Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-04 / 201. (2422.) szám

4

VRVGAiA\a.G^ARHIRI±AI>

SS

1980 szeptember 4. csütörtök..

„Á nőt ruhában rejlő szellemi erő“

A ruhamodellhez is a szerzői jog kapcsolódik Érdekes pereskedés egy bécsi divatra ha körül

A Goethe-dijas Freu

írta: NeuieM Béta dr<

Élete alkonyán megérte, hogy egy hivatalos te*- j tűiét is feleszmélt rá. Frankfurt város ez évi I Goethe-dijYit Signiund Freudnak ítélte oda. A testi i bajokkal vivődő apa fiatal leányát küldte, követ- j ségibe Frankfurtba a dijat, megköszönni.

Vájjon mit érzett ez a magányos léleklátó ember, amikor a kitüntetés híre eljutott hozzá? Egy emberélet peremén, miután évtizedekig vándorolt megsebzett és megtagadott egyedül veszélyes szakadékok és szedi tő ormok táján, azt kellett éreznie, hogy ö ás ;,arrivé“. Biztosan kesernyésen mosolygott. Aeheronfe movebo .. ez volt a mottója — és beteljesedett. Egyedül állott szemben egy egész világgal és megmozgatta a világot. Nem. meghódította. ügy látszik, nincsen ellenállhatatlanabb erő egy ember egyetlen gondolatánál . • • Úgy érzem, bőgj7 a Goetihe-dij elsőben a szellemi hérosznak (majdnem mártírnak!) szól, aki egy világgal verekedett és — győzött. Nem tudom miére, Schopenhauerre emlékeztet engem, aki hasonlóan, egy emberéleten át verekedett keserű dühösen a maga igazáért s csak élete utolsó éveiben derült fel rá az elismerés jótékony napja.

Freud és Schopenhauer... nem véletlenül említem őket egyszerre. Emberlátásban, világszemléletben és egyéni életsorsban közel állanak egymáshoz. Freud 11 kötetében csupán egyszer említi futólag a 'filozófust s mégis olvasásánál, mintha Schopenhauer emléke kisértene ... Ami a filozófusnál az „akarat" — a démoni motor, — az e pszichológusnál a „tudatalatti**, magatartásának rejtett hajtóereje. Freud detronizálja a tudatos én-t, Schopenhauer hasonlóan lefokozza az intelligenciát, amely a vak akaratnak csupán, eszköze. Freud felfedi a szexualitás eredendő egyéniieégalahitö jelentőségét, Schopenhauer azt vallja, hogy .,ez akarat gyuponíjában szexualitás áll.“ Freud első metafizikai munkájában (Jenseits des Luetprinzips 1921) az életösztönökkel szembeállítja a halálösztönöket. amelyek immanens célzattal törnek minden organikus megsemmisülése felé, Schopenhauer szemlélete viszont akaró én-ünk feloldását, a Nirvana-t rajzolja ki. Majd Freud, aki ecryre inkább eltávolodik eredeti irányától, a gyógyterápiálél s utolsó müvében (Das Unbehagen in dér Kultur) már ku!lurfilozófiai távlatokban, szinte a hattyúdal meg-j rendítő zengésével búcsúzik, kísértetiesen emlő-j keztet Schopenhauerre. Az ember természeténél fogva váltoahatatlanul agresszív, s erre az emberi fundamentumra van építve a kultúra sorsa. Mélységes pesszimizmusban hangzik kit Freud rezüméje, akárcsak a pesszimista filozófus szólalna meg benne újra. És mégis Freud semmit sem vett át a bölcselőtől, csak valahogy mindaketten, szervezetük mélyén ugyanazokat a készségeket és deter- minálteágokat hozták magúikkal, amely más és más utón bár, lényegben rokon szemléletet formáit a

| Otthoni-Jódkurák

jj Kérje az otthoni csizi ivó és

íürdökurák használati utasítását, y Csíziűrdő

világról. Erre vall nemcsak szellemi látásuk megsejtetett hasonlósága, hanem egyéniségük stílusa is. Mindakettő hajthatatlan, törhetetlen vereksző, aszkétája egyetlen gondolatnak, amiért minden népszerűséget és vagyont elhárít magától- Még- csak a stílusban is Schopenhauerre emlékeztet; művészi nemességével, plasztikus erejével, fegyelmezett, fékezett lángjával.

Tboino6 Mann, — egyike a számos német íróknak, akiket Freud szellemi igézete megfogott, — a német romantikusok, Novai is-Schlegel antiraciona- lista életszemléletével hozza Freudot szellemi rokonságba, mások Nnetsche kuliur szemlél étét és pszichológiai zsenijét vetik össze a Freudéval. Schopenhauer, Niel&che, Freud ... hallatlanul vonzó és tanulságos szemlélet volna. Egyet itt is le- í-zögeahetünk: Freud teljesen függetlenül, egyedül a lélekelemez és spektrumán keresztül látta meg azt. amit a filozófus és pszichológus Schopenhauer és Nietzsche sej tőén megőrzött.

És Goethe? A nagy költő, a kozmikus látó más életformát revelál, — mint a felvázolt triász. Ezek analitikusok — ő szintetikus látó volt. Mindig érzem Freud írásaiból a feltekintő csodálatot az elérhetetlen, Goethéhez, aki játszi könnyűn, erőfeszítés nélkül (ezt Freud maga írja) érezte meg azokat az igazságokat, amelyekhez a lélek elemző (Freud) bonyolult, küzdelmes részletmunka árán jutott el. És ebben is Schopenhauerre emlékeztet., aki egész életében reménytelenül szerelmes volt Goethébe, miután ifjúkori barátságuk, hirtelen elhidegült

Freud pszichológiai müvét felesleges méltatni. Máris külön él alkotójától s elveszi tetettem lelete és kincse az emberiség szellemi fegyvertárának. Freud felfedezte a tudomány számára az emberi lelket és megmutalta igazi ábrázatát. Feltárta a létek infemóját, amelynek démonai addig megközelíthetetlen lelki bajokat idéznek fel. És megmentette a lelki tisztulás, a katharsis útját. De nemcsak a beteg, hanem a normális életnyii 1 várnilások eredetére is rávilágít ott s a művészet és tudomány szinte valamennyi ága meggazdagodott és elmélyül a freudi megismerés távlatában. Ma a freud! tan épnen annyira a köztudat elpusztíthatatlan érféke lett. akárcSnK a fizikai életképünkben a relativitás elmélete. És :> kettő rejtett mélyén van valami különös, jelentős hasonlatosság: m indokét- tő emberi szerénységbe, önmagunk valóságos mivoltának megismerésére int. Mindakettő illúzióktól foszt meg. mert ráeszméltet saját én-ünk és a kozmikus lét valóságaira. De — úgy látszik, — a ,-zellenite.j'ödés útja a ködös derengésekből az élek világosság felé vezet...

Freud pályájáról nem lehel egyebet mondani, mint /(init Schopenhauer far-a^rft a szellemi hős dicsőségére: „A legmagasabb, amit az ember elérhet.. — a heroikus életpálya-**

Budapest szeptember 3. Érdekes pert tárgyalt a budapesti törvényszék, mint fellebbezési bíróság. Egy ruha modell körül indult a perlekedés, amelyet Kusniczky és Gerstl bécsi modellkreálók küldték. Beck Leopoldina budapesti nőidivatszalontulajdonosnak, aki azonban ezt nem találta megfelelőnek és visszaküldte. Huszonnégy óráig volt a modell a szalonban, ahol azt kifogásolták, hogy többféle színből van a ruha összeállítva és az anyaga sem kifogástalan s ezért nem használhatják. A bécsi cég arra való hivatkozással, hogy huszonnégy óráig volt a szalonban a modell, kérte 450 schillingnek a kifizetését. A szalontulajdonos a fizetést megtagadta, mire a bécsi cég polgári pert indítóit.

Elsőfokon a bécsi cég képviselője marasztaló Ítéletei kért azzal az indokolással, hogy

az eltelt huszonnégy óra alatt a szalon tulajdonosnak módjában volt a modellt iemin- tázni, tehát olybá kell tekinteni, mintha átvette volna.

A járásbiró szakértőt hallgatott meg, aki azt

vallotta, hogy a modell valóban többféle anyagból van összeállítva s mint ruha haszaláihb is mesterkélt. Achilles ugyan nem nyugodott addig, amiig Patroklust megbosz- szulta és ezért hőssé deklarálta egy ilyen | ideológiában nevelkedett történelem, de vte j s.:on.t Carlyle, a nagy francia forradalom I tö: iénetirója, más skálákat tett ismertté és az ő nyomán Nagy Sándortól a Névtelen Katonáig másként értékeljük a hőst és a hősiességet. Azaz: mákként értékelődik. Mert ma Kinizsi Pál régi formájában nem számi- tana hősnek, mert hős az a Hindenburg, aki minden testi veszélyen kívül áll, Megkopott a hős? ,

Eddig jói tartotta magát. Elég jól és ügyesen változott sí változó körülményekkel, amelyek odáig fajultak, hogy néha a leg- gyávább gyávaság vált be legjobban a hősiesség küzdőterein. Most azonban megtörtént, hogy rájöttek arra, aminek nem lett volna szabad léteznie, rájöttek a hősiesség adhiHessarkára, a legnagyobb ellentmondások egyikére és a tudományos paradoxon megöli a hősiesség eddigi fogalmát, végez egy legendával, amely eddig kiihiivóan tartotta magát. Aőhi llesnek még lehetett sebezhető sarka — miért épp neki ne lett volna? Hiszen szinte rászabták, mert nélküle nem lett. volna akkora hős, mint amilyen volt, ha nem lett volna sebezhető. (Az orvos kérdésére, mi baja, a páciens azt mondta, hogy nem tud enni. De amikor az orvos ételt tett eléje, mohón evett és az orvos újabb kérdésére igy felelt: „Persze, hogy

tudok, ha van mit !“ Achilles-'szel. és a sarkával is igy volt.) Most tehát kitűnt, hogy nemcsak Adrrllesnek volt ilyen megsebezhető sarka, hanem a hősiességnek mint fogalomnak, hatóerőnek, történelmi ténynek és emberi értéknek. ;

A tudomány, a biokémia sebezte halálra a hősiességet. A tudomány leálcázza .az emberi drámai színjáték két játékosát: a hőst és a gyávát. Mindketten, mondja a legújabb tudomány, egészen közönséges emberek, Achilles és Kőim között nincs különbség, csak egyetlen egy: az egyik testében több az adrenalin, miut a másikéban. Tudja-e ön,

Mary-eréniet vegyen, hogy arca szép, tiszta és üde legyen!... Vegyen csak teljes garnitúrát. Mindenütt kapható. Készítője Dr. PoHák László gyógy* ■merész, PieüCauy.

Halhatatlan.. A járásbiró végül is elutasította a keresetet azzal, hogy a szakértői vélemény szerint a modellnél is kizárólag a ruha minősége és anyaga a fontos s minthogy ez nem volt megfelelő, a bécsi cég nem számíthat annak ellenértékére.

Fellebbezés folytán tárgyalta most az ügyet a törvényszék az elsőbiróság ítéletét megváltoztatva kötelezte a budapesti szalont, hogy a 450 &chiil inget fizesse meg. Az Ítélet indokolása érdekesen fejtegeti, hogy —

■„a ruhában rejlő szellemi erői, a tervezést a törvényszék védelmében kell részesíteni. Az eltelt huszonnégy óra alatt, amig a ruha a szalonban volt, mód volt arra, hogy a modellt lemásolják, sokszorosításra felhasználják, teliát a benne rejlő erkölcsi és szellemi értéket a szalon magának megszerezhesse." Megjegyzi még az indokolás, hogy. Franciaországban a modellek lemásolása lopásnak minősül s büntetőjogi megtorlásban is részesül, Magyarországon a magánjogi törvények alapján kell a terveket megvédeni, mint a szerzői jogbitorlás esetén. Ezek alapján tehál a ' 450 schilling jogosan jár a bécsi cégnek — j fejeződött be a törvényszék indokolása.

'írni az adrenalin? Nos hál, a Lysoform-pla- kátok kérdőjelére sem tud senki se felelni, aki a hirdetési oszlopokon olvassa: „Tudja-e ön, mii a lysoifoTm?“ Annyit tud, hogy a lizoform fertőtlenít. Milyen vegyi formula felel meg neki és milyen elemekből áll, azzal nem törődik. így vagyunk legújabban az adrenalinnal i,s. Sokat írtak róla és fognak róla Írni, de egyelőre elég annyit tudni, hogy 6, az adrenalin okozza a hősiességet. Gyomor&avtu I lengés gyors öregedést és pesszimizmust idéz elő, adrenalin többlet hősiességet. t

Achilles léhát, mondja a biokémia, adre- naTintúltengőében szenvedett. Azaz, nem ő szenvedett, hanem a derék Hektor itta meg az ad ren aii n túl lengés levét, bár ő maga i* erősen adrenalin ittas állapotban ijjazta le Patroklinst. A hősiesség ügye a belső mi-< rigyszekréció fóruma elé tartozik. Ez a megállapítás egyrészt túlzásnak, másrészt blaszfémiának látszik, de csak első pillanatra, mert hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a hősiesség lelki értékelése és a mirigyek tevékenysége közt ne keressünk kapcsolatokat. Igaz is, kissé kijózanító, hogy a hősiesség nem más, jól megeresztett belső mirigyszekréciónól. A tudomány mintha egyenesen pályázna rá, hogy minden illúziót lerontson! Viszont a hősiességhez szervesen hozzátartézik, hogy szembenézzen a szervezet bonyolult működésével és ne bújjon el a tudomány elől. A tudomány olyan vakmerő, mint Achilles, amikor megái la-- pitja, hogy adrenalin egyenlő hősiesség. Mi az adrenalin? Nem tudjuk, bár rengeteget beszélnek róla az utóbbi időben. De a tudomány joggal kérdezheti, mi a hősiesség? Szintén nem tudjuk, bár rengeteget beszéltek róla minden időkben. Most már a tudomány azt mondja: a mirigyek működése

ma minden tudományos gondolkodás legfőbb gondja és a belső szekréció tanulmányozása az egész biológiát forradalmo'sitot- ta. Ez a szekréció határozza meg a testi funkciók mellérendeltségét, az egyensúlyt és az individuális struktúrát. Egyes szellemi tehetségek — ennyi már ismeretes — tényleg a szekréciótól függnek. A biokémiának könnyű dolga volt a pszichológiába belegarázdálkodni és megállapítani a jellem és a mirigyszekráció közt fennálló ösz- szefűggéseket. M. G. Adams, a cambridgei egyetem tanárnője, biológiai szaktekintély, kijelentette, hogy a hősiesség rejtélye nem más, mint az úgynevezett mellékmirigy belső szekréciója. Ez a váladék pedig az adrenalin. Sir John Falstaff a legnagyobb hős lehetett volna eszerint, ha adrenalin injekciókat kapott volna.

Rejtélyt kaptunk a rejtély helyébe. Az egyenlet most már az eddigi egy ismeretlen helyett kettővel bír: hősiesség az egyik,

adrenalin a másik. Praktikus eredmény, hogy mesterségesen tenyészthetjük, tudományosan előállíthatjuk a hősiességet, bősöket tenyészthetünk, mint eddig fajbikákat. Kissé kellemetlen, hogy minden jött- ment. egy kis injekció árán hős lehet, de vigasztalók, hogy mindenki nem fogja magát alávetni az adrenalin-injekciónak, mert

Mesterséges hősiesség

Irta: NEUBAUER PÁL

Mindig kissé mesterséges volt. Vagy Jegnem akar bős lenni. A legtöbb ember tudja,

hogy a hősiesség veszélyes mesterség és mert gyáva, nem fogja keresni azt a csodaszert, amely a veszélybe kerget:. A hősiesség továbbra, is a született hősök privilégiuma marad, azoké, akik kevésbé vannak tisztában a hŐsiöség biológiájával és céljával, mint az adrenalin-elmélet ismerői.

A hősiesség nagyot veszített értékéből, mert a biokémia szerint minden halandó hős lehet, ha akarja. Már csak kevés menthető belőle és minden a negatív akaraton múlik: ha valaki háború esetén nem hajlandó eltűrni a hösséavató adrenalininjekciót, akkor gyáva, sőt áruló. Békében úgy sincs sok értéke ennek a hősiességnek. Az egyenlet két ismeretlenje egymás! falja fel: adrenalin egyenlő hősiességgel, de az adrenalin a hősiesség Achilles-sarka. Még szerencse, hogy már a háború is biokémiai problémákká oldódik fel és nem a hősiesség dönt, hanem a mirigyek ama belső szekréciói, amelyektől a szellemi képességek függnek. A háború és a ve*le összefüggő hősiesség számára tehát ugyan nagy vívmány az adrenalin, de Montecuocoli felfedezése még mindig nagyobb: pénz kell a háború- hoz. pénz és mégegyszer pénz. Ilyen belső szekréció pedig eddig sajnos még nincs.

Felfedezik az utolsóelőtti elemet

A múlt század vége felé még azt tanították az iskolákban, hogy 60 és egynéhány elem van. Azóta nagyot haladt a tudomány. Uj meg uj elemeket találtak, uj meg uj módszerekkel kutatták az elemeket. Még a Napban is felfedeztek a spektroszkóp segítségével olyan elemet, amit a földön csak jóval később találtak. Mindenki azt hitte, hogy csak szerencse kell hozzá és kibővül az elemek táblázata.

Egy orosz tudós (Mendelejeff) zseniális meglátással az elemek kaotikus halmazában rendet teremtett. Észrevette, hogy az elemek atom- sulyai (az a szám, amely megmutatja, hogy hányszorta nehezebb az illető elem atomja, mint a hidrogénatom) szép, szabályos sorozatot alkotnak. Ezen alapon az elemeket sorrendbe helyezte. Észrevette azt is, hogy az atomsulyok szabályos növekedésével egyúttal az elemek kémiai és fizikai tulajdonságai is szabályosan ismétlődnek. így azután az elemeket egy szép periódikue rendszerbe sorozta.

Ez a periódákus rendszer eleinte elég primitív volt, de már ebben a formájában is csodálatos dolgokat tudott belőle Mendelejeff kiolvasni Egyes helyeken ugyanis a sorrend megszakadt. Mendelejeff megmondta, hogy kell egy ismeretlen elemnek lennie, amelynek atornsu- lya a sorrendben mutatkozó hiánynak felel meg; de megmondta azt is, hogy ennek a még ismeretlen elemnek milyen fizikai és kémiai tulajdonságai vannak. És a jóslás több elemnél pontosan bevált.

Azóta ez a periodikus rendszer még tökéletesebbé vált, az uj atomelméletbe pontosan beleilleszkedett. Ma már tudjuk, hogy a legkisebb atomsulyu elem a hidrogén, amelynek atomja egy pozitív elektromos magból, az úgynevezett protonból áll, mely körül, mint a nap körül a földünk, úgy kering egyetlen elektron és hogy ezidőszerint a legnagyobb atomsulya van az uránnak, amelynek atommagja körül 92 elektron kering és hogy minden más elem atomja egy-egy naprendszer, melynek magja körül különböző gyűrűkben keringenek az elektronok. Az elektronok száma szerint látjuk el az egyes elemeket sorszámmal. Az első a hidrogén, a második a hélium, amelynél két elektron kering a mag körül, a 92-ik az uram

Még hót év előtt a sorból 6 elem hiányzott. 1923-ban Kopenhágában Coster és a magyar Hevesy György (jelenleg a freiburgi egyetem tanára) felfedezik a 72-es számú elemet, melyet Kopenhága dán nevére, Hafniumnak neveztek el. 1925-ben Noddack a berlini egyetemen felfedezi a 43-a.s és a 75-ös számú elemeket, melyeket Masuriumnak, illetve Rhemumnak nevezett, 1926-ban Hopkins az illinoisi egyetemen felfedezi a 61-es számú elemet, az Illiniumot.

Most már csak két elem hiányzik a sorból: a 85-ös és a 87-es számú. És most érkezik a hir, hogy az alabamai technikai intézetben Allison és Murphy egy csillagfajtában és a Polluzitban, mely főként ceslumból, alumíniumból és cili- ciumból áll, felismerték a 87-es számú elemnek a periódikus rendszer alapján már előre ismert tulajdonságait. Ennek alapján megállapították, hogy ezekben az ásványokban a 87-es számú ismeretlen elemből is van valami. Még eddigelé bujkál ez a 87-es, még nem tudták elkülöníteni az említett elemektől, de a tudósok remélik, hogy ugv, miut az eddigi hiányzó elemeket, ezt is majd el tudják választani a társaságától. Ha ez valóban sikerül, akkor csak egyetlenegy elem lesz még hátra, tudniillik a 85-ös számú, — hacsak nem sikerül még az uránon tu! í« uj elemet fölfedezni. A 87-es elem. aminek a jelenlétére következtettek, valamint a még hiányzó 85-ös. valószínűleg erősen rádióaki ivek lesznek, aminek talán még az emberiség nagy hasznát is veheti.