Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-25 / 219. (2440.) szám
1930 szeptember 25, csütörtök. Harminc Milán, a keletszlovenszkói maradékbirtokok osztogatása újból a kassai bíróság előtt álí—maradékbiríoha miatt Kassa, szeptember 24. (Kassai szerkesztőségiünk telefon jelentése.) Rendkívül érdekes ügy fő tárgyalása kezdődött ma meg a kassai kerületi bíróság Móriez-tanácsa előtt. A vádlottak padján Harminc Milán nagy- szalánci maradékbirtokos, volt agrárpárti főtitkár ül, akit az ellene emelt vádhalmazat egyik bűncselekménye miatt vont ma felelősségre a bíróság. Mint ismeretes, Harminc Milánt ez év tavaszán sorozatos csalások elkövetésének gyanúja miatt tartóztatták le, amelyeket a Nagy- szalánc melletti maradékbirtokának áruba bocsátásával kapcsolatban követett el. Az ügyészség ezeket a vádakat több csoportra osztotta és a mai főtárgyai ás anyagát az a csalási ügy képezte, amelyeket Harminc Milán idősebb Leskó János kisszalánoai paraszt- gazda kárára követett el. A vádirat szerint Harminc' Milán 1926 szeptemberében felkereste az akkor még Gi- nyov községben lakó idősebb Leskó Jánost és előadta neki, hogy megkapta a Nagysza- lánc melletti Felsőmalom nevű 220 katasz- trális holdas maradékbirtokot, amelyhez tárat keres Hajlandó a maradékbirtokból hatvan holdnyi területet eladni Leskó Jánosnak és egyúttal oly megállapodást köt vele, hogy a maradékbirtok többi részén is közös gazdálkodást fognak folytatni. Mivel Harminc Milán akkortájt még valóságos kiskirály volt Keletszlovenszkón, akitől az emberek meglehetősen féltek, ezért Leskó eladta a Ginyov községben levő gazdaságát és annak árát, mintegy nyolcvanezer koronát, belefektette a Harminc Milánnal kötött birtoküzletbe, amelyről Beer dr. kassai ügyvéd irodájában szabályszerű szerződést is kötöttek. Leskó 28.000 koronát készpénzben adott át Harmincnak, azonkívül átadott egy hétezer koronás váltót is, az összeg többi részét pedig a maradékbirtokon eszközölt építkezésekbe fektette bele. A vádirat szerint Harminc csalást követett el, mivel oly földeket adott el, amelyekkel abban az időiben még nem rendelkezhetett, mivel azok nem voltak tulajdonában. A mai tárgyaláson, amely reggel kilenc órakor kezdődött, a vádat Hofmann dr. állam- ügyósz képviselte, míg a védelmet Ferdinándy dr. és Ruzsiak dr. ügyvédek látták eb Harminc Milán mellett Kaömarik János és Mató János nagyszalánci parasztgazdák is a vádlottak padján ültek, akiket az ügyészség Harminc ügyével kapcsolatban ha/mis vád emelésével vádolt, amit a vádirat szerint olymódon követtek el, hogy Harminc Milán megbízásából, illetve fölbujtására különböző alaptalan följelentéseket adtak be a nagyszalánci csendörörs és annak vezetője, Kalous csendőrtörzsőrmester ellen. A vádirat fölolvasása után Harminc Milán tette meg vallomását. Előadta, hogy 1894-ben született Jugoszláviában, evangélikus vallásu, nős, jugoszláv állampolgár. 1922-ben jött Szlovénokéra, ahol csakhamar az agrárpártba lépett be és rövid idő múlva a párt keletszlovenszkói kerületének ügyvezető főtitkára lett. Ilyen minőségében jelentős hatalommal rendelkezett, úgyhogy a hatóságok, különösen a földbirtokhivatal, sok esetben hozzá fordultak véleményért. Levelekkel igazolta Harminc Milán, hogy a, prágai földhivatal negyedik ügyosztályának vezetője, Petr dr. főtanácsos számtalan esetben kikérte az ő véleményét, úgyhogy például abban az időben tőle függött, hogy ki kap maradékbirtokot Keletszlovenszkón. A Forgách—Waldboot-féle nagybirtok erdejének abban az időben történt államosítása alkalmával i« tőle kérdezték meg, hogy kit vegyen át az állam az ottani alkalmazottak közül. A vád lényegére vonatkozólag nem érzi magát bűnösnek. 1 föl-ben Jugoszláviában lakó édesapja, Harminc Sámuel nevében kérvényt nyújtott be a földhivatalhoz, amelyben maradékbirtokot kért. Apja azonban kijelentette, hogy nincs szüksége Szloven&zkón maradékbirtokra, igy saját nevében kérvényezte meg a maradékbirtokot. 1925 végén kapott is egy 220 holdas birtokot Nagysza- lánc mellett a Forgách—Waldboot-féle uradalomból, egyelőre csak használatra, de a földhivatalból ígéretet kapott, hogy a maradékbirtokot végleg meg fogja kapni. A birtokot 320.000 korona árért bocsátotta rendelkezésére a földhivatal, amely öszegnek tiz százalékát kellett az átvételkor lefizetni. Abban az időben nem rendelkezett megfelelő tőkével és mivel a földhivataltól pozitív Ígéretet kapott arról, hogy a birtok az övé marad, úgy akart pénzhez jutni, hogy a birtok egy részét, hatvan holdnyi területet, eladta Leskó Jánosnak, akivel szerződést kötött és akitől 28.000 koronát kapott készpénzben. Az eladott föld a földbirtokhivatal végleges ha- i tározata után ment volna át Leskó tulajdonába, '1 arról azonban nem tehet, hogy a földhivatal i máiig sem intézte el az ügyet és igy a maradék- > túrtok jogilag ma sem az öve. Abban a reményben kötötte meg ezt az adás-vételi ügyletet, hogy a birtok az ő tulajdonába fog átmenni. Móricz elnök ezután az állampolgárságára vonatkozólag kérdezte meg Harminc Milánt, aki az elnök kérdésére azt válaszolta, hogy 1924-ben fölszólitást kapott a belügyminisztériumtól az állampolgárság iránti kérvény beadására. A kérvényt akkor be is adta, amelyet egy évre rá kedvezően intéztek el és 50 korona illeték ellenében megadták részére az állampolgárságot. Harminc akkor fellebbezést adott be az illeték kiszabása miatt és a fellebbezés következtében elutasították az állampolgárság iránti kérvényét. Letartóztatása után, ez év tavaszán a fogházból újabb kérvényt adott be, amelyre nemrégiben Slávik belügyminiszter személyi titkárától kapott választ, hogy az állampolgárságot rövidesen meg fogja kapni Az agrárpártban viselt állásáról egyébként különböző belső differenciák miatt 1927-ben mondott le. Ezután Kacsmarik János és Mató János vádlottakat hallgatta ki a bíróság, akik azzal védekeztek, hogy mint az agrárpárt tagjai hazafias kötelességből tettek följelentést a csendőrök ellen, akik Harminc Milán ellen a vizsgálatot vezették és akik szerintük nem az állam érdekében végezték feladatukat. Különösen a keresztény- szocialista párt munkáját akarták ellensúlyozni ezekkel a feljelentésekkel. Ezután a károsult idősebb Leskó János kihallgatására került a sor, aki elmondotta, hogy négy esztendővel ezelőtt Harminc Milán azzal jött hozzá, hogy beveszi őt társnak a maradékbirtokba. amelyből hatvan holdnyi területet kínált f&l neki. Leskó azt hitte, hogy a birtok már Harminc tulajdonában van és azért ment bele ebbe az üzletbe. Eladta ginyov i birtokát Albert Jánosnak és az ebből kapott összeget a maro- dékbrr tokba fektette. 1926. őszén bevetette az egész birtokot, saját pénzéért vett vetőmagot és két pár lovat, amellyel feldolgozta a birtokot. 1927-ben azonban Harminc a birtok egész termését magának foglalta le és őt azzal a kifogással, hogy nem jól gazdálkodik, ki akarta túrni a birtokrészből. Családjának öt tagjával dolgozott a birtokon, amelyen különböző nagyértékii építkezéseket is végezte— Erős, rérbő, kövér emberek szóimára a lenmé- ezetes „Ferenc József1* kesertiviz naponként valló ivóea a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és rendes béknüküdéet biztosit. Számos szakorvosa jelentés bizonyítja, hogy a Ferenc József víz szív- és idegbajosokmak, vese- és cukorbetegeknek, valamint köszvényben és csuzban szenvedőknek is nagyon jót tesz, s ezért méltón megérdemli a legmelegebb ajánlást. A Ferenc József keeerüviz gyógyszertárakban, drogériákban és íüszeriizletiekiben kapható. tett és ezek az építkezések mintegy negyvenezer koronába kerültek. Az egész kár, amit szenvedett, körülbelül nyolcvanezer koronát tesz ki és egyetlen vágya, hogy kis vagyonkáját visszakaphassa. Ha tudta volna, hogy a birtok nincs Harminc Milán tulajdonában, akkor soha sem ment volna bele az üzletbe. A tárgyalás lapunk zártakor még tart-, Ítéletre minden valószínűség szerint csak két nap múlva kerül sor. Szövetkezett pártjaink népgyülései a köüeriiekésa szállítási díjtételek leszállítását, ai agrárhitel rendezését, a szövetkezetek kiépítését $ a magprmezőgazdaságiszakoktatástkövetelik A komorjai, galánim, Ipolysági és garamszentbenedeki gyűlések határozatai — Nagyszabású közmunkákat sürget Szlovenszkó közvéleménye Somorja, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) Röviden jelentettük már, hogy az országos keresztényszocialista párt vasárnap Somorján is nagyszabású nép- gyűlést tartott a gazdasági válság súlyos kérdéseivel kapcsolatban. E gyűlésre a környék faivaiból is nagy tömegek gyűltek össze. Érdekes, hogy ugyanezen a napon délután tartotta az a bizonyos patonyszéli csoport is népgyülé- sét Somorján, amely azonban nem keltett semmi érdeklődést, különösen nem azért, mert a keresztényszóoialista párt szónokai reámutattak arra, hogy itt nem annyira közérdekről van szó, mint egy régebben letűnt pártvezéri gárda egyéni akciójáról, amely a mostani gazdasági nyomorúságot használja föl arra, hogy ennek segítségével visszalopja magát a politikai életbe és ott ismeretes pártbontási játékait játsza el. A borús ée esős reggelen Somorjára érkezett Alapy Gyula dr. tartománygyűlésá képviselőt és Aixinger László dr. főtitkárt a vasút állomáson Zelliger Ernő dr. ügyvéd, somorjai városbiró és körzeti elnökkel élén a helyi pártvezetőség több tagja fogadta és üdvözölte. A rossz idő ellenére is csakhamar teherautókon és fogatokon megjelentek a szomszédos községből a gyűlésre érkezők, akik oly számosán voltak, hogy a Korona-szálló nagyterme valósággal szűknek bizonyult a tömegek befogadására. Zelliger Ernő dr. bevezető szavai után Alapy Gyula dr. tartományi képviselő emelkedett szólásra és rövid beszámolót tartott a tartományi 1 képviseletben és választmányban végzett munkájáról, amelyet a somorjai járásban eléggé ismernek. Hiszen ő volt az, aki az 1929. évi elemi károk után interpellációikat és indítványokat nyújtott be a kárvallott lakosság segítése érdekében, ami sikerrel is járt. Szakszerűen kritizálta az országos és járási közigazgatás alapvető hibáit és hiányait, majd áttért a mezőgazdasággal foglalkozó osztály hajainak ismertetésére. Ennek ütőerén az országos mezőgazdasági tanácsnak kellene tartania a kezét, de ebben a félmilliós magyar mezőgazdaosztály egyáltalán nem kapott képviseletet, természetesen ilyen a tanácsnak a gondoskodása is a magyar földművesről. Minden gazdasági réteg elégedetlen mai gazdasági helyzetével s mindnyájan azonosítjuk magunkat Giller Jánosnak az államfő előtt elmondott gerinces szavaival. A magyar kisebbség helyzetét jellemezve, rá- mutat a szónok arra, hogy az állampolgársági kálvária nem .szűnt meg tizenkét év után sem. Az elbirhatatlanul magas adókivetésekről s a kíméletlen, szigorú adóbehajtások rendszerérő1! beszélt ezután, majd áttért a munkanélküliség szomorú kérdésére, ahol félr és negyedmegold á-1 sokkal kísérleteznek. A gazdasági válság általános, benne fuldok- lik a mezőgazdaság, az ipar és a kétkezi munkás. Általános segítségre volna szükség, ez meghaladja a magyar kisebbség gazdasági erejét, amely napról-napra gyöngül. A szövetkezés és az egyetértés jegyében azonban nagy erőt lehet kifejteni a saját javunkra. Egy jajszó visszhang nélkül hangzik el, de ha mindenki beleadja ebbe a hangját, az messze hallatszik és sokáig visszhangozik. Óva inti a közönséget, hogy ne üljön föl semmi lokális gazdasági szervezkedésnek, de senki se vonja ki magát, ha pártjaink országos gazdasági szervezkedésre hívják föl a népet és megteremtik a nagy és átfogó gazdasági érdekképviseletet, amelyet ma oly nagyon nélkülözünk. A lelkes beszédet nagy tetszéssel fogadta a közöli ség. Aixinger László dr., a keresztény szociálist a párt főtitkára, általános helyeslés mellett fejtette ki, hogy a magyarságnak mai nehéz helyzetében ki kell tartania pártjai mellett és nem uj alakulásokat kell követni, ahol könnyen zsákuccába kerülhetnek, mert ott egyesek szanálásáról Lehet szó. Ezek a nehéz idők súlyos teher,próbát jelentenek, amelyet ki kell állni, ha elveszni nem akarunk. Ezt pedig csak magyarságunkhoz való törhetetlen ragaszkodással és összetartással lehet elkerülnünk, ha ezernyi és ezernyi kéz fogózik testvéri láncba és vivja meg önfenntartásának eredményes nagy harcát. (Lelkes tapsok.) Varga István pártvezetőségi tag és Énekes László körzeti titkár ugyancsak lelkes hatású beszédei után a népgyülés egyhangú határozattal a következő határozati javaslatot fogadta el: Gazdasági fcSvefeSéseink A népgyülés követeli: 1. A gazdák íeherbiró képességét meghaladó közterhek csökkentését, a forgalmi adó eltörlését, a jövedelmi adónak a beállott árcsökkenésnek megfelelő leszállítását és beható adókedvezményeket, adótörléseket, moratóriumot. 2. A mezőgazdasági termények vasúti szállítási díjtételeinek leszáliltását. 3. Az agrárhitel kérdésének országos rendezését állami támogatással, úgyszintén a mezőgazdasági fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, az anyagbeszerző szövetkeze! k és a hitelszövetkezetek kiépítését. 4. Az önálló mezőgazdasági mitnkáspénztárak felálitását. 5. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését magyar szakiskolák felá '.fásával é mezőgazdasági tanfolyamokkal. 6. A felállítandó országos ipartanácsban a magyar iparosság megfelelő képviseletét, az iparosoknak támogatását ipar, kölcsönökkel és gépekkel. 7. A munkanélküliség leküzdését, nagyszabású közmunkák elrendelésével és a munkanélküliek nagymérvii segitésév ’ A népgyiilée határozatéit a törvényhozókhoz juttatják ©1. A lelkes hangulatú gyűlésen a testvérpárt: a magyar nemzeti pért vezető egyéniségei * réssstvettek. I garamvalgyi keresztény- szocialisták impozáns gyűlése Garamsz en tb en ed ek, szeptember 24. Az országos keresztényszociald&ta párt vasárnap szépen sikerült népgyülést rendezett Garamszentbenede- ken is, amelyen a szakadó eső ellenére kb. 2000 főnyi tjörneg vett részt. A gyűlésre eljöttek Koez- mály, Garamkovácsi, Peszér, Némethy, Ceárad. Orovuitoa, Berzenee és Brehy községek kiküldöttei is. A gyűlést Marék Mihály, a párt helyi elnöke meleg szavakkal nyitotta meg. Utána Haiczl Kálmán dr. esperes-plébános, Szentbenedek volt lelki- pásztora beszélt. Mélyhatásu beszédében a párt programjának keresztény alapjával foglalkozott, amely már 2000 éves. Jézus Krisztustól ered az a parancs ólat, hegy szeresd felebarátodat, mint ten- magadat. Ennek a parancsnak az érvényesitését követeljük mi a közéletben. A legalsó hivataloknak épp úgy kötelességük, mint a minisztereknek, hogy ne tegyenek különbséget az állam polgárai között. A szlovákoknak, a magyaroknak és németeknek épp annyi joguknak kell lenni. mint a cseheknek, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Követeléseinkből egy jottányit sem engedőink 6 küzdőink továbbra is lankadatlanul igazságunk tudatában. Nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Merrel István, a Vola-Lu-diu szerkesztője emelkedett szólásra, aki különösen Szlovenszkó siralmas gazdasági helyzetével foglalkozott. A szlovenezkói gazdasági válság, munkanélküliség kérdését — úgymond — csakis a széleskörű autonómiával lehet megoldani, amelynek megvalósulása föltételezi a. Szlovenszkón élő népek testvéri összefogását. A szlovákok a múltban mindig békességben éltek a magyarokkal és ha a jelenben van is ellentét a két nép között, azt mesterségesen szították közöttük. Vojtek Pál verebéJyi gazda, a párt lelkes agitátora temperamentumos beszédével magával ragadta a hallgatóságot. Különösen a munkásság nehéz helyzetét ecsetelte megrázó szavakban. Majd Truchly Alajos körzeti titkár lendületes szavak kíséretében az alábbi határozati javaslatot terjesztette a népgyülés elé, amelyet a jelenlévők egyhangúan elfogadtak: Követeljük a közmunkák megindítását, s az idevaló munkásság alkalmaztatását; a forgalmi adé Harminc mindmáig jugoszláv állampolgár, mert soka Ha az 50 koronás á lampoígársági illetéket — Két vádtottársa hazaiias kötelességének tartotta Harminc mellé állam s a csendőröket följelenteni 5 ■ - ;• ~r, ui.v. r 'tA i ír JífSl szóbele. | jobb szabóságban^ bapóbalo* ^ilgijzLjen, a beszólt’ oéajagyre!
