Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-21 / 216. (2437.) szám

1980 szeptember 81, vasárnap.

17

némtet ügyiethey igeegtatőságn haMiroasat kell.

Amely bitéit élvező adóst perelni keJH, ac többé íritelkedvezményt, intetve réerteftflizetési kedvezményt nem kaphat

37. §. A központi járási fogyasztási szövetkeze- tekoek a közpoomtri járási beszerzési és értékesítési raövetikeraetek csak az eladott áruik 50%-a erejéig feitelezhetruek és csak egy évre és a járási hitel- szövetkezet garanciája mellett.. A hitel után 6% kamat jár.

A fogyasztási szövetkezetnek betétet eenundfele tormáiban nem szabad eUfogadmi.

38. §. A Járási kőzpen/ti [fogyasztási szövetkezetnek kötelessége mji/nden olyan 4000 lakosnál több lakossal brré községiben, amelyben a községi fogyasztási sBövetfeeüJet nincs, fi ökot felálOátaná e «(bba a helyi érdekeltséget lehetőleg össze tömőrtMeoí.

39. §. A járáíti központi fogyasztási szövetkezetek a Szloveoezfoői Országos Központi Szövetkezettől, [Hitetve arsnak ánnfoigalmi osztályától a megalakulástól sfflájnwtxytt egy hónapon belül

150.000 korom erejéig 5%-oe központi áruhitelben részesülnek, amely áruhitel ha egy év alatt 50 %■■ bán kifizettetik, a kifizetett 50% dg újra igénybe vehető. 5 év alatt azonban a 160.000 korona áruhitel teljesen visszafizeterrdő, amikor is az egész újra igénybe vehető.

A Szlovenszkói Országos Központi Szövetkezet áruforgalmi ceztáüyn a központú áruhitelt kétszeresére ie felemelheti ta olyan járási központi fogyasztási szövetkezeteik részére, amelyeknek a köteteid szövetkezetei 300.000 koronánál magasabb öseaüzletrésBzel remdéíkeznefc.

40. §. A jámáid fogyasztáöi szövetkezetek az üzletrészek után maximum 4% osztalékot adnak, amepnyíbso a nyereség azt megengedi, azonfelül miinden ürfeteéssKS v'.áeáriáCT', összegétnek megfeleld maximum 3% vásárlási visszatérítést kap. A vásárlási Tisazotérités 50 % -bán a jogosult javára üzletrész-jegyzéssel egyenlít ódik ki, 50%-bán pedig a jogosait számítója javára Írandó, amikor is a jogosait dápotfflciójáboz képest vásárlásainál beszámítható, ás a jővááróatől seámátott egy év nsiSSán üvfcíartam fcéwcpénzben fcáfiffleieadö.

4Ö. 9- A SoOBpooU fogyasrtási BBöve«k*a»tefe áruit csak a saját termeld ozöfetkesetedtöl, ipartelepeitől, esetleg gyáraitól « járási központi beszerzési és értékesítő szövetkezettől, amit nem lehat a hivataton közraktár szövetkezetekből, * SdovemBS&óa Orestógee Központi Szöveíkezeft Árn- forgwhra osztályától, vagy a Szlovenszkóá Országos Ssövetkecett Szövetség áfflhaü mqgjjeMQt és azerafl- <Jée®eg btefcoaAtott beeaeraési fornáBofcbói (amelyek közCB eMaoctmn jönnek eeámba, m SzövatScmstek Ssöveteége által eífanwsrt sBöveJkezefti, Hwadgaante- ság}, ipari egyéb Bzövetkezetl vaternkst a kásipari vá2tóa**) weradhiötafc be.

O. 0. A járási központi fogyasztási aZOveCkeae- tak ceak a JtrtW közpooö hhte’feövztkvzot^gt, a j&nőai központi bösasareéHÍ éa értékewiteBS nOmt- topaettől és m Ormógm KözpotM Saavefkwaeá Ara- csBDöyaöüa miWMi sxmcsícbqs, crhc eaeo

> wgvetkwzeina vásávofitajtnak hiteiben. Máz hdtete- fwtfll igénrtwwft acBtesön éménytetea.

fogyasztási szövetkezetekre azzal a váttoxtatáeaal alkalmazandó, hogy a felmondás 3 év, a tagokkal szemben váló kereseti elévülési idő pedig 2 év.

47. §. Jelen törvény 32. §-a a járási központi fogyasztási szövetkezetekre azon változtatással alkalmazandó, hogy a szlovenszkói járási hitelszövetkezetek biztonsági alapja a járási központi fogyasztási szövetkezet szanálásában részt nem vehet és hogy a köteléki fogyasztási szövetkezetek megszűnésére vonatkozólag a továbbra nézve é6 általában is a jelenben fennálló törvények és rendeletek határozatai az irányadók.

48. §. A fogyasztási szövetkezetekre vonatkozólag egyébként a fennálló és hatályban lévő törvények minden tekintetben érvényben vannak, amennyiben a jelen törvénnyel ellenkezésben nincsenek. (Folytatjuk.)

Fiókok:

Afflliált intézetok:

Csehszlovák Légióbank Prága

Banka Éeskoslovensk^ch légii

Alaptőke Ki 70,<HM).000.— Távirati dm Lcglobanka Tartalékok Ki 64.550,000.—

4 kirendeltség rrngábF.n és 11 Hók Cseh- és Uorvaorssáfban, Sídovenaakón 6a Podkarpatská Kasban Fiókok: Beréhovo Bratislava, Koíle®, Névé Meato a. V., PleStany, Poprad, Zvolen.

Afflliált intézetak: Bardiov, Chust, C .ynorany, Cop, Giraitovc*. Holií, Hronsky Sv. Krii, Humenné, Ixíava, Jssins

Keimarok, Komárno, Kosmo, Král. Chlutnes, Krompaahy, Luüensc, Mslacky, Michalovcc, Modrjr KsmenMoldsva, Mukaccvo, Nitrs, NővéZámky, Oslany, Parkáo, Plelivee, Poprad,Prosov, Rachov, Rím. Sobota, Roínava, Saby, Sastín, Socorcs, SnU, Sniaa, Spiiská Nova Vés, Spiiaká Podíiradie, Spisské Vlachy, Svai java, Taéova, Topolésay, Tornala. Tisbiiov. Turfia, Uh, Skalioa, Uíhorod, Veiké Kaposeny, VelW Leváre, Velkf Meder, Vróble, Vreaor, Zlaté Morarce, Zcüozovc© én Ziüoae

Idénybeli ▼éltóűzletek: PoprAé-állomé*. Süti fürdő, StírJ Smokovoc, Strbaké Plooo, Idr. Lomnloa,

Külföldi afflliált intézetek; Jugoszláviábani Komereijslas Banka d. d. Zajtreb és fiékje Ljubljana.

A balti államokban: Lavijaa Priratbxinka, Riga.

Mindennemű banküzlet gyors és pontos lebonyoíitása.

Idénybeli váltdürJetek: Külföldi afHliált intézetek ;

A búzaválságról

irta: FSDOT IEK0

■3ŐW1 igépybevwtt tüCtew&g érvténytetea.

43, 5- A jéráaé fegynraöAsi RsSveífoeest nyareaéga a IstteetfioeEŐ&éppau OABÍsmdö fei:

1. teroramdő a váe*r6te8 lánMriHMt iáeáégi- téeéro ssÖkeiógBB összeg,

2. es igaggatóteág 5% nyerawég ftíteSóba,

A 9 maredsnáarytea Sst?áwndŐ aa flUÍWc 4%-<m mairizmHn ©areWig,

4. o* 1.—B. pra* Vivonóaa után# maradvány 25%

a tartaf^ríjtep,

A 20% a ezöveífeeeetá házatep.

6. 10% a BEöveÖteaefá ttertvíaelők gyermiékeime'k nevetési alapja,

7. 10% a fogyaeaítáBi aBÖveflkezefii ffisebváeeíMk éB affeálmazotlrrfc nyr^dj.jatetpja,

A 10% szövetkezeti te5odk-«tep,

9. 10% fí^yasartási ssövetíkezn 11 terefelyam atep,

10. 15% InHftwráhs és jótékonysági oétófcra tor- ditendó «* ffifető jár«B nemaeiteégi számaránya

szerint. ,

44. §. Ha vateanety községi fógyasaitáai HBÖvét- kezet tagja árubtfeöt akar a járási központi fogyasztási Rzöv©ptke®et1ól, úgy a bomütáe kérdéséiben a 25. §-ban eanitíitett fcoaségS bizottság. ®etve a községijein lévő járási hiteteövetkezeti fiók vagy a közaégben lévő MteteaBvetbeae* igazgatósága mindég nseglbaílgateBtKlő.

A járás a járási központi fogyaejttási szövetkezetnél fertőzür a togyasztási szövetkeaet üzfet- Ivörébe tartozó ÖBcsses fogyasztási ezülkBégtetet be- f»zere*nó a járási hivatal utján összes intézményed, fvzerveá, tatéseteB és nsaodeínneanü alakolatöd részér©. Ugyanerre kötetesek a járási székhelyt képező községek:.

Minden község, ba területén kötelék i fogyasztási fvövetkezet von, tartozik összes imtézm<ényei, szerved, tetőzetei és mindennemű intézményei részére a fogyasztási szövetkezet üzletkörébe tartozó összes fogyasztási szükségleteit beszerezni. Ha a járási központi fogyasztási szövetkezetnek fiókja von, úgy orra vonatikoRifk a* előbbi mondatban fogleít kötelezettség. Ha pedig sem köteiféki szövetkezet, eera a járási’ központi fogyasztási szövetkezeti fiók nincs a község területén, akkor a kőteleeetteég a járási központi szövetkezetnél való beszerzésre vonatkozik.

Az 1., 2. és 3. bekezdésben említett kötelezettség terheli a Szlovenszikó területén lévő összes állami hivatalokat, ez összes állami és felekezeti nvindennemű iskolákat, kórházaikat, Arvahózakat, interoáltasokat, szanatóriumokat fürdőket, katonai inten<l«tuTáJk«t és egyéb állami intézm'ényeket.

45. §. Jelén törvény 8.. 9., 10.. 1.1., 14,, 26., 27.,

28.. 31. §§-aá és a 32. 9 a járási központi fogyasztási szöve+tkezetekre m egfelel óképpen aílikalma- za tudók.

46. §. Jeten törvény 12. §-« a járási közpcajiti,

I.

A sok nehézséggel küzdő mezőgazdaságra egy újabb csapás köszöntött: a gabonaárak katasztrófád zuhanása. Az árak elérték azt a színvonalat, amely mellett termesztésük ma már nem fizeti ki magát.

Ezen jelenség azért katasztrófáiig, mert a mezőgazdaságot, a közgazdasági élet törzsét valósággal létalapjában támadja meg. A mezőgazdaság szempontjából ugyanis a gabonatermesztést egészen más elbírálás alá kell. venni, mint a többi növények termesztését. Más növényeknél bekövetkezett áresés még nem mindig jelent végzetes veszedelmet, mert a gazda, ha látja, hogy egyes speciális növények termesztése nem fizeti ki magát, azzal felhagyhat és kiválaszthat olyan mis növényt, amelynek termesztéséből némi jövedelmet remélhet.

A gabonatermesztés azonban olyan elválaszthatatlan szerv ©8 kiegészítő részét képezi a gazdálkodásnak, hogy azt csak legfeljebb mérsékelten redukálni, de beszüntetni sehol sem lehet Ezért sújtja a gabonaválság minden gazdát egyaránt, a kicsit ngy, mint a nagyot, a külterjes viszonyok mellett gazdálkodót úgy, mint a belterjesen dolgozó gazdát.

A gabonaárak kialakulásánál a búza játssza a főszerepet. A többiek árai hozzá Igazodnak. A kérdés tárgyalásánál tehát elegendő magával a búzaválsággal foglalkozni

Ne felejtsük el, hogy a mezőgazdaságnak ezt a súlyos betegségét csak ngy gyógyíthatjuk ki, ba első sódban h megismerjük a baj okát- E nélkül mindenféle intézkedés csak fejnéltttli kapkodás, amelytől gyógyulás vagy legalább is enyhülés nem remélhető.

A búzaválságot főleg két körtöméoy idézte elő: a) a készletek fetezapofodása, b) az amerikai verseny. Ax első megállapítással könnyen végezhetünk. Kézenfekvő, hogy a háború után a búza kapóé volt, mezt üresek voltak a tárházak. A búzában nem válogattak. A tárházak már megtettek, a kínálat emellett nagy, a busának nincs becse, abban már válogatnak.

Sokkal érdekesebb azonban ennél az a tervszerűen és ügyesen végrehajtott verseny, amellyel a raffinált Amerika egy óriás csapást mért a vén Európára. Ne gondoljuk, hogy ez a veszedelmes verseny egyedül abban merül ki. hogy olcsón szálMtja Európába az olcsón termelt búzáját, bánom a nagyobb veszedelem ott van, hogy

olyan minőségű búzát és lisztet hoz az európai piacokra, amelyet ott ma már nem nélkülözhetnek s amelyekkel az európai búzák és lisztek, kevés kivételtől eltekintve, ma még nem versenyezhetnek,

Amint kereskedőktől tudom, az amerikai Mam elpüiRek

nagy átalakuláson ment keresztül. A napi 8 órai munkaidő behozatala és a gépüzem meghonosodása folytán a sütőipar ma már nagyobb követelményeket támaszt a feldolgozandó liszttel szemben, mint annak előtte. Az emberi munkaerő, a rendelkezésére állott hosszabb idő alatt a. rosszabb minőségű lisztből is élvezhető terméket tudott előállítani. Ma már azonban a nagyobb városokban, ahol legnagyobb a fogyasztás a sütőiparban, gépekkel dolgoznak és a kötelező 8 órai munkaidő alatt csak jó minőségű, gyorsan megkeiő lisztből képesek kenyeret és süteményt előállítani. A gép ugyanis a hibákat nem tudja úgy kiküszöbölni, mint az emberi erő. Azért ott csak jó minőségű egyenletes lisztet használhatnak.

Sajnos, az európai búzákból őrölt lisztek ezen követelményeknek legnagyobb részben nem felelnek meg, nem ceak azért, mert alacsony az értékszámuk, de főleg azért sem, mert nem egyenletes minőségűek. Amerika már 10 évvel ezelőtt előre látott Tudta, hogy rövidesen be kell következni annak az időszaknak, amikor a kereslet a jő minőségű búza és liszt iránt fog megnyilvánulni. Ennek kielégítésére szervezte meg a termelést és az értékesítést. Az amerikai Manitoba L búza értékszáma 91.80, tehát majdnem 12 ponttal jobb a régi magyar átlag-búzáknál, a csehszlovákiai búzáknál még több ponttal értékesebb, e ezt a búzát nálunk a lisztek feljavítására használják.

Amerikában azonban ennél jobbat is termesztenek. A Manitoba II. értékszáma pl. 103.25. Ezt azonban nem engedik ki, hanem lisztté őrlik s hozzánk mint amerikai liszt kerül, hogy erős konkurrenciát csináljon a Manitoba. L búzából Európában megőrölt lisztnek. így cselekszik az ügyes Amerika. Ezzel szemben az európai búzák legnagyobb része gyenge és rossz eikértartalmuak miatt az igényesebb sütőiparban egymagukban fel nem használhatók, azokat a jobb minőségű amerikai búzával vagy liszttel kell feljavítani. Az amerikai búza és liszt tehát ma az európai sütőiparban nem nélkülözhető. Ezekből láthatjuk, hogy a buza-vál- ságot nem köronyü dolog elhárítani.

A búzát exportáló országok ax értékesítés megszervezésével export-import, intézetek felállításával igyekeztek magukon segíteni, az importáló államok, mint Csehszlovákia, is, a vámvédelem eszközéhez folyamodtak. A búza-válságon egyik sem segít. Az export-államban az értékesítés organizálása csődöt mond, ha nincs olyan búza, mely ax import-országok sütőiparának megfelel. Az import-országban felállított vámsorompó nem védi a belföldi búzát, ha a sütőiparnak jó búzára van szüksége és ilyent a belföld nem termel.

Amint sajnosán tapasztaljuk, a mi búzáinkat, csak igen alacsony áron tudjuk értékesíteni s az amerikai búzáért jóval magasabb árakat is szívesen fizetünk. A buza-válság elhárítására vagy legalább is mérséklésre szolgáló védősán- ook felépítését alul a fundamentumnál keU kezdeni. A termelést kell mindenek előtt megszervezni! (Folytatjuk.)

Az orosz fasiport a történelmi országok fakeresteielmét érinti súlyosan

H szlovenszkói fa&eresftstielefn eddig nem érzi a szovjet expanzióját

nitoba I. búzáért ma 40—50 koronával többet fizetünk métenmázsánkint Szlovenszkón, mint a legmagasabban jegyzett belföldi búzáért. Ezt csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy a búza értékét nem csak gazdasági és malomipari, hanem sütőipari szempontból is el kell bírálni.

Gazdasági szempontból az az értékesebb búza, amely egyenlő talajon és viszonyok mellett a legnagyobb hozamot adja. .Malomipari szempontból főleg a hektolitersuly a fontos, mert mennél nagyobb 100 1. búza súlya, annál több lisztet lehet abból kiőrölni. Végeredményében a fogyasztásra szánt búzánál legfontosabb a sütőipari szempont, amelynél a sikér mennyisége és minősége a,z irányadó. Az utóbbi két tényezőnek, nevezetesen a tészta ellenállásának és vizf elvevőképess égének az eredője.

A budapesti „gabona és lisztkisérleti állo- más“ eszerint a búza minőségi értékszámát bárom szám összegéből állapítja meg: a száraz- sikér %, tészta ellenállás m/m, és a vizf el vevőképesség %. Ha egy búzának pl. a szára,zsikér tartalma 8.82 %, a tészta ellenállás 9.79 m/m, a viztfelvevőképesség pedig 62.45 %, akkor ennek a búzának a minőségi értékszáma a 3 szám összege, vagyis: 81.06. A régi magyar búzának körülbelül ez az átlagos értékszáma.

Mennél magasabb az értékszám, annál becsesebb sütőipari szempontból az illető búza. Ebből látható, hogy egyedül a magas hektolitersuly a búza minőségét nem dönti el.

A továbbiak megértése'végett rá kell mutatnom arra, hogy a sütőipar az utóbbi években

Pozsony* sagpteonibcr 18. (A Prágai Magyar Hírlap munka társától) Ax elmúlt napokban a csehszlovák fake rés kedolem egyik repreaentánsa nyilatkozott a Prágai Magyar Hírlap hasábfjain az orosz fa invázió veszedelmének híréről és rámutatott arra, hogy ennek az inváziónak a híre túlzott a a nyomában keletkezett .pánik nincs megokolva.

Ezzel a kiadásainkkal kapcsolatosan szerzett információinkra a következőkben kiegészítő felvilágosításokat (kaptunk a fa kereskedelem köréből

i— A szlovenszkói fakeres kedelam tisztában van azzal, hogy az oroszországi fa közép- európai export-expanziója a jövőre nézve komoly veszedelmet jelenthet, mert tudatában van annak, hogy a szovjet faexportja nélkülöz miinden kalkulációt s nincs más célja, mint veszteséges árak megállapításával is külföldi devizákat szerezni

A saovjet etyMrahlógazddlkcrdása* mély

közel másfél száz rmttiö hektáron folyik, képai oly mennyiséget produkálni, mely az aanugyis leromlott középeurőpai piacra dobva hatalmas bmsset idéz el6, de kétséges, hogy ez a bekövetkezendő export mennyiben fogja érdekeim és érinteni a. szlovenszkái fakereskedelmet.

Tudni kell ugyanis azt, hogy a szovjet-fa elsősorban Németország felé gravitál, mely nem fontos piac a sslovenszkói fakereskedelem számára, de a cseh- és morvaországi faex- portot érinti. A szovjetfa németországi exportja 1927-ben 198 millió márka értékű volt s ez 1929-ben már 415 millió márkára emelkedett, mig

a csehszlovákiai fa németországi, kivitelében ez az esés 625 millió márka az 1927- évi 1358 millió márkával szemben.

Az orosz faexport általában megkétszereződött, mert 1929-ben 140 millió rubel értékű volt az 1925. évi 70 millió rubellel szemben. Az exportfokozás tehát már évek óta folyik Oroszországban s ma az a kérdés, elérte-e már totalitását, vagy még tovább fejleszthető s mennyiben mehet ez a fejlesztés a szlovéné zíkói faexport rovására.

Huszonhat millió pengővel csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik : A Magyar Nemzeti Bank jegyforgal- ma a szeptember 15-iki kimutatás szerint a szeptember 7-iki állománnyal szemben 26.64 millió pengővel 383.92 millió pengőre csökkent. A bankkal szemben támasztott hiteligények a hónap második üzleti hetében is csekélyek voltak, úgy hogy a váltótárcaállomány 16.36 millió pergővel apadt. Az érckészlet — a devizaeladások révén — 3.88 millió pengővel csökkent. A giroállonaány állami befizetésekkel 4.9 miihó pengővel növekedett. Az „Egyéb követelések" és „Egyéb tartozások" lényegtelen változást mutatnak.

A textiláru forgalmi a dójának átalány ositása. A pénzügyminisztérium az érdekelt textilipari és kereskedelmi körök bevonásával tegnap ankétot tartott a textiláru forgalmiadójának az átalányosifásáról. E kérdés rendezésére számos terv merült fel s az ügy elintézését már évek óta buzzák-hala-sztják, most azonban döntő stádiumba került. A pénzügy minisztérium ugyanis a textilipar erre vonatkozó indítványát a maga részére is elfogadba tónak jelentette ki s ennek alapján az ankét nyolctagú bizottságot választott, amely az éppen említett javaslatot véglegesen megszövegezi. Kilátás van tehát arra, hogy ez a régóta vajúdó kérdés rövidesen kielégítő megoldást nyert.

A 8zIovensxkói és rusrinsxfeói faipari egyezmény. A uralt héten beszámoltunk arról hogy a szlovenszkói és mszinszikói erdőtulajdonosok, a faipar és a fakereskedelem Zsolnán értekezletet tartottak, amelyen a fa egységes árait akarták megállapítani. A tanácskozások székhelyét e hét folyamán Prágába tették át s itt az állami erdő éa mezőgazdaságok vezérigazgatóságának a bevonásával sikerült létrehozni a megegyezést. Eddig éppen az állami erdők okozták a legtöbb nehézséget, mert a szlovenszkói igazgatóságok a saját felelősségükre nem akartak hozzájárulni az irányárakhoz. Az állami erdők prágai vezérigazgatósága azonban kötelezően kijelentette, hogy mindenben csatlakozik az áregyezményhez.