Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-19 / 214. (2435.) szám

>930 szeptember 19, péntek. V ^GVAR-HIRLAß ií A busaválságról irta; F0P0H mm i. a eok nehézséggel küzdő mezőgazdaságra egy újabb csapás köszöntött: a gabonaárak ka­tasztrofális zuhanása. Az árak elérték azt a színvonalat, amely mellett termesztésük ma már nem fizeti ki magát. Ezen jelenség azért katasztrófái is, mert a me­zőgazdaságot, a közgazdasági élet törzsét va­lósággal létalapjában támadja meg. A mezőgaz­daság szempontjából ugyanis a gabonatermesz­tést egészen más elbírálás alá kell venni, mint a többi növények termesztését. Más növények­nél bekövetkezett áresés még nem mindig je­lent végzetes veszedejmet, mert a gazda, ha. látja, hogy egyes speciális növények termeszté­se nem fiz-eti ki magát, azzal felhagyhat és ki­választhat olyan más növényt, amelynek ter­mesztéséből némi jövedelmet remélhet. A gabonatermesztés azonban olyan elválaszt­hatatlan szerves kiegészitő részét képezi a gaz­dálkodásnak, hogy azt csak legfeljebb mérsé­kelten redukálui, de beszüntetni sehol sem le­het. Ezért sújtja a gabonaválság minden gaz­dát egyaránt, a kicsit úgy, mint a nagyot, a külterjes viszonypk mellett, gazdálkodót úgy, mint a belterjesen dolgozó gazdát. A gabonaárak kialakulásánál a búza játssza a főszerepet. A többiek árai hozzá igazodnak. A kérdés tárgyalásánál tehát elegendő magával a búzaválsággal foglalkozni. Ne felejtsük el, hogy a mezőgazdaságnak ezt a súlyos betegségét, csak ugv gyógyíthatjuk ki, ha első sorban is megismerjük a baj okát. E nélkül mindenféle intézkedés csak fejnélküli kapkodás, amelytől gyógyulás vagy legalább is enyhülés nem remélhető. A búzaválságot főleg két körülmény idézte. elő: a.) a készletek felszaporodása, b) az ameri­kai verseny. Az első megállapítással könnyen végezhetünk. Kézenfekvő, hogy a háborít után a búza kapós volt. mert üresek voltak a tár­házak. A búzában nem válogattak. A tárhá­zak már megteltek, a kínálat emellett nagy, a búzának nincs becse, abban már válogatnak. Sokkal érdekesebb azonban enuél az a terv­szerűen és ügyesen végrehajtott verseny, amellyel a raffln ál t Amerika, egy óriás csapást mért a vén Európára. Ne gondoljuk, hogy ez a veszedelmes verseny egyedül abban merül ki, hogy olcsón szállítja Európába, az olcsón ter­melt búzáját, hanem a nagyobb veszedelem ott van, hogy olyan minőségű búzát és lisztet hoz az euró­pai piacokra, amelyet ott ma már nem nélkü­lözhetnek 6 amelyekkel az európai búzák és liszték, kevés kivételtől eltekintve, ma még nem versenyezhetnek. Amint kereskedőktől tudom, az amerikai Ma­nitoba I. búzáért ma 40—50 koronával többet fizetünk métermázeánkint. Szlovenszkón. mint a legmagasabban jegyzett belföldi búzáért. Ezt csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy a búza értékét nem csak gazdasági és malom­ipari, hanem sütőipari szempontból is el kell birálni. Gazdasági szempontból az az értékesebb bú­za. amely egyenlő talajon és viszonyok mellett a legnagyobb hozamot adja. Malomipari szem­pontból főleg a hektói it ersulv a fontos, mert mennél nagyobb 100 1. búza súlya, annál több lisztet lehet abból kiőrölni. Végeredményében a fogyasztásra szánt búzánál legfontosabb a sü­tőipari szempont, amelynél a sikér mennyisége és minősége az irányadó. Az utóbbi két. ténye­zőnek, nevezetesen a tészta ellenállásának és vizfel vevőképess égének az eredője. A budapesti „gabona és lisztkisérleti állo­más“ eszerint a búza minőségi értékszámát há­rom szám összegéből állapítja meg: a száraz- sikér %, tészta ellenállás m/m. és a vizfelvevő- képesség %. Ha egy búzának pl. a szárazsikér tartalma 8.82 %. a tészta ellenállás 9.79 m/m, a vizfelvevöképesség pedig 62.45 %, akkor en­nek a búzának a minőségi értékszáma a 3 szám összege, vagyis: 81.06. A régi magyar búzának körülbelül ez az átlagos értékszáma.. Mennél magasabb az értékszám. annál be­csesebb sütőipari szempontból az illető búza. Ebből látható, hogy egyedül a magas hektoli- tersuly a búza minőségét nem dönti el. A továbbiak megértése végett rá kell mutat­nom arra. hogy a sütőipar az utóbbi években nagy átalakuláson ment keresztül. A napi 8 órai munkaidő behozatala és a gépüzem meg­honosodása folytán a sütőipar ma már nagyobb követelményeket támaszt, a feldolgozandó liszt­tel szemben, mint annak előtte. Az emberi mun­kaerő, a rendelkezésére állott hosszabb idő alatt a rosszabb minőségű lisztből is élvezhető terméket tudott előállítani. Ma már azonban a nagyobb városokban, ahol legnagyobb a fo­gyasztás a sütőiparban, gépekkel dolgoznak és a. kötelező 8 órai munkaidő alatt csak jó minő­ségű, gyorsan megkeiő lisztből képesek kenye­ret és süteményt előállítani. A gép ugyanis a hibákat nem tudja úgy kiküszöbölni, mint az emberi erő. Azért ott csak jó minőségű egyen­lete« lisztet használhatnak. Sajnos, az európai búzákból őrölt lisztek ezen követelményeknek legnagyobb részben nem fe­lelnek meg. nem csak azért, mert alacsony az értékszámuk, de főleg azért sem. mert nem egyenletes minőségűek. Amerika már 10 évvel ezelőtt előre látott. Tudta, hogy rövidesen be kell következei xnnak az időszaknak, amikor a kereslet a jó minőségű búza és liszt iránt fog megnyilvánulni. Ennek kielégítésére szervezte meg a termelést és az értékesítést. Az amerikai Manitoba I. búza értékszáma 91.80, tehát majd­nem 12 ponttal jobb a régi magyar átlag-bu- záknál, a csehszlovákiai búzáknál még több ponttal értékesebb, s ezt a búzát nálunk a lisz­tek feljavítására használják. Amerikában azonban ennél jobbat is termesz­tenek. A Manitoba H. értékszáma pl. 103.25. Ezt azonban nem engedik ki, hanem lisztté őrlik s hozzánk mint amerikai liszt kerül, hogy erős konkurrenciát csináljon a Manitoba I. búzából Európában megőrölt lisztnek. így cse­lekszik az ügyes Amerika. Ezzel szemben az európai búzák legnagyobb része gyenge és rossz eikérta.rtalmuak miatt az igényesebb sü­tőiparban egymagukban fel nem használhatók, azokat a jobb minőségű amerikai búzával vagy liszttel kell feljavítani. Az amerikai búza és liszt tehát ma az európai sütőiparban nem nél­külözhető. Ezekből láthatjuk, hogy a buza-vál- eágot nem körnnyü dolog elhárítani. A búzát exportáló országok az értékesítés megszervezésével export-import intézetek fel­állításával igyekeztek magukon segíteni, az im­portáló államok, mint Csehszlovákia is, a vám­védelem eszközéhez folyamodtak. A búza-válsá­gon egyik sem segít. Az export-államban az értékesítés organizálása csődöt mond, ha nincs olyan búza, mely az import-országok sütőipará­nak megfelel. Az import-országban felállított vámsorompó nem védi a belföldi búzát, ha a sütőiparnak jó búzára van szüksége és ilyent a belföld nem termel. Amint sajnosán tapasztaljuk, a mi búzáinkat csak igen alacsony áron tudjuk értékesíteni s az amerikai búzáért jóval magasabb árakat is szívesen fizetünk. A buza-válság elhárítására vagy legalább is mérséklésre szolgáló védősán­cok felépítését- alul a fundamentumnál kell kezdeni. A termelést kell mindenek előtt meg­szervezni! (Folytatjuk.) A csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása szerint a hónap közepéig a bankjegyforgalom 298 millió­val csökkent s összesen 6506 millió koronát tesz ki. A zsdTÓkövetelések 271 miffió koronával 1129 millió koronára emelkedtek. A hitelügyletek közül a váltóeszkomt 27 millió koronával csökkent e az értékpapírokra adott kölcsönök 14 millióval és : az értékpapireszkont 32 millióval esett vissza. A valutakészlet 26 millió koronával emelkedett. Az aranvkéez-let 1414 millió korona 6 az aranyfedezet 47.8 százalékos. A zsolnai hitelbank válsága igen kedvezőtlen következményekkel járt a többi zsolnai pénzinté­zetre is. A kiebetevők néhány hét alatt 2-8 mhliót meghaladó betétet vettek ká teljesen indokolatlan aggodalmak miatt. A hitelbank betételeeei egyéb­ként e hó 26-án, a Katolikus Házban gyűlést tar­tanak, amelyen az érdekeik védelmére szükséges lépéseket fogják megtárgyalná. Európa gabonatermésének első becslése szerint a búzatermés 25.2 millió q (múlt évben 25.6 msüdé). a rozstermés 112 millió (126 millió) q, az árpater­més 104 millió q, (113 millió) s a zab 111 millió (136 millió) q volt. Ezek a becslések természe­tesen csak megközelítők. A dohánytermelő államok konferenciája. A gö­rög kormány Jugoszláviát, Bulgáriát és Törökor­szágot dohány termelési konferenciára hívta meg. A konferencia célja a termelés szabályozása és az értékesítés megszervezése. A prágai rádióvásár jellegzetes jelei. A prágai vásárok közönségében lassan öntudatlanul is meg­szokottakká válnak az egyes miníavásérópületek jegyei. Messze tündököl a régi kiállítási palota tor nyán az arany korona, a régi kiállítások- emléke. Ezzel élénk ellentétet képez az uj vásárpalota ha­talmas. egységes tömege. A harmadik vásárterület­nek. a rádióvásámak is van már egy jellegzetes je­gye. A Kresl & Convp. cég pavil'lonjának tornyá­ról messze világát az óriási méretű Telefimken csillag. Ez a három jellegzetes jegye a prágai min­tavásár minden látogatója emlékezetébe kitörölhe­tetlenül vésődik bele és ha a vidékről jött látogató v isszaeml'ékezik nyugalmas otthonában a prágai imintaváeárra. már előre örül ennek a három szim­bólumnak, miket a legközelebbi vásárlátogatáea al­kalmával viszont fov láthatni.-f A prágai devizapiacon Amszterdam 0.4. BeigTád 0.01, Berlin 0.125, Varsó 0.075 koronával javult, Budapest 0.025. Zürich 0.1, London 0.08. Madrid 1. Páris 0.015 koronával gyengült. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. Nyitás­kor tartott volt az irányzat és arbitrázsért-ékek ja­vulásokat ériek eh Kedvezőtlenebb berlini jelen­tések ellenére a barátságos irányzat végig meg­maradt. 4- Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. A ba­rátságos délelőtti forgalom után váratlanul gyen­ge irányzatú volt a tőzsde. A belpolitikai helyze­tet kedverzőtíenebbüi ítélték meg, mint tegnap. Az értékek vesztesége átlag 1—2 százalékot tett ki, de 3—5 százalékos veszteségek is voltak.-f Nem egységes a bécsi értéktőzsde. A kül­földdel egyöntetüleg tartózkodóan, de nem barát­ságtalanul folyt le a bécsi értéktőzsde nyitása, A változások csekélyek voltak és az üzlet össze­zsugorodott. Zárlatkor az irányzat nem volt egy­séges. ÁRUTŐZSDE-f Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés Aussig 1-oko 78—78.75. + A prágai állatvásárra TI darabot hajtottak fel. ebből 61 román és 16 lengyel eredetű. A ro­mán ökör 5—6, bika 6. borjú 5.20, tehén 5.20— 5.50. A lengyel ökör 5.50, borjú 5.20. A vásár kicsi volt. + A prágai sertés vásárra 708 darabot hajtottak fel. Ebből 143 belföldi. 425 lengyel, 140 magyar eredetű. A szlovenszkói sertés 9. a lengyel 8.50— 8.60, a magyar bízó 8.20—8.60. A vásár közepes voSL + A mai budapesti gabonatőzsdén, azaktt buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tar­tott volt, A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza. 15.30—15.90, felsőtiszai 15.20— 15.40, jászsági 15.20—15.55, egyéb 15—15.20, rozs 8.55—8.75, tengeri 13.85—14.10 pengő.-F A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza. 233—235, rozs 174. árpa 204—208. zab 158—169, búzaliszt 27.50—35.75. rozsliszt. 24— 27.25, búzákorpa 8.75—9, rozskorpa 8.25—8.50. Viktoria-borsó 30—34. takarmányborsó 19—20, repcepogácsa 9.80—10. lenpogáesa 17.30—17.60. burgonya. 1.30—1.50 márka. Pozsonyi terménytőzsde 1930 szeptember 18-án: A prágai értéktőzsde árfolyamai: IX/JS. iX/17 1923. évi kincstári atAirány 1921 évi kincstári utalvány Nyereménr kölcsön .... '3%-os beruházási kölcsön . 3%-os Usztkölcsön .... 5%-os Államkölcsön . . . Morva orsa. köles. 1911. iW’h Morva őrsi. köles. 1917. ö% Prága váro9 1913. köles. 5% Prága város 1919. kölea. 4% Brünn város 1921. köles. 6% Poisony város 1910. köles, i% Prága városi takrpt. 4% , OsL vörös keresrt sorsjegy Agrár bank . . Cseh Onion Bank Leszámítoló . . Cseh Iparbank , Prágai Hitelbank Szlovák Bank Zivnostenek* . . Angol.-Calov. Bank Osztrák hitel Wiener Bankv. . J ugoslovenaka-bank Nordbahn . , . Cseh énkor , . Horvát cukor , KoLini műtrágya Eolini kávé . ■ Holmi petróleum Kolini szess . . BIsö pilsenl sörgyár Breitíeld-Danék . Laurin és Klemen! Ringboffei . . . Cseh északi szén Cseh nyugati szén Alpine .... Poldi .... Prágai vasipar , Skoda .... Pozsonyi kábel . tnvrald .... 100.25 100.70 100.90 101,35 101.20 101.10 88.50 91.50 92.­75.50 100 - 100.05 *£75 a09 _ 111-5» 469'_ 445'5n i8o;|o 439.50 224' 508.­344.­362.­467.­460.— 180.­448.­223*— 84.50 46.­6270.­565.­201.— 510.— 72.­1SL°:I 2CM:I 83' .12 75 46' i: <525' 520’_ l91'_ 497'_ 930.- S75.— 479.- 114. ~ F05.- 1530.- '464.- '080.- 301. — 957-50 990-_ d48-_ 598-1° ;e50-_ ■ 402. _ ’175._ 3l2. — H budapesti értéktőzsde árfolyamai: »X.J8 ÉRTÉKTŐZSDE javult a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 18. A Nemzeti Bank ked­vező médio kimutatása- mellett szilárdabb külföldi jelentéseik kedvező hatással voltak a tőzsdére. Skoda szilárdulásu javuló tendenciát idézett elő. Az ipari rész vén védi piacán javult: C'seh-Morva 40. Nordbakn Bonn ok 40. Berg és Hütten 15. Cseh Kereskedelmi 10, Skoda 14. Nyugutcseh Szén 15, lli'iig'hoffer' 5 koronával. Északeseh Szén 15, Ausei- gi Vegyi 12, Sdküller ég Nordbahn 5 koronával gyengült. A beruházási piac egyes értékei 5—35 fililérrel gyengültek, mások 5—15 fillérrel javultak. Prága, s-zepí. 18. Valuták: illand 1351. jugoszláv5 59.22 K. német 800.50. belga 468.12 K. magyar 587.75. romám 19.85. svájci 651.25. dán 898. angol 163.10. ‘ spanyol 368.50, olasz 176.271«;. északoméi i-kai 33.62KJ norvég 898, francia 13 95, bolgár 23.40, svéd 901,1 lengyel 375, osztrák 473.70. I Ang.-Maryar . , Hazai bank . . Magyar Hitel . Jelzálog . , , Leszámítoló . . Magyar-Olasz . . Osztrák Hitel Kereskedelmi bank Magy.ált. tkot. , Első hazai tkot. Borsod-Miekolei , Concordia . . . Budapesti malom Gizella malom Hungária malom Beocsiní . . . r elsőm szén Drasehe . . . Magnezit . . . Hagy. ált. kőszén Saleó .... Crikányi , . , Kóburg . , Jsáky . . . Magyar íegyvergyár t-inz Danubius Ganz villamos riofhert ... Láng .... upták . . . Győri vagongyár itima .... dehiiük .... írsz. ía . , N'aschitzt . . . ,evaute . . . Közúti ... i 'éli vasút . • illám vasút , röszt . . . I. egym cukor zzó ... Hungária műtrágya Muciid , . • • Gummi , . . , 75.- 50.- E6 90 40.- 87.51 67.- 38.- 104.— 78.- 176 50 11'­!7'_ 141] — 120- l70'50 503'50 37’lvj 92j~ 10'I 02'­82]50 20-1 2C21 57]3 i *■_ 116 — 5*81 112 50 o7­’15-10 25 ­33— IX/17 75.­50.— 67.­40.­87 50 67 - ?3‘ — 104' — 78'— 176' 50 1P50 23'­17'— 20-50 120'­500-50 37— 92­10— 02— 82— ~4 80 70-20 67-20 115 112 o7 104 75 Búza 73—Sl ke ««5 . . . . . Árpa export ••••••»- príma ••••••• * merk&nti' • • • • • ^«i árpa •••«•••• £ab lenben sxemes • • • • • * b et usrály Porsony Viktória borsó • * # . rehér bab 1 axraaií bükköny * • « • #- szí bükköny •••••, Peoe« ••••••*•• Mák ........................................* V orosbere nahír • • • • e • plombázra • « a Leírna natúr ••••■» • _ plombáivá • . • . --tlcexéV rózsa burgocya . » sárga burgonya , Ipari burgonya ...... Búzadara OGG búzaliszt #••••■ Rozsliszt Korpa Takarmányliszt ..<>•, Szárított rápaszelet . . . , Amerikai disznózsír ab Pozsony v*gyar , ab batár . Vmerikai szaionna ab Pozson Magyar . ab batár Széna félédes, las» . , . . K-tó 118 _ 83 _ 135 _ 120 _ 108 _ 92 ~ 80 ~ 120 ~ 240 3 210 ~ 170 490 800 1007 750 1000 30 35 258 250 148 56 80 52 K-ijr 121 86 140 125 115 95 81 135 245 220 175 500 900 1200 850 12C0 35 • 40 • 265 ■ 257- 158- 58- 82 - 53 — — —’ lakarinánv szalma, 1 JM c ♦ . * 9 + r * » préselt . . » “ t r Alom szalma, aza • • as..- T T ­_ _­n resell Tránysat: gyönge forgalom vsHozaiian árak me!­lett. A prágai tőesde áerfeajejryaőset: swept 16 esept. 17 m*. pénz áru pénz áru disk.^ Amsterdam 1355.80 1359.80 1355.40 1359.40 3 ; Berlin . . 801.77 V, 804.27 V, 801.65 804.15 4 Zürich . . 652.80 654.80 652.90 554.90 2% Oslo . . . 900.12 V, 903.127, 900.— 90S— 4% Kopenh. . 900.55 903.55 900.50 903.50 4 Danzig , . 655.— 558.­655— 558.—1 4 Stockholm 904.— 907.— 904— 907— 37» Mailand , 176.11'/» 175.91V. 176.14 176.94 57, Paris . . 132.15'', 132.55 V« 132.17 132.57 2’i London , 168.50 164.10 163.52 164.12 3 Neve York 33.64-7, 33.74 V, 33.647, 33.74 V. 2^' Brüssel 469.20 470.40 469.20 470.40 2 Vi Madrid . . 361.— 363.— 362— 364.— 6 Belgrad . Sofia , . 59.57 59.82 59^6 59.81 5% 24.36 24.45 24^6 24.461 10 1 Wien . . 474.95 476.45 475.12 Vi 476^2 V. 5 ! Warschau 376.40 378.40 37K327, 378Ä«ji 5% Budapest 588.95 590.95 588^77, 590977, 5% Böen.Aires 1227.— 1233.— 1227— 1238—1 e* 7 Heising! . 8465 85.05 34v80 86.—' 8 ! Riga . . . 640^0 652^0 648.50 651 6 1 Rio de Jan. 359.— 361..— 359— 281—' e* 7 I Montevideo 29.90 30.10 29.90 30J101 Alexandria 167.60 168.40 167^0 i68.40' c* 7 I Athen 0 . 43.85 44.15 48.85 44J.51 8 1 Bukarest . 19.987, 20A87. 19.98 2048' 9 Stambai , 15.07 V, 15.17 V,---.--­_,--­3 K ovrao . . 335.25 337.25 335^5 38745 * 7 i Liessbon , 1646C 15M0 154^0 155y40‘ 8« Roral . . 8».— 90i^r^ 397— 4 j Mostrwl , 38^4 33.76 3SA4 33.W ca 7*fci PRÁGAI MAGk A 3 H i 3 L A f Séiir&tokat nem őrsünk meg Cp 3sa> adunk risgsa Ssloveasskói sserkesstő? Teller* Gyula. — Bn?zin?zkrti sterkesriö: Rács P4L - Iroda'mi fős munkatára: Síiklay Perese dr, Kassa, .Cder-*. 8. — Bnd&pesti sserkesttd: Zólyomi Desső, OfTbrenteW tér 9 Telefont Ant 53CFOSL Mindenki lehet grafológus ' Most jelent meg! Bíró József: A modem grml&iógia Az iráseiemzés mód- szerei és tiikai. Ara 45-50 Kő. Több mint 260 irásmintával: Titkos lions, Odry Árpád, Kehrüng, Picesver, Molnár Ferencz, Bíró Lajos, Szabó Dezső stb. irásvizsgálatsival. Kapható a P. M. FI, kiadóhivatalában Praha II., Panská 12/111. Portó 3'—. utánvétté! 5-— Kő. 38 10 Második, bővített kiadás! Dr. Madzsarné Jászi Alice A női testkultúra ui utjai c. könyv a ritmikus torna, a művészi mozgás és a modern testkultúra mód­szereivel, számos tornagyakorlat le­írással és 150 magyarázó képpel kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadójában Praha 11., Panská 12-111. Ara 32.50 Ke, Dortó 3.—, utánvételezéssel 5.— Ke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents