot í tovább dobta az éhes tömeghalnak: az ujeg ■ behívta. A titkod intendáns segitőrtársa és ' cinfeea az ágén sek és a bulvárd-sajtó jól ) rteüig>ztak Az amerikai fii nagykapitalizmus ' elmédetten dörzsölheti a kezét. Merx az álarc . hÖpptt vk 'vigyorog. TCJpton Sinclair, az amerikai nagykapitalzmus ! tenódszereinek legjobb ismerője, igy kezdi az yorkban a háború utáni első években az egyik mozi kísérletet tesz a német filmmel és megvásárolja a nagysikerű Caligaris doktor cimü psziihoanalitikus filmet. Hurrá-patrióták rohamozzák meg a mozit, verik ki a békés köznöséget, a bulvárd sajtó telitorokból üvöl­ti, hogy hiába hullt százezer honfi vére a L fronton, a patrióta lelkesedés a tetőfokra hág . s a filmkirályok megelégedetten fizetik ki az . ágenseket és a bulvárd sajtói. — Lehetőben-, t hogy a regényre ne gondoljon az ember. ; 17 hétig játszták a Zwei Herzen im % 1 Takt-ot. Közel félmillió ember nézte és hall­gatta meg. Senki sem botránkozott. A többi ’ német hangos filmen sem, mert jobbak, szeb­bek, művészibbek: tökéletesebbek, mint a művészeteién s főleg érthetetlenebb amerikai- k angol talkiek. Most egyszerre vége legyen, mert különben , . . No, igen, igen. Értjük. ; A némafilm diadalatuíját keresztbe szegte a t hangos film. A néma film mindenütt hazai . nyelvű felírásokkal dolgozott, a főhős New- Yorkban, Londonban, angolul, Párisban fran- ! ciául, Berlinben németül, Budapesten magya­■ rul és Prágában tőről metszett csehül ká­romkodott, esküdözött, verekedett és győzött. Ha egy Tóm Mix fogadalmat tett és beváltot­ta, a prágai publikum nyugodtan a csehül beszélő hérosz diadalát nyelte be és ebben jól kiélhette magát. De jött a hangos film és vele a nyelvprobléma és megkezdődött a baj. Egy tényleg németül beszóló Tóm Mix győ­zelmében már nem szopogathatta a naciona­lista publikum a maga győzelmét, hisz né­metül káromkodott és németül győzött. A két­százmillió angolul beszélők és a százmillió németül beszélők részére készült hangosfilm­trösztök közt irtó konkurrencia indult a nem angol és nem német piacokért. A -bevonuló az angol film volt. De a tökéletesebb német ma már egész Európában ©nősen visszaszorította. A film óriási profitjára számító amerikai tőke erre megkezdte hadjáratát a német film- tőke ellen. Alig van fővárosa Európának, ahol a harc jelenségeit föl ne fedezhetnék a semleges piacokon. Semleges piacok? Meg kell szüntetni a neutralitást és ellenséges han­gulatot kell préseni a publikumba a német film ellen! A legkitűnőbb eszköz erre Közép- európában a lobogó sovén nacionalizmus és a bulvárd sajtó, melyről nagyon találóan álla­pította meg Dewit, kitűnő ismerőse, hogy há­rom komponenesből tevődik ösSze: patrio­tizmus, erotika és vér. A bulvárd sajtó itt vállalkozott az uszításra és patriotizmusát és vért már tegnap este jóllakathatta: négyhasá­bos címek és a tömeg eszi. A jelszót is, az újságot is. A Mayer eseta Karagyorgye, az olasz Ítélet, mind csak kihasznált, előnyös véletlen az üzlet kezében. A tüntetők rom­bolnak és himnuszokat énekelnek. A kapuk alatt erndőrosztag posztok A zsidók és né­metül beszélők este félnek az uecára menni és joggal. A nacionalizmus lobog. A tömeg lel­kes. Az angol újságírót halántékon verik. Az amerikai tőke mosolyog. Happy end itt is. A művészet és a kon kurrens német film lekerül a Prügelipatent-tel a csehszlovák piacról. * Aztán ? Erre már a tüntetők se gondolnak, szegé­nyek. Jön a csapnivaló amerikai hangosfilm, ami nem kell majd senkinek, mert megunják és nem érlik és mert rosszabb, s Középeuró- pa rövidesen arra ébredhet, hogy vissza kell térni az ócska néma-filmhez s bár az amerikai töke is könnyen elszáradhatja magát, az már nem segit azon, hogy Középeurópa egy lépés­sel megint közelebb rukkolt vissza — Ázsiá hoz és a középkorhoz. * * * Prága, szeptember 27. A tegnapesti tűn tété sekben — dacára a rendőrség tilalmának — megötszöröződött tömeg veit részt: ma estére újabb tüntetéseket várnak. Úgy látszik, hogy a prágai ucca ereje lavinaswwrti s egyre újabb és újabb célok és indokok lökte ki a u épezre- kel az aszfaltra. A jelek szerint ma este ér­jük e] a kuli^ináeiós pontot. • , ( X •) 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents