Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-21 / 216. (2437.) szám
2 <EM«DuAÓAGkARH 1 RiiAP 1169 (oMfémJbnr 2BL. .Mlcsoh minisxter elítéli a túlságos bürokráciát fi cseh agrárok és iparospártiak barátkozása az iparospárt országos kongresszusán Prága, szeptember 20. A cseh iparospárt tegnap tartotta első országos pártkongresszusát, amelyen, föltűnően dokumentálta az iparospárt és az agrárpárt szoros együttműködését. A kongresszuson Bradáes és Viskó vaky miniszterekkel az élén az agrárpárt vezetősége ie képviselve volt. Najman. képviselő elnöki megnyitója után Stanok cseh agrárpárti képviselő az agrárvendégek nevében kiemelte a két párt szoros együttműködését. Mlcsoch. vasutügyi miniszter, iparospárti képviselő, a két párt politikai kooperációját magyarázta. A tizenharmadik havi fizetési törvényjavaslattal kapcsolatban rámutatott az állami közigazgatás agyonbürokratizált voltára, amelyet különösen a sápját resszortjában érez érzékenyen. Az állatni üzemeket minden politikai befolyástól mentesíteni kell, tisztán kereskedelmi alapokra kell őket fektetni. A ikongreeszne a* egyes referátumok irtán *» legsürgősebb problémának tartja aa adókérdés gyors rendezését. Határozatában panaszkodik, a kongresszus, hogy a középosztály adémeg- terbelése óriási é» letöri az adózás igazságosságába vetett hitet. Követeid az ipari iskolák államosítását, az ipari hitei kiépítését. Végül megválasztotta a párt uj végrehajtóbizo fctságát, amelynek élére ismét Najman képviselő áll éSB^3tSSi&^SilX!niiJWUSSBSS3SSSMH&ŰS^^3BUSVIIS^ Dérer se takarékoskodott az ígéretekben niizintzkéi útja torén Más az ungvári magyar gimnázium visszaállítását is megígérte csak 50 százalék erejéig képez jövedelmi adóalapot, hogy aki 10 üzletrészt jegyez, az 2 százalék, aki 100 üzletrészt jegyez, 5 százalék kedvezményt kap a kivetett jövedelmi adójából egy bizonyos ideig. Az az üzletrészes pedig, aki 5 évre leköti magát a járási központi beszerzési és értékesítési szövetkezettel szemben arra, hogy termelésének értékesítésre rendelt, eredményét a szövetkezet által értékesíti (a pool rendszer alapján) az a forgalmi adónál 50 százalékos kedvezményt kap, a jövedelmi adónál a jövedelmi adóalapba az értékesítési feleslege csak 50 százalékban számol, a kivetett jövedelmi adóból 2, illetve 5 százalék elengedést nyer, sőt a kivetett földadóból 25 százalék elengedést élvez. Ezeknek a kedvezményeknek a nyújtásával az állam nem jár rosszul, mivel a gazdasági élet fellendülése folytán szaporodnak a jómódú adóalanyok és szaporodik az adóalap s igy az állam jövedelme növekedik, mi az adó mértékének igazságosabb megállapító sálhoz vezet. De az üzletrészek, mint névre szóló értékpapírok, még abban a kedvezményben is részesülnek, hogy 100 százalékig vagyis névértékig óvadékképesek, „pupilláris biztosi tékmak tekintendők." Bírói letétbe vagy hatósági letétbe helyezésnél, adó vagy vagyondézsma biztosi- léknái 100 százalékig vétetnek számba és ha a hatóság kielégítésül használja, akkor ez bíróság közben jöttével történik és a rendes üzletrész alapítványi üzletrésszé válik a tartozás kerek összege erejéig, a felesleg pedig letétbe helyeződik a volt üzletrészes javára s azt csak az üzlei részre előirt felmondással lehet igénybe venni . A betét tőkét azzal kívánja a tervezet a szövetkezeti hálózat szolgálatába állítani, hogy kimondja, hogy annak töke és kamat- biztonságáért az összes községek és járások az összes vagyonukkal felelősek, nevezettek felelősségét ezenfelül az állam is garantálja. A maximális 5 százalékos betétkamat a biztonság ekkora foka mellett elégséges ahhoz, hogy a betét keresse a szövetkezeti életben való nyugodt eliielyezödését. A mezőgazdasági zéteglevéd és a szövetkezeti kötvények kibocsátásával a hosszai lejáratú törlesztése® kölcsönt kívánja a tervezet a mezőgazdaságnak nyújtani, úgy azonban, hogy a záloglevólkölcsön kibocsátását majdnem 100 százalékig biztos jelzálogkövetelésekre alapítja, a Szlovenazkói Országos Központi Szövetkezet üzletrészt őkéj éből kihasított 150, illetve 50 millió K kiülöm tartalék- alappal biztosítja az összes záloglevéltulajdonosokat a azonfelül még külön garanciát vállaltat az országgal, illetve a községekkel és járásokkal- Itt tehát a záloglevélvásárlás előtt az, aki a pénzét ilyen papirba akarja elhelyezni, látja, hogy a pénze erósen biztosítva lesz, a 4 százalékos kamatozást is elégségesnek fogja tartani és szívesen vásárolja a mezőgazdasági zálogleveleket. De a közalapítványi pénzek, a postát akarók boté telnek egy része, a belegsegélyző és szociális biztosítás alapjainak egy része ezen mező- gazdasági záloglevelek vásárlására fordítandók s a biztosító társaságok dijlantalékainak egy részére elő kell írni, hogy ily mezőgazdasági záloglevelőkben helyezendők el. —- Ugyanez áll a szövetkezeti nyereménykötvényekre vonatkozólag, amelyekért a járási központi hitelszövetkezetek készfizető kezességet vállalnak. A mezőgazdasági ipari záloglevelek az állam által vannak garantálva, tehát ezek eltekintve attól, hogy a (kibocsátása alap és a külön tartalék már maga is elég biztosíték, egész biztos tőkeelhelyezésre nyújtanak alkalmat és biztosítják azt, hogy Sziovenszkőban a mezőgazdasági ipar kifejlődhetik és a munkanélküliség leküzdésére hathatós eszközt nyújt , A kiépített szervezet, a helyes centralizáció és a helyes decentralizáció, az altruizmus jegyében végbemenő tőkeösszebalmozás, koncentráció, mind ott szerepelnek a tervezetben, hogy a szlovenszkói szövetkezeti hálózat elvégezhesse azt az áldást hozó gazdasági munkát, amely Szlovenszkót értékké kell begy tegye és népednek jólétet kell hogy biztosítson. (Folytatjuk.) Mary-erémet vegyen, hogy arca szép, tiszta és üde iegyen!... Vegyen csak teljes gamituréL Mindenütt kapható. Készítője Dr. PoUák László gyógy- recése, PieMaoy. * Ungvér, szeptember 20. (Earainszkói **er-1 kész tőségünktől.) Dérer iskoteulgyi miniszter j ruszinszkói tanulmányútja befejeződött. Szerdán délelőtt még kihallgatásokat tartott az ungvári volt vármegyeháza nagytermében, azután autón Kassára utazott. Jellemző a miniszterre, hogy az ellenzéki magyar ujjságirókat nem akarta fogadni, igy a magyar sajtó nem szerezhetett közvetlen adatokat a miniszter ruszinszkói utjának eredményeiről. Sok szóbeszéd esik a miniszternek ungvári szerepéről, amikor a küldöttségeket fogadta. Közel 50 küldöttség rohanta meg az elvtárs- minisztert, aki ezt a nagy offenzívat úgy bonyolította le, hogy titkára utján fogadtatta a küldöttségek egy részét. Ennek tulajdonítható, hogy például Ungvár város küldöttsége nem is kerülhetett a miniszter elé. A miniszter és titkára egyébként az 9 yenkor szokásos ígéretek lavináját zúdította a de- putációk fejére. Csak néhány érdekesebb ecetet rögzítünk le. így WeMmamm Mihály a ruszinszkói Közművelődési Szövetség magyar ügyvezetője, a ruszinszkói magyar ezlntársalat részére kért megfelelő szubvenciót Dérért ÖL A miniszter természetesen a legnagyobb készséggé! ígérte meg a* ákamsegélyt « beszédét azzal a körtetsizü mondattal fejezte be, hogy magyar színházat olyan nagy támogatásban fogja részesíteni, hogy annak gondjai végre megszűnnek. Egy, a cseh gimnázium részére megíeáedő helyid séget kérő deputációnak ii mándait megígért, sőt, amikor a deputáció egyik magyar tagja * magyar gimnázium ügyét fölvetette, Dérer azt is megígérte, hogy a gimnáziumot életre kelti..« Egy cseh újságíró előtt egyébként beszámolt ruszinszkói impresszióiról. Elmondotta, hogy 50 iskolát látogatott meg és megelégedését fejezte ki a tanügyi viszonyok fölött. Megtekintette a 150 cseh iskola aémetyfkéi ia. Erre vonatkozólag — amint már röviden megírtuk — kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, hogy olyan helyen és vidéken állítsanak föl cseh iskolákat, ahol arra a nemzetiségi számarány szerint szükség nincsen. A nyelvi káosz eltüntetése érdekében 'legközelebb nyelvi ankétet fog összehívni Dérer) Nem volt azonban egyetlen szava a magyar népiskolák érdekéiben, pedig ezen a téren igazán #ok Ígéretet tehetett vohxa, mert hiszen * ruszinezkói magyar falusi elemi iskolák srámd- mas állapotban vannak. IDEGEN EMBEREK REGÉN? IRTH: MÁRftí SÁNDOR Copprígfit bj Pantóeon (Í8) — Erre se lesz szükség, Vaszilieff? — kérdezte elkeseredve. — Én nem szóltam semmit — felelte az orosz óvatosan. — Lehet, hogy arra, amit ön csinál, húsz év múlva talán szükség lesz. Ön sima, nagy formákat csinál, s én érzem bennük, hogy milyen tekervényes utón jutott el odáig, amíg kielégíti önt egy kúp. Általában egy kúpot gyerek is tud önteni gipszből, butuska .De az ön kúpjain és kockáin és gömbjein én érzem mindazt a sok nyakatekert, egyszerű, hazug, méltóságos és őszinte ábrázolást, amit Phidias óta faragtak különféle anyagoikból az emberek. Képzeljen el egy embert, aki megtanult busz nyelvem beszélni csak azért, hogy a végén mindenre ezt az egy szót mondja: ámen. — Köszönöm — mondta a szobrász hálásan* — Ne. köszönjön semmit — folytatta makacsul. Érezhetően olyan ember volt, akii nem lehet, megvesztegetni. — Lehet, hogy a maga művészete mégis csak svindli, éppen azért, mert nem kúpot akar egyszerűen csinálni, hanem ebben a formában művészetet. Mihelyst művészet, már gyanús a kúp, ha megengedi. Egy európai ember az.t mondta, hogy a természetben nincsen jó, se rossz, mindent a gondolkozás lesz csak azzá. A mértanban sincten jó, vagy rossz, de a művészet megrontja a legszelídebb kúpot is. ön megrontja a mértan ártatlan formáit, mert olyan világba cipeli át őket, ahol elvesztik szűzi jelentésüket és nincs semmi keresnivalójuk. Torkát köszörülte és nyugodtan nézell körül. % — Másszóval ön hisz a mű'.őszeiben. Vaszilieff ur? — kérdezte a francia. — Mi mind hiszünk a művészetben, Bou- dín ut — felelte az orosz nagy nyo matekkal. — Mi nem vagyunk m érvadók. Mi beleszól ettünk a művészetbe. Én hiszek abban is, hogy jobb ruhában sétálni az uccán, mint meztelenül, « jobb esernyővel indulni el hazulról, mint esernyő nélkül. Én hiszek abban is, hogy az aszpirin jó fejfájás ellen, mert erre tanított a tapasztalás. S ha megengedi, én Istenben is hiszek, bár erre csak a pópák tanítottak és semmiféle empirikus bizonyíték nem szól Isten létezése mellett. Miért ne higyjek hát a művészetben, Boudin ur? Semmi nem könnyebb. Én el tudok képzelni olyan várost is, ahol barátunk szobrai, a gömbök és kúpok és csonkakupok, nagyon kellemesen hatnak majd a köztereken. S embereket, akik e város uccáin járkálnak, s nagy kielégülést találnak benne, ha lovasszobrok helyett barátunk szép, egyszerű, tökéletes gömbjeire és kúpjaira pillanthatnak fel. Engem például egy csonkákup látványa sokmindennel kibékít és megnyugtat. Én hiszek a művészetben s hiszek a geometriában is, s még sok mindenben hiszlek, mert már öreg vagyok. Hallgatták az esőt. A meggyilkolt bábu lábaiknál bevert. A francia ösezeszo rí tóttá ajkait, zsebrevágolt kézzel bámulta a bábul és mereven mosolygott. Rokonszenvet érzett a francia iránt. Fiatal volt, * kissé kopottan öltözködött, a nyakkendőjén, gallérja formáján, ruhája szabásán különös iparkodás ütött át, mintha viselőjüknek mindennél fontosabb lenne, hogy ruházata egy színárnyalattal se üssön el attól, amit az emberek róla elképzelnek. Egy fiatal francia mérnök öltözködhetett csak igy, aki nagyon fájlalná, ha valaki különöset és kivetnivalót találna ruházatában, egy mérnök, aki a gázgyárban dolgozók, de ugyanakkor megjegyzi, hogy ez nem jelent semmit Mert apró tünetek, például az ing s a kézelők s a gallér szabása a bemutatkozásinak ezt a mellékmondatát is jelezték. Kissé idegenül mosolygott maga elő, tapintatos hallgatással, összeszoritott, vékony ajkai körül egy vonás fegyelmezte s lefogta azt a mosolyt. Nem volt gúnyos, se fölényes, se türelmetlen, egyáltalán nem volt fiatalemberes. Talán üres ez a mosoly, gondolta. Gépies volt és idegen. Ilyen sok tapintattal csak az tud idegen meggyőződések fölött mosolyogni, gondolta, aki elég rugalmas belülről ahhoz, hogy ne tartsa sérthetetlennek tulajdon meggyőződéseit. — Nekem nagyon nehéz önt követni, Vaszi- lieiPf ut — mondta a francia s bocsámatkérő- en meghajolt. — Mi franciák két dimenzióban élünk: a múltban és a jelenben, önök, oroszok, mindig egy harmadik dimenzióban is éltek, melyet nehezen tudok meghatározni, egy óhajtásban, egy ideálban, egy elképzelésben. Én túlságosan a földön vagyok* Amit nem tudok most, e pillanatban, félre nem érthetően meghatározná és kifejezni, ahhoz nincsen semmiféle utam. Engem igy neveltek. Az apám fotográfus volt Neuilly* ben. Ezzel nem akarok semmit mondani. A vá'sárok alkalmával, ha sóik volt a munka, segítettem előhívni a képeket. Ilyenkor egy sötét fülkében ültem, hol vörös lámpa derengett, egészen úgy, mint az orosz templomokban. De a kép, melyet előhívtam ebben a sötétben, mindig csak egy embert mutatott, legtöbbször elálló fülekkel, kemény kalapban, őralánccal a hasán s olyan arckifejezéssel, mely nem mondott semmi rendkívülit. Ami azt illeti, hogy húsz év múlva lesznek emberek, akiknek nincs szükségük művészetre ... — Csak órák kérdése — mondta makacsul az orosz. — Ehhez nem tudok hozzászólni. Állítólag a Marson is van élet, s lehet, hogy az élőlényeknek ott sincs szükségük művészetre. Abban igaza lehet, hogy a kép é« szobor, zene és irodalom csak átmeneti kifejezési formák. Talán lesz egy generáció, s nem Is sokára, mely ez a kielégülést, a művészet kielégülését, mely ma olyan fontos nekünk, megtalálja valami másban, a sebesség uj méreteiben, egy bid kontrakciójában, egy vegyi pasztilla izében. Az én irodám ablakai a nagy gáztartályokra néznek. Sötét és barátságtalan odúban ülök egész nap, s olya» gázkályhákat tervezek, melyek három esztendő alatt amortizálják a fogyasztással a gyártási költségeket. Ha munkámtól, mely nem nevezhető izgalmasnak, felnézek, három óriási gáztartályt látok az ablak előtt, húsz méter magas gázbartályokat. Elhiszi nekem, hogy a tartályok formája minden alkalommal kielégíti művészi hiányérzetemeif Nem hiszem, hogy apám, aki a háború előtt még kijárt a Montparnasse kocsmáiba és éhező mii vészektől szívesen vásárolt uzsora- áron köles érlékii csendéletekéi, ugyanazt érzi, ha egy gáztartályra pillant, mint én. íFolytatjuk.) A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezÖkkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fyrdő^ Diéta SstesertlvB*, A/ igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb íüszerüzletben.
