Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-20 / 215. (2436.) szám

1930 szeptember 20, szombat. k Mi-per garnitúrájával uj hazaárulás! pert tárgyal a pozsonyi bíróság Siőger: „Nem voltam kém és Kolschitzky-uccai lakásomban nem volI kémiroda“ Sláger Károly aki a vádirat szerint Túlta legbizalmasabb munkatársa volt, teljes egészében visszavonja beismerését — Azt állítja, hogy lelki presszió alatt irta alá a jegyzőkönyveket Pozsony, szeptember 19. A Tuka-per ala­kilag rés judicata, de mellókihajtásábau a Stöger-perben, amelynek tárgyalását ma dél­előtt kezdi meg a pozsonyi bíróság, tovább él, majdnem teljes staffázsával együtt. Azok az események és mozzanatok játszók a főszerepet a most főtér gyalusra került Stöger-perben is, amelyek nemrégiben még a Tuka elleni vád gerincét és bordásait át alkották. ♦ Stöger Károly ellen hazaárulás vádját emelte az államügyészség. Neve a Tuka-pör folyamán bukkant fel, amikor is Tuka egykori titkárnőjének, Holényi Tévéznék a levelezésében akadt meg rajta a detektív szeme. A per folyamán Stőgert az államügyész utasí­tására letartóztatták: és Pozsonyba hozták. Ez volt az előjátéka Stöger Károly haza­árulást biimperénelk, amely szoros összefüg­gésben van a Tuka-perrel. Az eljárás tengelye üt is a bécsi, Koltschtz- ky uccai lakás, amelyet a Tuka-pör katonai szakértői kémkedési irodának minősítették. A tanúvallomások szerint Stöger ebben a la­kásban lakott, a hazaárulást azonban nem­csak ezáltal követte ei, hanem mint a fajéra olvasott más vádalk állítják, egyébként is résztvett a csehszlovák állam elleni akciók­ban, melyeket, hol mint futár, hol mint bi­zalmi ember szolgált. Tuka után tehát S’öger lép a közvélemény elé hazaárulás vádjával terhelten. A katonai árulás vádja Az eljárás alapját a mai tárgyaláson ismertetett vádirat képezi, ^melyet az államügyészség 4936/29 —22. szám alatt adott ki Stöger Károly ellen. A vádirat szerint a pozsonyi államügyészség vádolja Stöger Ká­rolyt, — aki 1890. november 15-én született, nagy- szombati illetőségű, Moraványban lakó, nős, ma­gánhivatalnok és jelenleg vizsgálati fogságban ül, — hogy katonai árulás bűntettét követte el azáltal, hogy különösen súlyosbító körülmények mellett 1921-ben és későbben, Pozsonyban, vala­mint más bel- és külföldi helyen szövetkezett Tuka Béla dr.-ral, Kovács Jánossal, Kastner Emillel és más személyekkel azon célból, hogy kikémlelje a csehszlovák, hadsereg felszerelését, állapotát, elhelyezését, a közlekedési hálózatot, a táviró- és telefonvezetéket, a lakosság között található fegyverek számát és más körülménye­ket, a köztársaság, különösképpen pedig Szlo- vemszkó védelmére vonatkozólag kikémlelje ugyanezeket a* adatokat, hogy azután közvetlenül vagy közvetve idegen hatalmaknak árulja el. Ezen célból közvetve vagy közvetlenül idegen ka­tonai tényezőkkel került összeköttetésbe, külö­nösképpen két külföldi katonai hírszerző iroda tisztjeivel, Bécsben, név szerint Löwenstein dr., Lonszky Aladár magyar ezredessel, Siménfalvy Pállal, Folkusházy Lajossal és más személyekkel, így hangzik: a véd, amelyöt az államügyészség a báróeág előtt OELenczl József dr. vizsgálóbiróvai, Pás- íkacseik Vladimír dr. rendőrségi tisztviselővel, Ha­bán Károly rendőríisztviselővel, Holényi Teréziá­val és Betóoszky Károllyal káván bizony irtani. Stöger élettörténete A vádiratból megtudjuk, hogy Stöger Károly 1890 november 15-én született, a Pösrtyén melletti Moraiványibap, efliemá iskolát, nyoffic gimnáziumot véglett, 19t8jben Nagyszombatban érettségit tett, majd Németországba utazott, ahol a technikai főis­kolán az elekrtíotechnikai szakot tanulta de ta­nulmányait nem '^‘ezte be. A háború kitörésékor 1914-ben az orosz izmira került, a Brusáilov-offen- ziva ideijén hadnagyi nmgban orosz fogságba esett, ahonnan 1918 májusába, megszökött, jelentkezett pozsonyi ezredénél és az Viasz frontra küldték. Az áUamfordükt után nem környezte a csehszlovák hadsereg kötelékébe valló Njvételt. 1919-től egy- ndeig sógoránál, I.heutznái Hózkodott, 1921-ben édesanyjánál Moraványban laki. Az első lépések a politika porondján Siőger 1921-ben lépett a politika, -^romájára, amikor az országos kér észtén yszodallsL p^rt tit­kára lett. A vádirat elmondja, hogy ebbei. m idő­iben kezdődött meg a büntetés alá tartozó töékeny- ©ége is, mert szövetkezett Tuka Béla dr.-ral *s más szemétek­kel idegen államok ú»v:-ra foké kémkedés üss. sére és rászívott Tuka Béla köz társaság el lene akcióiban. Noha az állam ügyészség a ’öz társas ág ellenes működéé vádjától elévülés riatt eláll, Stöger egyónáeógóaek és politikai lagatartásának fl­lusztrálása céljából erre az időszakra is kitér. Stöger Károly működését az általa megállapí­tott tényállás két részre osztja. Az első szakasz 1921-től 1923. nyaráig tart és ebben az időben a vádirat szerint Stöger Tuka Béla dr.-ral és Varjú József párttitkár­ral, Budapestre, Bécsbe és Varsóba utazga­tott, többnyire futár! minőségben. Működésé­nek második szakasza az 1923. és 1924. éve­ket öleli fel, amikor a vád bizonyitékai sze­rint résztvett a bécsi kémiroda működésében. Az anyag csoportosítását és feltálalását az ál­lamügyészség Stöger rendőrségi vallomása alap­ján végzi és mindvégig erre a beismerésre hi­vatkozik. Utal arra, hogy Stöger saját vallomása szerint már titkársá­ga idején is többizben járt Budapesten, ahová a keresztényszocialista párt főtitkára, Varjú József, vagy Tuka Béla dr. küldötte. Ott rendszerint Tuka Béla dr. személyes barát­ját, Lukinich Imre dr. egyetemi tanárt látogat­ta meg, továbbá a Felvidéki Szövetség és a Rákóczi Szövetség vezetőit. Szóban és írásban referált nekik a szioven- szkói politikai helyzetről, időnként lepecsételt borítékokban írásbeli jelentéseket vitt, me­lyeket Varjú titkártól és Tuka dr.-tól vett át. Néha pénzt hozott Lukinich tői, esetenként 15—20.000 koronát, amit Varjúnak vagy Tuka dr.-nak adót át. Az említett szövetségekben rendszerint a vezető emberekkel, Rakovszky Ivánnal, Farkas főtitkárral és Szinayval tár­gyalt g ezektől is kapott pénzt. Budapesten Lu­kinich tanárral találkozott Jehlicska dr. sógo­rával, egy Pazurik nevű egyénnel, valamint Siménfalvy magyar ezredessel. Egyizben Varjú titkárral együtt meglátogatta magánlakásán Folkusházy erzedest is. Az államügyészség Stö­ger budapesti tevékenységével kimentve látja a kémkedés tényállását, amelyben Stöger mint közvetítő, összekötő politikai ügynök szerepel. Bevallotta továbbá Stöger, — folytatja a vádirat —- hogy . Tuka dr. kétizjben Varsóba küldte, ahol Jehlicskával találkozott, szóbelileg referált neki és megkérte őt, hogy igyekezzen meg­nyerni a lengyel politikai tényezők támogatá­sát a szlovák akcióhoz. beszélgetésnél Unger István emigráns szlo­vák vezér is jelen volt. Stöger Tuka dr. megbí­zásából többször Becsben is járt, ahol a magyar követségen Fekete báróval tárgyalt. A Kolschítzky-uccai iroda Stöger Károly — folytatja a vádiirat. — augusztus 24-én tett vallomásában részletesen megemlékezik a bécsi kémiroda működéséről. Elmondotta, hogy 1923 őssén Tuka utasításira lakást bérelt Bécsben a Kolschitzky-ncca 30. szám alatt. Pénzt és munkát csak Tűkétől kapott, más foglal­kozása nem volt. A bécsi lakásban különböző egyé­nek, a többi közt egy ezredesi rangban lévő oszt­rák tiszt és egy birodalmi német tiszt is megtfor­A bécsi exhurzió A következőkben a vádirat Siőgernek a vizsgáló­bíró előtt lefolyt kihallgatására utal. Ottani vallo­másaiban néhány részletet megváltoztatott, de to­vábbra is fenntartotta vallomását a bécsi, vaTsói és budapesti utazásokra vonatkozólag. A bécsi kém­irodával kapcsolatban még ki is egészítette ezt a vallomást, azt állítva, hogy Tuka dr. havonta 4—500 koronával segélyezte. Újabb előadásában egy lengyel akcentussal beszélő férfi, is szerepel, akinek segítségére volt bizonyos Stöger magatartása a Tuka-pörbcn A vádhatóság a vád indokolásában kitér arra is, hogy Stöger a Tuka-pör főtárgyaláaán augusztus 29-én visszavonta előbbi vallomásait és azzal érvelt, hogy a rendőrségen fizrk.tl és erkölcsi nyomással szedték ki belőle a kérdéses jegyzőkönyvek alá­írását. Ezzel az aTgume itáilájseal szemben az ügyész hivat­kozik a Tuka-pör tárgyalásán tanúként kihallgatott Piskacsek dT.-ra és Habán Károly rendőrtisztre, akik tagadták, hogy Stőgerrel s*emhen kényszerítő eszközöket alkalmaztak volna. Utal a vád arra, hogy Slőgemek a beismerő vallo­mását általánosságban és az adatok tekintetében megerősítették Scihramm Krisztinának, Hofieriknek és Belánsky Károlymak a vallomásait. Hogy Stöger bécsi lakása tényleg kémiroda volt, est Belánsky Károly is megerősítette, amikor elmondotta, hogy Kovács János alezredes elvezette őt a Kolschlilzky-ucca 90. számú házának egyik lakásiába, ahol a jelenlévő bárom urnák Lo- sonczy néven mutatta be. Kovács csakhamar eltá­vozott, az uj ismerősök pedig kikérdezték őt a ka­tonaság nemzetiségi viszonyaira, erejére, elhelye­zésére és egyéb stratégiai titkokra vonatkozólag. Egyben megkérték a csendőrség sematizmusának beszerzésére. Belánszky vallomásának alapos ismertetése ntán a vádhatóság beigazoltnak látja, hogy Stöger la­kása kémiroda volt. A Belánsky-iféle terhelővallomásnak azonban volt egy bökkenője, amely mellett nem hal adhatott el szótlanul a vádirat. A Tukja-pőr főtárgyalásán ugyanis Stőgert szembesítették Beünskyval, aki nem is­merte fel benne a Kolschitzky-ueeai lakás bérlő­jét, kijelentve, hogy Stőgert a bécsi lakásban so­hasem látta. Az ügyészség szerint Belánsky vallomását a szembesítés negatív ered­ménye nem rendíti meg, mert Stöger maga is kijelentette, hogy nem minden találkozásnál volt jelen és gyakran elutazott Becsből, nincsen tehát kizárva, hogy Belánsky nem is találkozhatott Bécsben Stőgerrel. A fentebb vázolt tényállás helyességét a vádirat ezeréit igazolja az a levél is, amelyet Holényi Te­rézia Castruzednének irt Newyocrkba. Azt Írja eb­ben a levélben, hogy állandóan tenyésztenek „kakaó-csemetéket" egy­re növekvő veszéllyel és hogy K. (Karcsi) szerep­lése óta minden héten Bécsbe ntaiik és hogy B. (Béla) csodálatos kitartással dolgozik nagy mun­káján és reméli, hogy akár jobbra, akár balra fordul a sors, valamilyen módon az ügy mégis sikerülni fog. Az államügyész ezt a levelet is bizonyitékai lrözé illesztette, mert nyilvánvalónak tartja, hogy a levélnek nem lehet olyan ártatlan jelentősége, amilyennek Holényi Teréz igyekszik azt feltün­tetni. A végkonkluzió Végül hivatkozik a vádirat arra, hogy a vádlott első beismerésében megbánást mutatott, azt állí­totta, hogy nyomorában követte ed tettét és aean volt tisztáiban cselekedeteinek súlyával és követ­kezményeivel. Hogy tevékenyégével milyen terve­ket és célokat segített elő, arra a vádirat szériát a Tuka-pör mái fényt vetett. Ami Stöger és Varjú József titkáT kapcsolatát illeti, a vád azzal érvel, hogy Varjú a büntetéstől való félelmében külföld­re szökött és szökésével bűnösségét dokumentálta. Az ügyész végső konklúziója: Nem lehet kétség abban, hogy Tuka dr. akciója a* államra és annak biztonságára nagy mérték­ben veszedelmes volt és hasonló mértékben volt veszélyes Stöger működése is, akit Tuka egyik legfontosabb és legbizalmasabb munkatársának lehet tekinteni. illetékességi kifogással és semmiségi panasszal kezdődik a főtárgyalás Svaiofanské Teptice Szenfiván-Fürdő Xiptómegyében fővonal mentén. ' Egész éven nyitva. Csodálatos szépségű tátrai ősz. 3lz Sllacsony 'Gátra őszi és téli turisztikájának kiindulópont­ja. 31 Qyömbér bázisa. Meleg oyógi/fiirdök, idea- bajok, női bajok, ischias, csúz és általános gyengeség esetére. Mérsékelt árak. Akérjen prospektust. Posta -Cjptovskij Sváty Ján Pozsony, szeptember 19. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi kerületi bíróság ma délelőtt 9 órakor kezdte meg a köztársaság védelméről szóló törvény hetedik paragrafusa alapján katonai kémke­déssel vádolt Stöger Károly bűnügyének fő- tárgyalását. A bíróság elnöke Tereibessy János felsőbi- rósági tanácsos, előadóbiró Mázai és sza- vazóbiró Neeid dr. A vádat Boricky Fexdi- nánd dr. prokurátor képviseli, a védelmet pedig Ottlyk Iván dr. látjia el. A bírói tanács tagjai, az ügyész és a védő is ugyanazok, akik már a Tuka-pörben sze­repeltek, a tárgyalás anyaga is kiegészítő ré­sze a Tuika-pörnek és a főtárgyalást ugyan­abban a helyiségben tartják, ahol az elmúlt évben a Tuka-pör főtárgyalása folyt le. A tárgyalás megnyitása után Ottlyk dr. védő illetékességi kifogást emel a bíróság ellen és indítványozza, hogy az ügyet esküdtszék elé utalják. A bíróság rövid tanácskozás után az indítványt elve­tette, ama ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be. Az elnök ezután felveszi Stöger személyi adatait. Stöger Károly 1890-ben született a trencsénmegyei Móra vány községben, római katolikus vallása magántisztviselő, gimná­ziumot végzett, a műegyetemre beiratkozott, de tanulmányait nem fejezte be, vagyontalan és büntetlen előéletű. Az elnök ezután behívatja a beidézett ta­nukat. Megjelennek a bíróság előtt a Tuka- pörben már tanúként szereplő Belánsky, Piskácek dr. rendőrségi tisztviselő, Holényi Teréz, Kraitz József és Habán Károly rend­őrségi tisztviselő. Kraitz orvosi bizonyítványt nyújt át, amely szerint felesége beteg és ezért tanúként nem je­lenhet meg a bíróság elé. Ezután Ottlyk dr, védő indítványozza, hogy a tárgyalás anyagának sztenografikus felvé­telére gyorsírókat alkalmazzanak. Az ügyész ellenzi az indítványt, és a bíróság is elveti azt, mert feleslegesnek tartja a gyorsírók al­kalmazását. A védő semmiségi panaszt jelent be ez ellen. Stöger visszavonta a rendőrségi vallomását Ezután a vádirat felolvasására kerül a sor, amely után az elnök Stőgerhez fordulva így szól: — Hallotta-e a vádat? Bűnösnek érzi-e magát? Stöger: Nem vagyok bűnös. Elnök: A Tuka-pör alkalmával ön azt mondotta, hogy majd csak a saját főtárgya­lóján fog beszélni. Most itt van, hozza fel védelmére mindazt, amit tad. Stöger: Egyáltalában nem követtem e! semmit, nem vagyok bűnös. A rendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásaim nem az én vallomásaim, hanem a rendőrség információig amelyeknek aláírására terror­ral kényszeritettek. Elnök: Mit ért azalatt, hogy a rendőrség információi? StŐger: . Habán rendőrtisztviselő azt mondotta, hogy amiket ő ellem tárt, azok az ő információi. Elnök: És hogy kerültek bele ezek az in­formációk a vizsgálóbíró által felvett jegyző­könyvbe? Stöger: A rendőrségi jegyzőkönyv alapján. Habán egyébként ott volt a vizsgálóbíró szobájában a jegyzőkönyv felvétele alatt. Háború, tanulmányi és kenyérgondok Stöger ezután az elnök kérdésére elmond­ja curriculum vitaejét. Moraványban végezte az elemi iskolát, Pozsonyban járt gimnázium­ban és Nagyszombatban fejezte be azt. Ezu­tán Németországban egy évig egy gépgyár­ban praktizált, majd a berlini műegyetemre iratkozott be. A háború kitöréséig ott tanult. 1915 január elsején bevonult katonának, 1916 őszén orosz fogságba esett, 1918 őszén került haza és ekkor az olaez frontra küld­ték ki. A háború alatt hadnagy volt. Katonai szaktanfolyamöt nem végzett. A há­ború alatt maláriát kapott. Az államfordulat után visszatért Moraványban lakó szüleihez, ahol kisegített apjánál, majd sógoránál Kö­csög községben. Néhány száz koronát kapott ezért ellenszolgáltatásképpen. 1920-ban Pozsonyba jött, ahol Haverla M- getfalusi plébános ajánlatára a keresztény­szocialista pártban titkári állást kapott. Közben azonban más, állandó állás után né­zett, de nem talált. Egy évre rá, 1922 elején kilépett a keresztényszocialista pártból. Po­zsonyi lakását továbbra is megtartotta, mert azt remélte, hogy Pozsonyban vagy Récs- ben el fog tudni helyezkedni. 1923-ban Bécsbe ment, hogy ott kapjon ál­lást és közben műegyetemi tanulmányait is folytatta. Lakást vett ki a Kolsehitzky-ucoa 30. szám alatt és ott lakott 1924 április 1-ig. Elekor Moraványba tért vissza, mert ott ka­pott állást. Kapcsolatok Tubával és Varjúval Elnök: Ez minden? Stöger hallgat. Elnök: Jobb lenne, ha beváltaná azt, amit elkövetett és amit a terhére rónak. Stöger: Nekem nincs mit hevallanom. Az elnök ezután Siőgernek a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásai alap­ján különböző személyekre és intézményekre 5

Next

/
Thumbnails
Contents