Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-25 / 219. (2440.) szám

MENTSÜK MEG SZIMENSZKÓT Irta: TÖRKÖLY ÍŐISEF t!r. nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnOke VI. Számolni kell azzal az ellenvetéssel is, hogy a tervezett szlovenszkói szövetkezeti hálózat túlságos állami segítséget követel, amelyet az állam nem bírhat meg a pénz­ügyi. egyensúly fel bi llentés ének veszélye nélkül. A másik valószínű ellenvetés pedig az lehet, hogy az igénybe venni szándékolt állami segítség a szövetkezeti eszme és gon­dolat kívánt diadalát veszélyeztetheti. Egyik ellenvetés se lehet komoly, ha kellő objekti­vitással vizsgáljuk meg az irányiadé tény­körülményeket. Az Ustredné Dnizstvónak és a Sváznek, a nagy beszerzési közipontnak, a földműves előlegpénztáraknak és ezek szövetségének eddig évente nyújtott és vajmi kevés valósá­gos eredményt produkáló állami segítést ha összegezzük, az bizonyosan több, mint amily segítséget kíván a szlovenszkói szövetkezeti hálózat. De ha kevesebb volna is, akkor is ott van a a megcáfolhatatlan tény, hogy Szlo- reoszkó alaposan meg lett röviditve a gaz­dasági téren, mert a fennálló törvények és a ratifikált nemzetközi szerződés alapján oly jogos részesedési igényei maradtak kiegyen- littetlemül, amelyeknek ióvátételi összegei messze feliilhátadják a szlovenszkói szövet­kezeti hálózat által igényelt mindenféle álla­mi segítés maximált összegét. De ha a jövő­ben az említett törvényes alapokon számí­tott, az állam által Szlovenszkónak juttatan­dó állami részesedések összegéből a tervbe­vett állami segítség erősen felértékelt össze­gét levonjuk, akkor is még olyan -maradvány marad, amely bőségesen fedezi a Szlovensz- kónák jelenleg, a mindenféle összes címe­ken kiutalt összeget. És ha tekintetbe vesz- szűk azt, hogy a szlovenszkói szövetkezeti hálózat megteremtésével járó gazdasági fej­lődés és jólét az állam részére óriási bevé­teltöbbletet eredményez, akkor igazán ne­vetséges arról beszélni, hogy a tervezet ke­resztülvitele az állam pénzügyi egyensúlyát veszélyeztetné. Nem lehet komoly érv az állami segítség igénybevételének a veszélyes volta sem. Mert a tervbevefct állami segítség nem oly jelentős, hogy az az állami mindenhatóság (omnipotentizmus) veszélyét jelenthetné a szövetkezeti eszme rovására. A tervbevett állami segítség mindenesetre kisebb mére­tű, mint a többi európai államokban, sőt a történelmi országokban a szövetkezeteknek nyújtott állami segítség. És azután a segít­ség kitervelt formái és annak megnyilvánu­lásai, illetve megnyilvánulható hatásai nem tehetik tőnkre a népeknek és azok tagjainak a szövetkezeti életben szükséges önkora mányzatát. De még az az elgondolás is érvé­nyesül a tervezetben, hogy az állami segít­ség összege lassankint közvetlenül vagy köz­vetve visszatérít tessék az államnak, hogy végeredményében azt a konklúziót lehessen levonni, hogy Szlovenszkó megmentésében az önsegély elve érvényesült. Azt sem lehet kifogásolni, hogy a betegse- gélyző, az állami nyugdíjintézet és a szociá­lis biztosítás alapjai a szlovenszkói szövet­kezeti hálózat által részben az üzlet részjegy- résnél, részben a betéttőke megalapozásánál igénybe lesznek véve. Hiszen ezen alapok­hoz Szlovenszkó népei erősen hozzájárulnak és példáiul csak a szociális biztosítás alapja az 1929. év végén 2219 mi Ili öl, vagyis 2.25 mi'Hiárdot képviselt, amihez Szlovenszkó orca évi 120 millióval járul, de a szlovensz­kői közgazdasági élet javára ez a töke eddig még nem mozdult. Jogosan követelhető, hogy az említett alapoknak legalább az a része, amely a szlovenszkói népfillérekből rekruíálódik, legalább 30 százalékban jöjjön segítségül Szlovenszkó megmentésére. Ez áll a postatakarékpénztárra is. De teljesen alaptalan az az ellenvetés ie, hogy a szlovenszkói szövetkezeti hálózat a köztársaság többi országainak és az állam gazdasági politikájának a rovására megy. Itt elsősorban azt kell leszögezni, hogy a leghelyesebb volna, ha Csehország, Mórává a és Szilézia ugyancsak rátérnének olyan szö­vetkezeti hálózat megteremtésére, mint ami­lyet Szlovenszkónak mi óhajtunk megterem­teni. Ha ezeknek az országoknak (tartomá­nyoknak) az összes községei és városai szo­lidaritást vállalnak, akkor az ezen országok­ban úgyis erősen fejlett szövetkezeti mozga­lom oly erős hitelfedezeti alapot, oly nagy tápláló erőt nyer, hogy abból a gazdasági jó­lét kimondhatatlan fejlődése kell hogy fa­kadjon. Ezeknek az országoknak a 125-027. számú törvény éppen úgy megadja a „gazda­sági autonómiához11 való jogot, mint Szloven­szkónak s ezzel a Joggal Szlovenszkó úgy akar élni, hogy ezáltal a többi országok gaz­dasági autonómiáját kiépülésében semmi­képp ne akadályozza, sőt megteremtse velük a kívánatos gazdasági együttműködés biztos alapját. De hiszen el sem képzelhető, hogy az említett országok igazán fejlett gazdasági életének ártalmára lenne az, hogy a gazda­sági élet terén iigen elmaradott Szlovenszkó iyi!#&sr wmmw Hmm Az osztrák kormányválság uiabb fejleményei - A kancellár kormányrakerOlésének évfordulóján le akar mondani - Általános bizonytalanság, uj választások előtt ff Iliül Bécs, szeptember 24. Schober kancellár a Wiener Vólkszeitung egyik munkatársának in­terjút adott, amelyben bejelenti a kormány kö­zeli lemondását. Mindenekelőtt Eljelentette, hogy iisoiK/sitja magái % Hágám' a Jíancei- lárral, aki tegnap értesítette, hogy továbbra is követelni fogja Strafella kinevezését a szövet­ségi vasutak élére. A kereskedelemügyi minisz­ter Vaugoin magatartásában inkompatibilitást látott, mert Vaugoin beavatkozott a kereskede­lemügyi miniszter hatáskörébe s ezért lemon­dott. A keresztényszocialista párt egyelőre nem értesítette hivatalosan a kancellárt, hogy Vau- goinnal azonosítja magát, de ha ez a nyilatko­zat megérkezik, Schober azonnal miniszterta­nácsot hív össze, amely dönt a helyzetről. Egé­szen bizonyos Schober szerint, hogy a minisz­tertanács nem Vaugoin álláspontja szerint ol­daná meg a problémát. Schober nem hajlandó ilyen körülmények között kormányon maradni. A pártok föladata lesz, hogy végérvényes dön­tést hozzanak és megoldják a krízist. A polgári lapok ugyan váltig állítják, hogy a kritikus helyzet utolsó pillanatban mégis megoldódik, de Schober legújabb nyilatkozata után nem valószínű, hogy a kon lány egyes tagjai között fölmerült ellentéteket békés utón elintézheti. Ha a kancellár ma lemond, akkor a lemondás pontosan a kormányrakerülés évfor­dulóján történik, mert Schober 1929 szeptem­ber 25-én vette át az uralmat. Buresch alsó- ausztriai tartományfőnök, aki a keresztényszo­cialisták mérsékelt szárnyához tartozik, ma közvetíteni fog Schober és Vaugoin között, de nem valószínű, hogy akciója sikert ér el. Az osztrák helyzet rendkivül bonyolult. Schober egyéves erőlködése meddőnek bizonyult, mert alig sikerült az évekig zavart jelentő Heim- wehr-akciót alkotmányos keretek közé szorí­tani, máris újabb nehézségek merülnek föl. Mindez a kis ország életképtelenségét bizonyít­ja és napról-napra magátólértetődőbbé teszi azt az eszmét, hogy Ausztria csak Németországhoz csatlakozva tud megélni. Bécs és a vidék kö­zött az ellentétek áthidalhatatlanok és Schober zsenijének sem sikerült a szocialisták és a na­cionalisták dilemmáját kiküszöbölni. Az A.rbei- terzeitung szerint újra csak választások segít­hetnek Ausztrián. Tisztító viharra van szükség, mert a mai fülledt levegőben senki sem tud már lélegzeni. A keresztényszocialisták szívesen lát­nák, ha a lelépő Schober helyére Vaugoin al- kancellár kerülne, de a nagynémetek és a Land- bund sajtójukban máris figyelmeztették a pár­tot, hogy Vaugoin kancellárságát nem támogat­nák. Mivel pedig a keresztényszocialisták egye­dül nem rendelkeznek többség fölött a parla­mentben, a Vaugoin-féle kombináció előre cső­döt mondott Ilyen körülmények között mégis lehetséges, hogy a ma délután négy órára ösz- szehivott minisztertanácson sikerül az ellenté­teket elsimítani és Schober legalább egyelőre állásában marad. Nőtte svájci szövetségi tanácsos nagyjelentőségű határozati javaslatot tett Genfhen a kisebbségi kérdés megoldására Á probléma végzetes fontosságának elismerése — Egy olasz Icsp a kisaniant államok kisebbségeinek különleges jogairól Gén!, szeptember 24. A népszövetség po­litikai bizottságának mai ülésén Motta svájci szövetségi tanácsos bemutatta a ki­sebbségi kérdésben kidolgozott jelentését. Rámutat arra, hogy mind az alapvető kér­désekben, mind pedig a procedúra kérdé­seiben erős nézeteltérés uralkodik. Mind­azonáltal a delegációk megegyeztek abban, hogy a kisebbségi kérdést a plénum a nép­szövetségi alkotmány harmadik fejezeté­nek harmadik pontja szerint megtárgyal­hatja. A delegátusok továbbá egytől-egyig elismerték a kisebbségi kérdés óriási je­lentőségét. Egyhangú véleményük szerint azokhoz a problémákhoz tartozik, amelyek a világ békéjét megzavarhatják. A vallás, a nyelv és a kultúra szabad gyakorlását va­lamennyi delegátus szent jognak tartja. Az ezekben a kérdésekben való megegyezés jelentős tényként könyvelhető el. A Giernale d’llalia cikke Genf, szeptember 24. A Giornale d'lta lia ma állást foglal ahhoz a beszédhez, ame­lyet Briand mondott a kisebbségi kérdés­ről. Az olasz lap a jugoszláv tételről pole­mizál, amely nem ismer el különbséget az egyes államok között a kisebbségi jogok és szerződések kérdésében. A Giornale d‘ Dalia azon nézetének ad kifejezést, hogy a különbség akkor született, amikor 1919­ben az újonnan konstituálí államok bizo­nyos területeket a kisebbségi szerződések fejében kaptak meg. Az nj területek beke­belezésének teltételei ott olvashatók az 1919 szeptember 10-én hozott kisebbségi szerződésekben. A kisantant államai csak azért írták alá ezt a szerződési hogy ügy megkaphassák ezeket az uj területeket. Senki nem kényszeritette őket erre, Ha a kisantantá 1 lamok azt kívánják, hogy cgyon- rangusitsák őket a népszövetség többi ál­lamával, akkor revízió alá kell venni az egész kérdést. A Giornale d’Italia cikkét, a csehszínvú.fe távirati iroda jelentése nyomán idézzük,------!-----------------------——— -1UH.4. ----------^ --1— ■ Ma i tsámmik ttaMal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* A j 1 •' • / »• // »y • > , i ftacrkesztÖeég: Prága II* Panaká uttce 12. évre 76, havonta 26 Kft; külföldre: évente 650, ** SZlOZfGnSZfCOl CS T’ltSZlflSZfCOl £11(571 ZG JJGTT.Ort y, emelet. — Telefon: 'Hűti, — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre U4, havonta 38 Ki. ívtA/i^/Tf n/milnmi3 _ . frégi L Panaká allce 12. HP. A képes melléklettel havonként 2^0 Kfc-val több Főszerkesztői pOLlllKai napilapja fetetŐi szerkesztői Telefon: 54154. Egyes szám áré 1.20 Kö, vasárnap 2.-KÍ DZURANY) LÁSZLÓ FORGACft GÉZA 6ÚR0ÖRYC1M: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents