Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-20 / 215. (2436.) szám

1930 szeptember 20, szombat.

t>r»;gai-/v\ag¥arhirlai>

SZÜLLŐ:

Jogainkat nem meghunyászkodással, megadással, de gerincesen, elveinkhez való törhetetlen ragaszkodással tudjuk csak kikénjrszeriteni

Szövetkezett pártjaink közös parlamenti klubjának prágai értekezletén Szültő Géza kifejtette belpolitikánk aktuális célkitűzéseit s állási foglalt a losonci etnöhlátogaiás kérdésében

Prága, szeptember 18. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partéi képviselőinek közös klubja tegnap Prágában ülést tartott, amelyen a klub tagjai majdnem teljes számban résztvettek. Szüllő Géza dr., a közös klub elnöke hosszabb, a mai politikai helyzet minden fontosabb kérdését feh ölelő expozét mondott, amelyet a közös klub tagjai egyhangúlag és helyesléssel vettek tudomásul. A közös klub ezután a gazdasági és politikai helyzettel és az őszi ülésszak parlamenti munkaprogramjával foglalkozott. Az állami költségvetés tárgyalásához vitarendező bizottságot alakított a klub, melybe Törköly József dr. és Jabloniczky János dr. képviselőt választotta be.

Sziillő Géza dr. fontos beszédét alább teljes terjedelmében közöljük:

Sziillő Géza beszéde

Tisztelt Klubértekezlet! Melegen üdvözlöm az uj ülésszak első napján, közös klubunk első ülésén megjelent törvényhozóinkat.

Hosszú és nehéz utat jártunk meg, amig visszatértünk a közös klub régi útjára, arra: hogy együtt haladjunk a parlamentben elveink sértetlensége mellett s együttesen harcoljunk ne egymás ellen, de a közös ellenfél: a kormány ellen. Eredményes politikát csak úgy tudunk kifejteni, ha nem egymást gyengítjük, de egymást erősítjük.

Súlyos és nehéz viszonyok között vagyunk ml, Szlovenszkó képviselői, akik a megkérdezésünk nélkül csatolta ttunk egy resp ublikáihoz, amely respublikának alapjait, az alkotmánytörvényeket, nélkülünk, sőt ellenünk hozták meg. Nehéz ez a küzdelem, mert a törvényes útról letérnünk nem szabad, az alkotmánytörvény Scillája és az adminisztrációnak Charibdise között óvatosan kell eveznünk, hogy ne mondjunk soha többet, mint amennyit szabad, de ne mondjunk kevesebbet sem, mint amennyit lehet.

Az állam emberi alkotás. Arra való, hogy a beim© tömörült lakosoknak egyformán védje meg közjogát. Éppen ezért mi tudjuk, hogy

nekünk éppúgy jogunk, de kötelességünk azért járnak ki, mert ezt nekünk kegyként megadják a hatalmon lévők, de megilletnek, mert éppen olyan integráns tényezők vagyunk, mint minden más fajú állampolgára az államnak.

A respublika rés publica, nem pediglen rés privata! Ebből a szempontból szólunk mi tehát bele az állam életébe. Mi nemzetiségi képviselők vagyunk ugyan, de országos képviselők is egyúttal, s

nekünk éppúgy jogunk, de kötelességünk is, hogy az állam minden működését kontrolláljuk, mint a legtizenhárompróbásabb

cseh képviselőknek.

Csak az auSonésn Szlovenszkó lehet életképes

A helyzet ma a köztársaságban egyszerűen leredukálva az, hogy a búzának az ára száz korona:, míg a csizmának az ára kétszáz korona.

• (12 sor elkobozva.)

Gyökereiben kell tehát megfogni a bajt és segíteni kell, hogy anyagilag össze ne roppanjunk, ámde a prosperitásnak első kelléke az, hogy mindenki szabadon cselekedhessek úgy, ahogy az a lelkivilágából ered.

(14 sor elkobozva.)

Az autonőmSsta blokkért

Jelentem, hogy éppen az autonómia megvalósítása végett Szent-Iváuy barátommal együtt, megtettük a lépést arra, hogy a néppárttal, — amely zászlajára irta fel Szlovenszkó autonómiáját, s amely kijelentette, hogy •zzel a zászlóval áll, vagy bukik, — hogy

ezzel a párttal kerestük a megegyezésnek a lehetőségét és a parlamenti vakáció előtt Tiso volt miniszter úrral az őslakosblokk megteremtése végett Koritnyica fürdőn tárgyalni akartunk. A találkozásra közbejött parlamenti akadályok miatt Tiso miniszter ur nem tudott eljönni, de kijelentjük, hogy

újból szorgalmazni fogjuk 8 meg akarjuk az egységes autonomista blokkott teremteni a néppárttal együtt; ha pedig ez nem jönne létre, akkor magunk fogjuk az autonómiának a tervezetét a parlamentben benyújtani.

Benyújtjuk pedig nem úgy, hogy az csak elvi deklaráció gyanánt holt betű legyen, de úgy, hogy az az életbe átmenve egy életerős csehszlovák respublika alapját képező alkotmány- törvénnyé váljék.

Közjogi-tag szükséges ez, mert keli az életerő a köztársaságnak, hiszen beteg az egész világ.

A kormányzat súlyos problémái

A munkanélküliség a világban nő. A prosperitás csökken, a vörös veszedelem és a sárga veszedelem egyre erősödik. Ebben a kaotikumöan el kell készülnünk mindenre, hogy fenn, tudjuk tartani szuverenitásunkat, s ne legyünk alávetve se diktatúrának, amely a szabadság minden jogát megtagadva visz bennünket a megsemmisülés felé, s>e pedig anarchiába ne kerüljünk.

A csehszlovák respublika kormányzata válaszúton van. Addig hirdette a demokráciát, addig hirdette majdnem a kommunizipusig fejlődött szociálpolitikát: a népjóléti intézmények, az aggkori biztosítások, munkanélküliség honorálását, amig úgy járt vele, mint az angol Labour Party: hogy

nem tud a saját intézkedései miatt kiutat találni, mert képtelen helyzetbe sodorta az állam hajóját maga a kormányzat.

Mílitarizmus helyett megbékülést!

A hágai és párisi egyezmények törvénybeiktatása alkalmával a parlamentben rámutattam arra, hogy Benes miniszter ur politikája abban csúcsosodik ki, hogy gazdasági egységet hozzon létre Európa közepén. Ez a terv önmagában helyes lenne, csakhogy Benes miniszter ur nem azt keresi, hogy az egyezségre lépő felek a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása mellett szerződjenek, de

a szerződés orvé alatt át akarná vinni a szláv vezetőszerepet Európában és át akarná vinni Prágába azt a politikát, amely azelőtt Pétervárott volt.

Ennek a politikának grandiózus méretei azonban nem felelnek meg a respublika méreteinek és áll a híres ezópusi mondás: inops potentem dum vult imitare perit 1 A respublika az egyik oldalon a németekkel van körülvéve s a respublikában a legnagyobb anyagi erejű nemzetiség a német. A respublika másik határát képezi a magyar állam és Szlovenszkónak anyagilag legerősebb kisebbsége a magyar. Ezeknek a nemzetiségeknek az államaival addig, amig bent a rokon kisebbségek jogai nem respektáltatnak, igaz baráti szerződést nem tud kötni a kormány s

nem le/iet igazi prosperitás addig, amig az ellenségeskedés szelleme ki nem alszik.

A nagyhatalmi pozíciót és szomszédai gyengítését keresi a kormányzat, s ezért túltengő nálunk a militarizmus. Azonban a militariz- rnusnak az órái már meg vannak számlálva. A. népszövetségben a lefegyverzés gondolata már valóban gyökeret ver. A világnak politikai vezetősége már rájött arra, hogy tehetetlen lefegyverzett és felfegyverzett felek között az egyenlőség és az aninius contra- heudi, s lehetetlen a gazdasági megkötöttség és a gazdasági protekcionizmus mellett harmonikus egységeket teremteni.

Az államnak tehát saját érdekében szüksége volna arra, hogy belül az államnak a stabilitását a népek lelkének megnyugodott fundamentumára alapítsa,

ne pedig hadgyakorlatokat tartson, amelyeknek nincsen más eredménye, mint az, hogy egy idegen generális vállveregetve kijelentse, hogy „úgy látszik, lehet a hadsereget olyan módon is fenntartani, mint azt a csehszlovák respublika teszi."

A belpolitikánk céljai

De nem akarok ezekkel a kérdésekkel tovább foglalkozni, csak rá akarok mutatni a magunk egyesült belpolitikájának a céljaira. Nekünk keresztény szocialista pártnak, — amelyben résztvesznek a magyarok, németek és szlovákok, — a magyar nemzeti pártnak, — amelyben tisztán magyar nemzetiségű, — és a Zipser Deutsche Parteinek, — amelyben német anyanyelvű honpolgárok tömörülnek, — nekünk együttesen meg kell mindent tennünk, hogy lefaragjuk az állam fölösleges kiadásait és fokozzuk azt a termelési lehetőséget, amely termelési lehetőség mellett a ránkbizofct őslakosok ittmaradását és prosperitását a legsikeresebben elő tudjuk mozdítani.

Nagyon nehéz ebben a tekintetben a helyzetünk. Az államnak egész pénzügyi politikája mintha csak abban merülne ki, hogy bennünket először szegénnyé tegyen, azután pedig törje meg nemzeti öntudatunkat. Hiszen, ha nézzük a Nemzeti Bank politikáját, a pénzintézeti központot s nézzük a gazdasági törvényeket, akkor látjuk, hogy

itt minden oda-konkludál, hogy a szloven- szkói gazdasági és pénzintézeti forrásokat függővé tegyék Prága akaratától.

Prága akarata pedig sohasem lesz az, amely azt akarja, hogy gazdaságilag független és erős őslakossága legyen Szlovenszkónak, de Prága azt akarja mindig, hogy Csehszlovákiának erős cseh hegemóniával bíró pénzügyi politikája legyen.

Ugyancsak

fontos feladatunk kultúránk megvédése, iskoláink és különösen felekezeti iskoláink fenntartása.

Csodálatos, hogy a kormány nem veszi észre, hogy mekkora erő rejlik a felekezi iskolákban, milyen konzerváló erőt jelent a felekezeti iskola a vörös rémmel szemben.

Nekünk a legerősebben össze kell fognunk, hogy felekezeti iskoláinkat megmentsük és ne engedjük azt, hogy Európa közepén amal- gamizáló törekvések legyenek úrrá demokratikus jelszavak hirdetése mellett.

(3 sor elkobozva.)

..Giller János losonci szavaival azonosítjuk

magunkat**

A respublika demokratikus állam, amelyben az államfő a köztársasági elnök. A köz- társasági elnök azonban nem szuverén. A köztársasági elnököt körülbáistyázzák azok az előjogok, amelyek minden államfőt megilletnek, de az alkotmánytörvény a. köztársasági elnökkel szemben azt a korlátot állítja fel, hogy

a köztársasági elnök nem uralkodik és nem kormányoz.

Az, hogy az elnök a pártokon felül áll, nagy garanciája az alkotmányos szabadságnak és ennek a közkincsnek a megvódelmezéee mindnyájunknak kötelessége. Ezért innen keli a kormányt megkérdeznünik, hogy mi rolt a célja annak, hogy az Elnököt felelős miniszterek kíséretében politikai re- zerváltságából a küzdőtérre küldötte?

Ha a kormány valamit mondani akar, mondja ezt ő el direkt, de az államnak a legfőbb palládiumát polémiákba belekergetni nem szabad.

Az elnök ur Délszlovenszkón polemikus élű beszédeket mondott, amelyeknek tenorja alkalmas arra, hogy az itt levő magyarok lelkének sebeit féltépje. Az elnöki enun- eiáció úgy állítja be a közvélemény előtt a régi Magyarországot, mintha ott kevesebb szabadság lett volna, mint van a mostani respublikában és ezzel olyan felületet ad, amely a polémiát jóformán kikényszeriti.

Csak egy tiszteletteljes kérdést intézek itt az elnök úrhoz, — hiszen az ő megállapítása szerint a demokrácia a vitatkozás szabadsága, — és kérdem, hogy

ha a Petőfi Társaság mostani elnöke, Her- czeg Ferenc, eljönne Pozsonyba és letenné koszorúját Petőfi Sándornak sutba dobott szobrára, nem járna-e éppen úgy, mint járt az, aki Kollár sírjára akart mint idegen állampolgár idegen koszorút tűntetésszerib- lég letenni.

Az elnök ténykedéséért a kormány felelős és a kormány felelősségét hangoztatva rámutatunk arra, hogy

áll az, amit Giller János önérzetesen mondott Losoncon s amely szavakkal mi magunkat azonosítjuk.

Nekünk a prosperitásunkhoz nemzeti egyéniségünk megtartása, gazdasági függetlenségünk megerősítése és autonómiánknak megszervezése szükséges. Mindaddig, amig ezt meg nem kapjuk, küzdünk az ellenzéki oldalon; nem azért., mert bennünket a nyepoz- volim szelleme sarkal, de azért, mert. politikailag tudjuk, hogy a jogokat nem meghu- nyászkodással, megadással, vagy alkalmazkodással, de gerincesen, elveinkhez való törhetetlen ragaszkodással tudjuk csak kikényszeríteni.

Mi számolunk a körülményekkel, de elveinkből nem engedünk.

Ezzel a devisával nyitom meg ennek az ülésszaknak első klubülését.

Jaross Andor mandátuma

s a kormánysajtó vaklármája

Prága, szeptember 19. A múlt hetekben megírlak, hogy Nagy Nándor neanesőcsai földbirtokos, a magyar nemzeti párt tartománygyülési képviselője e tisztségéről lemondott s Jaiross Andor lépett Nagy Nándor helyébe. Ezt, a politikád pártok életében oly közönséges és gyakori eseményt a magyar nyelven Írott csehszlovák sajtó egy része arra használta fel, hogy a magyar nemzeti párt ellen a legképtélenebb vádakkal, gyanúsításokkal és rágalmakkal lépjen föl azzal a célzattal, hogy éket verjen a magyarság két pártja közé- Felkerestük Szent-Ivány József képviselőt., a magyar nemzeti párt vezérét, aki erre vonatkozó kérdésünkre a következő választ adta:

— A kormánysajtó kortes-okból írja. meg támadásait. Semmiféle tendencia és titokzatos okok nem forognak fenn Nagy Nándor lemondása és Jaross Andor kiküldése körük Nagy Nándor saját akaratából mondott le, Jaross Andor mint utána következő lépett a tagság jogaiba,, aminek csak örülhetünk, mert Jaross egyike azoknak, akik a magyar kisebbség sorsa intézésében számottevő helyet érdemelnek.

— A kortesfogás legegyszerűbben, szinte leplezetlenül látszik ki abból a kijelentésből, hogy pártomnak nincs református törvényhozója* Három van, köztük Szilassy Béla, az egyetemes református egyház főgondnoka. Egyéb megjegyzésem nem lebsi.

I

Alacsony bnzaárafe mellett

csak nagy termés rentábilis.

Holdanként egy mázsa teri2iést$t>ibletet jelent, a

^ jgfe. |p porpác használata, mert erősen serkenti a W 1 IOl növényzet fejlődését.^- .............

Po

rzol porpác kapható: Valamennyi gazdasági szövetkezeti fióknál és gazdasági cikkeket árusító üzletekben, vagy Robinsohn és ing. KADA vegyészeti cégnél. Bratislava, KrSstina u. 1, (Kőiben palota). ♦ ZíHna, Legionárska 5.

3